Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-01 / 22. szám

1974. június 1. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Pirosbetűs ünnepnap HÉTKÖZNAP délelöttje. Most azon­ban mégsem a mezőre, s a gazdasági udvarokba tartanak az emberek. A művelődésházát vették célba, oda Igyekszenek csoportokba verődve, ün­neplőben. Közben meg hányják-vetik a nap legfőbb kérdéseit; latolgatták, vafon főnnek-e a televíziótól, kik kép­viselik majd a tárást párt- és mező­­gazdasági trányíító szerveket, a sajtót, stb....? Mert nem akármilyen ünnep ez a mai. Pirosbetüsl Ahogy tlyféleképp évődnek, zsúfolá­sig telt autóbusz gördül a ktssárót kultúrház beiáratí kapuja elé. — Lám, a töret tagtársaink ts meg­jöttek. Mostmár akár helyet is foglal­hatnánk odabent..., minek várnánk a betessékelésre. A kultúra tágas hajlékában duruzsol a sokadalom. Csaknem minden hely gazdára lelt már. , ODAFÖNT A SZÍNPADON lázas a készülődés. Ptrosnyakkendősök — a jövő szövetkezeti tagjai — a megbe­szélt jelre várnak nagy izgalommal. A kijelölt konferáló — alighanem a legbátrabb kislányt — diáktársat és a pedagógusok szívből jövő jókívánsá­gait tolmácsolja, keresetlen szavakkal, s köszönetét mond a szocialista me­zőgazdaság helyi úttörőinek, ezért a derekas helytállásért, amelyet öröm­teljes jelenük megalapozása érdeké­ben cselekedtek. Szavait egész gye­rek-kórus folytatja. Az érces, bátor gyerekhangok a szívekhez szólnak, elődeikhez: fogadkoznak, hogy szor­galmas tanulással viszonozzák harcos­ságukat, erőfeszítéseiket, s ígérik: jó szocialista hazafiakká válnak. Majd dal csendül az ajkukról, amely szár­nyal, betöltve a nagy termet... Tán­cot leftenek. Végezetül, a szeretet és ttssztelet jeléül virágcsokrokat nyúj­tanak át a vezetőknek, vendégeknek. Azok meg cuppanós csókkal honorál­ják az új nemzedék kedvességét, fi­gyelmességét ... ÖBERT KALMAN, az egyesített Tú­rái—M. Sárovce-t „1948 április 17“ Efsz ökonómusának üdvözlő szavai után Kajtár Ernő mérnök, efsz­­elnök vázolta tömören az ez év elején egyesült két szövetkezet negyedszáza­dos fejlődését, erőfeszítéseit, az ered ményeket, a kisebb-nagyobb buktató­kat, nehézségeket, amelyekből képet alkothatunk arról, micsoda erő rejlik a közösségben, amely legyűr minden eléje tornyosuló akadályt, s sokmilltó korona értékű javat képes létrehozni. Mint az elnök főbeszámolójából ki­tűnt, az egy hektárnyi területre jutó bevétel a 25 év leforgásával megtíz­szereződött a M. Sárovce-t szövetke zetben. Nem véletlen, hogy az egye sütéskor 27,6 millió korona értéket képviselt a szövetkezet közös vágyó na, ami hússzorosa az első évinek. S ugyanakkor a tagok munkadíja pél­dául a tízszeresére növekedett az el­múlt évben — a közös gazdálkodás első éveihez hasonlítva. A KÉT SZÖVETKEZET egyesítésével lényegében a ' XIV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatokat a gyakorlati életre alkalmazták: 1855 hektáros gazdasági egységet hoztak létre, 369 taggal, a kellő gépállomány­nyal, közös állatállománnyal. S ily­módon az összvagyon értéke már túl­haladja az 55,5 mtiltó koronát. Tehát, minden előfeltétele megvan annak, hogy az 1974. évi igényes ter­melési és pénzügyi tervet teljesítsék. Ez több, mint huszonöt millió korona bevételt irányoz elő. Természetesen. Harcosuk, ha találkoznak: Furinda Rudolf — Csehszlovákia első szövet­kezeti elnöke — Nagy Sándor elv­társsal, egykori spanyol szabadság­harcossal, a SZÖVOSZ Baranya megyei titkárával társalog. Boros János, veterán kommunista. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT távlatából alakítanunk azt az egészséges szem­léletet, ami az „enyém“ kifejezést a „míénk“-re fordítja — ha a közös gazdaságról esik szó. Olyanná vált szövetkezetünk, mint egy jó család, ahol a tag éppúgy örül a korszerű gép üzembeállításának, mint a mun­kájáért kapott pénzösszegnek. A szövetkezet vezetősége tudatosí­totta, hogy fiatalság nélkül nem tud­nának olyan eredményeket elérni, mint amilyeneket az eddigiek folya­mán elértek. Éppen ezért, mindent megtettek annak érdekében, hogy a falu fiataljai megszeressék a szövet­kezeti életet. Bizonyítja ezt a jól mű­ködő SZISZ- és a sportszervezet, az önkéntes tűzoltószervezet, valamint a befejezés előtt álló impozáns művelő­désháza. A jó eredmények elérésében az em­berek kezdeményezőkészségének, oda­adó munkájának és a jobb anyagi­­műszaki és szociális feltételek kiala­kításában jut egyre döntőbb szerep. Általában a szövetkezetek dolgozói számára ma már világos, hogy a nép­gazdaság képezi előrehaladásunk alapját és előgeltételeit, de azt már kevesebben tudatosítják, hogy a nép­­gazdaságfetlesztés terveinek teljesí­tését a részfeladatok teljesítése ha­tározza meg. Ezt példázza Gustáv Hu­­sák elvtársnak a februári plenáris ülésen előterjesztett jelentése Isi ,,A gazdasági és politikai feladatok egy­ségének különösen az Ideológiai ne­velőmunkában kell megnyilvánulnia. Mindenekelőtt arról van sző, hogy a dolgozók megértsék a XIV. kongresz­­szuson jóváhagyott program célkitű­zéseit, a hatékonyság fokozása terü­letén reájuk váró feladatok összefüg­gését a nép anyagi és kulturális szín­vonala emelésének programjával.“ A Lehnlce-i Efsz-ben mindezeket a gazdaságpolitika által szorgalmazott feladatokat összekapcsolják az általá­nos és konkrét gazdasági feladatok­kal. Gépesítés terén például az elmúlt évben 300 ezer koronát fordítottak új, nagyteljesítményű gépek vásárlására. Gépparkjuk értéke ezzel elérte a 3 millió 243 ezer koronát. Az ember­ről való gondoskodás már hagyomá­nyos főfeladat ebben a szövetkezet­ben. A munka kultúráltságának eme­lése szempontjából a traktorosok, szerelők és a növénytermesztésben dolgozók számára 1970-ben, úgyszól­ván a legmagasabb Igényeket is kielé­gítő szociális épületet adtak át ren­deltetésének. Jelenleg a „Faluvég“ elnevezésű gazdasági telepen épül az állatgondozók száméra a szociális épület, félmillió korona költségráfor­dítással. További konkrét példa: az üdültetések, tanulmányi kirándulások, a nyugállományba vonulók ünnepélyes búcsúztatása — és felkarolása. A jobb gazdasági eredmények el­érését nagyon segít! a tagok politikai látókörének szélesítése, szaktudásuk gyarapítása. A 69 tagú pártszervezet irányításával alap- és középfokon folynak politikai Iskoláztatások, a szaktudás bővítését pedig a szövetke­zeti munkaiskola szolgálja, valamint a Haladó Tapasztalatok Iskolája tévé­­előadás-sorozat, amely Igen nagy ér­deklődést váltott ki a tagok körében — nem véletlen, hogy a járás legjobb szövetkezeti közé sorolják őket, ilyen értelemben. A gazdasági ismeretterjesztés és szemléltető agitáció minden eszközét felhasználják a cél érdekében — ál­talánosítják a szocialista brigádjaik, újítóik, valamint az új munkamódsze­rek kezdeményezőinek tapasztalatait. Ugyanezekkel az eszközökkel a fel­adatokat nemcsak a műhelyekre, üzemegységekre, hanem az egyénekre is konkrétizálták, természetesen a szemléltetés alapelveivel összefüggés­ben. Ezen a téren a szövetkezet úttörő munkára vállalkozott. Magyar és szlo­vák nyelven szövetkezeti újságot adott ki, amely a tervek szerint ne­gyedévenként jelenik meg „Falunk“ címmel. A terméshozamok emelése szem­pontjából maximálisan hasznosítják az öntözési lehetőségeket. A gyengébb talajokon 90 hektárnyi szőlészetet lé­tesítenek, amely ilymódon 122 hek­tárra bővül. Hüvelyesek közül a len­cse és a szója termesztését