Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-25 / 4. szám

8-SZABAD FÖLDMŰVES. 1975 január 2& IALURÓI falura Versenyben a megtisztelő címért Harmincöt év már fél emberöltő. Ebből huszonhatot a Dun. Streda-t (dunaszerdahelyi) TULIPÁN büfé­ben töltött Cséfalvayné, s immár húsz éve büfévezető. Nagyon sze­reti a szakmáját, s a vendégeket egyaránt. A vendégek közt hivatal­noktól orvosig, a diáktól a mun­kásig mindenféle foglalkozású ta­lálható, akik szívesen betérnek ide egy kávéra, Colára, teára, vagy kupicányi szívderítőre . .. E népszerű büfé hidegkonyhája is sok jó falatot kínál. Ottjártamkor több korosztályhoz tartozót megkérdeztem, miért itt fogyasztanak, vásárolnak!? Egyér­telmű válaszokat kaptam: „azért, mert ha itt 15 deka szalámit ké­rek, akkor az biztosan annyi lesz, s nem két-három dekával keve­sebb.“ Egy nagymami ehhez any­­nyit tett hozzá, hogy itt nagyon jól tudnak számolni, sosem tévednek a fogyasztó, a vevő kárára. A főnöknőn kívül még hárman dolgoznak a Tulipán-ban. Nagyaé — a kedves mosolyú Ilonka kilenc évig a tejbárban volt, a Tulipánban már több mint három éve kiszolgáló. Amint mond­ja, ha munkahelyet kellene vál­toztatnia, hát belebetegedne. Na­ponta nyolc órát dolgozik, a kere­setével is elégedett, mert havonta megkeresi az 1500—1600 koronát. Vargha Erzsébet — már egy év­tizede a büfé dolgozója. Kiválóan végzi a munkáját. Több ízben pénzjutalomban részesült. — Nagyon megszoktam már ezt a munkahelyet — mondja. — Az utóbbi hetekben betegeskedtem. Ha errefelé vitt az utam, nem tudtam megállni, hogy be ne nézzek, ki­csit el ne beszélgessek munkatár­saimmal ... Kolonyi Anna — csak pár hó­napja dolgozik itt, de már ottho­nosan mozog a vendégek között. Nagyon elégedett a munkahelyé­vel. A Tulipán ‘évi forgalma eddig átlagosan elérte az egymillió koro­nát. Viszont, a múlt évi forgalom rekordnak számít, kétszázezerrel több, mint a tavalyelőtti. Vagyis, ennyivel teljesítették túl a forgal­mi tervet. — Ez egyrészt azért örvendetes, mert az elmúlt évben kevesebb bort és sört, cigarettát adtunk el, mint az előző években. Tavaly vi­szont az üdítő, alkoholmentes ita­lok iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt — tájékoztat a főnöknö. Befejezésül: a Tulipán-büfé kis kollektívája is bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalomba. Min­den előfeltételük megvan arra, hogy a sok kitüntetés mellé — amit jó munkájukért kaptak — a szocialista brigád megtisztelő cím­nek is rövidesen a birtokába jut­nak. K. Molnár Ferenc A hű néptanító Motto: Bölcsebb lettem, hogy tűnnek éveim, mint felhők, amint foszlanak az égen. Jobbá tettek-e szenvedéseim? Sok súlyos órán, önmagámtól kérdezem. Ha az ember egy jelentős élet­jubileumához ér, felméri végzett munkáját így tett Erdős László iskolaigazgató is, aki 60 éves je­lenleg. Többgyermekes szegény­családból származik, s nehéz, gö­röngyös életútat tett meg, amíg a szocializmusba ért. Mindig a nép jobblétéért harcolt, bíztatott, s má­sokat is tettekre tüzelt, hirdetve az igaz eszmét, a párt szavát. Ak­kor is helytállt, amikor ezért fe­gyelmi eljárást róttak rá. Kamenný Moston (Kőhídgyarma­­ton) 1949-től tanítja betűvetésre, a műveltség alapjainak megszerzé­sére a község gyermekeit. Sőt, tár­sadalmi tevékenységre is szakít szabad idejéből. Tevékeny párt­munkás. Elnöke a helyi pártszer­vezetnek, azóta, amióta szövetke­zet működik a községben. Persze, voltak ellenlábasai is bőven, akik nem jó szemmel nézték ezt az ál­dozatkész. pártos felvilágosító, ne­velő munkáját. Ám nem hátrált meg,-azt az elvet vallva: „... a harcban nem szabad megállni...!“ Kedvtelését szőlőskertjében űzi, oltogatja a vadhajtásokat. Ez sok­sok erőt ad másnapi munkájához. Szeretettel közöntjük, sokáig le­gyen még közöttünk, alkosson, ne­veljen, erőben, jó egészségben! Száraz Mária, Kam. Most (Kőhídgyarmat) Az összefogás ereiével A kanyargós Ipoly mentén fek­szik kisközségünk: Bielovce (Ipolybél). Lakosai a múlt év vé­gén ünnpelték a felszabadulásuk 30. évfordulóját. A szabad harminc esztendő alatt jelentősen megváltozott a falucska arculata: új falurész épült; majd kilencszázötvenhétben kigyúlt a villany; portalanították a közuta­kat; a volt Bossányi-kastélyban 1952-től 1965-ig mezőgazdasági kö­zépiskola működött, majd később ugyanitt gyermekotthont nyitottak; új élelmiszerüzlet, s vendéglő épült, s a Csillag-féle kastélyt kul­­túrházzá alakították. A faluíejlesztési akciók szerve­zésében nagy szerepet töltött be S z a 1 а у józsef hnb-elnök, aki a képviselőkkel, s a lakossággal karöltve mindent megtesz. További erőfeszítéseikre is nagy szükség van, hogy a járdaépítést sikeresen befejezhessék, valamint a parkosí­tást. Csakis így lehetnek még büszkébbek a béliek falujukra. Tenczel István, Bielovce flpolybél) A világnézetről A haladó szellemű ember termé­szetes törekvése, vágya, hogy meg­ismerje a világmindenséget, amely­ben él. Érthető tehát, hogy a voj­­nicei (bátorkeszi) népművelési otthon vezetői meghívták P i n­­tér mérnököt, a Hurbanovoi (0- gyallai) Csillagvizsgáló Intézet szakemberét, hogy előadást tartson a csillagászatról, a csillagos égbolt ritka jelenségeit ismertesse. Elő­adás közben említette: sokan még ma sem értik, hogy a bolygók, a Nap és a Hold állásából való jö­vendölés, az ún. horoszkóp-készí­tés tudományt nélkülöző kísérlete­zés. A csillagvizsgáló tudományos munkatársa beszélt a Csehszlovák Csillagászati Társaság megalakulá­sáról, a csillagászat történetéről, bemutatta annak a távcsőnek a ki­csinyített mását is, amellyel nyo­­monküvetik a nap- és holdfogyat­kozásokat, az üstökösök és a me­teorhullás optikai jelenségeit, az anyagi világ törvényszerű jelensé­geit. A távcsöves megfigyelés egész életre szóló élményt jelent, hat az emberek érzés- és gondolatvilágá­ra, ami a haladó világnézet kiala­kulását segíti elő. (miriák) Köszönet az Ifjúsági Utazási-Irodának! Az Ifjúsági Utazási Iroda [CKMj košicei kirendeltsége tavaly ne­gyedízben szervezett Franciaor­szágba tematikus társasutazást. Nagy örömünkre szolgált, akik ezen a társasutazáson résztvet­­tünk, hogy a híres francia borter­mő vidéken két hetet tölthettünk, s egy hetet pedig Párizsban. Otiélményeim közül csupán egy­néhányat hadd említsek: nagyon tetszett a francia konyha, sok-sok gyümölccsel, zöldséggel, s az el­maradhatatlan sajtostállal. Egy francia állampolgár, országos át­lagban évente 300 kg sajtol fo gyászt! A francia vidéken sok az idegen turista: elbeszélgettünk marokkói, dán, arab és francia fiatalokkal. Amikor ifjúsági- és népdalokat énekeltünk, ők is bele-beledúdol­­tak. Az időjárás olyan hideg, s esős volt, hogy 30 évvel ezelőtti őszhöz hasonlítható. Ám a sok lenyűgöző látnivaló kárpótolt mindenért. El­bűvölő a kilátás az Eiffel-torony­­ból, a Sacre-Coeur-ról, a Diadalívről vagy a Notre-Dame tornyából. Lát­ni a Louvrét, a Luxemburgi kerte­ket, vagy a Versailles-parkot és képtárát, mind gyönyörű emlék. Lám, milyen kicsi is a világ: ta­lálkoztunk szlovákokkal, magya­rokkal. Az utcákon rengeteg em­ber; a világ minden nyelvét hall­hatod ... Végétért a három hét, sok új barátot, ismerőst szerez­tünk. Végül annyit: KÖSZÖNET A SZERVEZŐKNEK! Smajda Mária, Zád. Dvorníky (Szádellő-Udvarnok) jubiláló színjátszók A közelmúltban ünnepelte a CSEMADOK beseüovi (zsitvabesenyői) szervezet fennállása 25. évfordulóját. E jelentős kultúrpolitikai ese­ménnyel egybeesik az illető szervezet színjátszó csoportjának jubi­leuma is. Az eltelt negyedszázad alatt számtalanszor népszerűsítették az amatőr-színjátszást községükben, valamint a környékbeli falvakban. Az eddig színre vitt művekből említést érdemel: a Sárga csikó, a Debreceni lunátikus, a Karikagyűrű, a Vén bakancsos, a Dalol a nyár, a Csárdás leánya, és a Charley nénje. A szereplők közül nagy aktivitásukért említést érdemelnek: Deszat Lajos és felesége, Pintér István, Tanka Lajos, Mruz János és Recska Dezső. A színjátszó csoportban hasznos rendezői, szervezői és népmű­velő tevékenységet fejtett ki Kamozsay Margit, Éliás Ottilia és Mol­nár József. Az utóbbi években a színjátszókat Grosch István irányítja. Nagy figyelmet szentelnek a színjátszó-utánpótlásnak. Ugyanis, már egy évtizede működik a helyi iskola diák-színjátszó csoportja. Leg­sikerültebb darabjai közé tartozik: a Próféta gyűrűje, az Aranyke­nyér, a Dalos Jankó, a Lubka és azElcserélt királykisasszony. K. J. DUDÁS DÁCS1100 éves A Hghanem a galántai járás legidősebb honpolgára DU­DÁS János bácsi, akinek nevét 1874. december végén jegyeztek be az anyakönyvbe Tešedikovon (Pe­reden J ... A helyi nemzeti bizottság polgári ügyekkel foglalkozó testületé az efsz üzemi pártszervezetével közö­sen meghitt bensőséges ünnepélyt rendezett, amelyre meghívta a köz­ség 90. éven felüli lakosait, köztük Dudás bácsit is, akinek érdemeit ALAKSZA Tibor hnb-elnök méltat ta. A legfőbb ünnepelt egész életé­ben szorgalmasan, s nagyon becsü­letesen dolgozott. A pionírok a szeretet legkifejezőbb jelképét, vi­rágcsokrokat nyújtottak át a matu­zsálem-kort megélt iinnepeltnek; Stefan EREMIÁS, a jnb szociális ügyosztályának vezetője pedig hi­vatalos okmányt adott a kezébe, mely szerint emelik DUDÁS bácsi nyugdíj járadékát. A 100. életévét nemrég ünneplő jó egészségnek örvend. Kép és szöveg: KFG Harminc év - szabad húzóban A háború dermesztő szele süvített végig 30 évvel ezelőtt a Garant mentén. A nagy lendülettel, s hősi elszántsággal támadó szovjet csa­patok karácsonytájt, 1944-ben felszabadították a Garam-balpart köz­ségeit, köztük Malá nad Hr-ot (Kicsindet) is. A háború ezzel nem ért véget, mert a német fasiszta egységek a Garant jobb oldalárói visszaszorították a vöröscsillagosokat. A szovjet hadvezetés — hogy a polgári lakosságot megkímélje, a front mögé telepítette. Ádáz harcok dúltak a Gararn térségében, ezt szovjét tisztek leve­lezéseiből tudom. Erről az a tény is tanúskodik, ho;;y a kéméndi hídfőért folytatott harcokban 11 hős kapta meg a legmagasabb ki­tüntetést — a Szovjetunió Hőse címet. A felszabadulás 30. évfordulóját méltóképpen ünnepelték a kicsin­­diek. A S z a 1 a i János hnb-titkár mondotta ünnejpi beszédet az emléktábla megkoszorúzása követte. Ezen az ünnepi aktuson részt­­vettek az SZLKP járási bizottságának képviselői, a lazánkban állo­másozó szovjet helyőrség egy tisztje, a partizán-szövetségtől К 1 a­­nica ezredes, valamint a hnb és az efsz képviselői. A jubileumi ünnepséget gazdag kulturális műsor kjöveíte. Majerszky Márton, Salka (Ipolyszalka) így tovább! Alig hatszáz lélek lakja a Garam menti Malá nad Hronom (Kicsind) falucskát. Mégi? nagy bennük az akarat, mármint a lakosokban, akik sokoldalú kulturális tevé­kenységet fejtenek ki a CSEMA­DOK helyi szervezetének kereté­ben. Erről számoltak be az évzáró közgyűlésen, s Ismertették a ta gokkal az idei programtervet, a rájuk váró, megvalósítandó felada­tokat. Az évzárót színvonalas kulturá­lis műsor zárta, melynek kereté­ben fellépett a női, valamint a férfi-énekkar, a 16 tagú, ífjakból álló tánccsoport. Ezzel a műsorral tisztelték meg i falu felszabadu­lásának 30. évfc rdulóját is, ame­lyen szintén naj у sikert arattak. !gy tovább, khsindiek! A kultúr­­munkában példa nutatók. Köszönet a CS IMÁDOK vezetősé­ginek, a tanítói nak, a szereplők nek, a községve tetőknek, s mind­azoknak, akik risztvettek ezen a tartalmas évzárín, s jelenlétükkel is kifejezték: n< gyra becsülik a kultúra ápolá iát szorgalmazó CSEMADOK-szen ezet tevékenysé­gét, a kulturális élet fejlesztését. Kara Márton a CSEMADO< Gyöngyfűző asszonyok Ki ne ismerné a világszerte oly nagy közkedveltségnek örvendő jabloneci bizsu-készítményeket? Az azonban már kevésbé közis­mert — s ezért tudósítunk róla —, a Zelezobrodské sklo nemzeti vál­lalatnak Salkán (IpolyszalkánJ ki­helyezett üzemrészlege működik, amelyben — melléktevékenység­ként — a nők gyöngyfűző munkát végeznek. A gyöngyfűzők egyike Pásztor Sándorné elmondta, hogy a ház­tartásban dolgozó asszonyok szá­mára nagyon jól jött ez a munka­alkalom. Kívüle még Czibor Dé­­nesné. Magyar Andrásné, Molnár Istvánná és Boda Teréz foglalko­zik gyöngyfűzéssel. De több nőnek is tudnának kereseti lehetőséget nyújtani. Mennyit tesz ki ez a kereset havonta? Ez a kézügyességtől és a munkaórák számától függ, ami 500 koronától 100G-ig terjedhet. Figyelembe keli venni azt a körül­ményt is, hogy a gyöngyfűzést ott­honukban, a háztartási munkák szüneteiben végezhetik az asszo­nyok. A gyöngyfűző asszonyok örömmel végzik ezt a munkát, mert nem fárasztó, s tiszta, a tartalék­idő így hasznosul. M. M. B# evés, egyie kevesebb az ivő­­víz, ami meg jóízű, az pe­dig máris hiány :ikk. Ami Lučenec (Losonc) várost illeti, abból a i észből szerencsés, hogy két artézi fkúttal is rendelke­zik. Ezekből í kutakból éjjel­nappal folyik a víz, szüntelenül. Miért? Nem tut om. Érdemes len­ne rajta elgonqolkodni, főleg a városi nemzeti bizottság illetéke­Folyik, folyik... seinek ... S ez az elgondolkodás határozatot sz ilhetne, mégpedig olyant, hogy: c lapot a kutakra, amivel el hesseo zárni a víz folyá­sát. s csak akktr üzemeljen, ami­kor arra szüksi g van. Mert, mi tag, idás, kár ezt a jó vizet elfolyatni, tócsákká változ­tatni a kút környékét, amin sok arrajáró megcsóválja a fejét. A jó ivóvíz ilyen t Ipocsékolása nem megengedhető, ä népgazdaságnak csakis kára szérmazik belőle. Te­gyenek róla аг illetékesek, hogy hasznos célt szolgáljon ez a víz­forrás, hiszen uly kevés van be­lőle. Pálházy J. járási vez. tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom