Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-31 / 35. szám

Harcolnak az ízléstelenség ellen Az emberek nézete általában alakítható. Hogy milyen irány­ban hat ez az alakítás, az attól függ, milyen eszmék és tanítá­sok győzik meg az embert. Ha az ember rendszeresen foglal­kozik valamilyen témakörrel, azzal, amit legjobban szeret, idővel bármilyen ágazatban eredményeket érhet el. Ugyan­így van ez egy szervezet ke­netén belül is abban az eset­ben, ha a szervezet tagjai ma­gukévá teszik a taggyűlés hatá­rozatait és ha a határozatokat tett követi. Ezt tapasztaltam a Szlovákiai Kiskertészkedők Szö­vetsége Dvory nad Žitavou i (udvardi) helyi szervezetében is, amikor Mackó Lászlóval, a helyi szervezet titkárával be­szélgettem. Szervezetük 1961-ben alakult körülbelül nyolcvan taggal. A szervezet célja: olyan ismére tekkel felvértezni az embere két, amelyek szakmai alapokon nyugszanak. Persze az emberek ilyen Irányú átformálása nem megy máról holnapra. Viszont a szakkönyvek, a különféle té májú iskolázások a szervezet tágjainak hasznos tanácsokat és útmutatásokat nyújtanak. A gyű mölcs- és zöldségtermesztési témakörű Iskolázásokat tél ío lyamán háromszor négyszer is megszervezik, s ezeken kiváló szakemberek, tudományos dol­gozók tartanak előadást. Igye­keznek tagjaik szépérzékét fej­leszteni, harcolnak az ízléste-Fénycsapda a növényvédelem szolgálatában Színpontpájukkal és formagazdagságukkal a lepkék a legfeltűnőbb és mindenkor a leg­kedveltebb rovarok közé tartoztak. ,.A ter­mészet repülő virágai“ — Gárdonyi így ne­vezte a lepkéket. Nemcsak szépVégük, hanem az újból és újból megcsodált átalakulásuk, hogy a meg­lehetősen visszataszító hernyóból kedves, bájos lepke lesz — mindig sok műkedvelőt és kutatót vonzott és vonz arra, hogy tanul­mányozza őket. A tanulmányozást megelőző gyűjtés egyik legbeváltabb eszköze a fénycsapda (vázla­tos szerkezete az ábrán látható). Az említett szerkezetet a gyűjtőmunkán kívül nagysze­rűen lehet alkalmazni a növényvédelem te- \ rén is. Ugyanis az ölőüvegben (a lepkék el­pusztítására legcélszerűbb ciánkálit, ecet­étert és kluroformot alkalmazni) összegyűlt lepkék faja és mennyiségének felmérése után következtetni lehet — a lepkék által lerakott peték és az ezekből kikelő hernyók menniységére, valamint a hatásos permet­­anyagok (keverékben) megválasztására és beszerzésére. Ez annál is fontosabb, mert a petéből ki­kelt hernyót még a termésbe való befúró­­dása előtt el lehet pusztítani. A hernyóinvá­ziót előre jelző fénycsapda elkészítése nem igényel nagyobb befektetést, s kétszeres szolgálatot is tesz. Az előrejelzésen kívül fékezi a nagy károkat okozó hernyókat pro­dukáló lepkék elterjedését. csl-Abramagyarázat A. 100-as villanyégft В — Villanyfoglalat C — Alátét fából a vil­lanyfoglalat alá D — 0,5 mm-es fémle­mezből készült tető­rész Ё — 0,5 mm-es fém­lemezből készült töl­csér F — 6—8 mm-es gömb­vasból készült fém­karika a tölcsér íenn­­v tartásához G — 20 X 20 cm-es faoszlop H—I — Alátétlemezek az üveg alá (ölőüveg) К 10—12 mm-es cső­vas keret L—1 mm-es fémlemez­ből készült bilincs M — 1,5 cm átmérőjű fémcső a szigetelt ve­zeték fényforráshoz való vezetéséhez N —* Szigetelt gumi­­• kábel lenség ellen, a kiskertek har­monikus kialakításáért. Segítsé­get nyújtanak az alkalmas nö­vények kiválasztásában, azzal a céllal, hogy a környezet, amelyben élnek, szép legyen, s mind az egyén, mind az egész társadalom javát szolgálja. Ezeknek a rendszeresen is­métlődó Iskolázásoknak és ta­nácsadásoknak, amelyeken a ta­gok is szívesen vesznek részt, köszönhető, hogy kiváló ered­ményeket értek el a korai sa­láta és a fűszerpaprika ter­mesztésében. Szerződést kötöt­tek a zöldségfelvásárló üzem­mel, így zökkenömentesebben történik a zöldség felvásárlása, ami a tagokat még jobb mun­kára ösztönzi. Ezenkívül foglal­koznak gyümölcs- és szőlőter­mesztéssel. Ebben az évben vi­rágot is termesztenek: két hek­táron egynyári évelő virágokat magra. A szervezet keretén be lül minden évben rendeznek virág-, gyümölcs-, zöldség- és szőlőkiállítást. Elismerő okleve let osztanak ki azoknak, akik a legtöbb és legszebb növényt vagy terméket állítottak ki. Ez­zel is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberekben felkeltsék az érdeklődést a minél jobb minőségű fajták termesztése iránt, jó kapcsolatot alakítot­tak ki az Egri Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézettel, ahova a szervezet tagjai két napra el látogattak. Egerből is többször jöttek előadást tartani a szer­vezetbe. Szervezetük szorosan együttműködik az efsz zöldség , gyümölcs- és virágkertészeté­vel. Itt tizenhárom fajta egri kinemesített szőlőt (pl.: Kádár Kata, Dobó Katica stb.) ter­mesztenek. Ezekből a tagok is vásárolnak, mivel_az a hír jár­ja, hogy az udvardi „egri csil­lagok“ kiváló bortermő szőlő­fajták. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1974-ben a modral országos versenyen egy arany- és két ezüstérmet szereztek. Az idén áprilisban megrendezett járási versenyen színién. Tavasszal szakelőadást tartottak a tagok részére a sző­lő kezeléséről; ősszel még a szüret előtt akarnak egy elő­adást tartani a bor kezelésé­ről. Szerintük ez nagyon fon­tos, mert nem elég tudni a sző­lő termesztését, nagyon fontos a bor kezelése is. E sokrétű tevékenység mel­lett nem feledkeznek meg a falu szépítéséről sem. A íalu­­szépítési akció keretén belül 200 brígádórát dolgoztak le. A jövőben két hektárnyi terüle­ten díszbokrok, iák stb. kiülíe­­tését vállalták. A sok munka mellett szóra­kozásra, tanulmányi kirándulá­sokra is jut idejük. Minden év­ben szerveznek valahova ilyen tan ulmányi kirándulást, őtven százalékos kedvezménnyel. Nagy Teréz Persze — mint a felvétel is mulatja —, a gyümölcstermesz­tőknek sem kell szégyenkezniük termékeikért. A kiállításon a kiskertészkedők szép virágukkal és ízletes jó gyümölccsel büszkélkedhettek. 4 Ebédidőben érkeztünk a fa­­” luba. Csak úgy találomra bekopogtattunk a hnb irodájá­ba, s afelől érdeklődtünk, fog­­lalkoznak-e a községben kis­állattenyésztéssel. A megkérde­zett igennel válaszolt. A Szlovákiai Kisállattenyész­­lok Szövetsége Ipeľský Soku­­lec-i (Ipolyszakállasi) alapszer­­vezetúnek elnököt, Geczó János elvtársat otthonában kerestük fel. A nyugdíjas férfit munka közben értük. Száraz füvet ka­­zalozott az udvarban. — Hiába, nyáron kell a télre gondolni, — mondotta. Geező jános, a Szlovákiai Kis­­álldttcnyésztők Szövetsége Ipeľ ský Sokolec-i helyi szervezeté­nek elnöke Barátságosan indult a be szélgetés. Arcáról leolvashat­tuk, örül a látogatásnak. — Meg vár ez engem -*• foly­tatta, — messze még a tél. így tudtuk meg, hogy a köz­ségben éppen a Szabad Föld­műves ösztönzésére alakult meg a helyi szervezet. Ugyanis Nagy csincsilla anya és új-zélandi bak keresztezéséből szár­mazó utód — a hol lief cs süldő 3 kg-ns élősúlyt ért el. (Kádek Gábor felvételei) a lapban többszőr olvasta, hogy a környező falvakban egyik napról a másikra új szerveze­tek hallatnak magukról. Ezért Marsai Ferenc tanítóval 1965- ben 18 taggal ők is megalakí­tották a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetsége helyi szer vezetőt. A törzsállományt Sahyból (Ipolyságról) vásárolták. Mivel a faluban látták az emberek, hogy kifizetődő az apró álla­tokkal foglalkozni, egyre töb­ben kérték felvételüket a szer­vezetbe. Jelenleg 45 taggal dol­goznak. Főleg a nagy csincsilla, morvái kék, a bécsi és az új­­zélandi fehér nyulat tenyésztik. A baromfinál a hempsir, a sza­­szeksz és a fehér plimouth faj­ták tenyésztése kerül előtérbe. A hagyományokhoz híven tavaly szép eredményeket értek el. Például nyűiből 12,70, birkából 7,20 mázsát tett ki az eladott állatok súlya. A tyúkoktól pe dig 42 ezer tojást értékesítet­tek. Idén az első félévben 8,16 mázsa nyúlhúst adtak el a Nit­rát BRANKO Felvásárló Üzem­nek, akik teherautójukkal ha­vonta ellátogatnak a községbe, s elviszik az előre bejelentett süldőket. Birkából eddig már a tavalyi évhez viszonyítva jó­val többet: 9 mázsát adlak el. Persze az annak tudható be, hogy egyre több tag ad túl a birkákon, mivel a legelő évről évre csökken. Az pedig köz tudott, legelő nélkül nem fize­­tődik ki birkát tartani. Meg kell még jegyeznünk, hogy az elmúlt év őszén a faluban fel­ütötte fejét a gümőkór, mely­nek következtében 220 tyúkot kellett likvidálni. Azóta a szer­vezet tagjai zárt helyen etetik a baromfit és nem tartják to vább két évnél. Ugyanis az idő sebb tyúk hajlamosabb a be tegségre, mint a fiatal. A jövő­ben szeretnének vásárolni egy keltetőgépet, hogy saját te törzsállományt. János bácsinak két nagy csin­csilla, három bécsi kékszemű fehér és 7 új-zélandi anyanyúl­­ja van. Ebben az évben 32 db süldőt adott el 3,50 kg-os át­lagsúlyban. Az említett súly­­mennyiséget öt hónapos koruk­ra érik el a nyilak. Egyszeri ellesnél az anyáktól 8—9, az előhasiktól pedig 6 nyúlfiókát választ el, mely nyolchetes kor­ban történik. A tyúkok közül a szaszeksz fajtát tenyészti, s évente egy tojótól 220 tojást ár el. A csirkéknél a konvlt, a nyulaknál a plasztin nevű táp­port keveri takarmányba. Az idén pedig megpróbálkozott Roboran nevű nyúltáp haszná­latával, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyúlfiókáknak jobb az étvágyuk, gyorsabban fejlődnek és nincsen elhullás. A szervezet elnöke rajong a nyulakért és kísérletezéssel is foglalkozik. Például már pároz­­tatott nagy csincsilla anyát új­­zélandi bakkal, s az eredmény, hogy a nyúlfiókák hét hetes korukban elérték a flórom kilo­grammot. Befejezésképpen elmondhat­juk. hogy Ipefský Sokolec-en jó kezekben van a kisállatte­nyésztők szervezetének az irá­nyítása. Ilváry Péler JÓ KEZEKBEN nyésztésükböl tölthessék fel a A nyugdíjas kisállattenyésztö két nagy csincsilla anyát, továbbá három bécsi kékszemű fehéret és hét darab új zélaudi fehér anyát tart. Felvételünkön egy nagy csincsilla és egy új-zélandi fehér anya látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom