Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-04 / 1. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1975. januÄr 4.

Eredményekben gazdag jelen,

bíztató távlatok

Az óév utolsó havának első harmadát írtuk, amikor a milanovcei főldművesszövetkezet székházában Dojöan Elek mérnökkel, a gazdaság növénytermesztőjével és Szibilla Lászlö elvtárssal, a közös gazdászával beszélgettünk. Miről? Ahogy az már év végén lenni szokott: 'az eredményekről és a tervekről. Ezúttal a növénytermesztés sikereit és problémáit, a növénytermesztő örömeit és gondjait firtattuk, de ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, milyen terveket szőnek a jövővel kapcsolatban s hogyan kívánják kamatoztatni eddigi termelési tapasztalataikat.

A növénytermesztésé a döntő szerep

————IM—ии—II II hii

Az ezerhatszázhatvankét hektár mezőgazdasági földön tevékenykedő gazdaság a legjobb, legeredményesebb mezőgazdasági üzemek sorába tartozik a Nové Zámky-i járásban. Szántóterülete 1584 hektár. A termelési ágazatok közül a növénytermesztésé a döntő szerep. Az 1974-es évben pl. a mezőgazdasági termelésből eredő javaknak kb. 60 %-át produkálta.

A szánté jelentős hányadán ga bunát termeltek. További fontos növényeink a szemes kukorica, a többéves takarmányok és a silókukorica, de természetesen az éthüvelyesek és a cukorrépa is kellő megbecsülésben részesül. A jövedelemgyarapításhoz jelentős mértékben hozzájárul a szőlészet és a kertészet is. Ez utóbbi területe — a fűszerpaprikával együtt — öszszesen félszáz hektár.

Röviden a gabonáról

Búza összesen 340. árpa pedig 297 hektáron termett 1974-ben. A búzafajták közül túlsúlyban Kaukázt, kisebb részben jubilejnát és Aurórát termeltek. A hektáronkénti átlaghozam 63,B5 mázsa volt. A legnagyobb hozamot a Jubilejná biztosította. Árpából az Ametyst és Elgina fajták mellett döntöttek. S hogy nem rosszul, azt az elért 82,7 mázsás hektáronkénti átlaghozam mindennél fényesebben bizonyítja.

A kukorica és a cukorrépa

termesztése általában jő eredményeket hoz a gazdaságban. A száz hektáron termelt genetikailag egycslrás Slovmona H répafajta most pl. 450 mázsát termett hektáronkénti átlagban. A kukorica Ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mintegy hatvan mázsát adott egy egységnyi termőterületről. Ennek különösen örülnek a gazdaság vezetői, mert az utóbbi években egyre nagyobb teret adtak a határban a „szántóföldek királynőjének“ és a távlati fejlesztési tervekben további fejlesztési elképzeléseik vannak ezzel a növénnyel.

Túlsúlyban jugoszláv és francia kukoricákat vetnek, de a magyar fajtáktól sem idegenkednek. A fajtákat és hibrideket úgy válogatják össze, hogy az érés — és ezáltal a betakarítás is — folyamatos legyen. Persze csak olyan kukoricák jöhetnek számításba, amelyek tökéletesen megfelelnek a gépi betakarítás követelményeinek, mert szeretnék a lehető legjobban kihasználni a betakarító gépeket. Különösen most, hogy végre elkészült a BM15 típusú szárító, s van hol megszárítaniuk a gépek által kicsépelt, lemorzsolt szemet.

Miben rejlik az eredmények titka?

Mudrocb Jozef mérnöktől, a Nové Zámky-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusától hallottuk, hogy a milanovcei szövetkezet egyike a legszínvonalasabban gazdálkodóknak ebben a járásban. Különösen a növénytermesztésben elért fejlődés és kimutatott eredmények tekintetében jeleskedik a gazdaság. Hogyan jutottak el erre a színvonalra? Erről Dojöan mérnök így nyilatkozott:

— Az eredmények javulásához sok tényező hozzájárult. Első helyen említeném meg, hogy végre sikerült megoldani a Cétényke folyó szabályozását és az általa korábban veszélyeztetett területek rekultiválását. Ma ez a 450 hektáros terület a legjobb termőföldjeink közé tartozik és az ártól sem kell tartanunk. Igen fontos tényezőnek tartom a tápanyagpótlás ésszerű fokozását és a vegyszeres növényápolás, gyomirtás széleskörű alkalmazása nyújtotta előnyök következetes kihasználását is. Az ötéves tervidőszak kezdetén pl. 304 kg tiszta hatóanyagot adtunk egy hektárra, 1974-ben pedig már átlagosan 329 kg-ot. Persze fokozott figyelmet szentelünk a fajtamegválasztásnak és a fajták szerinti agrotechnikai követelmények

leható legpontosabb betartásának is. így sikerült felküzdenünk magunkat a legjobb eredményekkel büszkélkedő szövetkezetek közé.

Mint később kiderült, jónéhány további intézkedés és tény Is közrejátszott abban, hogy a szövetkezet dolgozóinak igyekezetét siker koronázta. Feltétlenül említést kell tennünk arról, hogy e gazdaságban nem Idegenkednek az újtól, így a korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépektől sem. Persze csakhamar rájöttek, az új gép még nem minden, mert csakis megfelelő feltételek között képes azt nyújtani, amit elvárnak tőle. A tökéletesebb, gazdaságosabb gépkihasználás érdekében nagyobb parcellákat kellett kialakítaniuk. Magtárt. szárítót építettek, hogy betakarítás időjén semmi se fékezze a gépek munkáját. A nitrai mezőgazdasági főiskola tudományos dolgozóival együttműködve ültetik át a mindennapi gyakorlatba a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az év végén nemcsak azért összegezik gazdálkodásuk eredményeit, egy év tapasztalatait, mert így szokás, vagy mert megkövetelik tőlük, hanem azért is, hogy a leszűrt tanulságok birtokában vághassanak neki az új évnek. Milyen konkrét tapasztalatokról van szó? Ismét Dojöan mérnöké a sző:

— Gabonatermesztési tapasztalataink például azt mutatták, hogy a Kaukáz, Jubilejná és Auróra búzafajtákkal a legérdemesebb foglalkozni. Ezeket a fajtákat vetettük, s nem csalódtunk. Az Auróra azonban észrevételeink szerint nem kedveli az általunk biztosítható feltételeket, ezért ősszel már kihagytuk a fajtaösszetételbűi. Most két új fajtával — Száva, Zlatá Dolina — kísérletezünk, mintegy 40 hektáron. Igen fontosnak tartjuk a kora tavaszi biológiai ellenőrzést és a szakszerű nitratációt. Betakarításkor gondosan ellenőrizzük a gépek munkáját, a szóródási veszteséget s ha kell, azonnal újraállitjuk a gépeket, hogy a lehető legkevesebb mag maradjon a tarlón. A cukorrépát illetőleg az a véleményünk, öntözés nélkül is lehet viszonylag jó eredményt elérni. Persze jó vetőmag kell hozzá, a talajt ősszel kell elsimítani, hogy a föld mindenütt egyforma nedves legyen — ez az egyenletes kelés biztosítéka. S ha egyenletesen fejlődik a növényzet, bátran és időben alkalmazhatók a gyomirtók. így szép tiszta, egyenletes növényállományt kapunk, s nem okoz gondot a gépi betakarítás. Persze, ha csak egy mód van rá, ki kell használni az öntözési

lehetőséget is. Nálunk ezt egyelőre nehéz megoldani, mert sok többéves takarmányunk és kukoricánk van, a kertészetben is kell a víz, az öntöző berendezésünk pedig az igényekhez mérten nagyon kis kapacitású. A jövőben gondolni kel lene a bővítésére.

Tervek,

elképzelések

Amikor a jövővel kapcsolatos tervek és elképzelések felől érdeklődtünk megtudtuk, hogy a szövetkezet egyesítésnek néz elébe. Mégpedig nem is akármilyennek, hiszen öt gazdaság egyesítésével egy több mint ötezer hektáros egyesült efsz-nek kell megszületnie. A közgazdász véleménye szerint, minden remény megvan rá, hogy erős, színvonalas nagyüzem legyen az új gazdasági egység. Mint mondotta, csupán az állattenyésztés összpontosítása és szakosítása ütközik majd előreláthatólag ideig-óráig problémákba, mert új, nagykapacitású gazdasági épületek még nem állnak rendelkezésre.

A növénytermesztés Jövőjével kapcsolatban Dojöan-- elvtárs nyilatkozott. Elmondotta, hogy az egyesítés után a többi gazdaságban is hozzá kell látni a talajjavítási munkálatokhoz, a nagyobb parcellák kialakításához, fel kell - építeni egy univerzális takarmányszáritót, hogy a többéves takarmányokkal való gazdálkodást is eredményesebbé tehessék. A termelés szakosítását és összpontosítását egy tervezik megoldani, hogy az a lehető legtöbb előnyt biztosítsa az egyesült szövetkezet számára. Elsősorban a vízigényes növények termelését kell összpontosítani, hogy jól kihasználhassák a mintegy 890 hektáros öntöző berendezést.

Végül még annyit, azt is megtudtuk, hogy szilárd elhatározásuk —

" a tervkészítésnél és a menet közben felmerülő problémák megoldásánál minden esetben figyelembe veszik az egyes gazdaságokban elért eredményeket és a szerzett termelési tapasztalatokat, s azokat — a helyi adottságokkal együtt — a közjó érdekében fogják kamatoztatni. Reméljük, sikeresen!

kadek Gábor

A juhtenyésztés fejlesztéséről

Az utóbbi időben sok szó esett a juhtenyésztés fejlesztéséről a rožňavai (rozsnyói) járásban. Nem véletlenül, hiszen a juhtenyésztésnek Gömörben komoly jelentősége van, mert e járás mezőgazdasági földterületének 60 °/o-a rét és legelő. Ennek ellenére elég nagy problémát okoz az állatok számának tervszerű növelése. December elején még például több mint ezerháromszáz állat hiányzott az 1974-es év végére tervezett állományból. A Dlhá Ves-i Aranykalász EFSz-ben volt a legroszszabb a helyzet, mert itt 576 db-al tartottak keve sebb juhot, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az állatok létszámának kedvezőtlen alakulását a vizsgálatok szerint az alábbi okok Idézték elő:

— a vágójyhok felvásárlási árának rendezése nem javította kielégítően a jövedelmezőséget;

— a gazdaságok nem voltak képesek gyorsan átállni a kiviteli igényeket kielégítő tevékenységre, s ezért több helyen vágóállatként értékesítették a tenyész- és növendékállatokat;

— az előbbi következtében csökkent a tenyészállomány és veszteség mutatkozott a gyapjútermelésben, de a gazdaságok megfelelő tenyészállatok híján nem tudtak kellően gondoskodni az alapállomány növeléséről, javításáról, a gyapjútermelés fokozásáról és minőségének javításáról;

— általános gyakorlattá vált a tejesbárány-termelés és eladás, s az ezirányú Igyekezetben nem kímélték a továbbtartásra legmegfelelőbb utő. dókat sem.

A járási mezőgazdasági Igazgatóság termelésfejlesztési bizottsága hatékony intézkedést hozott a juhtenyésztés fejlődését gátló okok felszámolására. Ezek közé tartozik pl. a beruházások bővítése, a régi épületek korszerűsítése, az anyaállomány felújítása és bővítése stb.

December elején a rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeiben 22 290 db juhot tartottak, vagyis 100 ha mezőgazdasági területre több mint száz állat jutott. Hozzávetőlegesen 3 kg gyapjút és 14 kg sajtóit produkált egy állat 1974-ben. A távlati fejlesztési terv szerint a következő években 50 ezer juhot kell tartaniuk a Járás üzemeinek. Az évi gyapjútermelést 1990-lg a jelenlegi 650 mázsáról 1600 mázsára, a hústermelést pedig 1965 mázsáról 13 ezer 750 q-ra kell növelni. Ez a feladat csak az állomány hasznosságának (hús, hús-gyapjú) megfelelő fejlesztésével teljesíthető. A fejlődés megköveteli a törzskönyvezést, a hasznosság ellenőrzésének széleskörű alkalmazását. A múlt évben mindössze 350 törzskönyvezett állatot tartottak a járásban, s állandó megfigyelés alatt csak 800 anyajuh állt.

A jml döntést hozott arról Is, hogy a nagygazdaságokban négyévenként fel kell újítani az anyajuh-állományt, s az állományok hasznosságának fokozását rendszeres selejtezéssel, következetes válogatással és Újítással kell biztosítani. Nyírás előtt alaposan meg kell vizsgálni az állatokat, s a foghíjas öreg egyedeket, a rövid, durva gyapjút termelő vagy kopasz állatokat ki kell selejtezni. A kostelepeken nagy gondot kell fordítani a tulajdonságjavítő apaállatok kiválasztására.

Az egyesített nagygazdaságok többségében a hús- és gyapjútermelés javasolható. Ahol szakosított telepet építettek, ott helyesen a hústermelés mellett döntöttek, de tudniuk kell, hogy maga a

egy járásban

korszerű telep még nem biztosítja a jő eredményeket. A nagyobb tenyészetekben az anyaállománynak mintegy 50 százalékát tisztavérben kell tartani, a többi anyával pedig — hústípusú kosok segítségével — haszonkeresztezést kell végezni. Bizonyított tény, hogy a magas színvonalú termelés csak zárt állatforgóval biztosítható. Erre pedig ott vannak meg a legjobb feltételek, ahol kialakul a horizontális együttműködés. Е tekintetben igen Jő példával jár elő a közép-szlovákiai kerület.

A juhtartás és takarmányozás terén még ma Is sok helyen érvényesül az a téves szemlélet, hogy a Juh Igénytelen állat. Márpedig aki Jő eredményt akar elérni a juhokkal, annak gondoskodnia is kell az állatokról, mindennemű Igényeik tökéletes kielégítéséről. A legfontosabbak egyike az ésszerű takarmányozás, A j^rás mezőgazdasági üzemel az első lépést a gyepgazdálkodás korszerűsítésében tették. 1974-ben összesen 2973 hektár legelő talajjavítást munkálatait végezték el. A pecsenyebárány hizlalásnál az abraktakarmányokra kell alapozni, így nő a súlygyarapodás és könnyebbé, egyszerűbbé válik az etetés és gondozás.

Azt Is meg kell Jegyezni, hogy ebben a járásban Is egyre kevesebb a tapasztalt vagy jől képzett juhász. Talán az anyagi érdekeltség növelése javulást eredményezne!?

A Jml termelésfejlesztési bizottsága által kidolgozott távlati fejlesztést terv, a szakszerű útmutatások nagyban előmozdíthatják a juhtenyésztés fejlődését, a termelés kellő összpontosítását, valamint a juhtenyésztés mennyiségi és minőségi mutatóinak hathatós javulását. Illés Bertalan

Ha egy évtizeddel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy egyszer 50 vagon húst fog termelnt évente a Dunajská Streda-l földművesszövetkezet, bizonyára kinevetik. Nem véletlenül, hisz akkor alig húsz vagon húst produkáltak tizenkét hónap qlatt. A múlt évben pedig már a félszáz vagont ts túllépték.

Aki hosszabb Időt szán a szóban forgó szövetkezet gazdálkodásának megismerésére, nem vesztegeti hiába az Idejét. Olyan eredményekkel Ismerkedhet meg, amelyek minden dicséretre méltóak.

Különösen az állattenyésztés fejlesztésében mutattak fel szép sikereket az utóbbi évtizedben. E téren a legfőbb eredményt 1973-ban érték el, amikor húseladási tervüket már szeptember másodikán teljesítették. Pedig a terv 40 vagon hús eladását Irányozta elő. A kővetkező négy hónapban még háromszáz mázsa húst adtak piacra terven felül.

Az elmúlt évben összesen 42 vagon hús értékesítését tűzték ki célul, ebből a sertéshús 22, a marhahús pedig 20 vagont képviselt. Egész évben becsületesen dolgoztak a terv teljesítésén. Szorgalmuk meghozta a várt eredményt, sőt annál többet ts. A húseladás évi tervét 1974. november 9-én teljesítették, sőt túl is szárnyalták a kitűzött mutatót.

Nem sokkal a jelzett dátum után elbeszélgettem Padányi Molnár Ferenc főállattenyésztővel, aki elmondotta, vannak még tartalékaik. Ügy számolta, hogy év végéig még mintegy 150—185 mázsa sertés-, Illetve 200—235 mázsa marhahúst tud nak átadni a közellátásnak.

A tejtermelési tervteljesítésbe egy kis hiba csúszott az elmúlt évben. A tehenenkéntl évi felést átlag 1973-ban ugyanis 3780 liter volt, s ezt 1974-ben 50

literrel javítani akarták. A tizenegyedik hónap végén azonban már látták, hogy ezirányú célkitűzésüknek sehogy sem tudnak eleget tenni. Ennek oka korántsem a dolgozók munkájában vagy a takarmányozásban keresendő. Ev közben harminc darabbal növelték a tehénállomány létszámát, az eladásra szánt tenyészüszőket sorolták be az alapállományba, ezek zöme viszont csak most, 1975-ben fog le elleni.

Horváth Sándor, a szövetkezet elnöke, így nyilatkozott:

— Annak ellenére, hogy földterületünk évről-évre csökken, mindent elkövetünk, hogy feladatainkat teljesítsük és ez egyelőre biztosítja számunkra a sikert. 1961-ben 1413 hektár földön gazdálkodtunk, most viszont már csak 1217 hektárunk van. A növénytermesztési eredményekre sem panaszkodhatunk, de az állattenyésztésben elért fejlődésre különösen büszkék vagyunk. Állatgondozóink és a vezetők is megteszik a tőlük telhetőt. Most 67 dkg a sersek, és 10,04 kg a hízámarhák átlagos napi súlygyarapodása, s remélem a hátralevő egy hónap alatt is megtartjuk ezt a jó színvonalat. Az én végére tervezett állománylétszámot elértük, sőt a sertések esetében túl is léptük 46 darabbal. így a jővő évi tervfeladatok teljesítéséhez szükséges alappal is rendelkezünk. Amt szintén fontos, a takarmány alapunk is szilárd és előreláthatólag a tervezett termelést költségeket sem merítjük ki. Tehát nemcsak jól, hanem eredményesen Is gazdálkodunk.

A Dunajská Streda-t szövetkezet valamikor, pontosabban alig egy évtizede, még a gyengén közepes gazdaságok közé tartozott járást viszonylatban. Ma viszont a legjobbak között emlegetik, az élenjárók között. S hogy nem véletlenül, arról az eredményeik tanúskodnak.

K. Molnár Ferenc