szorgal­mazzák. IV. Fejezet: ZÄRSZÖ A szövetkezet megalapításának 25. évfordulójára készülődő tagok, ma már új emberek. Itt születtek, itt nőt­tek föl ezen a földön, amely a múlt­ban nem tudott emberhez méltó életet nyújtani nekik. Az apák közül sokan béresek, idénymunkások voltak; 1949- ben megtalálták a helyes utat, akkor taláp' még csak ösztönösen. S erről az új útról többé soha le nem térnek. Ma már a szocialista rendszer tuda­tos, hű építői. Emlékük garmadával van a 25 évből, a legigazibb emlék azonban a szövetkezet és a tovább­fejlődő falu. melyet joggal hirdet így a szövetkezeti újságjuk fejléce: A MI FALUNK. Csiba László ez az összeg úgy válhat majd év vé­géig kézzel foghatóvá, ha minden szövetkezeti tag, tisztségviselő és ve­zető szorgalmának, képességeinek maximumát nyújtja, odaadó, becsüle­tes, lelkiismeretes munkát végez. Ha mindannyiuk egyetlen közös cél el­éréséért fáradozik majd az elkövetke­ző hetekben, hónapokban, években, közös erőfeszítéseiknek, elsősorban önmaguk látják hasznát, s ugyanak­kor a szövetkezet gazdasági-szervezett megszilárdításával egyben a szocia­lista mezőgazdaságot, a népgazdasá­got is erősítik, fejlesztik — a maguk módján. HADD IDÉZZEM a főbeszámoló né­hány tartalmas, mélyen elgondolkoz­tató, s cselekvésre buzdító mondatát: „Becsületes munkája ellenében min­denkinek biztosítva van a rendes meg­élhetése. Nem úgy, mint a múlt kapi­talista rendszerben, amikor éhkoppon kellett dolgoznia nemegyszer a mező­­gazdasági munkásnak, vállalva a meg­aláztatás, a szipolyozás számos for­máját, s a rettegést ts, a munkanélkü­liség rémétől... Azért, hogy mi már 25 éve közösen, gépekkel, a munkás­­osztály segítségével termelhetünk, sokan áldozták életüket, vérüket. Te­gyünk hát ünnepélyes fogadalmat, hogy a jubileumok évében mindent megteszünk a reánk háruló feladatok teljesítése érdekében. így leszünk méltók harcos elődeinkhez, akik a zászlót kibontották. Ezt a zászlót ml vtssziik tovább, keményen szorítva, fennen lobogtatva.. “ Kajtár elvtárs végül köszönetét mondott a szövetkezet vezetősége és a saját nevében mindazoknak, akik negyedévszázadon át nap mint nap segítették a két közös gazdaság to­vábbfejlesztését, előrehaladását, a ne­hézségek leküzdését; azt á megértést, amit a helyi, a járási és a felsőbb párt- és közigazgatási szervek tanúsí­tottak. EZT KŐVETŐEN került sor a jubi­leumi taggyűlés legmeghittebb aktu­sára: a szövetkezet fennállása 25. év­fordulója alkalmából adományozott emlékérmet és jutalmak átnyújtására, a baráti, elvtársi jókívánságok tolmá­csolására. Mint minden ilyen erköl­csi-anyagi jutalom, ez is még jobb alkotómunkára kötelez. Képek és szöveg: nkt Vörös vándorzászló A Liptovský Mikuláš-i Munkaérdemrenddel kitüntetett CSEHSZLOVÁK­­SZOVJET BAŔATSÄG nevű szövetkezet a kiváló termelési eredmények elis­merése képpen elnyerte a Szövetségi Kormány vörös vándorzászlaját. Nagy kitüntetés ez, mert évente csak két-három mezőgazdasági üzemnek adomá­nyozzák. Ez a szövetkezet a járásban az elsők közé tartozik, fejlődése során elég sok buktatón ment át. Egyidőben a túlméretezett melléküzemági termelést helyezték előtérbe, és ugyanakkor nem törődtek eléggé a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével. A Járási pártbizottság, a járási mező­­gazdasági igazgatóság, valamint a helyi pártszervezet javaslatára átszer­vezték a vezetőséget, és az élre politikailag fejlett, szakképzett káderek kerültek, akik a közös tevékenységét a mezőgazdasági termelést elősegítő tartalékok felhasználására irányították. A rendszeres, tervszerű munkának hamarosan megmutatkoztak az eredményei, amelyek főleg a múlt évben csúcsosodtak ki. Az 1973-as évben burgonyából például elérték a 260 mázsás hektárhozamot, a gabonafélékből is remekeltek, azonban az előző évben gazdagabb termésük volt. Az éveiő-takarmányok hektárhozama 75,6, a réti­­főé pedig 40,4 mázsa volt. Ezek a hozamok a jó talajelökészítésnek és a megfelelő tápanyagellátásnak köszönhetők. A múlt évben már minden hek­tár mezőgazdasági földre 241 kg műtrágyát szórtak, tiszta tápértékhen szá­mítva. Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy ez hektáronként 100 kg-al több, a járási átlagnál. Az egyesült szövetkezet állattenyésztése sem sereghajtó. Tervszerűen fel­frissítik a szarvasmarha- és sertésállományt. A járási irányszámoknak meg­felelően elegendő állatot tartanak. Az állatok hasznossága is magasfokú. Az egy tehénre jutó évi tejhozam meghaladja a 3000 litert. A plnštini tehén­istállóban például a múlt évben az átlagos tejhozam 3163 liter volt, emellett eladtak 11 tenyészbikát, amelyek a vásáron a legjobb osztályzatot érték el. Ezt a tenyészetet a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet is figyelemmel kiséri. Az elmúlt években keresztezték az egyes fajtákat, amelynek célja, olyan tehenek kitenyésztése, amelyek megfelelő takarmányozással évi 4000 liter tejet adnak A növénytermesztést is lényegesen gépesítették. A csoport tagjai több­irányú szaképzést kaptak: bármikor vezethetik a traktorokat és üzemeltet­hetik a begyűjtőgépeket vagy a szárítóberendezéseket. A takarmányféléket teljesen gépek segítségével gyűjtik be és raktározzák. A szakképzett dol­gozók a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a gépek teljesítőképes­ségét. Például Fideá szövetkezeti tag a múlt évben E—281-es járvaszecs­­kázó gépével 520 hektárról gyűjtötte be az évelő- és rétifű termést. A trak­torosok a múlt év őszén 140 hektárra hordták ki az istállótrágyát és idejé­ben fel is szántották. A munkaszervezés rendkívül magasszínvonalú és a vezetőség alapos ne­velőmunkával szilárdítja a munkafegyelmet. Ennek eredménye, hogy pél­dául a növénytermesztésben ismeretlen a fluktuáció, pedig a városban lenne elhelyezkedési lehetőség. Újdonság a szövetkezetben, hogy a tagoknak ab­ban az esetben, ha a vezetőség nem tud számukra munkát biztosítani, meg­szabott mennyiségű átlagbért fizetnek. Természetesen a közös gazdaság kormányosai arra törekednek, hogy minél kevesebb „üresnap“ legyen és a munkatermelékenység rendkívül magas foka lehetővé teszi, hogy в tagok­nak rendszeresen biztosítsák a fizetést Ezzel elérték, hogy senki sem vá­gyik el a közös gazdaságból. Pár nappal a Szövetségi Kormány vörös vándorzászlajának átvétele előtt kapták mega KaramiSovi Üjélet (túlai körzet) kolhoz tagjainak üdvöz- Inlevelét, amelyben örömmel közük, hogy a múlt évi eredmények után meg­kapták a kormány és a szakszervezetek vörös zászlaját. A testvéri szovjet kolhoz vezetőségének — amellyel már hosszú Idő óta baráti kapcsolatokat tartanak — nyomban megírták, hogy ők is hasonló kitüntetésben részesül­tek. Egyben meghívták a kolhoz elnökét I. M. S z e m j o n o v o t, hogy egy küldöttséggel látogasson el hozzájuk a hegyaljai és hegyvidéki szövet­kezetek küldötteinek első országos összejövetelére amelyet június 6-a és 15-e között tartanak Liptovský Mikuláson Közösen emlékeznek majd a szovjet kolhoztagokkal a Szlovák Nemzeti Felkelésre, amely­nek dicső harcaiban a szovjet és szlovák katonák, partizánok, vérüket hul­latták a szlovák nép szabadságáért. A jó termelési eredmények után ime mindkét közös gazdaság magas álla­mi elismerésben részesült; ehhez lényegesen hozzájárult a kétoldali ta­pasztalatcsere Is, amit bátran kamatoztattak a termelési módszerek korsze­rűsítésében. R VT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom