Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-31 / 35. szám
1974. augusztus 31. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Az utóbbi években tartott különböző szintű tanácskozásokon gyakran volt szó a közös, üzemi szövetkezeti vállalatok létesítésének szükségességéről, mint a termelés szakosításának és összpontosításának, azaz ésszerű fokozásának egyik előfeltételéről. Ennek kapcsán járásainknak majdnem mindegyikében üzemközi, szövetkezeti baromfifarmokat építettek, s ezzel lényegében megoldották, a társadalom igényeinek megfelelően, a tojástermelést, s hasonlóan a fogyasztói piac baromfihússal való egyenletes ellátását. Ez azonban ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala, illetve az üzemközi vállalatok építésének egyoldalú értelmezései része (1,5 hektár) már a Jövő év tavaszán, második része pedig (ugyancsak 1,5 hektár) 1976-ban állítható terhelésbe. Az egész üvegháznak a beruházási értéke 46 millió koronái Elkészítése után sokkal ésszerűbben kertészkedhetnek, hiszen Ilyen nagy, korszerű üvegházban évente többféle terményt is levehetnek. Tulajdonképpen ez teszi racionálisabbá, közgazdasági szempontból hasznot hozóbbá a termelést. Önelszámoló részlegek Huszonhatan összefogtak Nagyon sokat ígérő, másokat is gondolkodásra késztető volt a termelőknek az az elhatározása, hogy a Dunajská Streda-t (dunaszerdahelyi) Járásban Agrofrigor elnevezéssel egy ú] típusú szövetkezeti vállalatot építenek. Ennek a tekintélyes nagyüzemmé fejlődött vállalatnak a Járásban ma 18 szövetkezet és 7 állami gazdaság a tagja, továbbá a LIKO n.v. Is résztulajdonosa. Mint az már az üzemközi vállalatok létrehozásánál szokásos, a tagüzemek és a LIKO n. v. megfelelő betéttel Járult hozzá a beruházások kivitelezéséhez. Szabó Gyula igazgatóhelyettes arról tájékoztatott, hogy az Agrofrigor évek során Jól szervezett vállalattá fejlődött. Rendelkezik feldolgozó üzem-/ részleggel és az áru elhelyezéséhez _ szükséges hűtőtárolóval, s újabban fólia-sátras kertészettel. Idén a termelőktől 700 vagon zöldségfélét és 400 vagon gyümölcsöt vesz át az érvényben levő árban. Természetesen a felvásárolt almának nagyobbik hányadát télen szállítják a kereskedelemnek a fogyasztói piac igényeinek a kielégítésére. Szóbakerült az is, hogy a tagüzemek az alapításhoz befizetett pénzeszköz után 3,7 százalék kamattérítést, továbbá a leadott zöldség és gyümölcs mennyisége után minőségi felárat kapnak. Kilátásba helyezték azt is, hogy az üzemközi vállalat pénzügyi stabilizálódása után a taggazdaságoknak a tiszta haszonból részesedést fizetnek. Ez azonban manapság a vállalat további fejlesztését célzó nagy beruházásokra való tekintettel még nem Jöhet számításba, a Jövőben, előreláthatólag a hatodik ötéves tervidőszak végén, azonban minden bizonynyal erre is sor kerülhet. Az üzemközi vállalat termelő részlegein a beszállított zöldségeket és gyümölcsöt kiskereskedelmi értékesítésre előkészítik, vagy pedig feldolgozásra elszállítják. Például az Agrofrigor szerződéses viszonyban van a Dunajská Streda-i zöldség- és gyümölcs konzervgyárral, s a szerződés keretében paradicsomot, uborkát, zöldbabot és gyümölcsöt szállít a gyárnak feldolgozásra. A fogyasztók szolgálatában Áz utóbbi években úgyszólván az ország minden zegében-zugában megismerhették az Agrofrigor ízléses csomagolású kiváló minőségű üdítő italait. Ezeknek az alkoholmentes üdítő Italoknak az a Jó tulajdonsága, hogy zamatosak, eredetiek, nem konzerválással, illetve különféle tartósító vegyszerekkel, hanem pasztőrözéssel, vegyi anyagok nélkül készítik. így megtartják az eredeti zamatot és a világszínvonalnak megfelelő kiváló minőséget. Az üzemközi vállalatban például azzal is tartják a minőséget, hogy a végtermék értékének mintegy 57 százalékát a minőségi csomagolás képezi. Tulajdonképpen ez teszi a fogyasztói piacra szállított üdítő Italokat a tetszetőségen kívül minőségileg kiválóvá, egészségügyi szempontból minden tekintetben kifogástalanná! A fogyasztói piac a közelmúltban A belüzemi szervezés könnyebbé tétele céljából a vállalatban 7 szakosított termelési részleget alakítottak. Ennek megfelelően bontották le az összüzemi tervet, s vezették be az önelszámolást. A szervezeti felépítésnek megfelelően alakult a szocialista munkaverseny is, melynek keretében 7 munkacsoport 154 tagja kiváló munkájával Az Agrofrigor a termelők üzemközi vállalata a fogyasztók szolgálatában! olyan igényt támasztott ez élelmiszeriparral szemben, hogy paradicsom alapanyagból készült üdítő italokat is készítsen. Az Agrofrigor, mint üzemközi szövetkezett vállalat a kérést máris teljesíti. Idén 60 vagonnyi paradicsomból készít üdítő italt. Őszibarackból 10, almából 1—12, sárgarépából pedig 10 vagonnyi üdítő italt szállít piacra. Fejlesztik a kertészetet Két éven belül 12 500 négyzetméter alapterületen építették ki a 25 fóliasátorból álló, 93 C fokos termálvízzel fűthető korszerű kertészetet. A kertészet — a járulékos berendezésekkel együtt — 3,5 millió koronába került. Peter Böhm mérnök, a kertészet vezetője arról tájékoztatott, hogy 12 fóliasátorban szegfűt, 3 sátorban krizantémot, a többiben pedig zöldpaprikát termesztenek. Annak a területnek egy részén, ahová a közeljövőben az üvegházat helyezik el, ideiglenesen paradicsomot termesztenek, így hasznosítják a szabad földet. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a fóliás termesztés beváltja a hozzáfűzött reményeket. Idén a termelés a kelleténél kissé költségesebb, mert a palántákat vásárolták. A Jövőben azonban azokat is odahaza nevelik, s ezzel lényegesen csökkenthetik a költségeket. Korszerű üvegház készül A kertészet fejlesztésének komolyságát bizonyítja az a tény, hogy olyan három hektáros alapterületű korszerű üvegházat építenek, amilyen Csehszlovákiában még nincs. A hozzá szükséges épületelemeket Belgiumból vásárolták, s ennek az üvegháznak az első szeretné kiérdemelni a Szocialista Munkabrigád címet. Sokat ígérő távlatok Arra törekednek, hogy a jövőben ugyanazzal a termelő alappal, azaz egy további műszak beállításával még többet termeljenek. Tehát ha a fogyasztói piac igényli, úgy további 100 százalékkal fokozhatják a termeléstl Ez azt bizonyítja, hogy az Agrofrigor keretében nagy, eddig ki nem használt tartalékok rejlenek, egyrészt a termelés további fokozásának, másrészt a választék bővítésének a lehetősége kapcsán. Egyedül a fogyasztókon múlik, hogy ezeket a tartalékokat'az igényeiknek tolmácsolása által sürgessék kiaknázni. Szólni kell persze arról is, hogy az Agrofrigor egy olyan szervezet, amely egyike a járási irányítőszervek által vezetett vállalatoknak. Ebből eredően további fejlesztésének az ütemét, termelésének összetételét, a Járás mezőgazdasága fejlesztésének a programja határozza meg. Tulajdonképpen ez a meghatározója hosszabb távon a hogyan továbbnak. Gondolom, az elmondottak meggyőzően bizonyítják, hogy egy üzemközt szövetkezeti vállalat keretében is megvannak az alapjai, s a lehetőségei a korszerű üzemirányításnak, s főleg a mezőgazdasági termelők és a feldolgozó ipar szoros, összehangolt együttműködésének. Tehát az Agrofrigor olyan üzemközi szövetkezeti vállalat, amelyet maguk a termelők hoztak létre, s mint Ilyen, egész társadalmunk érdekeit, dolgozó népünk igényeinek a lehető legjobb kielégítését szolgálja. Hoksza István Segíts magadon alapon... Többször szóba került, hogy a mezőgazdasági üzemekben olyan kisegítő ágazatok fenntartására kell törekedni, amelyek a főágazatok termelésének a tökéletesítését segítik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az őstermelők ezt az alapelvel betartják. A lúči szövetkezetnek van egy kis fűrésztelepe, melynek az üzemeltetését a nyugdíjas Bódis Dénes bácsira bízták. A mini fűrésztelep nagy. hasznára van a szövetkezetnek a javításra, tatarozásra szoruló gazdasági épületek faanyagának az elkészítésében. A kis fűrésztelepen legutóbb a kocaszálláshoz szükséges eszközökhöz készítették el a szükséges faanyagot. Képeink a fűrésztelepet és az építőcsoport néhány tagját mutatják munkaközben. (hai) ! A szlovákiai s; I állami gazdaságok i múlt évi gazdálkodása ^ Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1971 áprilisi plenáris ülése hang. I súlyozta, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni az állami ” gazdaságoknak, mivel azok jelentős szerepet töltenek be Szlovákia mező* 4 gazdasági termelésében. E feladat időszerűségét a további plenáris Ülések is kiemelték. J Szlovákia nyolcvan állami gazdasága 361,7 ezer hektár mezőgazdasági I területen gazdálkodik. A szántó ennek körülbelül két harmadát képezi. ' Az éllami gazdaságok fele a kukorica- és a répatermesztő körzetekben g működik. Létezésük azonban legszembetűnőbben a kukoricatermesztö körzetiekben érzékelhető, mivel ott a mezőgazdasági összterületnek négy tizen« I egyed részét birtikolják, míg az elmélyült belterjesség következtében, a t nyilvántartott állandó dolgozók 41,8 százalékát, a traktoregységeknek pe> |dig több mint két harmadát alkalmazzák. Lényegében hasonló arányokat s mutatnak ki a répatermesztő körzetekben Is. A további, vagyis az eztenzfv I termelési körzetekben való részvételükről az arányok csökkenő Irányzata 5 tanúskodik. I Magától értetődik, hogy a főbb kultúrnövények hozamát az állami gaz- S daságok sem tudták volna növelni a műtrágyák szakszerű alkalmazása I nélkül. Ezért az utolsó három év folyamán körülbelül egy hatodával S növelték műtrágyakészletüket és egy hektár mezőgazdasági területre átlag é kétszázöt kilogram tápanyagot juttattak. Persze, az állami gazdaságok mű- J trágyafogyasztása között lényeges különbségek vannak. A belterjes gazdálb kodást folytató állami gazdaságok jóval több műtrágya-fogyasztást mutat' nak ki, mint azok, amelyek külterjes termelést folytatva, lebecsülik a rétek' к és a legelők szerepét. Az utóbbiak műtrágya-fogyasztása egy ötödével (te* vesebb, mint a belterjességre törekvő gazdaságoké. A gazdasági állatok genetikai tulajdonságainak fokozatos javításával, * valamint a terimés takarmányok és a takarmánykeverékek minőségi szfn- I vonalának emelésével elérték, hogy a hasznosság mércéje felfelé Ível. Bár 3 igaz, hogy 1972-ben elért eredményekhez viszonyítva az egy tehénre jnté к tejhozam némileg csökkent, de ugyanakkor 1970-hez viszonyítva 125 liter 4 növekedést értek el. A tojástermelés pedig tojónként tizenkét darabbal к haladja meg a múlt évi eredményeket. Az állami gazdaságok 1973-ban egy hektár mezőgazdasági területre szé> mítva összesen 183 kg húst, 605 liter tejet, egy hektár szántóra számítva I pedig 447 darab tojást termeltek. ^ A tapasztalatok arra utalnak, hogy az állami gazdaságok az utóbbi évetr\ ben rendkívüli figyelmet szentelnek a növényvédelemnek. Tudatosították, N hogy a nagyhozamú gabona, cukorrépa és olajosnövény fajták termeszté- I sere való áttérés idején, a nagy mennyiségű műtrágya mellett, nagyon fon« 5 tos követelmény a növényvédelem korszerűsítése is. A múlt esztendfiben I gabonafélékből 34.6, szemes-kukoricából 37,1, őszi repcéből 20,6, Cukor's répából pedig annak ellenére, hogy a növényzet fejlődésének második sza- I kaszában rendkívüli szárazság volt, 306,2 mázsa hektárhozamot értek el. S A szlovákiai állami gazdaságok múlt évi össztermelése 3 milliárd 705 I millió koronát képviselt. Az előző évhez viszonyítva egy tizenkettednyi s növekedés tapasztalható. Az említett összegnek a bevétel ős a jövedelem I 95,8 százalékát alkotja. A bevételek döntő többsége, vagyis összesen 2 mtls liárd 770 millió korona a termelésből ered. Az egyéb, vagyis nem termelés« h bői származó bevételeik az összbevételnek csupán 0,1 százalékát teszik ki. у Az állami gazdaságok évvégi mérlege azt mutatja, hogy az össztermelés I növekedését a termelési költségek és kiadások növekedése kíséri. Az előző * évhez, vagyis 1972-höz viszonyítva az anyagi és egyéb ráfordítások, tehát к a termelési összköltségek egy tizenharmad résszel növekedtek, összesen ® 2 milliárd 396 millió koronára „rúgtak“. Nem tévedünk tehát, ha az állami s gazdaságaink termelését még mindig eléggé költségesnek tartjuk. Az állami gazdaságok dolgozói a múlt esztendőben kedvező elofeltétele- I két teremtettek a tervfeladatok teljesítéséhez. A kedvezőtlen Időjárás —■ J a hosszan tartó szárazság — azonban keresztezte számításukat. Évelő taw karmányokbél. kapásnövényekből, szemes-kukoricából és zöldségből bizony " nem tudták elérni a tervezett hektárhozamokat. így aztán nyereséggel csak S a kukorica- és a répatermesztő körzetekben lévő gazdaságok zárták as I 1973-as évet, míg a többiek veszteséget mutattak ki. S A termelés műszaki alapjainak fokozatos fejlesztésével, a gépesítés őz I a kemizálás korszerűsítésével, a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati ' meghonosításával nemcsak az élő munka csökkenése és a dolgozók telje- I sftményének növekedése érhető el, hanem ez az előfeltétele annak Is, hogy S a termelés hatékonyságának növelésével szüntelenül gyarapítsuk a mezőg gazdasági termékek mennyiségét. N Az állami gazdaságok egész évi termelő munkájának legfőbb mutatója I a mezőgazdasági bruttétermelés. Állandó árakban kifejezve ez a mutató S a múlt évben 3 milliárd 50П millió koronát tett ki. Az előző évhez viszo- I nyitva egy tizennegyed növekedés tapasztalható. Szlovákia mezögazdaságá\ nak bruttőterineléséhez az állami gazdaságok körülbelül egy nyolcad rész| szel járultak hozzá. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó mezőgas« \ dasági össztermelésük az utolsó három esztendő folyamán egy hatod részhszel növekedett, s a múlt esztendőben 8,090 koronát tett ki. Legnagyobb ^növekedést a répatermesztő körzetekben gazdálkodók (2,703 korona hektá- I vönként), mfg a legkisebbet (hektáronként 451 koronát) a burgonyater' mesztő körzetekben gazdálkodók értek el. Az említett időszakban a mező- I gazdasági árutermelés hektáronként 1201 koronával emelkedett. Az átla* gosnál azonban nagyobb növekedés tapasztalható a répatermesztő körze- I tefeben (2 382 korona) és a kukoricatermesztő körzetekben (1877 korona). 3 Az állami gazdaságok egy hektárra eső össztermelése a múlt esztendőben I 9 ezer 700 korona volt, vagyis 1394 koronával több, mint 1972-ban. Az egy ’ hektárra fordított anyagi és egyéb költségek 1970-hez viszonyítva 281 кого-n аил! Пппл1/Л||1л1г А ЯЛ*. Ar» AAOT ll л1«4 ЛяЯМл 1'лИг1я1 nt! ЛЛЛМЛЛ 4лм«мл1пя1 l.Ultnnr. i i - nával növekedtek, s így az egy hektárra fordított összes termelési költség " 9 713 korona volt. я Az állami gazdaságok alapeszközeinek összértéke — tényleges árakban 4 kifejezve — 1970-től a múlt év végéig 25 százalékkal növekedett, s egy v hektár mezőgazdasági területre 18 ezer 500 korona jut, míg egy dolgozóra I átlag 142 ezer 500 korona, vagyis 20 százalékkal több, mint három évvel > ezelőtt, I Az anyagi-műszaki alapok szüntelen fejlesztése, de nem utolsó sorban > a munkacsoportok és az egyének között meghonosodott szocialista munkáig verseny, kedvezően hatott a munkatermelékenység alakulására is. Ezer-5 kilencszázhetventől a műit év végéig — az egy állandó dolgozó mezögaz- I dasági bruttó termelése közel huszonöt százalékkal növekedett, pénzben N kifejezve a múlt évben 58 ezer 046 korona volt. Persze, a kukoricatermesztő I körzetekben ennél jóval több, vagyis 67 ezer 606 korona, egy harmaddal S több, mint a burgonya-zab- és a hegyaljai termelési körzetekben. I Az eredmények ismeretében megállapíthatjuk, hogy az állami gazdasági gok — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jő eredményeket értek el, s ezért I tevékenységük pozitívan értékelhető. Azok a feladatok azonban, amelyeket 5 a CSKP XIV. kongresszusa körvonalazott, megkövetelik a termelési folya- I matok színvonalának szüntelen emelését az anyagi-műszaki alapok céltudatos fejlesztése nyomán. Továbbá megkövetelik azt is, hogy a termékmennyl- i ség és a munkatermelékenység növekedését, az önköltség csökkenését ered' ményező racionalizációt minden területen érvényesítsék, így a munka- I folyamatok szervezésében és irányításában is lényeges javulást érjenek el. ’ Ezt az időszerű követelményt a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága is utolsó plenáris ülésének határozata is hangsúlyozta. KOCIAN STEFAN
