Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-03-01 / 9. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. március 1. Élenjáró mezőgazdasági üzemek kitüntetése Az elmúlt héten Prágában — a párt- és az állami szervek képviselőinek jelenlétében a CSSZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumában kitüntetéseket vettek át mezőgazdasági dolgozók képviselői. „Az építésben szerzett érdemekért“ és „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya javaslatára a köztársasági elnök 18 efsz-nek, állami gazdaságnak, munkakollektívának és dolgozóinak adományozta a cukorrépa, a burgonya és a szemes kukorica termesztésében, s az 1974. évi betakarításban a gépek példás kihasználása terén elért kiváló eredményeket. „Az építésben szerzett érdemekért“ 'állami kitüntetést a cukorrépatermesztésben elért kiváló eredményekért a következő egységes földművesszövetkezetek kapták: Krásná Ves- Líny, Mladá Boleslav-i járás, a bašnicei Rozkvet Efsz, jiőíni járás, a Dolany-i Zdenek Nejedlý Efsz, náchodi járás, a pravőicei Rozvoj Efsz növénytermesztési kollektívája, kroméŕíží járás, a Rimicei Bílá Lhota Efsz, olomouci járás, a Morava—Kojetín-i Efsz, pferovi járás, a Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyosi) Efsz, komárnoi járás, a kamanováí, Topoľčany-! járás, horoveci michalovcei járás, és a podoliei, trenőíni járás. A burgonyatermesztésben elért eredményekért: a Petrovicei Vysočina Efsz, pelhfimovi járás, a brtnicei Rovnost Efsz jihlavai járás, a Veľká Lomnica-i Magnemesítő Állami Gazdaság, poprádi járás. A szemeskukorica termesztésében elért eredményekért: a Jurovái [Dercsikaij Efsz, Dun. Streda-i járás, és a Selícei (Sókszelőcei) Efsz, galántai járás. A cukorrépa betakarító gépek példás kihasználásáért „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést kapták: Jifí Chalupa, az Opavai Gépállomás traktorosa-kombájnosa, a Veľká Calomija-i (Nagycsalomiai) Vörös Csillag Efsz traktoros kollektívája, Veľký Krtíš-i járás. Ugyanezt a kitüntetést kapta a burgonyabetakarító gépek mintaszerű kihasználásáért az Okrouhltcei Efsz növénytermesztési kollektívája, Havltčkflv Brod-i járás. Večera miniszter ebből az alkalomból összegezte a mezőgazdaságnak az ötödik ötéves tervidőszak négy évi eredményeit. Egyben hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági dolgozóink rendszeresen hasonlítsák össze a nemzetközi színvonalon elért csúcsteljesítményekkel a mezőgazdasági termelés egyes szakaszain elért teljesítményeiket. Ezért aktív intézkedések foganatosításával kell kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek fékezik a termelés fejlődését, fel kell tárni és teljes mértékben, gyors ütemben hasznosítani a tartalékokat, s ezáltal teljesíteni az egyre igényesebb feladatokat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy önellátókká váljunk az alapvető élelmiszerekből és a takarmányokból. Mivel az ötéves tervidőszak négy éve alatt a növénytermesztésben négymilliárd korona értékű lemaradás mutatkozik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat akcióprogramja külön súlyt helyezett a növénytermesztés fejlesztésére a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatai teljesítésének biztosítására. Elsősorban a cukorrépatermesztés 220 000 hektárra való fokozatos bővítéséről van szó, ami lehetővé teszi a cukorrépatermesztésnek 8,9, sőt 9,3 millió tonnára való növelését. A gabonaneműek önellátottsága megköveteli, hogy legalább 12 millió tonna gabonát termeljünk. A burgonya termesztési területének 1980-ig legalább 15 százalékkal való csökkentésével a főfigyelmet az ipari és az étburgonya minőségének és hektárhozamának növelésére kell összpontosítani. A további intézkedés az olajos növények, a gyümölcs- és a zöldség termesztésének fejlesztésére irányul azzal a céllal, hogy csökkentsük e termények behozatalát. A legutóbbi négy év alatt a kitüntetett efsz-ek közül a cukorrépatermesztésben a következő hektárhozamokat érték el: a Dolany-i Efsz 417, a Bílá Lhota-i Efsz 430 métermázsát. Tavaly cukorrépatermesztésben a következő átlagos hektárhozamokat érték el a kitüntetett szövetkezetek: 584 mázsát a Pravőicei Efsz, 633 mázsát a Zlatná na Ostrove-i Efsz, 575 mázsát a Michalovcei Efsz, 638 mázsát a Kamanováí Efsz és a Podolí-i Efsz 705 mázsát. Csehszlovákiában a cukorrépa átlagos hektárhozama tavaly 395 mázsa volt. Az 500 mázsás hozamot 207 mezőgazdasági üzem túlszárnyalta. A kitüntetések ünnepi átadásakor három mezőgazdasági üzem képviselői átnyújtották a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek ez évi kötelezettségvállalásaikat. Ján Baryl, a CSKP KB titkára, zárszavában hangsúlyozta, hogy a kiváló eredmények a mezőgazdaság hatékonysági tényezői jobb kihasználásának példájául szolgálnak. Az elért színvonal törvényszerű jelenség, mert a párt és kormány nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság fejlesztésére. Tény viszont: a növénytermesztésben nem dicsekedhetünk általánosan elért jó eredményekkel. Ezért fontos a belső tartalékok mozgósítása, a mezőgazdasági üzemek eredményei közötti különbségek kiegyenlítése. Ezáltal teljesíthető — a CSSKP KB által kitűzött igényes, egyben reális feladatokon kívül az is —, hogy a gabonatermesztés, a takarmányellátás és az élelmiszerek előállítása terén önellátók legyünk. Érvényt kell szerezni az ENSZ határozatának Győzelmes 30 esztendő MEGVALÓSUL A DOLGOZÖ NÉP ALMA A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca és hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása harmincadik évfordulója alkalmából Prágában kétnapos országos szemináriumot rendezett a CSKP Központi Bizottságának agitáciős és propaganda osztálya és a Szocialista Akadémia Központi Bizottsága. A szemináriumon a főbeszámolót Josef Kempný elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára mondotta hazánk népgazdasága három évtizedes fejlődésének eredményeiről és távlatairól. Kempný elvtárs rámutatott, hogy a szocialista országok és az egész haladó világ az idén megemlékezik a második világháború befejezésének 30. évfordulójáról. A szörnyű világégés óriási károkat okozott emberéletekben, valamint társadalmi-kulturális és egyéb értékekben. Ez az évforduló az egész világ számára összekapcsolódik a szovjet népnek és a szovjet hadseregnek a fasizmus ellen folytatott hősi harcával, amelyben 20 millió szovjet ember áldozta életét. A továbbiakban elemezte a szocialista építőmunkánk eredményeit, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével valósított meg a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség. A népgazdaság fejlődése — 1937-hez viszonyítva — azt mutatja, hogy a nemzeti jövedelem a 4,6-szorosára, az ipari termelés a 9,3- szeresére melkedett, miközben a gépipari termelés 1948-tól 19-szer lett nagyobb. Az egy főre eső termelésben és az életszínvonalt illetően a világ első országai közé tartozunk. Ma Csehszlovákiában vannak a leghosszabb fizetett szabadságok és a 42,5 őrás munkahét világviszonylatban a legrövidebbek közé tartozik. Az elmúlt évek során sikeresen oldódott meg a Csehország és Szlovákia gazdasági kiegyenlítődése is. 1937-hez viszonyítva; a szlovák ipari termelés 30-szorosára emelkedett; míg 1962-ben Szlovákia 19,4 százalékkal részesedett a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság ipari össztermelésében, 1973-ban ez az arány 24,4 százalékra növekedett. Alapvető változások történték a falvak életében és a mezőgazdasági termelésben; az utóbbi 1948-tól körülbelül 90 százalékkal növekedett, miközben a munkatermelékenység a háború előtti szinthez viszonyítva 4,3-szer lett nagyobb. A munkatermelékenység növelése lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságból több mint 1 millió személy a népgazdaság más ágazataiba menjen át. Mezőgazdaságunk a népgazdaság technikailag korszerű nagyüzemi termelési ága lett, s jelentősen hozzájárul egész gazdaságunk fejlődéséhez. A korszerű gazdálkodás bizonyítéka, hogy a hektárhozamok a háború előtti szinthez viszonyítva a kétszeresére emelkedtek. Ehhez jelentősen hozzájárult a vegyszerek használata is. Az egy hektárra eső műtrágyafogyasztás 1948-hoz viszonyítva a 11-szeresére növekedett, és ma egy hektár mezőgazdasági területre 205 kg tiszta tápanyag jut. Jelentős előrehaladást értünk el a mezőgazdaság iparosításában, s falvainkon számottevően emelkedett az életszínvonal. Mezőgazdaságunk forradalmi változásai kifejezik a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységét, gazdasági és politikai érdekeinek egységét. A kommunista párt politikája ezen a téren is azt bizonyítja, hogy a munkásosztály és a kommunista párt olyan erőt képvisel, amely megtudja oldani a dolgozó parasztság problémáit, és megtudta teremteni a feltételeket életszínvonaluk fokozatos emeléséhez. Pártunk tanult az SZKP-nak a lenini szövetkezetesítés! terve megvalósításában -szerzett tapasztalataiból. Ügyelt arra, hogy a földművesek megnyerésének folyamatában tovább fejlődjön és állandóan szilárduljon a munkásosztály és a dolgozó parasztság, a város és a falu politikai és gazdasági szövetsége. A mezőgazdasági termelés kisipari jellege történelmi szempontból rövid idő alatt szocialista, tervszerűen irányított termeléssé változott. Pártunk XIV. kongreszsusa szilárd alapot adott, és meghatározta a mezőgazdasági fejlődés további irányvonalát. A CSKP KB 1972. áprilisi ülése, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa megerősítette és konkrétan lebontotta ezt az irányvonalat, s teljesítéséhez kialakította a politikai feltételeket. Csakis a koncentrált és szakosított termelés teszi lehetővé, hogy érvényesítsük a tudomány és a technika ismereteit, biztosítsuk a mezőgazdasági termelés állandó növekedését, s egyúttal javítsuk a munkakörnyezet kulturáltságát, s védjük az életkörnyezetet is. Kempný elvtárs további beszédében foglalkozott a novemberi plénum feladatai megvalósításának jelentőségével, a dolgozó nép kezdeményezésének kibontakoztatásával, amelynek fő célja az ország lakossága szükségletének egyre jobb kielégítése. Jk napokban az SZNT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottságának az ülésén megvitatták és jóváhagyták a VI. ötéves tervidőszak mezőgazdasági valamint élelmiszeripari beruházásairól, az állami gazdaságok eddigi eredményeiről és távlati fejlesztéséről, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság tavalyi eredményeiről szóló jelentést, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a CSKP KB novemberi plenáris ülésén elfogadott irányelvek össztársadalmi teljesítésével összefüggő javaslatát. A vitából kitűnt, hogy a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium hatékony lépéseket tesz olyan ismeretanyag összegyűjtése érdekében, amelyek támpontot nyújtanak a megkezdett és a félbemaradt építkezések mielőbbi befejezéséhez. A VI. Előtérben az össztársadalmi érdek ötéves tervidőszakban a széttagoltság felszámolása érdekében a beruházási eszközüket, a tervező és a kivitelező kapacitásokat az össztársadalmi szempontból nálkülözhetetlen olyan építkezésekre összpontosítják, amelyek az állattenyésztés további szakosítása és öszpontosítása, illetve a j termelés fellendítése tekintetében nélkülözhetetlenek. Ebben a tárgykörben szóba került a könnyű és olcsó elemek sorozatgyártásának a szükségszerűsége, amelyek nemcsak istállók, hanem raktárak építésére is hasznosíthatók. A jövőt illetően sor kerül a mezőgazdaságban további öntözőrendszerek hálózatának a kiépítésére, a kishozamú termőtalajok rekultiválására, illetve az egész földalap termőképességének a fokozására. A VI. ötéves tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében az Agrostav, a Poľnostav és a Potravinoprojekt vállalatokat olyan erős egységekké kell kiépíteni, hogy teljesíthessék a rájuk háruló kivitelezői feladatokat mind a mezőgazdasági —- mind a szolgáltató — mindpedig az élelmiszeripari szférában. Megállapították továbbá, hogy Szlovákiában egyes állami gazdaságok hektárhozamátlaga azért kisebb, mint a szövetkezeteké, mert földalapjuk nagyon széttagolt és termelő-alapjaik elavultak. Ezt a problémát a jövőben az össztársadalmi érdeknek megfelelően oldják meg. —hai— A második világbáború befejezése óta Ciprus egén többször gyülekeztek már baljós fellegek, az ott élő görög lakosság és a török kisebbség összetűzése miatt. A világpolitikai eseményeket befolyásoló nagyhatalmak — elsősorban a Szovjetunió — közbelépésével sikerült lecsendesíteni a háború hullámait. Sajnos, a világimperializmus agresszív körei nem nyugodtak meg, és aknamunkájuk, uszításuk nyomán — mint ismeretes, — a szigeten már görög és török katonai erők is küzdöttek egymással. A ciprusi válság idején fegyveres összecsapások keretében a török csapatok megszállták a sziget területének 40 százalékát — ahol a legtöbb ipari üzem van, és a lakosság a legtermőbb földekkel rendelkezik — pedig a török kisebbség az összlakosságnak csak a 18 százalékát teszi ki. A török katonaság kegyetlenkedései. terrorcselekményei következtében mintegy 200 ezer görög lakos elmenekült otthonából. Ezek a mai napig is rossz körülmények között élnek, távol megszokott szülőföldjüktől. A török hatóságok helyükre már többezer török polgárt telepítettek, állítólag ezek többsége szintén a harcok idején menekült a szigetről. Azonban a cél világos: az elfoglalt területet török lakossággal akarják benépesíteni, és hallani sem akarnak a görög menekültek visszatéréséről. Bár a fegyverek — eltekintve a kisebb csatározásoktól — a szigeten elhallgattak, a világ közvéleményének figyelme újra a szigetország felé fordult. Ugyanis a török kisebbség az elmúlt napokban kikiáltotta az önálló török szövetségi államat. Bár erre vonatkozólag már előzőleg is történtek utalások, mégis ez a lépés nagy felháborodást váltott ki a világ békeszerető erőinek köreiben. ROMES CSANDRA, a Béke-világtanács főtitkára táviratban biztosította Makariosz kormányát támogatásáról. Görögországban tízezrek tüntettek a török kisebbség egységbontó tevékenysége ellen. New Yorkban az ENSZ palotája előtt ezrek követelték, hogy az illetékesek szerezzenek érvényt az ENSZ határozatának, amely kimondja: Ciprus egységes, független állam, amelynek népét egy központi kormány 1*11, hogy irányítsa. A görög parlament ülésének vitá* ja szintén leszögezte, hogy a szigetország népének az alkotmányban megszabott jogok szerint együtt kell élnie, biztosítani minden polgára szabad mozgását és ^ menekültek is visszatérhessenek oda, ahonnan elűzték őket. A Szovjetunió álláspontja a ciprusi kérdéssel kapcsolatban szabatos, világos és változatlan. A ciprusi konferencia kezdete óta szüntelenül hangoztatja, hogy a szigetország független, szuverén területi egység. Támogatja az ország törvényes kormányát Makariosszal az élen. A szovjet diplomaták mindig óva intették a szembenálló feleket attól, hogy katonai erővel próbálják megoldani a vitás problémákat. Hangsúlyozták, hogy az ilyen kísérletek kudarcba fulladnak és elmérgesítik a helyzetet. Számtalan esetben javasolták, hogy széleskörű nemzetközi fórumot kell összehívni az ENSZ védnöksége alatt, a ciprusi probléma megvitatására és megoldására. Ilymóijon a világ népeinek képviselői aktívan hozzájárulhatnak a ciprusi probléma rendezéséhez és népei számára a tartós béke biztosításához. A Brezsnyev—Wilson találkozóról kiadott közlemény is hangsúlyozza, Ciprus önjálló egységes ország és az ENSZ határozata alapján kell megszabni, hody az ott élő népek milyen kapcsolatban éljenek egymással. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén — amelyet 1 ciprusi kormány kérésére hívtak össze — a felszólalók többsége követelte: minden idegen katonát vonjanak ki a szigetországból. JAKOV MALIK, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy a helyzet a török kisebbség elszakadásra irányuló törekvései miatt éleződött ki. KUKT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára, felszólalásában hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a Világszövetség előző határozatának, és meg kell tenni a lépéseket a szembenálló felek közötti tárgyalások megkezdésére és egy nemzetközi fórum összehívására. (b) >;• ín.vea /6 iö/ A tavaszi mezőgazdasági munkák színvonalas politikai-szervező munkát igényelnek Az SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága, a február 24-i ülésén, melyen Ján laník elv^árs, az SZLKP KB elnökségének tagja és titkára elnökölt — egyéb kérdéiek mellett — behatóan foglalkozott a tavaszi mezőgazdasági munkák gyprs és jó előkészítésével. Megállapította, hogy az őszi kedvezőtlen időjáráb következményeit most, vagyis a tavaszi időszakban kell és lehet kiküszöbölni. A tavaszi munkákkal összefüggésben a bizottság rámutatott a Vetőmagtermesztésben tapasztalható problémákra és azok mielőbbi megoldását a legidőszerűbb feladatok egyikének minősítette. Ján janovic elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, növénytermesztésünk további fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta a földalap sokkal jobb kihasználásának fontosság^, mivel ez az előfeltétele annak, hogy pár éven belül gabonából önellátók lehetünk, s hogy lényegesen növelni tudjuk a cukorrépa, az olajos nöyények, valamint a takarmányok mennyiségét. A növénytermesztés intenzitásának további fokozása Megköveteli a ter' mésnövelés összes tényezőinek hatékony és racionális kihasználását. Gondoskodni kell tehát a nagyhozamot adó vetőmagvak éí ültető burgonya biztosításáról, a műtrágya, valamint a vegyi készítmények és a biológiai tényezők céltudatos kihasználásáról, s egyben tudátosí ani kell azt is, hogy az öntözési lehetőségek, valamint az egész korszerű agrotechnika hatékony kihasználásával a növénytermesztésben újabb sikereket érhetünk el. A bizottság tagjai kifejtették véleményüket az 1975. jánuár 1-i helyzetet elemző gazdasági állatállomány nyilvántartáshoz, valamint az állattenyésztési termelés és felvásárlás ezévi biztosításával foglalkozó jelentéshez. Az SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága rendkívüli figyelmet szentelt a Liptovská Mar li vízierőmű építésének menetét ismertető jelentésnek, valamint annak a beszámolónak, amely áttekintést nyújtott arról, hogy az SZSZK Erdő- is Vízgazdálkodásügyi Minisztériuma, hogyan dolgozta fel a májusi plen iris ülés határozatait, milyen intézkedéseket tesz a reszort tudományos-műszaki fejlesztése érdekében. A bizottság — a napirenden szereplő kérdések érdemleges megvitatása után arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi reszort idei termelési tervének teljesítése, valamint a avaszí mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése magas színvonalú politikai-szervező és irányító munkát igényel. A mezőgazdasági üzemek dolgozói egyik fontos felad ituknak kell, hogy tekintsék a tavaszi munkák ütemtervének mielőbbi kic olgozását. A munkák gyors és minőségi végzése céljából feltétlenül ve jyék számításba i gépek kétműszakos vagy hosszabbított műszakban valí üzemeltetésének lehetőségét. A sokévi tapasztalatok, az időjárás oko; ta kisebb-nagyobb zavarok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy amit m< gtehetünk ma, azt ne halasszuk holnapra! Ennek a helyes álláspontnak a gyakorlására persze most, a tavaszvárás idején is szükség van. Ugyani: nagyon kedvezőtlen következményei lennének annak, ha a tavasznyilí s felkészületlenül találná mezőgazdasági üzemeinket.
