Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-01 / 9. szám

I 1975. MÁRCIUS 1. XXVI. évfolyam, 9. szám. Ага: 1,— Kčs Válaszolnak a felhívásokra ф Jobbminőségű szálastakarmányt termelnek ф Módosítják az etetési technikát ф Kihasználják a szárítóberendezések tel­jesítőképességét ф Olcsó és könnyű épületelemekből készíte­nek istállókat. A Dunajská Streda-i (dunaszerda­­balyi) járásban kisebb-nagyobb gyű­léseken jritatják meg a dél-morvaor­­szági, a' nyugat-szlovákiai kerület, valamint az Olomouci járás mező­­gazdasági dolgozóinak felhívását. A jól szervezett összejöveteleken meg­határozzák, hogy milyen módon lehet csökkenteni a szemestakarmány­fogyasztást és ugyanakkor a műtrá­gya gazdaságosabb felhasználásával több gabonát termelni. Parázs viták folynak az állatok napi fejadagjának összeállításáról, és az etetési techni­ka korszerűsítéséről is. A járás zoo­­technikusainak. agronómusainak sze­mináriuma, valamint a helyi gyűlések felszólalói rámutattak arra, hogy több üzemben a felületesen végzett etetés következtében nagymennyiségű abrakot pazarolnak el. A terimés ta­karmányok többsége rosszminőségű és ezért a tejtermeléshez, — de még a szarvasmarha hizlaláshoz is — in­dokolatlanul sok értékes takarmány­­keveréket kell felhasználni. Öllé Gyula elvtárs, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági titkára és Al­­gaier elvtárs. a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke a felhívással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy járásukban minden lehetőség megvan a termelés fokozására. A tapasztalt i;zakemberek által elkészített tervek alapján, a szemesek hektárhozamát 53.48 mázsára tervezik emelni. Búzá­ból 52. árpából 44,5. egyéb gabonából 35, kukoricából pedig 60 mázsás hek­­tárhazom elérését tűzték ki célul. A párt köznonti bizottságának novem­beri plénumhatározata alapján a járási pártbizottság felhívta a mező­­gazdasági üzemek kommunistáinak figyelmét arra. hogy jó agitációs munkával serkentsék a tömegeket a több és jobbminőségű árú termelésé­re és a szemestakarmánnval való ta­karékoskodásra. Egyidejűleg szem­­előtt tartják a termelés fokozásának lehetőségét, és többféle módon bizto­sítják a takarékosságot. A kukorica 15 százaléka például korai, 65 száza­léka félkorai, 20 százaléka pedig ké­sei lesz. llymódon hosszabb ideig üzemeltethetik a betakarító gépeket és a szárítás sem okoz majd túl nagy gondot. Az elfogadott irányelvek sze­rint el kell érni. hogy az LKB szárító­val egy idényben legalább 2000, az MGE—QB-vel pedig 2500 tonna zöld­anyagot lehessen szárítani. Gyors ütemben 18 hangárt építenek, 1800 vagon gabona raktározására, hogy minél kevesebb szemest kelljen a sza­badban raktározni. Cukorrépából leg­kevesebb 425 mázsás hektárhozamot érnek el és ennek következtében —, valamint a termőterület növelésével — 12 250 tonnával adnak el többet, mint a múlt évben. Törődnek azzal, hogy legalább 80—100 ezer növény­egyed maradjon hektáronként. A tej­termelés fokozásával 2 millió 500 ezer literrel adnak el többet, mint ta­valy. Könnyű elemekből mintegy 7600 híznmarha részére készítenek olcsó istállókat. Se szeri — se száma, az olyan kez­deményezéseknek. ötleteknek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy fokozód­jon a munka termelékenysége és a járás földművesei több és jobb minő­ségű terméket adjanak a közellátás­nak. A járás vezető funkcionáriusainak tájékoztatása alapján látogattunk el a Dunajská Streda-i „Dukla“ egyesí­tett szövetkezetbe, ahol többek kö­zött Kovács Sándor zootechnikussal a .felhívásokból eredő feladatok tel­jesítésének lehetőségeiről beszélget­tünk. A tapasztalt zootechnikus el­mondotta. hogy náluk is vannak le­hetőségek úgy a termelés fokozására, mint a szemestakarmánnyal való ta­karékoskodásra A sertéshizlaldában például a száraz etetési módszer miatt a bízóállatok sok abrakot túr­nak ki a vályúkból. Máris határozat született, hogy az etetők többször adagolják az abrakot, hogy ilymódon az állatok azt mind elfogyasszák. A múlt évben napi 57 deka súlygyara­podás mellett bizony 4,06 kilogramm szemestakarmányt felhasználtak 1 kg hús előállításra. Most, úgy tervezik, hogy a régebbi istállókban átépítik az etetőberendezéseket, és a takar­mányadagot sűrű moslék formájában juttatják az állatoknak. Ezt a mód­szert alkalmazzák majd a könnyű elemekből készülő, 1800-as férőhelyes hizladában is. A zootechnikus úgy véli. hogy ilymódon jóval négy kilo­gramm alá csökkenthető az 1 kilő hús előállításához szükséges abrak­fogyasztás. A bratislavai „Porobeton“ üzemmel együttműködve 100 férőhe­lyes fiaztatót készítenek az anyako­cák részére. Tervük a 150 átmeneti anyakocától mintegy 1200 malacot elválasztani, ilymódon , is olcsóbbá teszik a termelést. A marhahizlaláshoz a múlt évben bizony elég sok szemestakarmányt használtak fel. Volt olyan időszak, hogy napi 3 kilogramm takarmány­­keveréket is adtak a hízómarháknak, és mégis csak közel 1 kilogrammos súlygyarapodást értek el. Viszont amikor jobb minőségű siló- és szálas­takarmányt etettek az állatokkal, akkor azok naponta 1—1,10 kg-ot gyarapodtak. Hasonló volt a helyzet a teheneknél is. A zootechnikus sze­rint a szövetkezet vezetőségének arra kell törekednie, hogy a legjobb minő­ségben legyen begyűjtve a silókuko­rica és az évelő takarmányok. A három szövetkezetből egyesült efsz jó alapokkal indult az új évben és minden lehetőség megvan arra, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben növeljék a termelést. Balia József A Trhové Mýto-i (vásárvámosi) Efsz javítóműhelyében — mint az ország számos üzemében — gyors ütemben üzemképessé tették a tavaszi mun­kák első szakaszához szükséges talaj porhanyító gépeket ás traktorokat. Almási Bajos kovácsmester (balról), valamint Földes Árpád és Mózes Árpád, a két munkacsoport vezetője szemléli a jól kijavított simítőkat. Foto: Bella A nyugat-szlovákiai kerület járásaiban még a tél folyamán előkészítették a talajt, és a közelmúlt napokban megkezdték az árpa vetését. Foto: —tt— Ésszerűsítéssel-a termelés növeléséért Napjainkban több helyütt a szövet­kezeti zárszámadás már nem munka­­értekezlet jellegű. Ez részben érthető, hiszen egy nagy kollektívában nehéz lenne alaposan megvitatni a hibákat, és sokoldalúan megtanácskozni az ésszerűbb gazdálkodás holnapját. Selicén (Sókszelőcén, galántai já­rás) szintén ünnepélyes jellegű év­záró közgyűlést tartottak a közelmúlt napokban. Bevezetőben a nagy csa­ládot az óvodások, pionírok és az ifjúsági szervezet tagjai köszöntötték, majd Tamaskovics Károly elnök, szá­molt be az elmúlt év eredményeiről, hiányosságairól; mikép gondolják a jobb gazdálkodás érdekében a hibá­kat eltávolítani, vagyis gazdaságo­sabbá tenni a termelést. A zárszámadó közgyűlésen előter­jesztett beszámoló lényegében egy nagy kollektíva véleménye volt. A munkacsoportokban ugyanis megta­nácskozták hol szorít a „csizma“ s miként lehetne gazdaságosabban, többet termelni az egyes részlegeken. A selicei szövetkezet 2735 hektáron gazdálkodik (ebből a szántó 2520 hektár). A szövetkezet gépekkel, be­rendezésekkel jól felszerelt, amit az bizonyít a legjobban, hogy az alap­eszközök értéke közel 60 millió ko­rona. Az efsz nyerstermelése elérte a 70 millió koronát és a nyereség hektáronként 5475 korona volt az el­múlt esztendőben. Sokáig lehetne még sorolni a számokat, amelyek igazolják az efsz jó gazdálkodását. A tagok is elégedettek lehetnek, hi­szen a 702 dolgozónál áz évi átlag­­kereset meghaladta a 23 ezer koro­nát. A szép eredmények mellett volt „gyengéje“ is a szövetkezetnek s ezért a CSKP KB novemberi plénu­ma megállapításainak és határozatai­nak szellemében tanácskozták meg a fennálló hiányosságok eltávolításának lehetőségeit. Az üzemi pártszervezet és a szövetkezet vezetőségének fel­mérése után a különböző munkacso­portokban vitatták meg a hogyan továbbot. A selicei Efsz-ben a szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés okozza a legnagyobb gondot. A napi súlygyara­podás nem egészen 80 deka darabon­ként, és az évi fejési átlag alig több 2500 liternél. (620 fejőstehene van a szövetkezetnek.) A borjúelhullös 5,67 százalékos volt. Az egyik legfonto­sabb feladata tehát a marhaállomány hasznosabbá tétele volt az ötéves tervidőszak utolsó esztendejében és természetesen távlatilag is. A legsürgősebb tennivalók közé tartozik a takarmányozás javítása. E cél elérése érdekében mindent meg­tesznek, hogy az öntözött területen legalább 360 mázsa zöldherét érjenek el hektáronként. Továbbá többet kell törődni a takarmánykeverékek veté­sével, az első termés betakarítása után. Emellett áz állattenyésztési ku­tatóintézettel együttműködésben mi­előbb ki kell dolgozni a leggazdasá­gosabb takarmányadagolást. Egyik fő cél, rendszeresebbé tenni az ellenőrzést. Minden istállóban táb­lákon tüntetik fel a tíznapi, havi, ne­gyedévi tervet, amelyet a helyszínen ellenőriznek. Sokkal nagyobb gondot fordítanak a tejminta vételére, mert még mindig akadnak visszaélések. Mivel a régi fejőberendezések elég­gé elavultak, különösen a borjas te­heneknél, újat szereznek be. Hala­déktalanul hozzálátnak a tehenek se­lejtezéséhez és az állomány felújítá­sához. Mivel az istállók régimódiak, 17 milliós költséggel hozzálátnak egy 500-as tehénistálló építéséhez, ahol alkalmazni lehet a legkorszerűbb technológiát. A mezőgazdasági üzem­ben rendelkeznek egy MGF-típusü nagyteljesítményű szárító- és lucer­naliszt gyártó üzemmel, mindent megtesznek a takarmányfélék maxi­mális kihasználására. Emellett — 2,5 milliós költséggel — üzembe helye­zik a granuláló berendezést, a mellék­­takarmányok jobb hasznosítása érde­kében. Nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai továbbképzésére, amennyiben lesz elegendő munkaerő, bevezetik a két műszakot. Persze sokminden függ az állatállomány hasznosságétól, amely-az ott szorgos­­kodók keresetének legfőbb ténye­zője. A sertéstenyésztésben a súlygyara­podás elismerést érdemlő. De anyán­­kénti 17 malac-elválasztás (6,52 szá­zalékos az elhullás), már elgondol­koztató. Ezen a téremsok még a ten­nivaló a sertéstenyésztésben. A baromfitenyésztésben tavaly 220 (55 ezer tojó. van az Efsz-ben) tojást értek el tyúkonként. Nem rossz ered­mény, de a tavalyelőttinél kevesebb. Kezd megmutatkozni a higiéniai be­rendezések és a termelési technoló­gia elöregedése. Ezért a Nitrai Állat­­tenyésztési Kutató Intézettel karöltve (Folytatás a - 3. oldalon.) SZAKMELLÉKLET: KERTESZET és КШЛТ­TENYESZTES A kertészkedők, a gyü­mölcs és szőlőtermesz­tők, valamint a kisállat­tenyésztők tanácsadója 'Ф MÉHÉSZET Ф VADÁSZAT • HALASZAT TOVÁBBI CIKKEK Élenjáró mezőgazdasági üzemek kitüntetése Értékeltek munkájukat Hasznos befektetés, mely búsásan kamatozik Három brigád — A kertész Jókai A tartalékok feltárásával Az össztársadalmi érdek úgy kívánja A Slovnaft felhívására A büszke címet arannyal akarják ötvözni A gépállomások fokozott szolgáltatásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom