Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-26 / 43. szám
Növényi maradványok hasznosítása Az elégetésnél jobb eredményt ad, ha a növényi maradványokat a talajba forgatjuk. Ez ugyan több munkát igényel, de a leforgatással nem szennyezzük környezetünk levegőjét, és a növények számára oly fontos tápanyagul szolgáló szerves anyagot Is meg-' mentjük. Éppen ezért helyesebb, ha a kártékony szervezetektől, gyommagvaktól mentes hulladékot lehetőleg az őszi ásás során beforgatjuk a talajba úgy, hogy mindig behúzunk belőle egy keveset az ásáskor keletkező ároknak az aljára, és erre fordítjuk a következő ásónyom földet. A hulladék a földben hamar elkorhad. Még szakszerűbben akkor járunk el, ha a kerttakarításból származó hulladékot komposzttrágyává érleljük. Komposzttelep helyéül a kert egyik félreeső, árnyé;kos helyén kb. 2—3 m hoszszú 1—2 m széles területet jelölünk ki. A területet 15 cm mély és 20 cm széles árokkal övezzük. A telep ne legyen teknő alakú, mert a befolyt esővíz rothadásnak indítja a hulladékot és az bűzös lesz. A komposzttelep egész területén a hulladékot, a lekaszált füvet, a virágzás előtt kikapált, kitépett gyomnövényeket, a letermett, de nem fertőzött növények maradványát, a konyhai szemetet, a fahamut és a ház körüli állattartásból eredő trágyát kb. 10 cm-es rétegben teregessük szét. A jobb érlelés elősegítése érdekében szórjunk rá msenként 10— 15 dkg vegyes (NPK) műtrágyát is. A komposzttelepen a hulladék és a műtrágya rétegezését kb. 1—1,5 m magasságig folytassuk. A száraz hulladékot öntözzük meg, mert csak akkor korhad el gyorsan, ha állandóan nyirkos, de nem túl vizes. A kiszáradás ellen a komposzttelepet 3—5 cm talajréteggel fedjük. A hulladékanyagok 1—2 év alatt elbomlanak. Felhasználás előtt a komposzttelepet forgassuk át. Átrostálás után a kapott földszerű anyagot használjuk fel kertünk trágyázására, msenként egy vödörnyit. Dr. К. V. gondot okozott a kézi munkaerők hiánya és így nem mindig sikerült kellő időben betakarítani a paradicsomot és a paprikát“ — panaszolja Kollár Ignác, aki a Dolné Saliby-i (Alsószeli) Efsz I. kertészeti csoportjának a vezetője. Ez évben a II. csoporttal közösen hét hektár „Immun“ paradicsomot, nyolc hektár „PCR“ paprikát és két hektár „Vsetatská“ hagymát termeltek a Sládkovičovo! (Diószegi) Major István Cukorgyár konzervipari részlege számára. A gyár agronómusa gyakran kijárt, akivel megbeszélték, hogy a következő tíz nap folyamán még milyen mennyiségű zöldségfélét szállítsanak a gyárba. Néha torlódás keletkezett a feldolgozó üzemben, s ilyenkor megegyeztek az eredetileg megbeszélt mennyiség csökkentésében, máskor viszont a Jelzettnél nagyobb mennyiséget is hajlandók voltak a gyárban átvenni. A zöldpaprika az idény elején fejlődésében igen visszamaradt, azonban a meleg időjárás beálltával lemaradását behozta, s így szeptemberre az előirányzottnál nagyobb mennyiség került átadásra. Szokatlan volt, hogy szeptemberben egyszerre 8—10 paprikát lehetett egy tőről levenni. A betakarított hagymát hangárban tartják, amelyet esős napokon tisztítanak és osztályoznak a kertészeti csoportok dolgozói. A zöldséges-ládával néha probléma volt, mert nem kaptak annyit a gyártól amennyire éppen szükségük lett volna. Ez mindig attól függött, hogy mennyi árú állt feldolgozásra készen a gyárban. Komolyabb problémák nem adódtak, a kisebb hibákat pedig még mindig sikerült valahogy áthidalni, s így az együttműködéssel elégedettek voítak. „A kereslettel szemben a jövőben kevés lesz a meggy, a földieper, a cseresznye, a ringló, a ribiszke, az egres és még néhány gyümölcsféleség“ — állítja Magnus Ottó mérnök, a Sládkovičovoi Major István Cukorgyár n. v. igazgatója. Ennek orvoslására az ármegállapító bizottságnak tennie kellene valamit. A barack ára idén sokkal magasabb volt mint a meggyé, vagy a cseresznyéé, amit pedig sokkal nehezebb leszedni. A gyár igyekezete, hogy a jövőben szerződést kössön a Szlovákiai Kertészkedők és Gyümölcstermesztők Szövetségének környékbeli helyi szervezeteivel, főleg gyümölcs átvételére, amely adásvételi szerződést megegyezés szerint egyes zöldségfélékre is ki lehetne terjeszteni. Az .ilyen együttműködés lehetőségére a helyi szervezetek valószínűleg majd felfigyelnek és ajánlataikat idejében előterjesztik. Az uborkaszabványban négy minőségű alaposztály szerepel. Még a túlnőtt, de kiválogatott uborka is felhasználható, például ruszlikészítéshez, sőt a törött uborkára is létezik norma, s ezt halsaláta készítésére használhatja fel a gyár. A kézi munkaerőhiány az uborka fontos válogatását már szinte lehetetlenné teszi, mert mindig elsőrendű feladatnak tekintik a termés betakarítását, s a mezőgazdasági üzemek az osztályozásnak csak kevés időt szentel-, nek. így azután előfordul, hogy egy-egy uborkatétel feletetésre kerül. Ez a tény teszi indokolttá, hogy a jövő évben egy, esetleg több osztályozó gépet vegyenek a gyárral szerződött mezőgazdasági üzemek. A nagyobb szövetkezetek esetleg önállóan vehetnének uborkeválogató gépet, viszont a kisebb üzemek részére előnyösebb lenne együttműködésben közös gépet vásárolni, s ez a gyárban működne. Amely üzem vagy termelő nem részesülne a gép vásárlásában, az bizonyos öszszeget fizetne a válogatógép használatáért. * # * A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) -Agrofrigor üzemközi vállalat tagüzemei eredetileg beszállították például a paradicsomot Dunajská Stredára, majd onnan az árú a sládkovičovói gyárba került, miközben megtett 60 kilométert, pedig a konzervgyártól három kilométernyire termett meg. Megegyezés alapján, együttműködésre került sor az Agrofrigorral, s így most már az árú közvetlenül a konzervgyárba került, s csak a számlázás történik az Agrofrigoron keresztül. Ezzel sok szállítási költséget takarítanak meg. Az együttműködésnek a zöldség- és gyümölcstermesztés szakaszán sok változata létezik, amelyek közös jellemzője a többirányú hasznosság. Ezért ne riadjunk vissza az együttműködéstől, ellenkezőleg, erre találékonyan keressük a lehetőségeket. —ksz— Az „Immun“ fajta paradicsomot 7 hektárnyi területen termesztették a Dolné Saliby-i (Alsószeli) Efsz-ben. Csölle Tibor mérnök szerint a sládkuviüovoi (diószegi) konzervüzemmel lekötött 200 tonnányi mennyisé- ^ get túlteljesítik. (Foto: —ksz) ■* Broilercsirkék csőrkurtítása A Poultry International beszámol azokról az újabb kísérletekről, amelyek célja, hogy megállapítsák: a csőrkurtítás milyen hatású a broilercsirkék növekedésére, és melyik kurtításí módszer a legjobb? A broilerek csőrkurtításának egyébként csak akkor van gyakorlati értelme, ha a csirkéket természetes fényben, tehát nagy fényintenzitásban, ólban nevelik. A kísérletben a naposcsirkék csőrének Vi, lA és 2/3 hosszát vágták le a termokauterrel. A korai növekedési erély szempontjából a legrövidebb kurtítás, tehát a csőr Vi-ének levágása bizonyult legjobbnak. A fejlődésbeli lemaradást viszont a nevelés végére mindkét erősebben kurtított csőrű állomány behozta. Az Vi és 2/3-os csőrkurtított állományok takarmányhasznosítása jobb volt, mint a kontroll állományé. Ennek az eredménynek a magyarázata a testsúlynövekedés eltérése és a takarmánypocsékolás. A 2/3-os csoportnál jelentősen kevesebb-volt a takarmány pocsékolás, mint a többi esetben. Nyilvánvalóan ezeket rendkívül rövid csőrük akadályozta meg, hogy a takarmányt a vályúból kiverjék. Ha a csőrnek napos korban csak Vt-ét távolítják el, nyolchetes korra ez összes (100 °/o!) csirke csőre normális hosszúságúra és formájúra kinő. Ha a csőr felét távolítják el, akkor a nevelés végére (nyolc hétre) az állomány mintegy 60 %ának a csőre bírálható teljesen kifejlett normálisnak. Ezzel szemben 2/з csőrhossz eltávolítása esetén egyetlen csirke csőre sem nő ki normális méretűvé. Az első kísérletek folyamán kannibalizmus egyetlen csoportban .sem volt észlelhető. Az elhullási arány szempontjából sem volt különbség a csoportok között. Ha viszont kedvezőtlen környezeti körülmények folytán kannibalizmus lépne fel, minden bizonnyal eltérés lenne a különbözőképpen csőrkurtított állományok között — tételezik fel a kísérletezők. Ha a csőrkurtítás alkalmával a felmelegített pengét a vágás alkalmával két másodpercig érintették a csőrrel, nyolchetes korban jelentős fejlődési lemaradást tapasztaltak. A csőr visszanövésének mértéke három tényezőn múlik: a levágott rész nagyságán, a vágópenge hevítésén és a penge érintésének idején. A legjobb eredményt a kísérletekben akkor kapták, ha a csőrnek legalább ’A-ét, vagy 2/j-át levágták, a vágópenge vörösre felizzított volt, a penge és a csőr érinkezési ideje nem volt hosszabb egy másodpercnél. (bt) céltudatosság Hodosy Lajos azon kisállattenyésztők közé tartozik, akik tevékenységüknél fogva nem várják a természet környöradományait, — ellenkezőleg, feladatuknak tekintik ezt céltudatosan elvenni tőle. Bár számára az élet tele van a lét gondjaival, gondolataival és örömeivel, mint pártunk odaadó tagja, munkaköri elfoglaltságán kívül, értékes társadalmi tevékenységet fejt ki. A feladatok sokrétűsége mellett maradt szabad idejét a kisállattenyésztésnek szenteli. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Orechová Potôň-i helyi alapszervezetében hetedik éve tölti be az elnöki tisztséget. A szervezeti élet példás irányítása mellett a fő hangsúlyt elsősorban a fajtiszta haszonállatok tenyésztésére összpontosítja. Számtalanszor részt vett különböző kiállításokon, ahol baromfiaival, nutriáival számos oklevelet nyert. bundát összefüggően, kúszálás nélkül, a bőrhöz minél közelebb („sekély tarlóra“) nyírta. Az elért minőségi és mennyiségi eredmény „titka“ úté érdeklődve a tapasztalt kisállattenyésztő így összegezte tenyésztési módszereit és tapasztalatait. — A juh egyike a kevésbé igényes gazdasági állatoknak. Napi gondozása nyáron körülbelül 30 percet, télen pedig 40 percet vesz igénybe. Terimés takarmányokból szénát és szalmát használok az etetéshez. Ezt kisebb mennyiségű abrakkal egészítem ki. A vemhesség időszakába: a takarmány összetételét minőségi szempontból szemestakarmányok darájával, gnmós- és gyökértakarmányokkal egészítem ki. A juh ásványi-anyagi igényeit nyalósó (konyhasó) formájában biztosítom. A legeltetést mellőzöm: egyrészt időhiány, másrészt elvi szempontból. A környező legelők csapadékos időjáráskor eléggé elvizesednek, ezért fennáll a májmételykór fertőzésének a veszélye. A legeltetés-Ш и sei járó mozgás hiányát tágas kifutóval helyettesítettem. A téli szállásolást tágas, szellős istállóban (akolban) biztosítom, melynek legfontosabb kellékei a rekeszek (az állatok egyes csoportjának elválasztására szolgálnak), az elletőketrecek, az Jelenleg baromfi- és juhtenyésztéssel foglalkozik. Saját keltetőgépét a helyi kisállattenyésztők szolgálatába állította. A baromfifajták közül főképpen a new-hampshíre és a Plymouth (plimut) fajtákat tenyészti. Az ntóbbi időben azonban tudatosan a juhtenyésztésre tért át. Tisztában van azzal, hogy a gyapjú fejlett könnyűiparunk egyik nélkülözhetetlen alapanyagát képezi. Az ő kezdeményezésének köszönhető, hogy a helyi kisállattenyésztők juhállománya ma már eléri a 170 db-ot. Juhállományát (21 db) a finomgyapjas juhfajták csoportjához tartozó merinók képezik. A múlt évben a gyapjútermelésben kitűnő eredményt ért el a darabonkénti 5,50 kg-os gyapjúmennyiséggel, ami kb. 13 000 korona tiszta bevételt jelent. A nyírást géppel végezte, a etetőrácsok, abrakjászlak és a sózólámpások. Az akolban nagy gondot fordítok a tisztaságra, mert ettől nagyban függ a gyapjú minősége, továbbá a különböző betegségek: jubhimlő, fertőző lábvéggyulladás, rühesség stb. megelőzése. A apaállat tisxtavérű, ezért a természetes pároztatás Iegbeváltabb módszerét a „kézből való pároztatást“ alkalmazom. Összegezve a tapasztaltakat, elmondhatjuk, hogy Hodosy Lajos személyében egy olyan kisállattenyésztőt ismertünk meg, aki céltudatos, hasznos tevékenységét a köz- és népgazdaságunk szolgálatába állítja. CSIBA LÄSZLÖ A nyúltenyésztők körében időnként vitát vált ki az elletőláda használata. Néhányan eltérnek a szabványos méretektől, vagy a zárt elletőláda helyett nyitott elletőtálcát alkalmaznak. A nyúlnak abból a faji sajátosságából kell kiindulnunk, hogy elléshez sötét, zárt helyet keres. így érzi magát és fiókáit biztonságban ellenségeivel szemben, és így tud a fiókák felneveléséhez kellően meleg környezetet biztosítani. Az elletőláda készítéséhez furnérlemezt, vagy farostlemezt használunk fel, amiket puhafa lécrámára szegezünk. Ezekből az anyagokból valóban meleg fészket készíthetünk. Nagy hátrányuk viszont, hogy nem elégítik ki a tisztíthatósággal, fertőtleníthetőséggel kapcsolatos követelményeket. Az elletőládák 27—28 napig vannak a ketrecben, amíg a kisnyulak igénylik. Ezután tisztításra, fertőtlenítésre kerülnek. A tisztítás melegvizes súrolásból áll, majd 1—2 %-os IOSAN oldattal való fertőtlenítés kö-Az elletőláda vetkezik. Ez kis bemártást, 10 perces áztatást igényel. A furnér és a farostlemez ezeket a procedúrákat rosszul viseli. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyüzemi viszonyok között, javítás nélkül általában 4—5 elíetési ciklust bírnak ki az ilyen anyagból készült elletöládák. A kutatások során űj anyagokat keresünk. A műanyagok a tartósság követelményének megfelelnek, azonban hidegek, és padozatuk csúszós lehet. Ezért újabban bordázott padozatú ládákat készítünk. Az elletőláda méreteire nézve irányadó az, hogy benne az és használata anya és a fiókák egyaránt kényelmesen elférjenek, ne fenyegessen a fiókák eltaposásának, agyonnyomásának veszélye. Közepes testű fajták részére 50 X 35 cm-es méret javasolható, nagy testű nyulak számára 70X45X45 cm szükséges. A láda egyik oldalán bebúvónyílást képezünk, aminek mérete 18 X 18 cm, óriások esetében 22X22 cm legyen. A bebúvónyflásnak küszöböt készítünk az alaptól 10—15 cinre. Ennek célja, hogy a fiókák kihurcolását megakadályozza. Célszerű a bebúvónyílást bádoglemezzel peremezní, amivel a rágást előzhetjük meg. Itt jegyezzük meg, hogy a megadott méreteknél jóval kisebb elletőládákkal Is kedvező eredményekről számoltak be. Láttunk olyan elletőládákat, amelyek iskolás táskára hasonlítottak. Elképzelni is nehéz, hogy az anyanyúl hogyan fordul meg a keskeny téren. Az elletőtálcák elsősorbar akkor alkalmazhatók, ha ketreceink kiképzése a szabályos láda elhelyezését nem teszi lehetővé, és nyulainkat zárt épületben tartjuk. A kora tavaszi szabadban való elletéshez inkább zárt ládára van szükségünk. Dr. H. S.
