Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-25 / 4. szám

1975. január 25. SZABAD FÖLDMŰVES. Äz íkerterh esség Már évezredekkel ezelőtt megtanul­ta az ember, hogy egyes állatok nem egy, hanem több apróságot ellenek. A kutya, a macska, a sertés, a nyúl néha fél tucatnyi kölyköt is vet és gyermekkoromban hallottam egy gaz­dát kissé mókásan panaszkodni, hogy csak az a baj, hogy nincs három-négy csikaja a lónak, vagy borja a tehén­nek. Persze néha az is akad, ha há­rom-négy nem is, de kettő lehet. Az ikerterhesség — a szaporodás­nak az az esete, amikor egy terhes­ségből két vagy több magzat szárma­zik — nem is olyan ritka. Embernél körülbelül minden nyolcvanadik szü­lés kettős ikreket hoz a világra. A hármas már jóval ritkább, körülbelül csak 6500 szülésre esik egy. Sőt, rit­kán négyes és ötös ikerterhességről is írnak, azok a hírlapi különlegességek közé tartoznak, különösen akkor, ha sikerül a kisbabákat életben is tar­tani. A ikerterhesség a szervezet örök­lött, különleges adottsága. Ha csak az egyik szülő családjában fordul elő, akkor ritkábban, de ha mindkét szülő őseinél gyakrabban volt, akkor komo­lyan számolni lehet és kell is vele. Oka tehát ilymódon feltételezett öröklés. Annál jobban tisztázott a kialakulása. Fejlődéstanilag a kettős képződmények közé tartozik és két­féle módon jöhet létre. A gyakoribb eset az, hogy a pete­fészekben egy időben két pete terme­lődik, a vándorlás során kettő indul útnak és egyszerre megtermékenyül mind a kettő. Az ikerterhességnek ezt a formáját nevezzük kétpetéjűnek. Ennél mindkét magzat önálló. Mind­egyiknek külön magzatburka és méh­lepénye — placentája — van és a gének csoportosulásának megfelelően azonos, vagy különböző neműek le­hetnek. Súlyuk, formájuk, fejlődésük üteme egymástól független lehet. A hasonlóság a kétpetéjű ikreknél nem jellegzetes tulajdonság. Sokszor csak annyiban hasonlítanak egymásra, mint azok a testvérek, akik azonos anya más-más terhességéből származnak. Az egypetéjű ikerterhesség ritkább. Ennél egyetlen petesejt termékenyül meg, de valamilyen rendellenesség miatt már a fejlődés legkorábbi sza­kaszában két részre szakad és egy bu­rokban két magzat kialakulása kez­dődik, amelyek egy placentából táp­lálkoznak. Megdöbbentő módon ha­sonlít egymásra az ilyen egypetéjű ikerpár. Alkatuk, szemük és hajuk színe, nemük, vércsoportjuk és vérük egyéb tulajdonságai — pl. az RH fak­tor! — súlyfejlődésük, hangjuk, moz­dulataik és megjelenésük annyira azo­nos. hogy összetévesztések komoly vagy tréfás szereplői lehetnek. Még ujjlenyomataik is hasonlóak, gyakran tükörképei egymásnak. Érdekesen ha­sonló az egypetéjű ikrek erőbeni ál­lapota is. A különböző ingerekkel szemben többé kevésbé egyformán vi­selkednek. Vágyaik, rátermettségük, tehetségeik, ízlésük, ellenállóképessé­gük néha csak nagyon hasonló, más­kor tökéletesen azonos, sokszor ép­pen ezért, mert szenvedélyeik és be­tegségeik is azonosak. Néha annyira, mintha egy-egy személy két példány­ban élne a világon. Kissé délibábos következtetéssel, már erről is írtak féltudományos cikkeket, hogy az egy­petéjű ikreknek még a sarkuk is azo­nos, vagy legalábbis hasonló. Ennek persze bizonyítéka nincs, de mint megfigyelés érdekes. Az ikerterhességet régóta figyelik a szülészorvosok, de az ikrek élettani ás lélektani vizsgálatai aránylag új­­keletűek. A századforduló táján az örökléstan és fejlődéstan biológusai fordultak érdeklődéssel az ikerkérdés felé. Elsősorban az egypetéjű ikreket tanulmányozták. Megfigyeléseik az öröklés tisztázását segítették elő. Éle­tükben, sokszor ma még kellően nem is magyarázható, egymástól független körülmények kzött keletkezett olyan alakulásokat tartanak nyilván, ame­lyek az átöröklés kusza szálai közé vezetik a tudományt és az élet egyik titokzatosnak tartott fejezetéről fog­ják rövidesen leemelni a fátylat, ha már bizonyíthatók lesznek. Ezek a megállapítások nemcsak a tudomány­nak, hanem az ikertestvéreknek is imm A Уг feltétlenül érdekesek, hasznosak és fontosak, mert egészségük megtartá­sát biztosítják. Az ikerterhességről szólva meg kell említeni, hogy a torzképződmények, sőt az újszülött mellett ellapult, vagy a testébe beleágyazott, beékelődött, ve­leszületett kombinált daganatok — szaknyelven a teratómák és dermoi­­dok — is tulajdonképpen ikerterhes­ség eredményei. Főleg egypetéjű ikerterhességnél fordulhat elő, hogy a kétirányban induló fejlődő élet kö­zül az egyik lemarad, a másik a job­ban növekvő, a gyengébbet elnyomja, elsorvasztja és később annak jelenlé­tét bizonyos nyomokból tudják a hoz­záértő szakemberek meghatározni. Ezek a rejtett — soha ki nem derülő — ikerterhességek — ha megszület­hetnének — feltétlenül megnövelné a terhességek előfordulásának statiszti­káját. Az ikerterhesség sokáig rejtély volt az emberek előtt. Az élet egy olyan rejtélye volt, ami az ikreket még az állatövi csillagképek közé is besorol­ta, mint a május és június uralkodó csillagképét. Azóta a tudományos ku­tatás sokmindent tisztázott, de még ma is akad egy-két homályos folt az ikrek ma már egyre világosabb egén. Buga doktor ►$» »j. «3« ♦;« «3» «3« *i* »3« »3« «3» *3« «3« »3« ♦;« »fr «!♦ ♦!« «> »> ♦!« ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ♦!« »!♦ ❖ ❖ ❖ ❖ «I« < PAPÍRHAJTOGATÁS Öntözési tanácsadó — MONGOL MESE — A régmúlt időkben erős madár ural­kodott a madárbirodalom felett Chan Gardi volt a neve. Egy napon magá­hoz hivatta a darazsat: — Repüld be a világot és ízleld meg minden élőlény vérét. Meg aka­rom tudni, melyiknek legédesebb a vére. De nehogy valakinek eláruld milyen küldetésben járszI A darázs eleget tett a parancsnak és berepülte a világot. Már visszaté­rőben volt, amikor találkozott a fecs­kével. — Honnan jősz és hová repülsz? — kérdezte a fecske. A darázs megijedt. Ez a fecske még felfal. Inkább eláru­lom neki a titkot! — Chan Gardi küldött — mondta tehát a darázs —, hogy állapítsam meg, melyik vér a legédesebb a föl­dön. — No és már tudod? — kérdezte csicseregve a fecske. — Igen. Megkóstoltam minden élő­lény vérét, de egy sem ízlett úgy mint az emberé — válaszolt a darázs ... A fecske azonnal látta, milyen ve­szély fenyegeti az embert, gyorsan ki­tépte a darázs nyelvét s így repültek vissza együtt Chan Gardihoz. A darázs folyton röpködött Chan Gardi körül, de csak zümmögni tudott, beszélni már nem. A madarak királya nem értette meg a zümmögést és mérgesen kérdezte a fecskétől: — Érted, hogy mit beszél? — Igen nagy királyom — mondta a fecske. — Azt mondja, hogy a leg édesebb a kígyó vére ... Chan Gardi azóta látható csőrében mindig kígyóval, a fecske pedig azóta kedvenc madara az embernek. Azt mondják, ahol fészket rak, oda sze­rencse költözik... Mártonvölgyi László fordítása. Növényeink ápolásánál az öntö­zés okozza a legtöbb gondot. Ért­hető, hogy a szobanövény-kedvelők leggyakoribb kérdése: „Hányszor és menyi vízzel kell öntözni?“ A kérdésre, sajnos, nincs egyértelmű, mindenkor és mindenütt érvényes válasz. Olyan helyen, ahol központi fű­tés működik, tehát mindig egyenle­tes meleg van, és a fűtőfelületek szárító hatása miatt viszonylag alacsony a levegő páratartalma, még a téli időszakban is szüksé­ges hetenként, sőt akár egy héten két vagy több alkalommal is öntöz­ni, különben nagyon kiszárad a növények földje. Hűvös helyiség­ben, ahol esetleg nem fűtenek rendszeresen, vagy csak napköz­ben van fűtés, illetve csak a mun­kából hazatérve fűtenek be, álta­lában alacsonyabb a hőmérséklet, kevesebbet párologtathatnak a nö­vények, öntözésükre is ritkábban van szükség. Mindezeken kívül a növények vízigényétől függ legnagyobb mér­tékben, hogy melyiket milyen gyakran kell öntözni. A húsos, vaskos levelű és szárú pozsgás növények, a kaktuszok és a sansevieriák különösen érzéke­nyek a sok vízre. Leggyakrabban azért pusztulnak el tél közepére, tavasz felé, mert túlöntözték őket. Ezért ezeket csak másfél-kétheten­­ként öntözzük és akkar is csak annyi vízzel, ami még gyorsan be­ivódik a földjükbe. Inkább kissé fonnyadjanak meg tavaszig, mint­hogy túlöntözés miatt elpusztulja­nak. Hasonlóképpen ritkán, de bőven öntözve teleltethetők át azok a növények — mint a leánder, a cit­romfa, a fukszia, az örökzöld le­velű kecskerágó, a babér, a babér­meggy —, amelyek csak télre ke­rülnek zárt, fagymentes helyre. A szobanövények többsége köze­pes vízigényű. Énnek megfelelően addig nem kívánnak öntözést, amíg a földjükön végighúzott ul junkra nedves szemcsék tapadnak. Viszont, ha már porlik a földjük, öntözni kell, hogy ismét teljesen átnyirkosodjék a föld. Viszonylag legtöbb vizet a hajtatott növények, a virágzó tulipán, a jácint és a hortenzia kívánnak. Ha csak egy­szer is kiszáradnak, megrövidül virágzásuk ideje! Nagyon fontos, hogy a cserepek alatti tányérkákban az öntözés után összegyűlt felesleges vizet mindig kiöntsük, ne álljanak ben­ne hosszú ideig a cserepek, mert befulladhatnak a gyökerek. Még a különösen vízigényes vízipálma, csavarpálma és japán vízipálma alatt is csak abban az esetben hagyjuk vízzel telten a tányérokat, ha állandóan egyenletesen meleg, világos szobában van._ Előfordulhat, hogy" a cserepek alsó, vízkivezető nyílása eltömődik a felesleges öntözővíz a cserépben gyűlik meg, ami különösen káros a gyökerekre. Ezt elkerülhetjük, ha időnként hegyes végű pálciká­val alulról kitisztítjuk a vízkive­zető nyílásokat.. K. L. IERESZTR EJTVÉN Y KÖVETKEZETESEN lllllillilllilllllll! BARKÁCSOLJUNK Spárga Spárgára minden háztartásban szük­ség van, azonban a gombolyag gyak­­_ ran elgurul, a zsinór összegubancoló­dj UUUUZiDfllI dik, nehezen kezelhető. Ezen úgy se­gíthetünk, hogy a spárgát megfelelő nagyságú kartondobozban helyezzük el, és a zsinórt a doboz tetején vágott kis nyíláson keresztül vezetjük ki. Így nem gurulhat el, nem piszkolódik, el­helyezése is egyszerűbb. Ha időnk van, ragasszuk be a do­bozt színes papírral vagy öntapadós tapétával, így ez az egyszerű háztar­tási eszköz is színes foltja lehet az otthonnak. A képen látható doboz élei 8 centi­­méteresek, tehát 10 cm tapétára van szükség hozzá. Mindig vigyázzunk, hogy ne csak széltől szélig ragasz­­szunk, hanem a sarkokon 1—1 centi­métert hajtsunk át a következő oldal­ra. —a— Végy egy négyzet alakú papírlapot, állítsd az egyik csúcsára, és hajtsd be mind a két szárnyát középig (1. áb­ra). Hajtsd is vissza a 2. ábra szerint, és ollóval vágd be a megjelölt pontig. Hajtsd a jobb szárnyat a bal szárnyra, és mindkét szárny végét hajlítsd vissza a szárnyakra merőlegesen, a 3. ábra szerinti arányban. Hajtsd fel a lábadat vízszintesre, és alakítsd ki a fejet, tetszés szerint, azonban bele­foglalva a nyakba (4. ábra). — A fi­gyelő pingvin feltartja a fejét (В), a tűnődő pedig lehorgaszt ja (A). Cs. G. FRANTIŠEK HRUBÍN KÉT VERSE Január Január, január, páncélt vont a tóra már. Hol nemrég libák úszkáltak, ma már gyerekek csúszkálnak. A jégen De jó most a gyerekeknek: tóra, patakra léphetnek. Egy darab befagyott eget varázsolt rá a tél: Jeget. Füleki Elek fordítása VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: Ö, K, T, S, N, É). 9. Nagy növény. 10. Város Lengyelor­szágban. 11. Erő­dítmény. 12. A mélybe. 13. Régi római köszöntés. 14. Dolog latinul. 15. Ötvenegy római számmal. 17. Nem egészen kövér. 19. Idegen sorsjegy. 20. A bratislavai autók jelzése. 21. Vonat­kozó névmás. 23. Gyümölcs. 25. Gla­zúr. 26. Dajka. 28. Skandináv váltó­pénz. 29. Indoné­ziai sziget. 30. Amerikában van! 31. Igavonó állat. 33. Morze-jel. 34. Nem egészen agg. 35. Peru fővárosa. 36...........László, a Füles főszerkesztő­je. 37. Arany fran­ciául. 39. A galán­tai autók jelzése. 41. Tiltószó. 42. Szovjet repülőgép jelzés. 43. Nagy félsziget Észak-Európában. 45. A Bra­tislavai Információs Szolgálat szlovák nevének rövidítése. 47. Hajadon. 49. Kevert tan. 50. Nevel. 52. Kevert tea. 53. Latin kötőszó. 54. Fúrásban van! 55. Hova szlovákul. 57. Régi római pénz. 58. Szeszes ital. 59.........Vilmos, svájci szabadsághős. 61. Helyes. 63. Folyó Tirolban (ford.). 65..........fári ikerszava. 67. Hamis. FÜGGŐLEGES: 1. Kicsinyítő képző. 2. Vásárló. 3. Előbb, először. 4. Toka egynemű betűi. 5. Ékezettel: esztendő. 6. Amin zár van. 7. Ilyen a fa levele. 8. Igekötő. 9. Az idézet második része (zárt betűk: E, T, L, E, I, É). 16. Mo­hamedán pap. 18. Vilanykörte. 19. Szélmentes oldal a hajózásban (ang.). 20. Göngyöleg. 22. Kormeghatározó szócska rövidítve. 24. Azonosak. 25. E napon. 27. Balatoni üdülőhely. 29. Az ókori Babilon városának héber ne­ve. 32. Róma része. 33. A hét vezér egyike. 38. Rongál. 40. Vágány. 42. Férfinév. 44. Francia névelő. 45. A légnyomás mértékegysége. 46. Lapos. 48. Állat egynemű betűi. 50. Köruta­zás. 51. Ázsiai nép. 54. Angol pénz­egység. 56. Kötőszó. 60. Kínai női név. 62. Tengely szlovákul. 64. Kötőszó. 65. Folyadék. 66. Sertéslak. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK A Szabad Földműves 1. száma ke­resztrejtvényének helyes megfejtése: Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap! Könyvnyertesek: Hangácsi Jánosné, N. Lanec (Alsólánc), Pathó Gyuláné, Mužla, Retkes Lajos, Búé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom