Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-01 / 22. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES,

—

1974. június 1.-4PSZÖVETSÉGI SZEMLE

Л SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA

Előtérben

a versenymozgalom

Azoknak, akik majd

átveszik a váltóbotot

A Paraszt szövetség martini járási bizottsága az utóbbi időben (óleg a CSKP KB titkárságának batározataiból ás a szövetség Központi Bizottságának a feladatok teljesítésére irányuló szervezési-politikai intézkedéseiből eredő célkitűzések megvalósítására fordítja a legfőbb figyelmet (a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 25. évfordulója méltó megünneplése, a legközelebbi plenáris ülés alapos előkészítése, stb.j.

Mindamellett a szövetség járási bizottsága elősegíti a szövetkezetek közötti szocialista munkaverseny kibontakozását, helyes irányítását és az eredmények értékedését, valamint a szocialista brigádmozgalom minőségi fejlesztését.

A múlt évben — mint arról a szövetség jb-dolgozója tájékoztatott —, a járás szövetkezetei megduplázták szocialista munkafelajánlásaik teljesítését: több mint 8 millió korona értékű javat hoztak létre terven felül. A legjelentősebb túlteljesítést a burgonya-, a gabona- és a tejtermelési szakaszon érték el.

A járás szövetkezetei az idei és a jövő évi jeles történelmi évfordulók

tiszteletére eddig több mint 8 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, melynek mintegy fele a munka- és életkörülmények javítását szolgálja.

A martini járásban példásan segítik a szocialista brigád címért versenyző kollektívákat. A múlt évben például 23 munkaközösség versenyzett — 233 taggal, amelyből 127 nő — a büszke címért.

Például a múlt hónapban tíz munkaközösség — amely 1972 óta versenyez — jutott a szocialista brigád cím bronzfokozatához. A Munkaérdemrendes Necpaly-i BÉKE ÜTJA Efsz 3 állattenyésztési, 2 növénytermesztési és egy gépi csoportja érdemelte ki az említett büszke címet. Ugyanilyen kitüntetésnek örvendhet a blažovcei ARANYKALÁSZ szövetkezet növénytermesztési kollektívája, továbbá a turieci, valamint a trnovoi szövetkezet sertés-, illetve tehéngondozó csoportja.

Néhány példát arra vonatkozólag,

tejet fejt, ez év ugyanazon időszakában már 91 781 litert.

Örvendetes, hogy a martini járásban kedvező visszhangra talált a szövetkezeti tagok munkakörülményei javítását elősegítő munkaverseny. A szövetkezeti tagok elsősorban a szociális épületek, járdák, portalanltott utak, parkok, etb. létesítésére irányítják figyelmüket. Ehhez nagy mértékben hozzájárni a szövetség járási bizottsága is, karöltve a járási mezőgazdasági igazgatósággal, olymódon, hogy a tisztségviselők számára rendezett tanfolyamon bizony nem nélkülözte a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásról, a munkakörnyezet javításának és szépítésének jelentőségéről szóló témákat sem. S nemcsak megbarátkoztak ezekkel a kérdésekkel, hanem a gyakorlatban is szorgalmazzák a a megvalósítását.

Tavaly például az ez irányú járási versenyben a sklabinai, a Belá Dullce-i, a Nová Ves-i, a Dolné jaseno-l, a turanyi és a blatnicei szövetkezet érte el a legjobb eredményeket.

Az SZLKP járási bizottságának plenáris ülése határozatának alapján a járás szövetkezetei most főleg abban versenyeznek, miként tudnák a mezőgazdasági termelést továbbfejleszteni, feltárni a belső rejtett tartalékokat, s azt célszerűen hasznosítani, az anyagi kiadásokat csökkenteni, jobban betartani az egészségvédelmi és higiéniai rendszabályokat, minél jobb munkakörülményeket teremteni a szövetkezetek fiataljai és női, többgyermekes anyái számára, az eddiginél még következetesebben érvényesíteni a munkabiztonsági óvintézkedések és jogszabályok betartását, stb. A járási verseny őt győztes szövetkezete öszszesen 100 ezer korona pénzjutalomban részesül. — jp—

й forradalmi változások, me** lyek annyira Jellemzőek a mai korra, természetesen a mezőgazdaságot sem kerülték el, a szocialista mezőgazdaság huszonöt esztendeje alatt soha nem látott változásoknak lehetünk tanúi. Ennek köszönhető, hogy a mezőgazdasági termékek előállításában nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változások Is beálltak, a mezőgazdasági munka könnyebb, és Így vonzóbb lett, Jelentősen emelkedett a falusi dolgozók életszínvonala.

Most minden Igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a jövő nemzedék számára minél több tanúbizonyságot hagyjunk a falvak foradalmi változásáról, hogy ezt a fiatalok is megbecsüljék.

Hála pártunk gondosságának, a járások legtöbbjében e célbél már megkezdték a forradalmi hagyományok emlékszobáinak és mezőgazdasági múzeumok berendezését. A közelmúltban például a radošinkai szövetkezet (topolőanyl Járás) szociális épületében nyitottak egy Ilyen múzeumot.

Az épület előtt azok a régi munkaeszközök, szerszámok láthatók, melyekkel 30—50 évvel ezelőtt végezték a mezőgazdasági munkát. A szalmatetős fészer alatt látható egy kézi cséplőgép, faeke, gereblye, villa és egyéb hasonló eszközök.

Az emlékszobába vezető folyosó falán azok a kitüntetések és érmek láthatók, melyeket az egyes szövetkezetek (Veiké Ripnany, Maié Rlphany, Behynce, Blskupová, Radošina. és Lužanyj hoztak magukkal az egyesített közösbe. A hat szövetkezet dolgozói nemcsak a termelésben elért Jó eredményekért kaptak kitüntetéseket és pénzjutalmakat, de a munka- és életkörnyezet javításáért is.

A múzeum — nyugodtan nevezhetjük így az emlékszobákat — öt helyiségből áll. Az első három szobában népművészeti kiállítást láthatunk. Az első helyiség egy ősrégi pitvart ábrázol, olyan házilag készített konyhaberendezéssel, mely néhány évtizeddel ezelőtt volt használatos. A másik szobában egy régi konyha látható tűzhellyel, faragott székekkel, asztallal és padkával, mely fölött festett tányérok és köcsögök lógnak, végül a „lakószoba“ következik,

melyben mintegy 50 évvel ezelőtt használatos falusi bútoct, népi hímzésű térítőkét tekinthetnek meg a látogatók.

Innen a forradalmi hagyományok emlékszobájába vezet az út, mely politikai szempontból a legjelentősebb. A kiállított tárgyakból például megtudhatjuk, hogy Riphanyban már 1921rben megalakult a CSKP alapszervezete, melyet Jozef Fázik és Imrich Leško elvtársak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom aktív résztvevői alakítottak. A kiállított tárgyak nagy része a lakosok nemzeti felszabadító mozgalmát ábrázolja, a második világháború, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés éveiben. E szoba külön részét az egyesített szövetkezet falvainak történelme alkotja. E szinte művészien rajzolt Írást — mint láthatjuk — az elsőtől az utolsó betűig lúdtollal Írták.

Végül a község szocializálását ábrázoló szobába jutunk, ahol az egyesült efsz valamennyi gazdaságainak eredményeivel, történetével találkozunk. Főleg azok a számadatok érdekesek, melyek a növénytermesztés és állattenyésztés terén elért fejlődést mutatják. A szocialista brigádok eredményeit külön kiemélték.

A példás munkáért, melyet a radošinkai szövetkezet dolgozói Ing Albin AndraSka elnökkel az élen végeztek, köszönet jár, mert önfeláldozó, lelkes tevékenységükkel a fiatal nemzedék számára jelentős kultúrpolitikai emléket alkották. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságát és a járási mezőgazdasági igazgatóságot Is dicséret Illeti, hiszen a Topolőany-l Járási Pártbizottság vezetése mellett e kultúrközpont ésszerűsítésének — különösen a szervezést illetően — nagy figyelmet szenteltek.

Ing. Jozef Prokei

Ing. A. Andruška, a Radošinkai Efsz elnöke a „Falu szocialista átépítése“ című összeállítást szemléli a hagyomány-szoba falán.

melyik brigád, milyen eredménnyel ""““““““

“““““

értem.,,. И . „„u.,.,, c,m b,...- ANKET j дщЕТ! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT 1 ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANK

Az előbb említett ВЁКЕ ÚTJA sző-Huszonöt év

vetkezet I. számú brigádja F r о 1 о elvtárs vezetésével nemcsak teljesítette, hanem 10 ezer liter tejjel túlszárnyalta vállalt kötelezettségeit. Mindvégig szorgalmasan látogatták a szövetség járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóság által rendezett szakmai-politikai előadásokat, valamint kulturális rendezvényeket. Egyetlen brigádtag sem hiányzik a nyilvános rendezvényekről, politikai akciókról, amelyeket a szövetség járási bizottsága, illetőleg a Nemzeti Front egyéb szerve rendez. Ugyancsak dicsérőleg szólhatunk a Ján Gazdarica vezette 11 tagú fejőbrigádró!, amelynek tagjai szintén példásan túlteljesítették vállalásaikat, mind a tejtermelést, mind a tejeladást illetően. A Ján Stefanides vezette brigád nemcsak a tejelékenység fokozása terén jeleskedett, hanem a tehénállomány utánpótlásáról is példásan gondoskodott. A múlt évben 100 tehéntől 93 egészséges borjút nevelt fel, illetve állított a tehenek sorába. A Ján Fizet irányította gépi brigád meg többek között 50 ezer koronát megtakarított a munkaérdemrendes szövetkezetnek a gépjavítás és alkatrészgazdálkodás szakaszán.

A blažovi szövetkezet növénytermesztési brigádja meg a 232,83 mázsás burgonya-hektárhozamátlaggal jeleskedett — közel 100 hektárnyi területen.

És a Trnovoi Eísz fejőbrigádja — Proksová vezetésével — szintén a tejtermelés lényeges fokozásával hívta fel magára a figyelmet: míg tavaly az év első negyedévében 84 471 liter

A nnak a régi tavasznak az em** léke ma úgy bukkan fel emlékezetünkben, mint életünk első könyvének élménygazdagsága. Kissé álomszerű messzeségben, kis arányokkal, de az egyes fejezetek minden vonala, legkisebb részlete élesen kirajzolva. Most, 25 év távlatából próbáljuk újra átélni e „könyv“ egyes fejezeteit.

I. Fejezet:

A TAVASZ

Az eke friss, fekete barázdákat hasít. A humusz illatát a langyos szél kapja szárnyára. Amott? Már új vetés sarjad.

Évröl-évre így újul meg az élet. Milyen esztendők! Micsoda élet? 1 Sehol egy mezsgye, tilalomfa. Erőgépek zúgása. Ez a munka — ez a szabadság.

Emlékszel-e? Édesapád éjt nappallá téve zsellérként robotolt, s tej után sírtál...? Csípős kora reggeleken, dideregve mentél az Iskolába? Bizonyára lefelejtetted. Bőség és biztonság napjait éled, s egyre szebb napokat remélsz.

Ez Is a szabadság! Messze keletről, seregek útján érkezett, harcokban fogant, vérrel pecsételődött, s új reményeket hozott. Az új eszmék magja termékeny talajba hullott. Gyárak, szövetkezetek létesültek. Ez az eszme ma is köztünk él. Falud végén ott áll még az egykori „úrilak“ sarokbástyés, vastagfalú épülete, féloldalt fordulva, hogy jobban lássa a három falut: Nagyléget, Klsléget és Szászt, melyek közt a termékeny, mezsgyétlen szántók nyújtóznak. Évszázadokon át társadalmi falként meredt komoran ez az épület, mely az ű] eszmék hatására nyitotta meg ajtajalt az egészségileg rászorulóknak.

Mert ma minden az emberért, a dolgozókért történik. Ez is a szabadság.

II. Fejezet:

A RÉGI ÉS AZ ÜJ HARCA

Lehnice (Lég) szürke, köznapi falu volt, mint megannyi más a Csallóközben. Évszázadokon át nem tötént Itt semmi érdemleges. A lakosság küzdött a természettel, az adóvégrehajtókkal, csendőrökkel, az egész egykori államapparátussal, a nagybirtokok konkurrenciájával, a túlnépesedéssel, a vagyon szétforgácsolődásával.

Kevés volt a föld, ami egyedül biztosította a megélhetést. A többgyermekes családokat az a veszély fenyegette, hogy koldusbotra jutnak; mert minél több volt a gyerek, annál keskenyebb parcellán kapaszkodhattak meg az utódok.

... Am, 1949-ben megmozdult a légi föld, s aztán egy zászlócskával több lett a Járás szövetkezeteit feltüntető térképen. Az alapító tagok: Mihalik István, Horváth Béla, Csölle József, Kiss János többnyire zselléremberek voltak, nem csoda hát, ha egy pillanatra sem Ingott meg a szövetkezeti gazdálkodásba vetett hitük. Együtt gazdálkodtak ők azelőtt is — a másén, másnak. Nagy akarással, de kevés pénzzel, szilárd hittel, gyönge szaktudással léptek az új útra.

Nehezebb esztendők következtek. A szövetkezet szekere döcögött. Nehézséget okozott az új munkamódszerek alkalmazása, továbbá az a tény, hogy a földek és a gazdasági épületek szétszórtan feküdtek. A tagok közt akadt egynéhány különcködő is, aki nem látta a célt, nem tudta felmérni a távlatokat. Ám a többség szívvel-lélekkel az újért szállt síkra, mert rádöbbent, hogy csakis a lelkiismeretes munka hozhat gyümölcsöt. A régi és az új harca élő valósággá vált.

III. Fejezet:

TETŐ ALÄ KERÜLT A JÖVÖ

A házak előtt gyalogjárók húzódnak. Komótosan ballagok. Üjnak,

szebbnek tűnik a falu, mint akkor utoljára, amikor itt jártam. Megcsodálom az új művelődésházát, a korszerű sportpályát, az Impozáns üzletházat és a takaros családi házakat.

Mi történt itt? Kérdésemre csak a helybeliek tudnak válaszolni. A szövetkezet székházában Karácsony István elnök, Molnár Mihály pártelnök fogad, s számokkal Igazolják, hogyan, miként fejlődött a közös gazdaság napjainkig. Ilyen számokat mondanak:

— A jutalmazási alapból 1954-ben kissé több, mint egymillió korona jutott a tagok zsebébe, a múlt évben már közel hét millió korona. A szövetkezet vagyonértéke 6 299 000 koronáról több mint negyven millió koronára gyarapodott. Tavaly különösen az állattenyésztés volt sikeres. Mind a tej-, mind a hústermelési tervünket magasan túlteljesítettük. A baromfihús eladási tervét is példásan váltottuk valóra.

Honnan ez a fejlődés? Keresem, kutatom a nyitját. A tagok becsületes munkája? Ez az egyik ok. A másik: a vezetőség példás irányító munkája. A harmadik — ami véleményem szerint szintén nagy hatással van a gazdálkodás menetére — az elnök rátermettsége, politikai- és szaktudásának helyes érvényesítése.

Karácsony elvtárs a lelkét, szívét adja bele a gazdaságba. Télen számol, tervez az új gazdasági évre, szabad Idejében pedig szakmai-politikai vonalon továbbképzl magát.

De vajon hogyan öntudatosodott, és alakult ki a tagok kezdeményezőképessége?

— Eleinte bizony nálunk is voltak

tagok — válaszol az elnök —, akik nem nagyon tartották szívügyüknek a közöst. Ma már ilyen hozzáállással nem találkozunk. Gazdasági eredményeinkkel párhuzamosan fejlődtek, öntudatosodtak tagjaink. Egy-egy tagsági gyűlés felér egy Iskolával. Többször feltettük a kérdést ezeken az összejöveteleken: Mi a legfontosabb egy szövetkezetben? S a tagok véleménye általában megegyezett a miénkkel: a lelkiismeretes munka, a jó szervezés és a munkafegyelem. Évek során tapasztalhatta a tagság: a jé munka eredményezheti a termelés fejlesztését, a jövedelem növekedését. Ilymődon tud azután a szövetkezet saját beruházásaira tartalékolni, jövedelemrészesedést nyújtani. Rájöttek, hogy az ember helyét a társadalomban, a népgazdaságban azok az alkotások határozzák meg, amelyet létrehoz. Minél több közös feladat megvalósul, annál több valósulhat meg az egyéni törekvésekből Is. így haladt előre a szövetkezet és a tagok. Azonos irányba.

— A taggyűlésen közösen vitatjuk meg a gazdálkodás eredményeit, valamint azt, hogy mit csináltunk jól, s mit csinálhatnánk mégjobban. Azt tartjuk: több szem többet lát! Több ember fejében több jó ötlet születhet, és a vezetőség határozatait is csak az egész tagság bevonásával lehet megvalósítani. Fokozatosan alakult ki a szövetkezeti és a személyi érdek harmóniája; mivel a vezetőség és a pártszervezet a termelőeszközök szövetkezeti tulajdonformája alapján a tagságot Is bevonta az irányításba s így a tagok aktív részvételével egyrészt létrejött az önfegyelem, sikerült ki-