Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-03-29 / 13. szám
1Я75. március 29. SZABAD FÜLDMCVES 7 Egy húsipari kombinát építési lemaradásának okai Az 1973 végére átadásra tervezett Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Húsipari Kombinát a mai napig sem készült el. Magyarázatért Andricák Júliushoz a kivitelező vállalat, vagyis a Zvolení Mezőgazdasági Építkezések n. v., Rimavská Sobota-i üzemének diszpécseréhez, valamint Tóth Lajoshoz a kombinát építés-vezetőjéhez fordultunk. Az építkezés megkésett befejezésének nemcsak egy. de több súlyos oka is van. A kivitelező vállalat például a mai napig nem kapta kézhez a végleges építési dokumentációt. Ezt a beruházónak, vagyis a Zvolení Húsipari n. v.-nak kellett volna a kivitelező rendelkezésére bocsátania. A „lánc-lánc eszterlánc“ játék tovább fűződik, mert a beruházó ezt a dokumentációt a Bratislavai Potravinoprojekt n. v.-tól megrendelte ugyan, de nem kapta meg. Ennek oka a sok változás, amely az épülettervezés, valamint az építkezés folyamán bekövetkezett. A változásokat az is indokolja. hogy az utóbbi időben a KGST keretein belül több szabvány-egységesftési egyezményre került sor. Ezek alapján a húsipari kombinátokban nemcsak csehszlovákiai, hanem lengyelországi, romániai, NDK-heli, szovjetunióbeii stb. gépek is helyet kapnak. Az eredeti elképzeléssel szemben a gépek nagysága, alakja, elhelyezési módja, beépítése stb. változott, s mindezt menet közben újabb és újabb tervek készítésével kellett rendezni. Az építést végző vállalat, mint ahogyan az a nevéből is kitűnik, kizárólag mezőgazdasági építkezések végzésére szakosított. A húsipari kombinát építése számukra teljesen új és „ismeretlen“ témakör. A járás politikai és gazdasági irányító szervei, más megoldás hiányában az építkezés végzését rátestálták a mezőgazdasági építővállalatra. Ennek alapján a műszaki berendezések beépítését követő végleges belterület elrendezés ugyancsak feladata. Ehhez 12 további vállalat szolgálatait veszik igénybe. A technológiát a Hradec Kráfove-i Strojobal cég veszi át 26 további vállalattól és ezt felszereli. A munkában tehát igen sok különféle vállalat vesz részt, amelyek némelyikét a technológia iránti új esetleg változott igény váratlanul ért, s ennek nem tudtak azonnal vagy teljes mértékben eleget tenni. A mezőgazdasági építővállalat ez idáig patakmeder rendezéssel, meliorációs munkálatok végzésével, útépítéssel. hídépítéssel, valamint kis arányú mezőgazdasági építkezéssel foglalkozott. Ilyen hatalmas méretű élelmiszeripari építkezést még sohasem szerveztek és végeztek. A szükség azonban úgy hozta, hogy ezt is meg kellett próbálniuk, s fizetik is érte a tandíjat. A kivitelező vállalat az eddig szerzett tapasztalatok alapján már elérte azt a színvonalat, hogy ebben az évben az összes ún. finális szállító, főleg szerelői tevékenységgel lépést tudnak tartani. Eddig a technológia szállítóinak várakozniuk kellett az építővállalatra, hogy elvégezze az előkészítő munkálatokat. Márciusban olyan helyzetbe kerültek, hogy a technológia szállítói részére már folyamatosan, sőt előre képesek az építési előkészítő munkákat elvégezni. Már az építővállalat sürgeti a technológia szállítóit, hogy a szerelés első menetét fejezzék be. A kerületi egyeztető bizottság (arbitrázs) a nagy késedelem miatt indított eljárás kapcsán úgy döntött, hogy az építővállalatnak ez év végéig be kell fejeznie a húsipari kombinát fő üzemcsarnokának építését, hogy be lehessen indítani a próbaüzemelést. Ennek be nem tartása esetén az építővállalat százezer korona büntetést fizet. Az összes építési munkálatokat 1966 júniusáig kellene befejezni, azonban a munkaerő hiánya miatt erre nincsen remény. Ez azt jelenti, hogy a vágóhídi valamint a húsfeldolgozó részleg próbaüzemelésére ez évben sor kerül, viszont a külső munkálatok és a járulékos épületek elkészülése még várat magára. Szervezési hibának tekinthető, hogy a három fő partner együttműködésére nem létesítettek semmilyen koordinációs szervet. Ugyanis a gyakorlat az, hogy főszállítóként csak egy szervezet szerepel, viszont esetünkben külön főszállítója van az építkezésnek, valamint a technológiának, sőt a beruházó bizonyos tekintetben maga is főszállító! Az építővállalat már három éve kéri a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékes vezető dolgozóját, nevezetesen P a vloviöová mérnöknőt, hogy engedélyezze a munkaerő-toborzást a húskombinát építéséhez, — mégpedig csökkentett munkaképességgel —, de az engedélyt nem kapta meg. Az építkezésen jelenleg 56 személy dolgozik, viszont a szükséglet 80—100 munkaerő lenne. Olyan megoldáshoz folyamodtak. hogy az egyes építkezési munkálatokat ún. alszállítóknak adták ki, akiknél nincsenek oly magas munkatermelékenységi kívánalmak, mint a mezőgazdasági- élelmiszeripari építészetben. Ez azzal magyarázható, hogy pl. a meliorációs munkálatoknál nem kívánnak anynyira pontos, „milliméterező“ munkát, mint amilyet az élelmiszeripari építkezés sok gép-beépítése megkíván. Így most legalább segédmunkaerőt keresnek a helyi nemzeti bizottságok kommunális üzemeiben valamint a járás szövetkezeteiben. Munkaerővel nagy segítséget nyújt a húskombinát építésében a Lenártovce-1 (Lénártfalai), a Nové Bašta-i (Üjbásti), valamint a Rimavské janovce-i (Rimajánosi) szövetkezet. Szeretnék, ha a járás többi szövetkezete is segítséget nyújtana. A finális szállítók közül dicséretet érdemel a Bratislaavi Termostav vállalat, amelynek dolgozói a hővezető izolációt, a bitumenes tetőfedést a csempézést valamint más munkákat végzik. A Banská Bystrica-i Pozemné stavby gondoskodik az épületek külső falának aluminium födéséről és egyéb munkák végzéséről miközben kapcsolatot tartanak a Žilinai Oceľová konštrukcia nevű céggel is. Ez Idáig nem fejezték be teljesen az acélkonstrukció szerelését, csupán annak terv szerinti első részét, amely számukra pénzügyileg előnyös volt A második rész építését, amely munkaigényesebb s pénzügyileg kevésbé effektiv állandóan halogatiák. pedig a határidő már régen lejárt! További finális szállító a Romo Fülnek vállalt, amely az 1973-ra előirányzott- és a mosóda valamint a konyha részére szolgáló berendezést idejében az építkezés rendelkezésére bocsátotta. A Labora Brno az 1973-ban megszabott időpont előtt adta át a laboratóriumi felszerelést, de mivel az építkezés késett, a szerelést nem végezhették el. Most utólag a negyedik kérelemre megígérték, hogy a laboratóriumot munkaterven kívül ez év második felében felszerelik. Ami e húsfeldolgozó technikát illeti. a gépek zöme nem áll rendelkezésre. Az építővállalat ezen a téren érzi a legnagyobb hiányosságot és amennyire módjában áll. igyekszik főleg az általuk beszerelésre kerülő gépek leszállítását meggyorsítani. Ugyanis, ha a gyártó részleg bármely gépe hiányozna, a próbaüzemelést nem lehetne beindítani. A többi hiányzó gépekkel kapcsolatban a technológia fő szállítóiénak a Strojobal Hradec Kráfove-i cégnek kellene nyilatkoznia, amely a külföldi gépeket az 1976-os év első félévére igyekszik beszerezni. Az építővállalat a próbaüzemelésig tervezett eredeti összeghez pótlólag még 6 millió 600 ezer koronát kapott, ami más összegben ugyan, de a többi szállítóra is vonatkozik. A húskombinát építése eredetileg 30 millió koronába került volna, amely költségtétel az említett fő „okok“ és az egyéb körülmények miatt 46 millió koronára szökött fel. Az énítővállalat szerény megítélése szerint azonban az akció átadásáig 50 millió korona fölé is emelkedhet! Az építésvezető szerint még sok a tennivaló, mert az idei próbaüzemeléshez nem hiányozhat az ülepítő tartály, továbbá az ún. zsiradék letörlő válvúcsoport, a vízszivattyú állomás, a víztartály, a mosólap és az emésztő(A szerző felvételei.)' gödör csoport sem. A hulladékvíz tisztítása ilyen nagy üzemben higiéniai-, közegészségügyi szempontból igen fontos, ezért látják el hármai hulladék gyűjtővel az építményt. Az esővizet és a felszíni vizet önálló csatornával közvetlenül a Rima folyóba vezetik. Az üzemből kikerüld hulladékot az Olomouci Sigma berendezései jórészt felfogják, s a felmaradó víz további kezelésre a városi szennyvíz tisztítóba kerül. A járás területén összesen öt efazben működik építőcsoport. Ebből a már említett három efsz építőceoportja bekapcsolódott a munkába, da nagy segítséget jelentene, ha a Hostice-i (Gesztet!) és a Chanaval (Hanvai) Efsz építőbrigádjai is segítenének a húskombinát építésében. Az építővállalat gépparkja nagyobbrészt elavult, ami szintén hátráltatja a lendületesebb munkát. Sajnos, a szakágazati igazgatóság képtelen korszerű gépeket az építővállalat rendelkezésére bocsátani, mert ezeket elvonja az építésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó építőipar. Ha a mezőgazdasági építővállalatnak a jövőben is építenie kell hasonló ipari üzemeket, de egyébként is, szükséges bővíteni az építési kapacitást, korszerűsíteni az építőipari gépeket. Leglényegesebb lenne azonban kiépíteni az építőipari segédüzemet, amely melléktermelési üzemág jól bevált az ún. „nagy építőiparban“. Ugyanis a mezőgazdasági építészet a szerelői jellegű anyagellátásban a leggyengébb. Ez perspektív feladat, azonban a jelenlegi nehézségek áthidalása érdekében a járási építővállalatnak kapcsolatot kellene teremtenie a mindennemű elfekvő készletet Csehszlovákia területén nyilvántartó és ezek hasznosításét közvetítő igazgatósággal. A két és féléves késedelemmel épülő Rimavská Sobota-i Húsipari Kombinát lemaradásának mint látjuk számos olyan oka is van, amely az építővállalat hatáskörén kívül áll. Az adott helyzetben legalább azt szeretnénk remélni, hogy az arbiter által megszabott utólagos időpontokat az illetékes vállalatok betartják. KUCSERA SZILARD Reggel négy óra. A kenyérgyárban műszakváltás van. A nappali műszakban délig dolgoznak. Pillanatok alatt kicserélődnek az emberek, a fáradtakat felváltják a kipihent friss erők. A sütőüzem csarnokát finom llsztlepel, kellemes kenyérlllat árasztja el. A hőség 28 fokon felüli. Dagasztó, kovászoló, kenyérbevető nők és férfiak lengén, fehér munkaruhában serénykednek. A sütőüzem „okos“ berendezéseivel, szorgalmas dolgozóival pontos óra módjára működik. Mindenkinek a munkája a másikra kapcsolódik. Ha kiesne egyetlen „fogaskerék“, felborulna a rend. A Král. Chlmec-i (klrályhelmeci) kenyérgyár 1950-ben épült. Kezdetben a három gőzkemencében alig 120 mázsa kenyeret sütöttek. A városnak és környékének rohamos fejlődése sürgetővé tette a sütőipar fejlesztését. így került sor 1965-ben egy új péküzem felépítésére. Technológiai berendezéseivel eléri a jelenlegi európai színvonalat. Üzemszemle közben meggyőződhettünk róla, hogy a munkafolyamatokat jól gépesítették, s így a dolgozók a lehető legkisebb fizikai erőkifejtéssel végezhetik a munkákat. EGY KIS SZÁMÍTÁS A napi kapacitás 480 mázsa kenyér. Jelenleg négyfajta kenyérből 200 mázsát sütnek. A 19 fajta péksüteményből pedig 35 ezer darabot. Például kifliből 24 ezret, mákoskalácsból 4 ezret, zemplínl kalácsból 300—800 darabot. Sütnek még mékostekercset, lekvárossüteményt, brióst és zsemlét. Az üzemnek 151 dolgozója van. A kenyérgyár naponta két vagon lisztet igényel. A lisztet 12 malomból kapja. Reggel 4 órakor 11 tehergépkocsi kenyérrel inegrakottan harmincöt emberrel indul el Bodrogközbe és az Ung-vidéke 93 községének 214 üzletébe. A használatos lisztek közül a T— 650-es és a T—512-es a legjobb. Ezeket a bratislavai malmokból kapják. A T—650-esből a fehérkenyeret, a és feldolgozni a lisztet, illetve a tésztát, nem tehetünk csodát. VALÖSÄVOS „ÉLŐLÉNY“ Kóslk István brigádvezető 1955-től dolgozik a pékségben. Tőle tudtuk meg, hogy három termelékeny, dagasztó gépe van az üzemnek. A dagasztás 15 percig tart. Egy dagasztásből 280 kg kenyér készül. Óriási „csészékben“ meghatározott érlelési folyamatban duzzad a kovász, a tészta. Közben biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le benne. Valósá• gos élőlény a tészta. — A tészta érlelése alatt ténylegesen olyan, mint több száz millió mikróba élő világa — magyarázza Kósik István. — Az ember nem Is hinné, BESZÉLGETÉS A „FELADÓVAL“ A tészta végső soron 30 perces érlelés után kerülhet a következe művelési fázisba. Várady Irénke alig egy éve tanulta meg a szakmát. — A szakmát Koštcén tanultam a sütőipari szaktanintézetben. — Hogy érzi itt magát? — Tagja vagyok a szocialista munkabrigádnak. Én vagyok a „feladó“. — A „feladó“ szó mit jelent? — Azt jelenti, hogy a kenyér végső súlyát adom meg. Tulajdonképpen akkor lenne szabályos a feladás, ha kézzel szakítanánk ki ezeket a több mint két kilós tésztatömböket. Sajnos, a modern formázó automata sem végez pontos munkát! — Miért ezt a szakmát választót-Amíg a kenyér eljut a fogyasztóhoz T—512-es lisztből a süteményt készítik. A liszt minőségét a malomtól küldött vizsgálati eredmények és mutatók határozzák meg. A minősítési dokumenum sokszor nem mutatja a valóságot. Előfordul, hogy a liszt színe, szaga, sikértartalma rosszabb a jelzettnél. A V. Šariš-i és a Moldva nad Bodvou-1 malomból kapott lisztnek a nedvessége rendszerint nagyobb a megengedettnél. Ezért rosszabb a belőle készült kenyéri — Persze érkeznek hozzánk panaszos levelek — jegyzi meg Grünvald Miklós elvtárs, a kenyérgyár igazgatója. — Az üzem azonban csak olyan lisztből dolgozhat, amilyet a malmokból kap. Hiába állítjuk be szabvány szerint a keverési arányt, hiába igyekszünk tökéletesen előkészíteni hogy 8 órás időtartam alatt egy gramm tésztában mintegy 260—280 millió élesztőgomba fejlődik. A tejsavas erjedés során széndioxid és hő keletkezik. Az erjedési folyamatokat szabályozni kell. Hogy hitelt adjon szavának — Kósik István brigádvezető — a hőmérőt ellenőrzi. -ľ*1 — Mi a különbség a régi és az új pékség között? — érdeklődöm. — Régen minden kézzel történt... Elég nehéz munka volt. Több dolgozónak idő előtt nyugdíjba kellett mennie! Ma az új pékségben már más a helyzet, ahogyan látja, minden gépesítve van. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell dolgozni. Kell, csak most mér sokkal könnyebb a munka mint régen volt. ta? — faggatom a rendkívül kedves, csinos „feladó“ lányt? —Talán azért, mert itt állandó kereseti lehetőség volt. Nem mondom, dolgozni kell, engem azonban ez nem zavar. AMlG MEGSÜL A KENYÉR Az üzemben megfeszített a menet. Itt senki nem álldogál, nem tétovázik, nem fecseg. Szinte bántó a hallgatás. A gépek moraja tölti be a termet. Nem látok mást, mint lüktető tempót, a fürge kezek „játékát“. — A kenyér kötelez. Óvatosan kell vele bánni. Nálunk ritka az égett kenyér. Csak akkor fordul elő, ha áramkiesés van. Mindezt Juhász Terézke mondta, aki a kenyérnek való tésztát a kemencébe rakja. Csurog róla a verejték. A kemence mellett 40 fokon felüli a hőség! Benézek a sütőtérbe. Benn vibrál a 300 fokos hőmérséklet. Sül a kenyér. Hétköznapjainkban csak a polcokon heverő kenyeret látjuk és könnyedén kritizáljuk készítőit. Pedig míg ide kerül, annak hoszszú, fárasztó útja van. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY A munkaversenyt havonta értékeli az üzemi pártszervezet és a szakszervezet. Az eredményeket ismertetik a dolgozókkal. Legutóbb Juhász János brigádját értékelték ki. A múlt években több egyént tüntettek ki. Köztük Fazekas Mihály elvtársat, aki 25 éve fűtőként dolgozik az üzemben. Sugár Rozáliát a sütemények készítőjét, Román Bertalant, aki 25 éve szállítja a kenyereket és a süteményeket az üzletekbe. Jelenleg az üzemben három kollektíva versenyez a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő címért. Az Ő érdemük, hogy tavaly a kenyérgyár termelési tervét 102 százalékra teljesítette! Terven felül 451 ezer korona értékű árut értékesítettek. Az üzem a munkatermelékenység tervét 103,2 százalékra teljesítette, holott a túlórát az 1973-as évihez képest 30 százalékkal csökkentette s a dolgozók keresete mégis 14,1 százalékkal emelkedett! A kenyérgyárban mindent megtesznek azért, hogy a jövőben a fogyasztók a lehetőség szerint minél többféle péksüteményhez Jussanak. Ezt tanúsítja a dolgozók 150 ezer korona értékű kötelezettségvállalása is. Illés Bertalan
