Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-11 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Í6 /%%. _. ||«§в| Пашни mMhéábaS Hokes, a szállodai detektív azonnal észrevette a lányt. A karcsú, vörös­hajú. napbarnította szépség leült Willys Hartley mellé. Hokes nem hiába dolgozott húsz évig a rend­őrségen és négy éve szállodában, első pillantásra látta, hogy a lány csalétek. Ezeknek általában az a dolguk, hogy a gazdag és óvatlan üzletembereket lépre csalják, s utána cinkosaikkal együtt életük végéig zsarolják. Nyib vánvalé, hogy most Hartley lesz az áldozat. Hokes érdeklődve figyelte a fejleményeket. A lány italt rendelt. Amikor a bárpincér eléje tette, a de­tektív intett neki. Jimmy bólintott, és valamit kérdezett a lánytól. — Jól tudod, hogy nem vagyok kis­korú — válaszolt dühösen a lány. — Fiú, adj csak inni a hölgynek — avatkozott közbe Hartley. — Látha­tod, hogy felnőtt már. — Szeretném látni a hajtási jogo­sítványát, vagy az igazolványát, kis­asszony — mondta makacsul a bár­pincér. A lány idegesen kutatni kezdett a táskájában, azután egy iratot nyomott a pincér orra alá. A pincér bocsána­tot kért tőle, mire a lány minden lát­ható ok nélkül sírni kezdett. Valódi színésznő — állapította meg magában a szállodai detektív. Nem ártana figyelmeztetni az üzletembert, hogy csapdába kerülhet. Miközben töprengett, fél füllel arra figyelt, mit beszél a lány és Hartley. — ... a vőlegényemmel kellett vol­na találkoznom. Nem tudom mi tör­ténhetett vele. — Kellemetlen dolog. Tehetnék va­lamit az érdekében? — kérdezte rész­véttel Hartley. Szavaira a lány még jobban sírni kezdett, aztán zsebken­dővel az arcán kirohant a mosdóba. Hokes, a szállodai detektív csak erre várt. Azonnal odalépett Hartleyhez és bemutatkozott neki. — Az ifjú hölgy, akivel beszélge­tett, már három napia a szállodában tartózkodik. Kötelességem figyelmez­tetni, hogy esetleg bajba keriilbet miatta. Fennáll ugyanis a gyanú, hogy csupán csaiétkül szolgál. — És ezt első pillantásra megálla­pította? — kérdezte gúnyosan Hart­ley. — Mit tud a lányról? Valószínű­leg semmit. Es egyébként is én szó­lítottam meg. Hokes nem tehetett semmit, bocsá­natot kért és visszavonult. A lány már behálózta Hartleyt. — Soha nem okulnak, morgott ma­gában, miközben leült a bárszékre. — Csak aztán nyögnek majd, ha bajba kerülnek. Jimmy! — fordult a bárpin­cérhez —, tégy egy szívességet! Ha ezek ketten elvonulnak, szóljál ne­kem. A detektív fölment a szobájába, be­kapcsolta a tévét. Negyed óra múlva csöngött a telefon, Jimmy jelentke­zett ... — Most mentek a felvonóhoz. Mind­ketten alaposan a pohár fenekére néztek. Valószínűleg Hartley szobájá­ba tartanak. — Naná, morogta Hókes. — Köszö­nöm, Jimmy! Még vagy fél óra hosszat nézte a televíziót, aztán elindult Hartley lak­osztálya felé. Az ajtó előtt megállt és körülnézett. A folyosó üres volt. Zse­béből álkulcsot halászott elő és ki­nyitotta az ajtót. Hartley az ágyában aludt, nyitott szájjal horkolt. Hokes azt gyanította, hogy altatót kevertek az italába. A fürdőszoba ajtaja félig nyitva volt, két láb lógott ki rajta. A lány ször­nyű fintorral az arcán csukodt szem­mel feküdt. Hartley hirtelen fölriadt, felült az ágyán, látszott rajta, azt sem tudja hol van. — Mi az ördögöt keres itt? — kiál­tott Hokes-ra. — Mi történt? — Valaki a vendégek közül felhívta az igazgatóságot, és panaszkodott, hogy Önöknél nagy a ricsaj. Azonnal idesiettem, és itt találtam a lányt halva. Azt hiszem megmérgezték. Hartley kővémeredve állt, tátogott, de egy hang sem jött ki a torkán. Később erőt vett magán, odament a lányhoz, megnézte és holtsápadtan mondta: — Hozzá sem nyúltam! Nem tudom, mi türténhetett. Csak arra emlékszem, hogy iszonyatosan fájt a fejem és le­dőltem egy kicsit az ágyra. — Ezt majd a rendőrségen mondja el. Hartley úr! Remélhetőleg hisznek majd önnek, és nem vádolják gyilkos­sággal. Legföljebb az újságok írnak majd az ügyről, a végén azonban min­denki elfelejti. — Tízezer dollárt adok magának, ha elviszi innen. Szabadítson meg a holttesté!. — Hogy kérheti ezt tőlem. Hartley úr? Vigyem el a holttestet úgy, hogy senki bem vegye észre, rejtsom el va­lahová, ahol senki sem találja mog? Пе hiszen az törvénybe ütköző csele­kedet, túlságosan is nagy kockázat. — Hozzá se nyúltam — jajgatott Hartley. — Lehet, hogy hozzányúlt, csak nem emlékszik rá — válaszolt a de­tektív. — Na jól van, ad 15 000 dol­lárt és utána nyugodt lélekkel elutaz­hat, mintha mi sem történt volna. — A pénzem a szálloda páncélszek­rényében van. Azonnal hozom — bó­logatott lelkesen Hartley. Hamarosan vissza is tért és remegő kézzel leszámolta a 15 000 dollárt. Boldog volt, hogy megmenekül a bot­ránytól. Hokes a piszkos ágyneműk közé csomagolta a lányt, ás eltűnt vele. Hartley is rendezte a számláját és 20 perc múlva már távol járt a szállodától. A szálloda egy másik szobájában Hokes, a bárpincér meg a vöröshajú lány elosztották a zsákmányt. — Ez a trükk mindig beválik — mondta Jimmy, miközben a részét a zsebébe gyűrte. — Csak az áldozatot kell jól megválasztani. Illllllllllilllillllllll! üli i:' Hótakarta fürdőváros (Františkové Lázne) Foto: — tt— l!!lllilllll!!lllll!l!lll!llillllli ív..,;;,,, .....-............ llllllllllllllllllllllllilllllllllli Szeretik a kultúrát Kližská Nemá (Kolozsnéma) a ko­­márnoi járás egyik kisközsége. A la­kosok tettre kész emberek, akik szív­ügyüknek tartják falujuk fejlődését és kulturális életét. Ennek tulajdonít­ható, hogy három évvel ezelőtt, ami­kor megkezdték a régi kultúrház át­építését, a munkálatokból a község apraja-nagyja derekasan kivette a részét. Társadalmi munkában — szom­baton és vasárnaponként — több ezer órát dolgoztak le, mert tisztában vol­tak azzal, hogy az új létesítmény első­sorban az 6 kulturális igényüket hi­vatott majd szolgálni. Az átépítéssel járó költségeket a hnb és az efsz kö­zösen fedezték, amely a berendezéssel együtt meghaladta a 800 ezer koro­nát. Az űj köntöst kapott kultúrház ve­zetője 1973 októberétől Molnár Kata­lin tanítónő. Amellett, hogy Čičovon (Csicsón) tanít, szívesen tölt el na­ponta négy órát az új létesítményben. Kálóczy József Az idén alakított egy 15 tagú szavaló­kórust, melynek legfiatalabb tagja 16, a legidősebb pedig 24 éves. Első fellé­pésüknek áprilisban tapsolhatott a lelkes közönség, amikor „Ásó, kapa, nagyharang“ címmel irodalmi össze­állítást adtak elő. Pár hónappal ez­előtt pedig megalakult a színjátszó csoport is, akik egy vígjáték betanu­lását tűzték ki célul. A legnagyobb problémát mindkét csoport tagjainál a próbára járás je­lenti. Ugyanis érdemlegesen csak a hét végén jöhetnek össze, mivel a fia­talok többsége távol a falutól, külön­böző iskolákban végzi tanulmányait, így a próbák általában szombaton este hat órától kezdődnek, míg vasár­naponként kora délután vannak, hogy a tanulók idejében visszautazhassa­nak a diákotthonokba. A falu könyvtára is a kultűrház­ban kapott elhelyezést. Vezetője im­már négy éve Kálóczy József nyugdí­jas. Az idős férfi 1947 óta a komárnoi dunahajózásnál, mint kormányos dol­gozott. Munkája egész embert köve­telt. Éjjel-nappal a vizen kormányoz­ni egy hajót, nem volt gyerekjáték. De jutott egy kis szabadideje, azt min­dig olvasásra használta. Tudták ezt a faluban is, ezért 1969-ben Czakó Pi­roska iskolaigazgató felkereste laká­sán Józsi bácsit, hogy vállalja el a könyvtár vezetését. Az idős hajós nem is tudott nemet mondani. Első dolga volt, hogy osztályozza a könyveket és bekösse azokat. Jelenleg 1300 kötet könyv között válogathatnak az olvasni vágyók. A fiatalok főleg az ifjúsági regények, míg az idősebbek a szépirodalmi mű­vek iránt érdeklődnek. A kölcsönzési idő hetente két óra. Az állandó olva­sók száma 95, akik havonta általában 120—130 könyvet kölcsönöznek. Paulcsik János, a szövetkezet öko­­nómusa is rendszeres olvasója a könyvtárnak. Véleménye szerint a hatvannyolc éves Kálóczy Józsi bácsi személyében a község egy olyan lel­kes könyvtárosra lelt, akiről csak az elismerés hangján lehet szólni. Neki is az érdeme, hogy Kližská Némán évről-évre nő az olvasnivágyók szá­ma. —óváry— A Csorba-tó mellett levő partizán hősi emlékmű téli köntösben. január 11« Alkotóerő és szemléletmód A Győr—Sopron megye és a nyugat­­szlovékiai kerület között egyre erőtel­jesebben kibontakozó nemzetközi együttműködés eredményeként került sor a „Szlovák Nemzeti Felkelés a képzőművészetben“ című gyűjtemé­nyes kiállítás megnyitására a Győri Xántus János Múzeum képtárában. A harminc éves évfordulót köszönti ez a reprezentatív rendezvény. Méltó módon ismerteti Csehszlovákia anti­fasiszta, forradalmi harcát, a szlovák nép történetének e dicsőséges szaka­szát. A nitral Kerületi Képtár bemutatja itt hazánk e drámai, történelmi idő­szakát, partizánjainak dicső harcát. Dr. Štefan Valent összeállításában, az elénk tárt festmények, grafikai lapok, szobrok és domborművek arról győzik meg a látogatót, hogy a szlovákiai képzőművészet — amellett hogy együtt halad a modern európai stílus­áramlatokkal és a hazai hagyomá­nyokban gyökerezik — leginkább e dicső korszakból meríti témáit ösz­tönzőleg ható internacionalista helyt­állásához. Művészeink egész sora aktívan vett részt a felkelésben és ma is foglalko­zik ennek prolblematikájával. így a győri kiállítás valós tükörképe né­pünk küzdelmes múltjának, de jelen­kori fejlődésének is. A tárlat anyagának tanulsága sze­rint alkotóink elkötelezettsége főleg a formálás expresszív jellegének, gaz­dag színkultúrájában és hangsúlyos ábrázolásigényében nyilvánul meg. S mivel tematikus kiállításról van sző az alkotások, a kifejeződő tartalmak­hoz igazodnak. Festői, máskor népies elemekkel vagy a modern művészet szerkezettségével alakítja és adja vissza a szlovák nemzeti múlt és je­len érzelmi, szellemi atmoszféráját. A követhető folytatólagosság és a hagyománytisztelet abban mutatkozik meg, hogy valamennyi itt kiállító mű­vészünk munkáját társadalmunk szol­gálatának rendelte, s így alkotásaik közösségi rendeltetésűek Magától ér­tetődő bennük a humanista állásfog­lalás, az eszmei tartalmiság, amelyek apiellett, hogy manifesztumok és fi­gyelmeztetések, élményt sugároznak és nevelnek. Valamennyi mű örömmel vállalt szolgálat eredménye képzőmű­vészeink helytállásénak, elkötelezett­ségének a béke, a szabadság, a szo­cialista kultúra győzelmének útján. A nitrai Kerületi Képtár e tartalmas kiállítását e napokban a Dunamenti Múzeumban is bemutatják. —szem— A közelmúltban ismét néhány magyar nyelvű új könyvvel gazdagodott a Slovenská kniha könyvesboltjainak készlete. Tehát nagyobb lett a választék s így aránylag könnyen beszerez­heti mindenki az érdeklődését felkeltő műve­ket. Az alábbi könyvek részben a Madách Könyvkiadó gondozásában, részben pedig ma­gyarországi kiadóvállalatok és a Madách közös kiadásában jelentek meg.-• -Várnai Zseni: EGY ASSZONY A MfLLIÖK KÖZÜL — regény. Az írónő életműsorozatának harmadik, illetve negyedik kötete ez az önéletrajzi trilógia, amely az Egy asszony a milliók közül, a Fény­ben, viharban és a Nem volt hiába című köteteket foglalja magába. Ez az önéletrajz lényegében századunk krónikája, amit a költőasz­­szony lírai látás- és ábrázolásmódja tesz Izgalmasságában, komorsá­gában is meghitté, sajátunkká. Ara: I.—II. kötet 68,— korona. Dávid Teréz: LÁTOMÁSOK. E kötetben található írásokat főleg az jellemzi, hogy „kifogásol­ják“ a mindennapi életünk bosszantó kicsinyességeit, ferdeségeit. A maró gúny mögött azonban javító szándék rejtőzik. Mindez azon­ban olyan szellemesen, hogy még a legmegátalkodottabb pesszimista arcán is mosolyt fakaszt. Ara: 12,— korona. Janko Jesenský: DEMOKRATÁK — politikai szatíra. Ez a politikai szatíra egy gyöngéd szerelmi történet ürügyén lazán összefüggő, gúnyoros epizódok és elbeszélések bravúros egységbe. S ugyanakkor az egykori hanyatlásának keresztmetszetét is nyújtja. sorozatát foglalja szlovák burzsoázia Ara: 31,— korona. Mikszáth Kálmán: EGY ÉJ AZ ARANY BOGÁRBAN — kisregények. A nagy író négy kisregényét — az Egy éj az Arany Bogárban, A dzsentrifészek, A lohinai fű és A szökevények című kisregényeket foglalja magába. Mind a négy kisregény olvasása közben gyönyör­ködhetünk a hamisíthatatlan mikszáthl előadásmódban, az író sze­mérmes fölényében, derűs bölcsességében s a meseformálás termé­szetes, közvetlen bájában. Ara: 3,— korona. Jókai Mór: TÖRÖK VILÁG MAGYARORSZÄGON — regény. A hanyatló Erdély utolsó éveit és bukását festi meg Jókai ebben a művében. A gyengekezű, tétova Apafi Mihály országlását, hírhedett miniszterének, Teleki Mihálynak fondorlatait, az ifjú Thököly Imre Indulását, hadak járását, dűlását, basák és magyari nagyurak vetél­kedését. Ara: 8,— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom