Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-25 / 21. szám
Jobban, eredményesebben is lehetne (Folytatás az 1. oldalról.) viszonyok között ma aligha beszélhetnénk egyetemesen fejlett szocialista világrendszerről, szocialista nemzetközi munkamegosztásról, integrációról stb. Hát valahogy így kell értelmezni a dolgokat a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetsége Nové Zámky-i járásban működő alapszervezeteinek esetében is. Mert bár elismerésre méltók az öszszesített, járási méretű eredmények, de véleményem szerint sokkal nagyobb sikereket is hozhatna az ezirányú tevékenység, ha minden egyes tag szívügyének tekintené a Szövetség működésének fellendítését. Társadalmunknak érdeke, hogy eredményesen működjenek a gyümölcstermesztők és kiskertészkedők alapszervezetei, ezért messzemenően támogatja is őket; de azért — már elnézést a nyers kifejezésért — senki ne nézze fejőstehénnek szocialista államunkat. Aki kér, adjon is! A járási bizottság tagjainak pedig csak annyit szeretnék ez úton is tolmácsolni: szép és jó, hogy az alapszervezetek számának növelésére törekednek, de ne tévesszék szem elől — nem mindig a mennyiség a döntő, hanem a minőség. S ha már új alapszervezeteket hoznak létre — ha jól emlékszem az elkövetkező időszakra, vagyis az ötéves tervidőszak utolsó két évére további öt alapszervezet létrehozását vették tervbe —, akkor azok élére állítsanak olyan agillis, tettre kész embereket, akik nemcsak a gyakorlati munkában, hanem a szervezeti élet irányításában és a .politikaiszakmai nevelőmiinkában is megállják a helyüket és eleget tesznek a reájuk háruló feladatoknak. A szövetség tagjai legyenek inkább kevesebben, de végezzenek elismerésre méltó munkát, s ne engedjék, hogy felelőtlen, önző emberek, akik csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, foltot ejtsenek azon a hírnéven, amit a szorgalmasan tevékenykedő, kötelességtudó gyümölcstermesztők és kiskertészkedők sokéves fárad ságos munkával kivívtak a Nové Zámky-i járásban és az ország más területein. Csakis így tehetik valóban színvonalassá és eredményessé munkájukat, amit a magam részéről szívből kívánok! I ■yjezőgazdaságunkban a belterjesség kérdése egyre kötelezőbbé válik. Érthető, hiszen a világ lakosságának száma hihetetlen ütemben növekszik, s pár éven belül eléri a négyinilliárdot. Az emberi sokadelom ellátásában nagy jelentőségű a zöldség- és a gyümölcstermesztés is. Hazai méretben nem lehetünk eléegedettek ezen a téren. Ettől eltekintve, vannak mezőgazdasági üzemek, amelyeknek széleslátókörű vezetői a mában is a holnapot keresik. Az ilyen szövetkezetek közé tartozik a svodíni (szőgyéni) is, amelynek már évek óta jelentős a kertészete. Eddig mintegy 60 hektáron — az időjárás viszontagságainak kitéve — termeltek zöldségféléket. Tavaly azonban — a bel- és külföldön szerzett tapasztalatok alapján — arra az álláspontra jutottak, hogy a fólia alatti zöldségtermesztés nagyon is gazdaságos. Bár kissé elkéstek, de azért már márciusban katonásan sorakoztak a fóliaházak. Ez különben nem újdonság, természetes látvány szerte az országban. Csakhogy a megoldás nem midenütt a legkorszerűbb, sem méretileg, avagy a fólia „pony-Csák Boldizsár kertész és fiatal segítőtársa az elmúlt évben mezőgazdasági technikumban végzett Bicskei Valika, a holnap „fóliamestere" a paprikatengerben. (Foto: Tóth) pasztalatok alapján a legkellemetlenebb hideg éjszakákon is tartani tudják a zöldségtermeléshez a megfelelő hőmérsékletet, amely a közel 50 méternyi hosszú és több mint 7 méter széles sátorban egyformán kellemessé teszi a levegőt. A „fóliaváros“ 1,35 hektáron a jelentős részét a tagok kapták háztájiként. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban jól ismert, hogy a szőgyéni bor jó minőségű, s ez már sok versenyen igazolódott. Varga Dezső, a jókedélyű vincellér, ottjártamkor is örömmel újságolta, hogy a járási vetélkedőn A lehető legtöbb hasznot a mindent termo földből! va“ szempontjából, de más alapvető kérdésekben sem. A svodiniak főleg az elnök, Kovács Ferenc mérnök, rögtön arra gondolt, miként lehetne maximálisan kihasználni az elég sok anyagi befektetésbe került sátrakat. A megoldás nyitját főleg két tényezőben látták: a fűtésben és a korszerű öntözésben. Mind a kettőt megoldották. A kazánházban nagy mennyiségű vizet melegítenek, mert a hideg víz ártana a fólia alatt nevelt zöldségféléknek. A másik, és talán lényegesebb a hőmérséklet ingadozásának a megoldása. Ennek az érdekében minden fóliaház bejáratához ventillátoros fűtőberendezést helyeztek. A taterül el. Erre a kitűzött terv 900 ezer korona. A mérlegelésnél majd elválik, hogy a kertészet ügyes szakemberei miképp használják fel az adott lehetőségeket, s hogyan teljesítik a nem éppen szerény feladatokat. * * * Svodín hajdanában nemes szőlőtermelő vidék volt. A közös vezetői az elmúlt években sokszor gondoltak arra, hogy a hagyományok alapján — a ritka árpát — termő földterületeket hogyan használhatnák ki okszerűbben. Szőlő- és gyümölcs telepítésre gondoltak. A jó nedűt ígérő szőlőből telepítettek is jónéhány hektárt, de annak a Burgundi, a Muskotály és a Müller Thurgau elnyerte a bírálóbizottság tetszését, s ezekkel a fajtákkal neveztek be az országos borvetélkedőre is. Az elért eredményekből kiindulva az etsz vezetősége, Kovács elvtárssal az élen újra napirendre tűzte a nemes gyümölcs termesztésének a kérdését, és elhatározta a nagyméretű szőlőtelepítést. Az elhatározást rövidesen tett követte: az idei viszontagságos tavaszon 24 röpke nap alatt 50 hektárnyi területen ültették ki a szőlővesszőket. A jó kapcsolatok során sikerült kellő mennyiségű, a talajnak megfelelő szőlőoltványt beszerezni. Persze otthon sem tétlenkedtek, és 300 ezer oltványt készítettek elő a telepítésre. A telepítést három méter sor és 120 cm tőtávolságra végezték. Ez nemcsak a szőlősorok gépi megmunkálása szempontjából szükséges, hanem más okból is. A szőgyéniek már a kombájnos szüretelésre gondolnak, s ezért nem beton- hanem akácoszlopokat állítanak a kordonos vezetéshez. Az elképzelések szerint a következő években 200 hektáron telepítenek szőlőt. Ha ez megvalósul, a jónevű szövetkezet a legnagyobb szőlőtermelő mezőgazdasági üzemek közé sorakozik fel Dél-Szlovákiában. KÁDER GÁBOR A fóliasátrakat fűtő berendezés. TÖTH DEZSŐ Egy község baromfitenyésztésének kérdései! Nagyobb gOlldot dZ álldtegéSZSégÜgyre A levicei (lévai) járás egyik szépen gyarapodó, fejlődő községe Demandice (Déménd), ahol vagy hét esztendeje alakították meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezetét. E gazdag baromfitenyésztési hagyományokkal rendelkező községben a szervezett kisállattenyésztők száma csaknem eléri a százat. Nagyobbára kacsát és csirkét nevelnek, főképp háztartásuk szükségleteire, de a feleslegből eladásra is jut. MIT MOND EGY K1SÁLLATTENYÉSZTŰ? Jozef Nemčok elvtárs már megalakulása óta tagja a kisállatetnyésztők helyi szervezetének Kizárólag baromfit nevel, évente vagy 40 naposcsibét vásárol a terianyi keltetőállomásról, mivel a kotló alatti házi keltetés nézete szerint nem fizetődik ki. Minden évben felújítja állományát, ami azt jelenti, hogy az idősebb egyedeket fogyasztásra selejtezi ki. Levágásra ősszel először a kakasok kerülnek, majd a gyengébb jércék. A legjobb egyedeket tojónak hagyja meg, vagy 15—20 darabot, addig, amíg a fiatal jércék tojni nem kezdenek. Majd a takarmányozás került szóba. Milyen problémákkal kell e téren a kisállatteyésztőknek megbirkózniuk? — A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörült tagok baromfitápot vásárolhatnak, ami egyik jelentős előnye a szövetségi tagságnak. Egyegy tag 15 tyúkot és öt kacsát tarthat, amire takarmánytápot vásárolhat. Mivel én is több tyúkot tartok, bizonyos mennyiségű eleséget, kukoricadarát, gabonát kell beszereznem az állatok etetésére. A tápot Is zölddel keverve adagolom, mert aránylag kevés a táptakarmány. A háztáji tenyésztésben mások az adottságok és az etetést sem lehet oly intenzíven megoldani, mint a nagytenyészetben. A demandicei baromfitenyésztők — amint azt Nemčok elvtárs elmondotta — általában kukoricadarával, gabonával, felaprított zöldlucernával etetik állományukat. Szükségleteik kielégítése után a fennmaradó tojásmennyiséget a Jednota fogyasztási szövetkezetnek adják el, ami megfelelő bevételt biztosít. Mivel a helybeli földműves szövetkezet vagy tíz évvel ezelőtt felszámolta baromfifarmját, így a község és a közeli környék tojásszükségletét a kistenyésztők által kitermelt tojásmennyiséggel tudják legalább részben fedezni. — Tavaly nagyon jő évem volt — mondotta Nemčok elvtárs — mivel az 50 darabot számláló baromfiállományomból egyetlen egy sem hullt el. A kiscsibék felnevelését úgy oldottam meg, hogy egy alacsony falú ládába helyeztem a csibéket, és az első héten 37 fokos állandó meleget biztosítok számukra. Hogy ezt hogy csinálom? Egy elektromos forralőt kapcsolok be, amit a láda fölé függesztek. Egy szobahőmérővel ellenőrzőm a meleget és amint túllépte a megszabott értéket, a forralót kikapcsolom, majd ha kell ismét bekapcsolom. A második héten már csak 25, és később még ennél is alacsonyabb hőmérsékletet biztosítok. A negyedik héten a kiscsibék már kint szaladgálnak az udvaron. A községben általában jelentős a háztáji kacsatenyésztés is, ami szintén szépen hoz a konyhára.4 A község háztáji baromfitenyésztéséről alkotott kép azonban nem lenne teljes, ha nem kérdeznénk meg olyasvalakit, akinek széleskörű áttekintése van a baromfitenyésztés helyzetéről. MIT MOND A KÖRZETI ÁLLATORVOS? A helybeli baromfitenyésztés állategészségügyi helyzetéről érdeklődtünk dr. Horváth Ferenc körzeti állatorvosnál. Hogyan látja ő a helyzetet? — Sajnos, kisállattenyésztőink az állategészségügyi kérdéseket kissé közömbösen kezelik, amíg az állatok nem kezdenek elhullani. Különösen a nyári hónapokban lépnek fel egyes emésztőszervi megbetegedések, elsősorban a növendékbaromfi között. A kórt rendszerint az idősebb állatok az ún. bacillusgazdák terjesztik, amelyek maguk már nem betegszenek meg, de ürülékükkel a környezetet, elsősorban a kevésbé ellenálló fiatal egyedeket megfertőzhetik. Hasonló a helyzet az egyes élősdiek által előidézett emésztőszervi megbetegedések esetében is. A bélféreg fellépésekor rendszerint csak akkor hívják az állatorvost, ha a baromfi már dögledezik. A kivizsgáláskor, ha bélférget állapítok meg, azonnal elrendelem az ilyen baromfi azonnal likvidálását. Az állományt gyógyszeres kezelés alá veszem és előírom a Helmirazin adagolását. E tabletták adagolásakor ügyelni kell arra, hogy a gyógyszert elsősorban reggel adjuk az állatoknak. Az esti etetés a legcsekélyebbre kell csökkenteni és az állatokat ezalatt nem szabad a tyúkólakból kiengedni, nehogy az ürülékükkel távozó bélférgekkel az egész udvart megfertőzzék. Amint Horváth doktor a továbbiakban elmondotta, nagy károkat okoz a kolera és a baromfipestis.. A gyógyításnál azonban lényegesen fontosabbnak tartja a kórmegelőzést. Ezért a kisállattenyésztők szervezetének kérésére gyakran rendez állategészségügyi ismeretterjesztő előadásokat, szlovákul és magyarul. Az érdeklődés az előadások iránt igen nagy és a körzeti állatorvos örömére szolgál, hogy a jelenlevők számos kérdést is tesznek fel az elhangzott előadásokkal kapcsolatban. Így véleménye szerint a jelentős energiát és időt igénylő állategészségügyi felvilágosító munkája nem vész kárba, és hozzájárul ahhoz, hogy a község kisállatenyésztői szakszerűbben nevelhessék állományukat. Nézete szerint feltétlenül fontos, hogy a kisállattenyésztők is nagyobb gondot fordítsanak az állategészségügyi követelmények pontos betartására. (obenau) Lipcse, az Eurúpa-szerte, sőt világszerte ismert vásárvárosában rendezték meg a Nemzetközi Galambkiállítást, amelyen német-, csehszlovák-, lengyel- és magyar galambok lettek kiállítva. Vonatunk hosszú út után pontosan futott be a lipcsei pályaudvar óriás csarnokába. Sok tenyésztő érkezett a kiálitás megtekintésére. Az érkezés után mindenki szállását intézte, és másnap a megnyitóra újult erővel indult. A vásár területén a hatos pavilonban voltak elhelyezve a galambok. Életemben ennyi szép ás jó galambot még nem láttam egy helyen. Ahogy beléptem a pavilonba az jutott eszembe, milyen jó volna a mi galambtenyésztőinknak is egy ilyen hatalmas kiállító helyiség; A pavilon több teremből állt, az első teremben a Német Demokratikus Köztársaság országos kiállítását láthattuk, körülbelül 13 ezer db. galambbal. A következő teremben a külföldi galambok voltak elhelyezve. A többi helyiségben a baromfikiállítást láthattuk. A német tenyésztők galambjainak megtekintése közben azt tapasztaltam, hogy a galambok a megadott fajtaleírás szerint vannak tenyésztve. Talán a szín és a rajz mesterei? Több tenyésztővel beszélgettem és megtudtam tőlük, hogy a német tenyészők fő célkitűzése az, hogy a galamb a megadott fajtaleírás szerint legyen tenyésztve. Akinek a galambja nem a fajtaleírás szerint van tenyésztve, azokat nem állítják ki. A lipcsei kiállítás fegyelmezett és magas színvonalú volt. Köszönetét kell mondanunk azoknak, akik fáradságot nem kímélve gondozták galambjainkat. Elismerést érdemelnek azok a tenyésztők, Kik kiküldték galambjaikat, mert derekasan megállták a helyüket. ÚTI MIHÁLY Új-Zéland eddig mindennemű tenyészbaromfiimportot megtiltott, most viszont elsőnek engedélyezte a kanadai Shaver cég tojó- és broilercsirkéinek az importját. A Shaver tenyésztojásokat Svédországból szállítják az országba, és a kikeltetett tenyész naposállatokat egy szigeti karanténállomdson nevelik fel. Oj-Zéland e lépésének első következménye volt, hogy Ausztrália — amely állategészségügyi okokból — minden importra vonatkozóan továbbra is szigorú rendszabályokat tart fenn, megtiltotta az eddig kivételezett új-zélandi baromfitermékek jövőbeni importját. —bof— Finnország nem importál és nem exportál baromfihúst. A 4,7 milliós országban meglepően kevés baromfit esznek. 1969-ben is csak 1,5 kg volt az átlagfogyasztás. A legújabb adatok szerint viszont a broilercsirke tavalyi nevelése az előző évihez képest mintegy 50 Vo-kal növekedett. A broilertermelést szövetkezeti vágóhidak szervezik. Ezek adják a szerződött termelőknek a naposállatokat és vásárolják fel a kész csirkét. 1972-ben szója-importból eredően szalmonellafertőzést állapítottak meg baromfihúsban, s ez nemcsak a termelőknek okozott jelentős veszteséget, hanem a vásárlóközönség bizalma is megrendült. Az 1973 as növekedett fogyasztás ennek ell& nére a jövő kedvezőbb képét rajzolja fel. —It-<