Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
1975. január 11. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Kétnapos szemináriumon vettek részt 1974. decemberében Nitrán a beruházási jellegű mezőgazdasági építkezések tervezésével és kivitelezésével, vaúj istállók 20 százalékát villanymeghajtású takarmányozó kocsival, 40 százalékát vályú feletti szállítóberendezéssel, 40 százalékát pedig teriméstakarmány elosztó kocsival látják majd el. lamint a gépgyártással és kereskedelemmel foglalkozó intézmények vezetőségének képviselői, hogy megoldás céljából megbeszéljék a mezőgazdasági igazgatóságok küldötteivel a szarvasmarha-tartással összefüggő jelenlegi és jövőbeni kulcskérdéseket. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében bevezetőül Jozef Malo fej-Az új istállók 60 százaléka fülkésrendszerű lesz, 30 százalékban önlefogós, a fennmaradó 10 százalékban pedig bekötős rendszert alkalmaznak. Az 1976—1980 közötti években épülő új istállók 60 százaléka alom nélküli fekvőhellyel üzemel majd. A korszerűsített istállókban ez az arány fordított lesz. A hígtrágya raktározását földfeletti tartályokban tervezik. A fejőstehenek új épületeinek 90 százalékában fejőhelyiséget rendeznek be, ami a korszerűsített istállók vonatkozásában 40 százalékos arányban történik meg. tette ki irányítószervünk álláspontját a szarvas EGYÉB CSOPORTOK marha-tartás gépesítésével kapcsolatban. Eszerint a szarvasmarha-tenyésztés továbbra is állattenyésztésünk alapvető ágazata marad. A munkatermelékenység szükséges fokozása olyan gépek és gépsorok alkalmazását teszi szükségessé, amelyek az emberi munkát a szerkezetek működésének ellenőrzésére korlátozzák, ami az automatizációt hozza előtérbe. BERUHÄZÄS átlagosan 14 fejőstehenet kezelt, addig 1975-ben 21-et, 1980-ban pedig 27 tehenet kezel majd. Míg jelenleg egy gondozó 45 borjút, illetőleg növendékállatot kezel, addig a következő ötéves tervidőszakban már 93 állat napi gondozásával számolunk. Hízómarhából a jelenlegi 32 darab helyett 1980-ban egy gondozó naponta 79 állatot kezel. A borjak és a növendékmarhák részére főleg szenázstornyok építésével, a hízómarhák részére pedig silógödrök építésével számolnak. A takarmányozás nagyobbrészt beépített takarmányozó vonal segítségével történik majd. A hízómarhák 15 százaléka szemcsézett takarmányt kap. Ennek érdekében megkezdődött a takarmányszemcséző vonalak tervszerű létesítése közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. A hízó- és a növendékmarhák réA szarvasmarhatenyésztés gépesítésének jövőbeni iránya A 198 1972 számú kormányrendelet a következő irányszámokat tűzi célul: 1. összpontosítással elérni, hogy egv üzemben 500—1000 fejőstehenet, 800 —1500 borjút, 500—1500 üszőt, vagy 500—1000 hízómarhát helyezhessenek el. 2. Az újonnan épülő istállókban egy gondozóra 60 fejőstehén, 120 borjú, 250 növendékállat vagy 500 hízóállat jusson. A korszerűsített istállókban egy gondozó 40 fejőstehenet, 150 borjút, 200 növendékmarhát, vagy 300 darab Mzómarhát gondozzon. 3. Az egy fejőstehénre jutó beruházási költségeknek az új épületek esetében nem szabad meghaladnia a 33 ezer koronát, a többi állatokra vonatkozóan pedig marhánként a 14 ezer koronát. Korszerűsítés esetén ennek az összegnek a fejőstehenek vonatkozásában nem szabad meghaladnia a 16 ezer koronát, egyéb marhaféleségnél pedig a 6000 koronát állatonként. Ezt túlmenően a kívánt minimális koncentráció alapján ma már lehetővé vált a szakosítás, amihez a gépesítés mai foka, a növénytermesztés szervezése, a trágyaeltakarítás lehetősége a környezetvédelem szempontjából stb. a következő összpontosítást teszi lehetővé: — borjúból 1000— 2000 darab, — üszőből az alföldeken 800—1500 darab, a hegyi és hegyaljai körzetekben pedig 500—1000 darab, — fejőstehénből az alföldi körzetekben 600—1000 darab, a hegyi- és hegyaljai körzetekben pedig 400— 100Ó darab, — hízómarhából az alföldi körzetekben 2000—5000 darab, a hegyi- és hegyaljai körzetekben pedig 1000— 3000 darab. A JÖVŐBEN A tartástechnológia fejlődése magával hozza a munkatermelékenység növelését. Amíg 1970-ben egy gondozó Az említett kormányrendelettel összhangban kidolgozták a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó gépszükségletet, amely a következő munkafolyamat arányból indult ki. FEJŐSTEHENEK Távlatilag a hegyi és hegyaljai körzetek új istállóiban elhelyezett fejőstehenek 16 százalékát, a korszerűsített istállók tehénállományának pedig 26 százalékát legeltetik. Egyébként az új épületek tehénállományának 20 százalékával, a korszerűsített istállók tehénállományának pedig 35 százalékával etetnek majd szénát. A következő ötéves tervidőszakban a takarmány tartósításának aránya a szilázs és a szenázs között a teljesen új farmokon 60—40 százalék, a korszerűsített telepeken pedig 70—80 százalék lesz. A tartósított takarmány anyagmozgatásához nagy teljesítményű gépeket alkalmaznak. A jövőben egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a beépített automatizálható takarmányozó vonalak. A következő ötéves tervidőszakban az szére alom nélküli istállőzást vezetnek be, és az állatokat csoportos fülkékben szabadon tartanák. A borjakat 70 százalékban alomnélküli boxokban nevelnék. A hígtrágyát ez esetben is nagyobbrészt földfeletti tartályokban tárolnák. Az új tartástechnológia számos gép alkalmazását kívánja, ami egyben megköveteli, hogy az eddigi állatgondozó fokzatosan gépesítővé is váljon. A fejlődés egyre több nagyteljesítményű géjj alkalmazását igényli, amelyek maximális kihasználást és szakszerű gépkezelést követelnek. Az önálló gépeket feltváltják a gépsorok, amelyek a mezőgazdasági munkát „iparosítják“ és fokozatosan önműködővé teszik. Ezt az is igazolja, hogy ma már a fejőberendezések, a takarmány-vonalak, a takarmányozó kocsik, a vályú feletti takarmányszállítók, a tejkezelő és tároló berendezések részben önműködőek. Mivel a bonyolultabb szerkezetek kezelését már csak szakképzett gépesítő láthatja el, ezért kiképzésükre egyre fokozottabb figyelmet kell szentelni. KUCSERA SZILÁRD----- 1Ő ÖTLET -----1 hasznos újítás 1 A legnagyobb érték... A koltai szövetkezetben Koloman Stacho gépesítő és Imrich Rácko gépjavító már több hasznos újítás értelmi szerzője. Egy alkalommal felfigyeltek arra, hogy a szolgálatos traktorosok panaszkodnak a Z—4011-es — unifikált sorozathoz tartozó — kerekestraktor tengelykapcsolójának a nehéz járatára. Köztudomású, hogy a tengelykapcsoló igénybevétele műszakonként nagyon gyakori, s ha az szorul, nehezen kezelhető, bizony igénybe veszi az ember erejét. A két újító ezt követően tüzetes vizsgálat alá vette a Z—4011-es kerekestraktort és úgy döntött, hogy a tengelykapcsoló nehéz járatát kiküszöböli. Erre hamarosan sor is került. A módosítás abból állt, hogy a kikapcsolást szolgáló kart 150 mm-rel, a kinyomót pedig 70 mm-rel hosszabbították meg. A jelentéktelennek tűnő módosítás azt eredményezte, hogy a tengelykapcsoló üzemeltetésénél a traktoros most már lényegesen kisebb erőt fejt ki mint régebben. A pontos mérések arról adtak számot, hogy a módosított tengelykapcsoló igénybevételénél a korábbihoz képest kétszer kisebb az emberi erő kifejtés. Azóta a szövetkezetben négy Z—4011 traktor tengelykapcsolóját tökéletesítették a traktorvezetők örömére. Az újítók a munkavégzésnél abból az alapvető tényezőből indultak ki, hogy a legnagyobb érték az ember! —-hai—• ■Mi lelkiét suz ©lkai? 1 Az egyik RS—-09-es NDK gyártmányú kerekes-traktoron a gépjavító vállalat motorcserét végzett. Megjavították a tengelykapcsolót, valamint a kormányszerkezetet. Bejáratás után a gép folyamatosan dolgozott, azonban egy heti üzemelés után a sebességfokozatot lehetetlen volt bekapcsolni, mert recsegést észleltek a sebességváltóban. Leállították a gépet, s ellenőrizték a tengelykapcsoló pedál holtjáratát, ami jónak bizonyult. Nem marpdt más megoldás, a traktort visszaküldték a javító vállalathoz. Egy nap múlva kész is volt, s jói működött, — sajnos csak másfél hétig. Ojra ugyanazt a hibát észlelték. Ekkor már a gépet a gazdaság szerelőműhelyében szedték szét s megállapították, hogy két kiemelő villa eltört. Beszerelték az új villákat, s a gép két hétig kielégítően dolgozott, azonban a recsegés megint jelentkezett. A motor kiemelése után kiderült, hogy az egyik villa eltört. Készletben nem volt új, erzért a régit összeforrasztották. Beszereléskor tüzetesen megvizsgálták a tengelykapcscflót, s a 9 rugóból hármat kivettek, arra gyanakodva, hogy a rúgók erősek és feltételezhetően ezért törik el a kiemelő villa. Három nap múlva sajnos a szóbanforgő hiba ismét előfordult. Már nagyon bosszúsak voltak, mert a gép oktatási gyakorlathoz fellett. Újra szétszedték azt, s tüzetesen átvizsgálták, majd gondosan összeszerelték. Akkor jöttek rá a hiba okára! A hibái egy alkatrész cseréjével szüntették meg, s azőta zavarmentesen működik a tengelykapcsoló. A hibát a javító vállalat követte el. Kérdés: Mi volt a hiba? I 4 I s 1 ! s I s I 4 к N I 4 I s í i 5 I N I S A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA •v-ĹčcLfciíyó-O A HERMÁI és az ember A Hermái finom világosszürke, vízben nem oldódó por, amellyel a vetőmagon parazitáié gombákat pusztíthatjuk. Tetrametiltiuramsulfidot (TMTD) tartalmaz, amely 70 százalékban kénes vegyület. Csávázásra használják. Vízzel még szuszpenziót. sem alkot. A Hermáinak a vetőmagból kelő termésre vonatkozóan nincs fitotoxikus hatása ezért használható a vetőmagok csírázásánál már tárolás előtt. Ezzel megelőzhető a magok penészesedése is. Felmerül a kérdés, hogy ha érintkezésbe kerül az emberi szervezettel, bőrrel, szemmel stb. milyen hatást vált ki. Sajnos a Hermái is káros az emberi szervezetre. Ezért használatkor be kell tartani az óvintézkedéseket (gumikesztyűk, védőszemüveg, védőruha stb.) mivel ingerli a bőrt (bőrkiütések, bőrgyulladás) és a nyálkahártyát (szemgyulladás), stb. N. G. Uj gép Gabonavetésre és műtrágyázásra szolgál a szovjet „Krasznaja Zvezda“ Kirovograd mezőgépgyár SzU— 3,6 vetőgépe. A hegesztett vázszerkezeten elhelyezett vetőmagtartály alján tolóhengeres vetőszerkezet adagolja a magot, mely rugalmas gépcsöveken keresztül tárcsás csorosziyákhoz, majd onnan a talajba jut. A műtrágyatartályból bütyköshengeres adagoló elemek juttatják a műtrágyát a magvezető csőbe. Az adagoló elemek tengelye a járókerékről kapja a hajtását. A hajtásrendszerbe iktatott belső kilincsműves szerkezet a csoroszlyák kiemelésével egyidejűleg megszünteti az adagoló tengelyek hajtását. A vetőmag mennyisége a tolóhengerek működési hosszának, valamint az adagoló tengely fordulatszámának változtatásával szabályozható. A kijuttatandó műtrágya mennyisége ugyancsak a tengely fordulatszámának változtatásával állítható be. A rugós terhelésű tárcsás csoroszlyák kiemelése és süllyesztése a traktor vezetőüléséből vezérelhető. A kiemelést hidraulikus munkahengerek végzik. A vetési mélység a hidraulikus munkahengerekhez kapcsolódó szögemAln csavarorsós mechanizmusával határolható. A csoroszlyák kiemelésével egyidejűén megtörténik a kezelő járda alatt elhelyezett rugós magtakaró borona kiemelése is. A csoroszlyák száma 24, a sorok száma 48, sortávolság 75 mm. A magtartály térfogata 300 liter, • műtrágya tartály térfogata 200 11« tér. A gép tömege üresen 1490 kg. —megé—1 Búzaszalma takarmányozásra Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának kutatói megállapították, hogy a felaprított és pelletált búzaszalmá etetésével növelhető a tehenektől kifejt tej vajtartalma. A kísérletek során a búzaszalmapelletet szálas takarmányokhoz keverték, és a keveréket tehenek etetésére használták. 15 százalék szalma adagolásával a tej vajtartalma 2,13 %-ról 2,93 %-ra, 30 százalék szalma hozzáadásnál pedig 3,32 %-ra emelkedett! A búzaszalma tehát, amely igen jelentős mezőgazdasági melléktermék, felhasználható állattenyésztést oélokrá ls< (TJ
