Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-02 / 44. szám

■ Hazánk dolgozó népének a felszabadítónkhoz, a test­véri szovjet néphez fűződő megbonthatatlan barátságát és osztályszövetségét az is Jelképezi, hogy sok ipari és mezőgazdasági üzem szocialista munkabrigádja a szovjet hősök nevét viseli. Békés és boldog jövőnk záloga Д Nagy Októberi Szocialista Forradalom öt­­venbetedik évfordulóját ünnepeljük. Ke­gyelettel és hálával gondolunk a hős forradalmá­rokra. akik a világ egyhatodán örök időkre meg­szüntették a burzsoázia osztályhatalmát, vagyis történelmi jelentőségű győzelmükkel megnyitot­ták az emberi társadalom fejlődésének új, kizsák­mányolástól mentes szocialista korszakát. Örömmel és osztályöntudattól ihletett büszke séggel szemléljük azokat a nagyszerű eredménye­ket, amelyeket a szocializmus korszakának fárad­hatatlan úttörője a társadalmi és gazdasági élet fejlesztésében elért. Kétségtelen, hogy azok az eredmények, amelyeket a szovjet nép az első munkás-paraszt hatalom fejlesztésében, a tudo­mány és a technika, valamint a gazdasági és kul­turális élet színvonalának emelésében elért, meg­győzően bizonyítják a marxismus-leninizmus alap­ján kibontakozó szocialista és kommunista társa­dalmi rend fölényét az elhalásra ítélt kapitalista rendszerrel szemben. Ёрреп ezért nem véletlen jelenség az sem, — hanem a szocializmus vonzó hatásának a következménye, — hogy a társadalmi átalakulást igenlő és sürgető emberek tábora az egész világra kiterjed, vagyis a szocializmusért folyó harc korunk dolgozó világtársadalmának uralkodó és győzelmesen kibontakozó mozgalmává vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója hazánkban a hagyományos csehszlovák­­szovjet barátsági hónap kezdetét is jelzi. Dolgozó népünk ezáltal is kinyilatkoztatja hűségét e kor­szakalkotó forradalom szellemi hagyatékához, tehát félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a társadalom szocialista átalakításában úttörő szerepet betöltő szovjet népnek őszinte barátja és hűséges harci szövetségese. S hogy egyik szilárd harci osztagát képezi annak a világméretű forradalmi hadsereg­nek, amelynek gerincét, erkölcsi és szellemi bázi­sát és a legtapasztaltabb élcsapatát a szovjet tár­sadalom képezi. Hazánk dolgozó népe a szovjet nép internaciona­lista helytállásának áldásos következményeiből okulva és tanulva mindjobban tudatosítja, hogy a csehszlovák—szovjet barátságnak nem faji, tehát nem helytelenül értelmezett nemzeti, hanem mély osztálytartalma van. Megbonthatatlan barátságunk és harci szövetségünk alapját a munkásosztály, illetve a kapitalista elnyomás alól felszabadult dolgozó nép érdekazonossága képezi. Tehát az a történelmi valóság, hogy mind a szovjet, mind pe­dig a csehszlovák nép — a munkásosztály forra­dalmi élcsapata, a kommunista pártja vezetésé­vel — a marxizmus-leninizmus történelemformáló eszméinek gyakorlati kivitelezésén, a munkás­paraszt hatalom állandó szilárdításán, a szocia­lista népgazdaság fejlesztésén, a társadalom anya­gi és kulturális életszínvonalának gyors emelke­déséhez szükséges előfeltételek megteremtésén fáradozik. Közben egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy társadalom- és gazdaságépftő munkája szerves részét képezi annak a hatalmas forradalim mozgalomnak, amely az egész világ arculatának megváltozásához, a szocialista társa­dalmi rend világméretű győzelméhez vezet. Jk szovjet és a csehszlovák nép, valamint a szó cializmust építő további uemzetek együvé tartozásának nemes gondolatát és érdekközösségük tudatosítását fejezi ki a nemzetközi munkameg­osztással párosuló szocialista gazdasági integrá­ció, valamint a Varsói Szerződés is, mint a testvéri szocialista országok katonai-védelmi szervezete. A gazdasági integráció kibontakozása — ami egý­­értelmü a szocialista világgazdaság alapjainak formálásával — a tudományos-műszaki forradalom időszakának történelmi jelentőségű és szükség­­szerű követelménye. Csak így, tehát a szellemi és az anyagi erő céltudatos összpontosításával, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok szüntelen fej­lesztésével, vagyis a nemzeti és a szocializmus nemzetközi érdekeinek öszeegyeztetése nyomán tudjuk elérni azt, hogy a két társadalmi világ­­rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus békés gazdasági versenyében még hatványozottabb győ­zelmet arassunk és a szocialista nemzeteink élet­­színvonala — abban a korszakban, amikor az úgy­nevezett fejlett kapitalista országok helyzetét a gazdasági válságok és a tömegek elszegényedése jellemzi —, tehát a mi életszínvonalunk állandóan emelkedjen. Az a hatalmas tudományos-műszaki és anyagi bázis, amellyel nagy barátunk, osztályszövetsége­sünk, a szovjet nép rendelkezik, s amely a szovjet emberek munkája nyomán szüntelenül gyarapszik, kimeríthetetlen forrását képezi a testvéri szocia­lista országok népgazdasága fejlődésének. Persze, azt tudatosítanunk kell, hogy a szocialista nem­zetközi integráció előnyeit csak annak a nemzet­nek áll jogában élvezni, amely teljesíti — ez eset­ben gazdasági téren — internaconalista köteles­ségeit is. Tehát annak, amely lerombolja a nemzeti önzés csökevényeit és a tudományos-műszaki vív­mányait, termelési tapasztalatait a szocialista nemzetközösség rendelkezésére bocsájtja, a közös beruházással épült termelő üzemeket és szocia­lista szervezeteket a sajátjának is tekinti, vala­mint az árucsere forgalomban nemcsak mennyi­ségi, hanem minőségi szempontból is teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Európa és a világ békéjének biztosítása, persze nem kevésbé a szocialista vívmányaink védelme szempontjából rendkívüli szerepe van a Varsói Szerződésnek, a testvéri szocialista országok vé delmi szövetségének. Ez a szövetség, melynek katonai-technikai és egyéb anyagi bázisát főleg a Szovjetunió képezi — s ami ezen a téren is szem­léltetően igazolja a szovjet nép elmélyült inter­nacionalizmusát — garantálja hazánk független­­lenségét, népünk szabadságát s azt, hogy zavarta­lanul formálhatjuk boldog jövendőket. A cseh­szlovák-szovjet barátságnak, a szovjet néphez fűződő barátságáunknak és osztályszövetségünk­nek abban is kifejezést kell nyerni, hogy ennek a védelmi szövetségnek, amely a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok békeoffenzívájában. az európai biztonság, valamint a világ békéjének garantálásában rendkívüli szerepet tölt be, szilárd láncszemei, osztályhü harci alakulata vagyunk. Jk Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának és a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapjának jelentőségét növeli az a körül­mény, hogy faivaink és városaink lakossága, vagyis az egész dolgozó társadalmunk a dicső Szovjet Hadereg általi felszabadításunk harmin­cadik évfordulóját ünnepli. Harminc esztendővel ezelőtt — a vérrel pecsételt barátágunk és szö­vetségünk a fasiszta megszállók felett aratott Duklal Győzelemhez, hazánk községeinek és váro­sainak folyamatos felszabadításához, a nemzeti demokratikus forradalom győzelmes kibontakozá­sához, majd szocialista vívmányaink szüntelen gyarapodásához vezetett. Az eltelt harminc esztendő alatt népeink nagy barátja, az emberi társadalom fejlődésének, a szocializmus korszakának élharcosa számtalanszor tanújelét adta önzetlen segítő szándékának. Soha, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a szovjet nép internacionalista magatartása, fel­mérhetetlen segítsége, a csehszlovák és a szovjet nép kölcsönös barátsága és szilárd osztályszövet­sége volt és a jövőben is ez képezi hazánk füg­getlenségének, népeink szabadságának, szocialista társadalmunk és népgazdaságunk fejlődésének, életkörülményeink szüntelen javulásának legfon­tosabb előfeltételét. Ennek a történelmi ténynek a tudatában kell a jövőben is fejlesztenünk és szilárdítanunk a test­véri szovjet néphez fűződő barátságunkat, vala­mint alkotó képességünk és kezdeményező készsé­günk teljes kibontakoztatásával kell bizonyíta­nunk azt, hogy a társadalmi haladásnak példás bajnokai, s az új korszakot formáló élcsapatnak, a kommunista társadalmat építő szovjet népnek hű szövetségesei vagyunk. PATHO KAROLY VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: (1Ш&с25 Olykor fegyver koppan a folyosó kövén. Lenin már végigment észrevétlen a Szmolnij kanyargó emberközén. A népet ma már Iljics viszi harcba, az arca új, különös, Iljicsé ez? Mint élezett borotvapenge karca, a katonák kiáltó szava éles. S ebben a célhoz ért acél-viharban Iljics, mintha most ébredt volna fel; megy, megáll, hátán összefonva karja, hunyorog, de átfog mindent a szemeivel Rápillant egy borzos, rongyos katonára, pontosan céloz éles tekintete: a katona beszél, s Iljics a szívét látja a szó-lepel mögött, nézi, a lélek integet. Én tudtam, hogy ó mindent tudva tud, hogy meghallja ezer mérföldön át: a front jajszavát, a letiport falut, a Putyilov- és Nobel-művek akaratát. Hatalmas fejében száz tartomány világlott, nyüzsögött vagy másfél milliárd ember, egy éjszaka megmérte az egész világot. S reggel: „Mindenkihezl“ Hallgassátok! Frontkatonák, kikre vér rakott pecsétet! Százfajta rabok, százféle rabságok! Űr-megtiporta, kavargó cselédek! Minden hatalmat a szovjetek kezébe! A parasztoknak földet! A népeknek — békét! És kenyeret az éhezőknek! 1974. NOVEMBER 2. m XXV. évfolyam, 44. szám. • Ага: 1,— Kčs

Next

/
Oldalképek
Tartalom