Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-31 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1.974. augusztus 31. A komárnoi Járás mezőgazdasági termelése jő úton halad a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésében. A mindennapi feladatok mellett a közelmúltban másra is gondoltak a mezőgazdasági dolgozók, elsősorban a járás és a mezőgazdasági üzemek vezetői. Kidolgozták a távlati fejlesztési tervet, méghozzá 1990-ig. A távlati terv a tudományosműszaki haladás vívmányaira és a szükségletre épül, és természetesen ügyeimbe veszi az eddig elért eredményeket. Dél-Szlovákiának ez az egyik legdélibb járása. A tervezett hús, tej és tojás eladásával sem adósa államunknak. Éppen a kiváló termelési eredmények alapján merték vállalni, hogy a kerületi tervben szereplő, a járásra vonatkozó mutatóknál merészebb tervet készítsenek. Távlati tervről volt szó, tehát alapos elemzésre volt szükség. A járás és az egyes mezőgazdasági üzemek vezetői maradéktalanul eleget tettek ennek az igényes feladatnak. Felmérték a lehetőségeket és azók alapján készítették el a távlati tervet. ___ Visszaemlékezés a kezdetre Szükségletre w 1 w epulo nagyságának megállapításánál a szövetkezet vagy állami gazdaság vagyoni helyzetéből és földterületének nagyságából indulnak ki, így senkit sem rövidítenek meg. Említésre méltó az is. hogy Zlatná na Ostrove-ban (Csallóközaranyoson ( a járás legnagyobb sertéshizlaldája mellett vágóhidat létesítenek. Az aranyosi gazdaságban közel ötvenezer sertés nevelése a cél. Természetesen a legkorszerűbb körülmények között. Hasonló, sót még merészebb összpontosítást terveznek a baromfitenyésztésben. Három közpunti farmot létesítenek. A Koinárnui Állami Gazdaság farmján hatvanezer tyúk tartására rendezkednek be. Ez a gazdaság fogja szolgáltatni a vágócsirkék utánpót Iását. A másik két farm, a gútai és a bácsi, a tojástermelésre lesz beállítva. A gutái farmon kétszázezer, a búcsi farmon százezer tojótyúkot fognak tartani, persze korszerű körülmények között. A tervek megvalósításához a felsoroltakon kívül még sok minden hozzájárul. Nem kis rész jut a szervező munkára. Ezen belül a leglényegesebb rész a dolgozók tudományos, elméletiműszaki felkészítése a feladatokra. Csakis a politikailag és szakmailag jól felkészült dolgozók, s főképp a vezetők szakmai tudása az egyik fő biztosítéka annak, hogy a tervet maradéktalanul valóra is váltják. A komárnoi járásban a többi fontos tényező mellett erre is gondosan felkészül nek. A kitűzött célokat tehát ezek teszik reálissá. H. Gy. X v ■ 11Ц11*ЯЯМ**й1МММ— ШКИНШС CC A Trnovec nad Vyhom-i (Vágtornöci] Állami Gazdaságban az év elején vette kezdetét a mezőgazdasági repülőtér építése. A munkálatok jó ütemben haladtak, s így a napokban sor kerülhetett a létesítmény átadására. A beton kijutó területe 400 x 14 méter. Az építési munkálatokat az Agrostao galantai üzemének dolgozói végezték. A röptér átadásánál jelen volt Divičan Pavel mérnök, a gazdaság igazgatója, a pártszervezet vezetői, Szedlák Sándor, az Agrostav igazgatója és fán Reich,a SLOVÁIR piltája. Reich elvtárs a többi között megjegyezte: — Sokjelé dolgoztam már gépemmel, de ilyen jól kiépített röptér bizony kevés helyen állt rendelkezésemre. — Ide tartozik még, hogy a környékről el kell távolítani a jókat, mert ezek megnehezítik a pilóta dolgát, a felszállást. Szeptember elsejétől egy Cmelák típusú mezőgazdasági repülőgépet oszt be ide a Slovair. A gép természetesen nemcsak a helybeli gazdaságban, hanem a környező mezőgazdasági üzemekben is elvégzi majd a vegyi anyagok kijuttatásával kapcsolatos teendők java részéi. Felvételünk az első leszállást követő pillanatokban készült. Krajcsovics Ferdinand A nagyszabású tervben nagyon sok számmal, adattal találkozunk. Ez egyébként természetes, magától értetődő, hiszen azt vetették papírra, hogy 1990-ig folyamatosan hogyan fogják növelni a termelést. Szem előtt tartották azokat a feladatokat, amelyeket a tudományos-műszaki haladás követel a mezőgazdaságtól. Búzából például járási átlagban 55 mázsás hektárhozamot terveztek. A járás és a legjobban gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetői szerint, még ezt a merész vállalást is túl lehet teljesíteni. Szemeskukoricából 80 mázsát irányoz elő a tervük, cukorrépából 850 mázsás átlagos hektárhozamot tnr veztek. Ez utóbbi aránylag kevésnek tűnik, de meg kell jegyeznünk, hogy a járás területén aránylag kevés a cuporrépa termesztésére alkalmas talaj. Évelő takarmányokból már merészebb a tervük: ebből átlagosan 104 mázsát akarnak betakarítani hektáronként. Már említettem, hogy a járási tervben aránylag nagyobb hozamok szerepelnek, mint amilyet a kerületi terv a járás számára előirányoz. Hogy a kitűzött tervben ne csalódjanak, műtrágyából tiszta tápértékben 419 kilogrammot terveztek egyegy hektár mezőgazdasági földterületre. Mai körülményeink mellett ez még soknak tűnik, de ne feledjük el, hogy 1990-ról van szó. Lényegesen növelni fogják a hüvelyesek és az olajosnövények termesztését. Tervük tehát teljes mértékben a CSKP XIV. kongresszusának határozatából indul ki. Az államháztartási szükséglet határozza meg a komárími járás mezőgazdasági termelése fejlődésének irányvonalát. Nagy változásokat, jelentős fejlődést terveznek az állattenyésztésben is. Itt még nagyobbak a lehetőségek, mint a növénytermesztésben. A várható fejlődést felmérve, alaposan elemezték a lehetőségeket. A tudumányos-inüszaki haladás irányelveit hívták segítségül, s a fejlődés törvényszerűségére támaszkodva adták meg a termelés növelésének mutatóit. Az elemzés alapján arra a megállapodásra jutottak, hogy 1990-ig a tehenenkénti átlagos évi tejhozamot 3800 literre növelik. Ez azt jelenti, hogy egy hektárra átlagosan 843 liter tejet fognak termelni. Ez persze nem lesz világszínvonalú, de a járás lehetőségeinek és az országos követelményeknek megfelelő szinten fog mozogni. A tehéntartás fejlesztéséhez tartozik még. hogy 100 tehéntől évente 94 horjút akarnak elválasztani. Természetes, hogy itt inég tökéletesíteni kell az inszeminációs szolgálatot, s újabb szakembereket kell nevelni, iskoláztatni. Ez nemcsak a tehéntartásban, hanem a termelés valamennyi szakaszán korkövetelmény. Említésre méltó, hogy egy évre egy tojótól 270 tojást terveznek. Persze ez sem menne a termelés lényeges fejlesztése, a tyúktenyésztés összpontosítása nélkül. A hízómarhák nevelésében is lényeges változást terveznek. A naponkénti 1,20 kilogrammos átlagos súlygyarapodás a cél. Itt természetesen számolnak a takarmánykeverék minőségének további javulásával. A vágósertések napi súlygyarapodásának határát 0,05 kilogrammban állapították meg. Itt is figyelembe vették mind a két lényeges tényezőt. Az egyik a tökéletesebb állatfajták megválasztása, a másik a takarmánykeverék minőségének javulása. Mind a két tényező hozzátartozik a tudományos-műszaki haladás alapelveihez. Ebből adódik az a tétel is, hogy húsból 1990 ben egy hektárra számítva 440 kilogrammot akarnak eladni. Talán még ennél is többet mond az, hogy ez a 440 kilogramm hús összetételében a jelenleginél jobban megfelel majd a korszerű táplálkozás igényeinek. Hogy csak egy példát említsek, a tervezett mennyiségből 57 kilogramm lesz a baromfihús. Lényegesen növelik a tojástermelést is. Egy hektárra számítva 1130 darab tojást terveznek. A számok, adatok mellől nem hiányoznak azok a tényezők sem. amelyek segítségével a tervezett mutatókat teljesíteni akarják. Vegyük talán sorjában legalább a legjellemzőbbeket. Д Lrnmái'nni tárásban 1Я72 hnn JT1G2 55 mezőgazdasági üzemet tartottak nyilván. Azóta sem lényeges a változás. Az említett időszakban a mezőgazdasági üzemeknek több mint a fele 1000 hektárnál kisebb földterületen gazdálkodott, s még ezeknek is megközelítőleg a fele 600 hektárnál kisebb földterületen termelt ,,nagyüzemi módon". Mai körülményeink között. de méginkább a távlatokat figyeki a vetésnél, a növényápolásnál és a betakarításnál. & körzetesítés a legnagyobb hasznosságot az állattenyésztés szakaszán ígéri. Itt olyan nagyszabású összpontosítást hajtanak végre, amilyenre pár évvel ezelőtt talán még gondolni sem mertek. Tervük teljes mértékben megfelel a tudományos-műszaki haladás követelményeinek, a nagy hatékonyságú építkezések kihasználásának. Tehenet például csak 23 gazdaságban fognak tartani, s egy-egy gazdaságra átlagosan 878 tehén jut. A növendékállatokat még kevesebb helyen, mindössze 12 gazdaságban összpontosítják. Marhákat csupán 11 gazdaságban fognak hizlalni, egy-egy farmon átlagosan 1188 darabot. Sertésneveléssel pedig csak öt mezőgazdasági üzem fog foglalkozni. Egy-egy farmra átlagosan 15 480 sertés jut. Ez persze nem jelenti azt, hogy az állattenyésztésből csupán azok a gazdaságok jutnak jövedelemhez, amelyek a tenyésztést végzik, mert a csoportosuláson belül minden mezőgazdasági üzem olyan mértékben részesül a javakból, amilyen mértékben hozzájárult annak létrehozásához. Itt a beruházások lembe véve ezt az állapotot semmiképppen nem tarthatjuk kielégítőnek. Hiszen azokban a párszáz hektáros mezőgazdasági üzemekben csaknem valamennyi mezőgazdasági növényt termesztik és a gazdasági állatoknak majd valamennyi vállfáját tenyésztik, fgy magától értetődően elaprózódik a termelés és néni alakulhat ki valóban nagyüzemi gazdálkodás. Nem tudják teljes mértékben kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a legkorszerűbb termelési technológia, a tudományos-műszaki haladás kínál a mezőgazdaságnak. Mindezeket figyelembevéve, a komárími járás vezetői úgy döntöttek, a mezőgazdasági termelésben végre kell hajtaniuk az összpontosítást. a szakosítást, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kínálkozó lehetőségeket. A valóban nagyüzemi mezogazdasagi termelés megteremtésének egyik lehetősége tehát a kisebb mezőgazda sági üzemek egyesítése. Ez természetesen nem kampány-feladat, ezt ebben a járásban sem lehet adminisztrációs úton megoldani. Ehhez az egyes mezőgazdasági üzemek dolgozóinak nemcsak belenyugvása, hanem az ügy megértése, a helyzethez való hozzáállása is szükséges, a saját maguk és a társadalmi-gazdasági fejlődés érdé kében. A XIV. kongresszus és a kormány fejlesztési határozataiból kiindulva a járás és a kiválasztott mezőgazdasági üzemek vezetői javasolják, létesítsenek a járásban három koope rációs körzetet. Ezekbe a kooperációs körzetekbe tartozó mezőgazdasági üzemek a termelés és főként a hatékony beruházás terén szorosan együtt fognak működni, fgy kialakulnak majd a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés ideális feltételei, s nemcsak fokozódik a termelés, hanem egyúttal olcsóbbá, hatékonyabbá is válik. A korszerű nagyüzemi termelés követ kezményeként lényegesen csökkenni fog a mezőgazdasági termelésben dolgozók száma. Ez azzal is együtt jár, hogy fokozott követelmény hárul a mezőgazdasági szakmunkások képzésére. Úgyszólván alig lesz olyan területe a mezőgazdasági termelésnek, ahol szakképesítés nélkül helyt tudjanak állni a dolgozók. Erre az igényes feladatra már most fel kell készülniük a mezőgazdasági üzemeknek. A javaslat szerint a komárnoi járásban három kooperációs körzetet léte sítenek. Az első körzet központjául Marcelovát (Marcelházát) tervezik, a második körzet központja Zemianská Olca (Nemesócsa) lesz. a harmadiké pedig Hurbanovo (Úgyalla). Ezeken a nagy kooperációs körzeteken belül még kisebb csoportosulások is létesülnek. Ezek már szinte minden területen közös terv alapján oldják meg a termelést és természetesen a termelés fejlesztéséhez szükséges beruházásokat is. Közös terv alapján szervezik meg a termelést, figyelembe véve a helyi adottságokat. Vagyis egy-egy mezőgazdasági üzem nem fogja vala-. mennyi mezőgazdasági növényt termeszteni. így módot ejtenek nagyobb parcellák kialakítására, a gépek jobb kihasználására és természetesen hatékonyabban lehet kihasznál ni a műtrágyázást, a vegyszeres gyom irtást és jobb lehetőségek alakulnak Az újságokban napjainkban sokat olvasunk a szövetkezetek 25. évfordulójáról, megalakulásukkal kapcsolatos kezdeti nehézségekről, az örömteljes, nem éppen könnyű agitációspropagációs tevékenységről stb. jó érzés tölt el ezen írások olvasása közben, hiszen nem egyes személyek ünnepléséről van szó! Az írások történelmi jelentőségű tényeket rögzítenek, Tanulságul, okulásul szolgálnak a jelen és a jövő nemzedékének. Egyes cikkek olvasásakor úgy éreztem, hogy az akkori széleskörű tevékenységünk közben valamiről elfeledkeztünk. Valamiről, ami éppen ma a tudomány-technika korában figyelmet érdemelne. Tudjuk, hogy-a CSKP IX. kongreszszusa szellemében hazánkban széleskörű agitációs-propagációs tevékenység kezdődött. Kiadták a jelszót: „A föld azé, aki azt megműveli“. Ez nagyon jó termőtalajra talált földműveseink körében. Felszántották a mezsgyéket és rátértek a földek közös megművelésére. Az 1948 évi 47. számú törvény értelmében földmérők és agronómusok segítettek a földterületek technikai rendezésében. Ezekről sajnos az írásokban nem emlékezünk meg annak ellenére, hogy a földrendezés alkalmával elkészített talajtérképek a szövetkezetesítés leghitelesebb okmányai. Ilyen földbirtok-rendezéssel kapcsolatos úttörő munkát végeztünk Kolárovon (Gútán). Ott ugyanis 9000 Hektár rendezéséről volt szó, s az országaz ún. Mintatér-jegyzék mutatja. Följegyeztük a talaj nemét, a termőréteg vastagságát, az altalaj rétegeit, összetételét és tulajdonságait, a földek fekvését, munkálhatóságát, nedvességtartó képességét, termöerejét, főterményelt, azok terméshozamát stb. A mintaterek kitűzése után meghatároztuk a minőségi osztályokat és elvégeztük a becslést. Erről hivatalos okmányok állnak ma is rendelkezésre. Fölmerülhet a kérdés, mi ennek a fontos munkának az eredménye? Legjobb választ adja erre a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal 1950. évi augusztus 25-ki 1/2-400 1950 számú „Dicsérő elismerése“. Megérdemeltük ezt? Nos, a munkálatok elvégzésére elegendő volt 114 nap, hogy a mezőgazdasági termelés egyik fontos kelléke a vetésforgó térképe elkészüljön. A térképek 114 dűlőt fogtak egybe. Egy-egy tábla 258—316 hektárt és 15 rotációt tartalmazott. A térképek és a velük összefüggő dokumentációs anyagok Kolárovon ma is rendelkezésre állnak és jó segítő eszközei a termelésnek. Befejezésül még csak annyit: nagy hiba volna, ha ma nem emlékeznénk meg azokról, akik a fent említett talajosztályozást irányításommal végezték. Ezek közé tartoznak Tánczos Sándor, Nagy József, Nagy Gyula, Fekete, Kürti, Czinkóczy, Sajben, Litovecz,* Öllé, Rajtár és sokan mások, akik szintén érdemesek arra, hogy a szövetkezetek 25. évfordulója alkalmával ban az első tudumányos bonitációt végeztük. A technikai rendezéssel kapcsolatos agitációt a földművesek megértették, hogy a talajok tökéletes ismerete nélkül többet, azaz jobban termelni lehetetlen. A sokezer kisparcelláből szocialista nagyüzem alakult. A "törvény lehetővé tette a tagosításba bevont területek osztályozását is. Az említett munkálatokat pár sorban lehetetlen részletesen ismertetni. A bonitáció elvégzéséhez földszakértőket kellett kiképeznünk. Az osztályozás a tulajdonosok meghallgatásával, határjárással kezdődött. Ahol a talaj lényeges változást mutatott, próbaásást végeztünk. Vizsgálataink eredményét, kiemeljük őket, emlékezzünk rájuk, hiszen azok közé tartoznak, akik a tudományt (a kezdeti nehézségek idején) összekötötték a gyakorlattal, követésre méltó jó példát mutatva az utókornak. Kinosku László mérnök ★ A szerkesztőség megjegyzése: Tény, hogy a cikkben [elsoroltak és későbben sokan mások is nagy szolgálatot tettek társadalmunknak a mezőgazdasági termőtalajok technikai rendezésében és részesei lettek azon nagy mű építésének, melynek a létrehozását a 25. évforduló kapcsán ünnepeljük. Megérdemlik a dicséretet, az elismerést!
