Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-04 / 1. szám

1975. Január 4. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Jól működő szövetkezeti munkaiskolák Biövatkezeteinkben Jelenleg nemcsak a múlt évi gazdálkodás eredmé­nyeit Összegezik, hanem a. társadalmi tevékenység tervének teljesítését la értékelik. S gondosan előkészítik az 5. ötéves tervidőszak utolsó évi ter­vét, amelynek célkltfizésel megvalósítása szilárd alapot teremt a következő Ötéves tervre való átmenethez. Egyébként e feladatok példás teljesítésére felhívta pártank Központi Bizottságának legutóbbi plenáris illése is a dol­gozók figyelmét. Vajon melyik szövetkezet vezetői ne tudnák, hogy a gazdasági feladatok sikeres teljesítése nem csupán az anyagi-ökonómiai feltételektől függ, ha­nem igen Jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, szakembereinek, műszaki és ágazati dolgozóinak politikai-szakmai tudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége egyaránt. Szlovákia több Járásában már a me­zőgazdasági felnőttoktatás — a szö­vetkezeti munkaiskola és annak kere­tében a tévé-iskola — Jő úton halad, s tapasztalatai nemcsak figyelemre méltóak, hanem másutt Is felhasznál­hatók. Különösen példamutató e tekin­tetben a trnaval Járás, ahol tudatosí­tották: a szövetkezeti munkaiskola módot nyújt nem csupán a tévé­iskola (Haladó Tapasztalatok Iskolá­ja) előadássorozatának következetes, rendszeres figyelemmel kisérésére, a szövetkezet belső szükségleteihez iga­zított társadalompolitikai és szakmai előadások meghallgatására, hanem különféle rövidebb tanfolyamok (ága­zati Jellegűek) tartására Is, csak élni kell az adott lehetőségekkel. Az említett járás koíolnái szövet­kezetének iskolavezetője a szövetke­zeti munkaiskola II. évfolyamáról Így nyilatkozott: — Alaposan átgondoltuk szövetke­zett munkaiskolánk oktatási tervét. Mire fordítottuk a fő hangsúlyt? El­sősorban a szövetkezet fiataljainak az oktatásba való bekapcsolására. Azokra a fiatalokra, akikre az eljö­vendő évtizedek során a termelési­­társadalmi feladatok teljesítése vár. Továbbá azokra, akik Javakorabellek, s 15—20 évig még munkaerőként szá­molhatunk velük. — Tekintettel arra — folytatta Mlnaroviö Milan, a košolnál Iskola­­vezető —, hogy aránylag Idejében vé­geztünk az őszi munkákkal, figyelem­mel kísérhettük a tévé-iskola első su­gárzott előadását Is, amelyen mintegy hetvenen vettek részt. A vitában egye­bek között megemlítették a felszóla­lók, hogy az egykori „nadrágszíj­­földeken“ alig tudtak 15 mázsa gabo­nát termelni hektáronként, ma pedig a korszerű agrotechnika, a nagy ho­zamú gabonafajták segítségével ugyanazon a területen 60—70 mázsa gabona terem. A tévé-iskola második leckéjét ugyancsak több mint félszázan hall-Jogtanácsadó — L. I. olvasónk 1971-ben kezdte el családi háza építését. Anyagiak hiá­nyában sajnos eddig nem sikerült az építkezést befejezni. Mivel hallott az ún. stabilizációs, azaz feltételesen el­engedhető kölcsönről, amelyet a mun­kaadó vállalatok nyújthatnak abban az esetben, ha legalább 10 év ledol­gozására kötelezik magukat. Olvasónk Ilyen irányú kérelmét a munkaadó Košlcel Magasépítő Vállalat elutasí­totta, és csupán ajánlást adott a rožňavat (rozsnyől) jnb-hez. Sajnos, Itt sem Járt sikerrel. Főként azzal In­dokolták az elutasítást, hogy nem a Járás területén dolgozik. A feltételesen elengedhető űn. sta­bilizációs kölcsönöket első sorban a munkaadó vállalatok engedélyezhetik dolgozóiknak, azzal, hogy a dolgozó nem köteles a kölcsönt visszatéríteni abban az esetben, ha a dolgozó leg­alább 10 év ledolgozására kötelezte magát a munkaadó vállalatnál. A kér­dést szabályozó 1968'137. sz. hirdet­mény 11. paragrafusa szabályozza a részleteket. Főként olyan építkezés (családiház-építés) támogatásáról van sző, amely a vállalat működési kör­zetében van (hogy ezzel Is állandó­sítsák a dolgozó munkaviszonya tar­tós voltát), de a hirdetmény nem zár­ja ki az olyan esetet sem, mint az olvasónké, azaz, hogy az építkező kö­zeli vidéken lakik. Fontos azonban tudni azt is, hogy az ilyen kölcsön nyújtására senkinek sincs perelhető jogigénye és ez lényegében a vállalat önkéntes Juttatása, amely a vállalati gazdálkodás eredményességétől is függ-A nemzeti bizottságok abban az gatták meg, amit Éva BabuSiakovanak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomról szóló előadása, valamint Mlro Ležovič talajjavítással kapcsolatos előadása előzött meg; ez utóbbi a szövetkezet talajjavítás! munkálatai­ról, s a termőföldvédelem kérdései­ről szólt. A tévé-előadás második leckéje utáni vitában Anton Šajdík efsz-tag egyebek között megemlítette, lassan halad az elöregedett síksági szőlők felszámolása. E területeken kiváló mi­nőségű gabonát lehetne termeszteni, s a soványabb talajokon, főleg hegy­oldalakon kellene szólót telepíteni. Štrbík Michal a szövetkezet trakto­rosa Javasolta: Ideje lenne már a nem használt mezei utakat felszámolni, termőtalajjá változtatni. Lényegében ugyanehhez a kérdéshez kapcsolódott Kormnth Vladimír efsz-elnök meg­jegyzése Is, aki a műszaki földrende­zés szükségességét hozta fel, a na­gyobb táblák kialakítása, s a mező­­gazdasági gépek teljesltőképességá­­gének Jobb hasznosítása szempontjá­ból. ŠtefanovlC Ján raktáros bírálta, hogy az egyes Ipari üzemek a mező­­gazdasági művelésre legalkalmasabb, legtermékenyebb területeken terjesz­kednek. Keveset törődnek az Illetékes nemzeti bizottságok a termőföldvéde­lemmel, ha új lakótelepek helyének meghatározásáról van szó. Többen Javasolták, hogy a tévé­­iskola sugárzott előadásaiban keve­sebb számadatot közölhetnének, s az elmondottakat Inkább jó felvételek­kel Illusztrálhatnák. * Tapasztalatgyűjtés végett megláto­gattuk a Bratislava-vidékl járás Most na Ostrove-1 (hidasi) szövetkezetét Is, ahol Ján Selecký efsz-elnök a felújí­tott szövetkezeti munkaiskoláról a következőképp vélekedett: — Szövetkezetünk vezetősége meg­vitatta a felnőttoktatás kérdéseit, s úgy határozott, magasabb színvo­esetben, ha a munkaadó vállalat nem nyújt vagy nem tud nyújtani stabili­zációs kölcsönt, engedélyezhet ilyen kölcsönt elsősorban az olyan szemé­lyek községben, Illetve a járásban való letelepülése érdekében, akik ott­­lakása a hnb, vagy a jnb érdeke is. A hirdetmény 12. paragrafusa bár fő­ként Ilyen értelmű, de nem zárja ki az olyan esetet sem, mint olvasónké. Ismét önkéntes Juttatásról van szó, amelyre senkinek sincs perelhető jog­igénye. Ha olvasónk ismételt kérelme az említett két címzettnél eredménytelen maradt, valószínűleg a Szlovák Állami Takarékpénztár az, amely segíthetne 2,7 százalékos kamatlábú építkezési kölcsön nyújtásával. Földhasználat ügyben N. J. galántai járási olvasónk leve­lében írja, hogy 71 éves munkaképte­len nyugdíjas. Eddig mint ilyen 44 ár „háztáji földet“ használt. Mivel mun­kaképtelen volt, földjét feles bérletbe adta. Nemrég beidézték a nemzeti bi­zottságra és közölték vele, hogy föld­jét már nem használhatja, mivel azt nem saját maga műveli meg. Kérdi, milyen rendelet alapján Járhat Így el a hnb, és van-e joga valamiféle kár­talanításra. Olvasónk egyébként havi 880 korona öregségi nyugdíjat élvez. nalra kell emelni a szövetkezeti mun­kaiskolát, mint az hajdanában volt. Vagy tíz évvel ezelőtt ts nagy volt a tanulási vágy az emberekben, sajnos a forma nem volt megfelelő: hiszen az asszonyok Igen Jelentős része vé­gighallgatta a traktorokkal, gépekkel kapcsolatos előadásokat, persze sok hasznuk nem lett belőle, mert azóta sincsenek kapcsolatban mezőgazda­­sági gépekkel. Ezért úgy határoztunk, a szövetkezeti munkaiskola keretében szakosított osztályokat létesítünk. Az elnök a továbbiakban elmondot­ta: a növénytermesztési osztályba 51 dolgozót soroltak be. Máris több szak­előadást hallgattak meg A talajmflvo­­lés legkorszerűbb módszerei, Az új búzafajták tulajdonságai, s A korsze­rű növényvédelem kérdései címmel. Az állattenyésztési osztályt 37 dol­gozó látogatja. Eddig hét szakelő­adást hallgattak meg, többek között a fertőzéses tűgygyulladásról, az álla­tok egészségvédelméről, valamint a balesetelhárításról Is sző esett. A kombájnosok osztályába nem­csak a képzett kombájnosokat osztot­ták be, hanem azokat Is, akik kom­bájnvezetők szeretnének lenni. Ezt a módszert már a múlt évben Is alkal­mazták. A tanfolyamot végzett hall­gatók vizsgáztak, s a sikeresen vizs­gázók bizonyítványt kaptak, amely kombájnvezetésre alkalmasnak mi­nősíti őket. Hasonlóképp működött az ifjú traktorosok osztálya. Űk Is szor­galmasan tanultak, mert tudták, a hajtást jogosítvány megszerzése fele­lősségteljes, gazdaságilag célszerű munka elvégzésére jogosít. Külön szakkört létesítettek a gép­javítók, hegesztők, villanyszerelők számára. Bizony, többüknek — akik felületesen tanultak — nem sikerült a szakvizsgán „átcsúszniuk“. Nem se­gített sem a régi jó barátság, sem az ajándék. A vizsgabizottság tagjai ab­ból az alapelvből Indultak ki, hogy a többezer korona értékű gépek Javítá­sát csakis szakavatott javítókra bíz­hatja a szövetkezet. A rosszul kar­bantartott, vagy hibásan megjavított gép nemcsak hamarabb válhat üzem­­képtelenné, hanem halálos kimenete­lű baleset okozója Is lehet. * Mindkét szövetkezetben helyesen viszonyulnak a mezőgazdasági felnőtt­­oktatás — a szövetkezeti munkaisko­la — kérdéseihez, teljes felelősség­érzettel viseltetnek a szövetkezeti ta­gok szakmai-politikai továbbképzése iránt. Tudják, csakis így válthatók valóra azok az Igényes feladatok, amelyek az efsz-ek VIII. kongresszu­sa, valamint a CSKP és az SZLKP kongresszusa, valamint a párt köz­ponti bizottsága legutóbbi plénumüló­­selnek határozatából a mezőgazdasági üzemek dolgozóira hárulnak. Tehát, nincs más hátra, mint hogy hasznosítsuk a legjobb tapasztalato­kat, tegyük még hatékonyabbá szö­vetkezeteinkben a felnőtt oktatástl Űurdiak — ProkeS A levélből nem lehet biztosan meg­állapítani, hogy olvasónk még efsz­­tag, vagy sem. Ha még efsz-tag, akkor a háztáji föld esetleges megvonására аж efsz saját alapszabályai értelmében az efsz vezetősége lenne az llletékez. Ha olvasónk csak volt efsz-tag, ak­kor a kérdéses 44 ár földet nem az efsz tagságból folyó joga alapján használta, tehát valójában nincs szó háztáji főidről, hanem olyan földről, amelyet a tagosításnál vagy a földek­nek a szocialista gazdálkodásba véte­lénél (efsz, állami gazdaság) meg­hagytak azon a címen, hogy az ilyen földhasználó saját munkájával dol­gozza meg a földet. A saját munka alatt a család segítségét Is kell ér­teni. Az 1955/50. sz. kormányrendelet ér­telmében a hnb ügyel arra, hogy a földet azok használói korszerűen, jól munkálják meg. Ha a földek tulajdo­nosa, vagy használója saját munkájá­val nem tudja biztosítani annak meg­művelését, a hnb elrendelheti kény­szerbérletbe ádázát éspedig Ingyenes bérletbe az efsz vagy állami gazdaság részére, kivételesen magánszemély­nek. A Polgári Törvénykönyv 490. parag­rafusa 2. bekezdése a mezőgazdasági terület haszonbárbeadásához (ilyen a feles bérlet is) szükséges a hnb enge­délye. A fentiek értelmében feltehető, hogy a hnb jogosan járt el. Ha olvasónk egészségi állapota romlanék, akkor a jnb jéradék-bizott­­zégénál folyamodhat tehetetlenségi pótlék folyósításáért. Ez a pótlék ön­kéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető jogigénye. Dr. P. J. Kitől kaphat stabilizációs kölcsönt ? Pártmunka a szövetkezetben Az új pártoktatási évad téma­köre gazdag. Lehetőséget nyújt kommunistáknak, pártonkíviiliek­­nek egyaránt eszmei-politikai is­merteik gyarapításához, a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítéséhez. — Eszmei-politikai munkánk egyik legfontosabb eszközének tartjuk a pártoktatást — hangsú­lyozta Szegi István, a Vojnicei (bátorkeszl) Efsz pártelnöke, a közös gazdaság elnök-helyettese. — Az 1973/74-es pártoktatási éva­dot sikeresen zártuk, s tapasztala­tait a mostaniban hasznosítjuk. Beszélgetésünk további részében a pártelnök megjegyezte, hogy az 1974/75-08 pártoktatási évad tan­anyaga kiegészül a CSKP KB köz­­gazdasági kérdésekkel foglalkozó, múlt év novemberi plenáris ülésé­nek anyagával, valamint a tudomá­nyos-műszaki fejlődés kérdéseit tárgyaló, ez év májusi pártplénum- Ulés következtetéseivel. Az idei pártoktatási program keretében központi helyet kapott a hazánk fasizmus alúlí felszabadí­tása 30. évfordulójával kapcsolatos eszmei-politikai kérdések megvilá­gítása. A pártoktatás résztvevőit tanul­mányi csoportokra osztottuk, fi­gyelembe véve az efsz-tagok mun­kakörét, s politikai felkészültségét. Legnagyobb érdeklődés az olyan előadások iránt mutatkozik, me­lyeknek témája kapcsolatos a hall­gatók munkájával, mindennapi éle­tével. Elénk visszhangot váltottak ki továbbá a nemzetközi helyzetet, a külpolitikai kérdéseket érintő­­elemző előadások is. — Az ifjéság eszmei-politikai nevelését egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk. Hiszen a nép­gazdaság, a társadalom érdeke is ezt kívánja. Reméljük, hogy az 1974/73-ös pártoktatási évadban a hallgatók még hatványozottabb mértékben gazdagítják eszmei­politikai tudásukat. A rendszeres pártoktatás mindezt lehetővé te­szi — fejezte be tájékoztatását Szegi István pártelnök. jómagam e rövid beszámolóból annyit fűznék: a község lakúi — kommunisták és pártonkívüliek — élénk figyelemmel kisérik a hasa és a nagyvilág eseményeit; sokat merítenek a pártsajtóbél és a poli­tikai irodalomból. A szövetkezet üzemi pártszervezetében folyó kö­vetkezetes eszmei-politikai nevelő­­munka jótékonyan hat a párt­tagok aktivitására, munkahelyi fel­adataik példás teljesitéséra, s vé­gül az egész szövetkezet jövedel­mező, sikeres gazdálkodáséra és továbbfejlődésére. MIRIAK FERENC, Vojnice (Bátorkeszl) JuGMtyök и о, tcdulaxw A felvételen a Vefký Cetín-i (Nagycétény) lányok labdarúgócsapata lát­ható. Felszerelésükhöz as anyagiakat a helyi efsz biztosította. Széles e földtekén egyik legnépsze­rűbb sport a labdarúgás. „Igazi, fér­fias“ sport — hangoztatták a szakem­berek és a szurkolók egyaránt. KI gondolta volna néhány évtizeddel ez­előtt, hogy a labdarúgás Is emancipá­lódik, és a nők körében is teret hó­dít. Hol és mikor lopta be magát lá­nyaink szívébe, kik voltak az első ra­jongói? Nehéz megadni a választ. Ta­lán ott kezdődött, amikor a nők, mint szurkolók megjelentek a labdarúgó­­pályák lelátóin. Marad a tény, hogy a „női foci“ más labdajátékoktól kis­sé lemaradottan, megkésve Is egyre fejlődik és egyértelműen gyűjti aktív hódolóit. Nemcsak városainkban, ha­nem falvainkon is. A nitrat Járásban a SZISZ járási bizottsága volt a szervezője a lányok labdarúgó bajnokságának, amelyben négy nltral és négy vidéki csapat in­dult. A SZISZ azért vállalta a védnök­séget, mert a nöl labdarúgók nem tagjai még az Országos Labdarúgó Szövetségnek. Tehát a kezdet kezde­ténél tartanak. Ez a tény tapasztal­ható volt a nltral járásban, mivel a nagy lendület és lelkesedés ellenére Is az őszi fordulóban megfogyatkozott a csapatok száma. Megkértünk néhány szakembert, mondjanak véleményt a női labdarú­gásról. Csakú Domonkos testnevelő tanár )elenec (Gímes) véleménye: Szerinte, nem azon kell vitatkoznunk, hogy létjogosult-e a női labdarúgás, vagy sem, hanem azon,- milyen feltételeket tudunk teremteni számára. A fiúgye­rek az utóén Is megtanul futballozni, de a lányok érzékenyebbek. Szerinte, a többi labdajáték mellett az alapis­kolákban kellene kezdeni a lányok bevezetését a labdarúgásba. Nem elég az, ha tlzenhétéves kislány ügyesen elsajátítja a labdarúgás szabályait. Kapura lőni, cselezni, taktikai utasí­tásokat betartani, végrehajtani és sportnyelven szólva „gondolkodni a pályán“ abban a korban már nehezen tanul meg. A járási sportorvos MUDr. Czlrok (Nitra) a következőket mondta: Köz­tudomású, hogy minden sportág bizo­nyos megterhelést Jelent az emberi szervezetre. A sportban bármilyen szintű eredményeket csakis az egész­séges fizikumú egyén — legyen az lány vagy fiú — érhet el. A labdarú­gás sem kivétel alóla. A női labdarú­gás körül azonban még tisztázni kell néhány dolgot, mert olyan körülmé­nyek között, mint a férfiak játsszák, nehezen tudjuk elképzelni. Ha bizo­nyos differenciálást tudunk bevezetni más sportágakban a nők és a férfiak között, ez vár a női labdarúgásra Is. Azzal, hogy a félidők időtartamát le­rövidítettük, nem tettünk és nem ol­dottunk meg jóformán semmit. Konk­rét tapasztalataink még nincsenek ezen a téren. Tény az, hogy a labda­rúgás a lányokat közösségi szellemre neveli és lelkiállapotukra, szellemi fejlődésükre Is jó hatással van. Befejezésül: a női labdarúgás új, fiatal sportág. Problémáit és fejlődé­sének lehetőségeit — e cikk kereté­ben — nem volt szándékunkban kiak­názni. Hazánkban széleskörű és szer­vezett sportmozgalom folyik. Az 1975-ös év különösen jelentős szá­munkra, hiszen az Országos Sparta­kiád esztendeje. A sportéletben akad bőven hely és lehetőség lányaink, asszonyaink számára Is. Motesíky Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom