Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-25 / 21. szám

1974. május 25.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

5

AZ

ELSŐ

ELNÖK

Cigány Imre

Cigány Imre, megalakulásától kezdve, tizenöt évig kormányozta a brand (berencsí) szövetkezetei. Miért éppen őt bízták meg ezzel a felelősségteljes tisztséggel? Mert a legedzettebb, a nehézségek legyőzésében, s a gazdaságirányításban a legrátermettebbnek vélték az új útra lépők. És nem is csalódtak benne!...

Beszélgetésünk során többek között elmondta: az első évben mindössze tizenhatan értették meg a IX. pártkongresszus célkitűzéseit — a mezőgazdaság szocialista átépítésének létfontosságát. Ekkor 280 hektárnyi mezőgazdasági földterületen gazdálkodtak. Csak később, 1952-ben értették meg a kishitűek, a túlzott óvatoskodók, hogy az Idő kerekét nem lehet se megállítani, se visszaforgatni.

... A közben ezerkétszáz hektárra bővülő közös gazdaság dolgozói aránylag fegyelmezetten, erős akarattal, s szorgalommal láttak dologhoz. Erre nagy szükség volt, hiszen abban az Időbén géphiány miatt a földművelés rengeteg kézi munkaerőt igényelt. A jő szervezés folytán napközben az állatgondozók is a gabonatáblákon serénykedtek,, hogy minél előbb fedél alá kerüljön a kenyérnekvalő. Az első években gabonából csupán húsz mázsás hektárhozamátlagot értek el. Ehhez természetesen hozzájárult az előbb már említett géphiány, melynek következtében az egyes munkafolyamatokat a legjobb akaratuk ellenére sem tudták agrotechnikai határidőn belül elvégezni. S akkor a műtrágyát is csak hallásból ismerték. Szakember nemcsak náluk, hanem másut is fehér hollónak számított.

Ualadó szellemben újat kezdeni nemes, méltatást érdemlő feladat. Még akkor is, ha a múlt akadályainak legyőzése keserves napokat, emlékeket idéz fel azokban, akik a szocialista mezőgazdaság alapjait lerakták, s tovább építették.

0 Rodný Michal, a Polný Kesov-í (mezőkeszi) szövetkezet első elnöke már nyugdíjas. Jelentős pártmunkát 1940 óta fejt ki, amióta párttag. A felszabadulás után csakis azon fáradozott, hogy a szabaddá vált utat járhatóbbá, zökkenőktől mentessé tegye — társaival együtt. Így emléskzik vissza az első, nehéz évekre:

— Negyvenkilenc nyárutóján kevesen voltak azok, akik megértették a szövetkezés jelentőségét, mégis mellettünk álltak, támogattak. Többnyire agrárproletárok voltak, akikben élt a kezdetlegesnek tetsző, mégis a jövőt jelentő tudat: „Egyedül nehéz. Adjuk össze, amink van. Küzdjünk, dolgozzunk közösen, becsületesen, így könnyebben, jobban élünk majd ...“ S 1950. elejétől működik nálunk szövetkezet. Még ugyanebben az évben beszerveztük jóformán a falu összes gazdáját. Gond, probléma? Akadt bőven. Olykor egymást hibáztattuk. Oktalanul. Akkor, három évig vezettem a szövetkezetei.

Hozzáértő ember híján a gazdász tisztét is ő töltötte be. Csak három év elteltével tudták megosztani a vezetéssel járó gondot, felelősséget, munkát. Ekkor került sor jőnéhány termelési szakaszt irányító ember megbízására, választására.

0 Slíž Jozef bácsi, habár a hetven felé tart, mint nyugdíjas még kisegítőként dolgozik a szövetkezetben. Lehetséges, hogy fiatal tagtársai már nem

rendszer eresztékeit, ahol tudta ... Amikor a falu, a mezőgazdaság szocialista átépítésének programját kitűzte a CSKP, Gottwald elvtárs vezetésével, agitált szüntelen, magyarázott, erőt, bátorságot öntött az embe-Hárman a sok közül

Rodný Michal, az első efsz-elnök.

Slíž Jozef, a lelkes kommunista.

Beňovský Štefan, alapitó tag.

is tudják, hogy ez az idős kommunista, mint a szövetkezet alapító tagja végzett elismerést érdemlő munkát.

Csupán néhány szót a keserves fiatal koráról. Disznópásztor volt már gyerekfejjel, egy falujabéli földbirtokosnál. Hoszszú évekig. Ez az embertelen bánásmód, a kíméletlen kizsákmányolás mély nyomot hagyott benne, s jellemezte további sorsa alakulását. Az osztályharc sodrába került; ott ütött-vágott, gyöngítette a kizsákmányoló

rekbe. S ő is a szövetkezetalapítók közé tartozott. Itt is jő példát mutatott. ,

Beszélgetésünk során nem „rajzolta“ körül az egyes eseményeket, tőmondatokban fejezte ki a történteket. Amit a mostani szövetkezetről mondott, teljes mértékben igazolta vágyának beteljesülését: „Egyesült szövetkezetünk a JÖVÖ nevet viseli. Még a sárba ragadva, de már akkor ezt a szót kívántuk mindannyian, hogy j ö - v ő j e legyen annak, amit csinálunk — vagyis a szövetkezetnek ...“

0 Beňovský Štefan visszaemlékezéseinek néhány mondata ilyenformán hangzott:

— Tízen kezdtük. Főleg pénzhiány okozta a nehézségeket, mivel a lovakat, kisebb gépeket, gépi eszközöket a tagok a közösbe adták. Az 1951-ben kapott pénzhitel azután már úgyahogy stabilizálta a helyzetet, ötvenháromban csoportvezetői tisztséget bíztak rám. Mondhatom, nagyon lelkiismeretesen, s áldozatkészen dolgoztak az embereink. így azután gazdaságilag megszilárdult a szövetkezetünk, s jutott már a munkaegységre is.

A három sorsábrázolás közül érdemes kiemelni Beňovský elvtársnak a mai vezetőkhöz intézett szavalt, melyeknek lényege a következő: A szövetkezeti gazdálkodás kezdetén beigazolódott, mennyire fontos tény az alaposság. Az akkori, jóformán semmiből kezdés sikere abban is rejlett, hogy részleteire bontottak minden problémát, kihasználtak mindenféle belső tartalékot — még a lényegtelennek tűnőt is. Ezt kell, hogy a mai vezetők is megértsék, amit persze a „készen kapott dolgok“ a jelen korban eléggé a külterületre szorítanak. Márpedig, minden kicsiség — ha a közös célok elérését szolgálja — megbecsülendő. Mint a közmondás is tartja: Soť kicsi, sokra megy! Az eredményes szövetkezeti gazdálkodás, a jövő idejében történő, Jő megalapozásán alapszik.

KALITA GABOR

— S mi volt a legnehezebb probléma?

— Mi lehetett volna más, ha nem a gazdasági épületek hiánya, — válaszolt a szövetkezet első elnöke. — A közös állatállományt hosszabb időre a gazdák istállóiban kellett elhelyeznünk, ahol bizony a takarmányozás ellenőrzése sok nehézségbe ütközött. Hogy miért? Elég talán egy példát felhozni: ott, ahol a közösnek 10—15 tehene volt elhelyezve, ugyanabban az istállóban foglalt helyet az istállőtulajdonos gazda jószága is. A felkínált helyiség ellenében nem lehetett azt mondani a gazdának, helyezze máshová az állatait... Így azután szinte magától értetődő volt, hogy az emúgyís szűkös takarmányból a házigazda tehene, disznaja is részesült. Amikor gazdaságilag erősödni kezdett a szövetkezet, az említett problémák is sorjában megoldódtak. Oj gazdasági épületeket emeltünk, tért hódított a gépesítés, műtrágyahasználat... Tavaly már búzából 43, árpából meg 38 mázsát tudtunk hektáronkint betakarítani.

A most hatvanhat éves Cigány Imre bácsi, népfront-elnök.

Múltja?

Már nyolcéves korában befogták a munkába. Az idősebbekkel együtt napkeltétől napnyugtáig dolgozott, szűkös koszton, amely legtöbbször száraz kenyér, vöröshagyma, meg néha-néha egy darabka szalonna volt. Gyümölcshöz csak nyáron jutott, akkor is nehezen, mert a kerteket általában harapós kutyák őrizték...

Tizennyolc évesen lépett a kommunista pártba, mégpedig 1926-ban, a nagy gazdasági világválságot megelőzően. Ettől fogva résztvett valamennyi májuselsejei felvonuláson, tömegtüntetésen.

— Jól emlékszem például az 1928-as május elsejére, amikor Nagykérről, Berencsről és Nyitraivánkáról mintegy hétszázan indultak el gyalog Nyitrára, forradalmi munkásmozgalmi dalokat énekeltünk, hogy méltóképpen ünnepelhessük meg a világ dolgozóinak harci ünnepét. Már hazafelé tartva, a csendőrök puskatusával találtuk szembe magunkat. Több elvtársat akkor elhurcoltak.

Mivel a környék gazdái, földbirtokosai jól tudák, hogy Cigány Imre kommunista, hiába kilincselt munkáért, bizony nem kapott.

— Más választásom nem volt, 1931-ben Csehországba mentem. hogy a családomnak, ha szűkösen is, de biztosítani tudjam a mindennapi betevő falatot. Persze, ott sem volt könnyű a sorsom, hiszen Idegennek számítottam, s kiszolgáltatottságomnál fogva a népnyúzők a legpiszkosabb, s legnehezebb munkát bízták rám.

VISSZAPI

Prágában a cseh mezőgazda- felforgató elemekre és a térségi újságírók rendezvényén ta- melés fokozásával bizonyítotlálkoztam négy veterán szövet- ták, hogy a közösben van az kezeti elnökkel. A szünetben erő. Ma már minden tag jól érzi idézgettük a múltat és eiőrete- magát a nagy családban. Nem kintettünk a jövőbe. csoda, hisz az élet- és munkakörülmények lényegesen megja- Jozef Korb, a Jávori- vultak. Anyagi támogatással nai Efsz (rakovníki járás) el- rendezik a névnapokat,' a szünöke már tizenöt éve vezeti a letésnapokat, de emellett több közös gazdaságot. Azelőtt kü- kisebb-nagyobb összejövetelre lőnböző funkciókat töltött be. kerül sor. Az efsz-nek jól mfl- Amikor a párt IX. kongresszusa ködő klubja van, amelyben meghirdette a falu szocializálá- fellép a hatvan tagú dal- és sának programját, mint öntuda- táncegyüttes, tos polgár több társával együtt

hozzáfogott az agitációs mun- ф Vladimír Krzal, a kához. Hamarosan az előkészítő Bubovicei BARÄTSÄG Efsz (prihizottság elnökévé választották, brami járás) elnöke is az úttö- Olyan magas színvonalú agitá- rők sorában küzdött a történelciós munkát fejtettek ki, hogy mi időszakban. Náluk is először rövid idő múlva sor került a a gépszövetkezet alakult meg. szövetkezet alakuló közgyülé- Alig mozdultak, máris támadt sének a megtartására. Az indu- az osztályellenség. Bár egy időlás nem volt könnyű, mert az re visszavonult, de az 1388-as első évben 3000 parcelláról kel- évben újra kimutatta a fogafelett begyűjteni a közös gazda- hérjét. A „Fekete Oroszlán“ neságba lépett tagok gabonáját, vű felforagtó csoport igyekezett De más nehézségek is voltak, megfélelmlíteni a vezető funk- Azonban összefogással egyre cionáriusokat, és mindazokat, eredményesebben gazdálkodtak, akik becsületesen végezték Az osztályellenség a sikerek munkájukat. Az állatok egy réláttán még bőszültebben uszí- szét megmérgezték. De több tott azok ellen, akik a szocia- hasonló szabotázs akciót követlista nagyüzemi gazdálkodás tek el. Azonban a nehéz időszaútjára léptek. „Fekete listát“ kot kiheverték és ma rendkívül készítettek az alakítótagokról gazdag a szövetkezet. Kiváló és állandóan terrorizálták őket. hektárhozamokat érnek el, s az De végülis csapást mértek a állattenyésztésben is magas a

HÁNTÁS

súlygyarapodás és jó a hozam, kormánykerekét. Szintén sok

Elmondotta, hogy minden hektár mezőgazdasági terület után 1060 liter tejet és 275 kg húst adnak el. Ma már a tagok közül senki nem hisz a szocialista rendszer rágalmazóinak, mert a gyakorlatban látja, hogy a párt mezőgazdasági politikájának megvalósítása nyomán emelkedett a mezőgazdasági dolgozók életszínvonala.

TÄŤ Gustáv Baríák mérnök, a Vanovicai Efsz (blanskói járás) elnöke szintén 15 éve elnökösködik. Mindig nagy súlyt fektettek a belterjesség fokozására. Ennek eredményeképp a tehenek évi tejhozama már 3300 liter, de a hízóállatok súlygyarapodása is megfelel a követelményeknek. Jelenleg már 300 kg sertéshúst adnak el minden hektár föld után. Jól működik a gyümölcsfa-iskola is. Évente 150 ezer facsemetét adnak el más mezőgazdasági üzemeknek vagy magánosoknak. A termelés koncentrációjával egyetértenek, mert már másodízben bővítik egyesülés útján a közös földterületét. Jelenleg újabb kilenc efsz társul egy nagy gazdasági egységbe.

Jaroslav Pavlik, a Charvaticei „Virágzó“ Efsz (litomericei járás) elnöke ide s tova 23 éve forgatja a közös

nehézséggel küzdött meg közel két és fél évtizedes tevékenysége alatt. 0 is ott volt az agitátorok sorában és mindössze

harminchatod magával alakította meg a szövetkezetét. Jelenleg, amint mondja, a legjobban annak örül, hogy sikerül teljesíteni a XIV. kongresszus határozataiból rájnk háruló feladatokat. Közös gazdaságukra jellemző a termelés növekedésének gyors üteme, és a tagokról való magasfokú szociális gondoskodás. Amíg például 1960-ban csak 780 ezer liter tejet adtak el, a múlt évben már 1 millió 800 ezer litert. Az 540 tehén évi átlagos tejhozama 3570 liter. A tagok számára szociális épületet építettek, amelyben helyet kapott a tágas étterem is. Naponta mintegy 380 ebédet szolgálnak fel a dolgozóknak.

A beszéd fonalának gombolyítása közben még sok-sok epizód elevenedett meg, amelyek mindarról tanúskodnak, hogy bár nehéz volt az indulás, a négy veterán elnök a pártszervezetek segítségével legyőzte az akadályokat és ma már olyan közös gazdaságokat kormányoznak, amelyek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mintaszövetkezetei, példaképei.

Kemény három év után tért vissza falujába Cigány elvtárs, akire a helyi pártszervezet elnökhelyettesi tisztét bízták. Nappal a határ, éjjel meg a pártmunka várta. Feleségével együtt éjjelente többszáz röplapot készített. A köpök nemegyszer végeztek nála házkutatást — szerencséjére eredménytelenül.

— A kapitalista rendszer pribékjeinek munkáját konspirálássai nehezítettük. Hármas csoportokban dolgoztunk, egymásról nem tudva. Az elvtársak neveit számok helyettesítették. Így nem állt fenn annak a veszélye, hogyha valakit elhurcoltak közülünk, a kínzások következtében elárulja a többieket.

Az óvatosság ellenére 1941-ben Cigány elvtársat letartóztatták. Vallatásakor nem fukarkodtak a különböző kínzás! módszerekkel, Nagyobb vétkeket azonban nem tudtak rábizonyítani. Mindenesetre az akkori Nyitrai Kerületi Bíróság hathónapi szabadságvesztésre ítélte. Kiszabadulása után őt is várta a front, a háború. ,

Ogy hisszük, az elmondottak alapján, nem véletlenül lett Imre bácsi a szövetkezet első elnöke. —óváry—