Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-25 / 21. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. május 25, EGYENLŐ ESÉLYEK, AZONOS FELTÉTELEK MELLETT IS + w eltérő eredmén f e к Az eddig elért eredmények adatai azt igazolják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott, valamint a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülésein konkretizált határozatokat földműveseink sikeresen valósítják meg. Ezt mutatják az összesített eredmények', de a jelentős sikerben nagy részük van a kiváló, az átlagosnál lényegesen jobb termelési eredményeket elérő gazdaságoknak. Viszont akadnak még olyan mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, amelyek az átlagosnál gyengébb termelési eredményekkel „ludasak“ abban, hogy az összesített átlagszint az elértnél nem magasabb. Pedig feltétlenül még jobb is lehetne. Ahogy azonban kezünkön nincs két egyenlő újjunk, nagyon nehéz két egyforma, azonos eredményt elérő szövetkezetét találni, habár ugyanolyan feltételek között, egyenlő esélyekkel és adottságok mellett termelnek. Sőt mi több, még egyetlen szövetkezeten belül is gyakran találkozunk az egyes részlegek közötti különbségekkel. Hogy mi okozza ezeket az eltéréseket? Ennek számtalan, esetenként eltérő, néha objektív, nehezen kiküszöbölhető, máskor azonban szubjektív oka lehet. Az okok és okozatok sokrétűségének rengetegében szeretnék ez alkalommal némi világosságot, fényt deríteni. ISMERKEDJÜNK MEG Nemrégiben a komárnoi járás egyik jelentősen megnagyobbodott, társult szövetkezetében jártunk. A Steiner Gábor nevét viselő szövetkezet központja Kameničná (Keszegfalu) és négy, eddig önállóan gazdálkodó szövetkezetét tömörít. Tagjai a kameniC- nái szövetkezeten kívül a volt hadovcei (gadóci)), őaloveci (megyercsi) és a violini szövetkezet. A társulás után 2309 hektár földterületen gazdálkodik, amelyből 2161 hektár a szántó, 67 hektár pedig gyümölcsös. Szarvasmarha állománya a knlárovoi (gutái) szövetkezet után a környék egyik legszámottevőbb állománya. Eddig kisebb rekonstrukciókat, átalakításokat hajtottak végre az egyes állattenyésztő farmokon és igyekeztek az összálolmányt a legcélszerűbben csoportosítani. Az egyesüléskor elhatározták, hogy körülbelül 600—700 férőhelyes tehénfarmot létesítenek, de számos más beruházás még sürgősebbnek mutatkozott. A társult szövetkezetnek nincs megfelelő irodahelyisége, ezért még ez évben szeretnének egy adminisztratív épületet felépíteni. Eddig az egyes állattenyésztő telepeken nem volt szociális létesítményük sem, amit most pótolnak. A szociális létesítményt a keszegfalusi részleg farmján már át is adták, Megyercsen most építik és az év végére az összes farmon meglesz. Ez szintén igen fontos, mert az idősebb tagok, fejőgulyások lassan kiesnek a munkából és a fiatalokat az eddigi munkaszervezés mellett nehéz megnyerni a tehenészetbe. Köztudott, hogy a tehénfarmokon este, reggel munkába kell állni legyen bár ünnep, vagy hétköznap. Most, hogy a szociális berendezést mindegyik farmjukon felépítik, a dolgozók akár ünneplősen is mehetnek munkába, hiszen átöltözhetnek, majd munkájuk végeztével megfürödve ismét ünneplősen mehetnek haza. LEGFONTOSABB termelési Ágazatuk A társult szövetkezet állattenyésztésének kérdéseiről Szabó János fözootechnikussal beszélgettünk. Elmondotta, hogy a megnagyobbodott szövetkezet legjelentősebb állattenyésztési ágazata a szarvasmarhatenyésztés. Az elmúlt év lezárásakor, 1973 december utolsó napján állományuk 1384 szarvasmarha, ebből 646 tehén, 155 borjú háromhónapos korig, 134 egy évesnél fiatalabb üsző, 134 kétévesnél fiatalabb üsző, 54 kivizsgált hasas üsző és 231 hízómarha volt. Az elmúlt évben össz-tejtermelésük több mint 1 millió 800 ezer litert tett ki, s e mennyiségből 1 millió 752 ezer 638 liter tejet adtak a közellátásra, míg a borjak számára 58 534 liter tejet használtak fel. A borjakat tíz napig szoptatják, majd átszállítják a megyercsi vagy a keszegfalusi borjúneveidébe, ahol éppen hely van. Elég költséges ez a szállítás, ezért azon igyekeznek, hogy mihamarabb egy helyen létesítsenek elletőt és borjúneveidét. A társulás után a gadóci részlegről minden növendékállatot áthoztak Keszegfalura és a Gadócon felszabadult istállókat hizlaldává alakították át. Jelenleg a növendékállatokat Keszegfalun nevelik és alkalmas időben befedeztetik, majd a hasas üszőket ismét Gadócra viszik át az ottani tehénistállóba. A megszületett kisborjakat tíz napos koruk után megint áthozzák a borjúneveidébe. Ha viszont a hizlaldában ürül meg néhány hely, akkor a 3—4 hónapos bikaborjakat a növendékállatok közül ismét áttelepítik a hizlaldába. Ez a sok 'szállítás jelentős költségeket emészt fel és lényegesen megdrágítja a termelést. Ennek ellenére elégedettek a súlygyarapodással, amely tavaly egyes egyedeknél a napi 1,60—1,70 kg-ot is elérte! Az állattenyésztés dolgozói és a vezetőség is jól tudja, hogy nagyon kellene a tervezett 600—700 férőhelyes tehénfarm, mert a tejtermelés terén is akadna javítani való. Hiszen nem egy azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol 3400—3500 literes évi fejési átlagot érnek el tehenenként. A Steiner Gábor társult szövetkezetben a 630 darabot számláló átlagtehénállománytól tavaly 3073 literes fejési átlagot értek el. Ez már komoly haladást tükröz, hiszen az előző, 1972-es évben tehenenként csupán 2870 literes átlagot mutattak ki. KÜLÖNBSÉGEK AZ ÜZEMEN BELÜL Az egyesített szövetkezet teheneit jelenleg még három farmon tartják, amíg az új, korszerű tehénfarmot fel nem építik. Habár az állomány mindenütt egyforma és a takarmányozásban sincsenek lényegesebb eltérések, az eredmény mégis minden részlegen különböző. Vegyük sorjába. Gadócon a napi átlag tehenenként 8,45 liter, Keszegfalun 8,33 és Megyercsen 8,22 liter. Mindegyik farmon a megszabott takarmányadagokon felül naponta 10 kg jó minőségű lucernát is adnak az állatoknak. Ezenkívül hetente a gadóci és a keszegfalusi farmra egy-egy pótkocsi sörtörkölyt is biztosítottak. Készben talán ez is hozzájárulhat a jobb fejési átlag eléréséhez ezeken a farmokon. Szabó János az egyesített szövetkezet főzootechnikusa naponta feljegyzi az egyesefarmokon elért fejési eredményeket. Eddigi tapasztalatai szerint általában vasárnap némileg csökken a fejési átlag; lehet, ilyenkor mindenki siet, s ez bizony azonnal meglátszik a kifejt tejmennyiségen. Nemrégiben a megyercsi részlegen vagy negyven literrel csökkent a tejmenynyiség, míg a másik két tehenészetben valamit emelkedett. — Erre azonnal figyelmeztettem a csoportvezetőt — Jánoskám, mondom neki, hogy a csodában van az, hogy másutt emelkedik, nálad meg csökken a tejmennyiség. Még arra sem hivatkozhatsz, hogy nálatok nem volt borjúszületés, — jegyezte meg mosolyogva beszélgetésünk során Szabó elvtárs. • Néha segít a jó szó, néha a büntetés. Tehát az embereken múlik a siker, a dolgozóktól függ az eredmény. Igazolja ez azt a tételt, hogy a káderek, a dolgozók hozzáállása befolyásolja a végső sikert. Hogy ez menynyire így van, arról egy másik összehasonlítás is ékesszólóan tanúskodik. A megyercsi részlegen Torna István a gondjaira bízott 16 tehéntől az elmúlt évben 56 805 liter tejet fejt ki. Ugyanebben az istállóban egy másik fejőgulyás (nevét talán ne említsük) hasonló adottságok mellett csupán 37 336 literes tejmennyiséget ért el. Az egy év alatti 19 ezer literes különbség szinte hihetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a takarmányozás teljesen azonos volt. így alakulnak ki az egyes gazdaságok, részlegek között azok a termelési különbségek, amelyek végeredményben az egész egység, a szövetkezet, illetve a megnagyobbodott szövetkezet gazdasági eredményét csökkentik. Ezekután nem csodálkozhatunk azon sem, hogy egyesek a szarvasmarha-tenyésztés rentabilitását, is kétségbe vonják. ráfizetéses Ágazat? Egy termelési ágazat hasznossága, rentabilitása a költség ráfordítás és az elért bevétel, tiszta nyereség kü- Iönbözetéből adódik. Mit mond szarvasmarha tenyésztésük rentabilitásáról Szabó János' — Egy kiló marhahúst 11,14 koronájával termelünk ki. A járási átlag 12,98 korona. Tehát mi jóval olcsóbban állítjuk elő a marhahúst, mint járásunk sok más szövetkezetében. Az értékesítéskor kilónként 13,47 koronát sikerült elérni. Ha most a kettő közötti különbséget vesszük, csak 2,33 korona marad. összeszámítva az egyéb költségeket, amortizációt, azt látjuk, hogy nyereséget bizony alig értünk el. Csaknem 1400 szarvasmarhával küzdünk, minden 100 hektárra 29—30 tehén az állatsürőség s így az 1975-re kitűzött járási tervet már most 6—7 tehénnel túlszárnyaltuk. De sem a húson, sem a tejen nagy hasznot nem tudunk kimutatni. — Hiszen a tejtermelésben is hasonló a helyzet, — folytatta Szabó elvtárs. — Ha józan gazdaszemmel nézzük a dolgot, hasonlítsuk csak össze a tej és mondjuk a sör árát. Egy korsó, tehát félliter sörért 1,70-et fizetünk, a termelő viszont 1 liter tejért a nyári időszakban 2,20-at kap. Azonban vessük össze a tej és a sör értékét, étrendi fontosságát. Nem akarnék polemizálni, de kérdem, miért ne lehetne a sör árát, amely inkább élvezeti cikk, mondjuk 3 koronára emelni és az így nyert különbőzéiből a termelőnek juttatni bizonyos összeget, hogy kifizetődőbb legyen a tejtermelés és a fogyasztó még több, jó minőségű, az emberi táplálkozás szempontjából fontos tejet és tejterméket kaphasson. így azután a termelő számára sem lenne ráfizetéses, vagy legjobb esetben nyereségmentes a tej kitermelése. Szabó elvtárs ezzel kapcsolatos kérdésemre elárulta, hogy jómaga is szívesen megissza esténként, munka végeztével az egy-két korsó sört, de az előbbiekben ismertetett nézetét továbbra is fenntartja. A társult szövetkezet sok problémája közül ragadtunk ki csupán néhányat. Lényegében a további fejlődés meggyorsítása valóban egy korszerű, összpontosított tehénfarm létrehozását igényli. Ugyanakkor azonban meg kell birkózniuk az öntözési lehetőség kibővítésének kérdésével, úi öntözőberendezéseket kell beszerezniük, hogy elegendő jó takarmányt biztosíthassanak az állatoknak. Az összefogásban hatalmas erő rejlik. Ez az erő, ebben a társulás után első bátrabb lépéseit tevő, megnagyobbodott, szövetkezetben a még fenálló és felmerülő akadályokat bizonyára könnyen leküzdi. A szövetkezet rátermett, szakmájukat kiválóan értő vezetői személyes példamutatásukkal, fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkájukkal a közös további gyaranításában feltétlenül elérik a kitűzött célt, szocialista mezőgazdaságunk még fejlettebb, korszerűbb színvonalát. OBENAU KAROLY Szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünknek kezdettől fogva — s ma még inkább — az a feladata, hogy az emberek életfenntartásához szükséges termékekkel ellássa a fogyasztói piacot, kielégítse a feldolgozó ipar szükségletét. A hogyan, természetesen mindig az adott időszakban rendelkezésre állő eszközöktől és módszerektől s nem utolsó sorban a mezőgazdaságban dolgozó emberek szorgalmától függ. Nagyon sok problémát okoz például a körzetenként szinte évente ismétlődő mostoha időjárás, a szárazság, a természetes esetleg a mesterséges csapadék hiánya. Már pedig az egyre jobb eredmények eléréséhez kell az életet adó nedvesség. Mivel e tekintetben nem várhatunk ölhetett kézzel a csodákra, az embernek kell odahatnia, hogy a természetet a maga szolgálatába állítsa. Egyrészt a korszerű agrotechnikához folyamodjon, s amennyire csak lehetséges védje a talaj vízkészletét, másrészt pedig olyan öntözőrendszert építsen, amely a természetes csapadékban Ínséges időkben kielégíti a növények vízszükségletét. Ennek velejárójaként az illetékesek lehetővé tették a nagy és a közép hatósugarú öntözőrendszerek hálózatának a kiépítését, s ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági üzemek „segíts magadon ...“ alapon létrehozták az apró helyi jellegű öntözőhálózatok sokaságát. Természetesen a mezőgazdaság vízellátása nemcsak csehszlovákiai probléma. Nyolc esztendővel ezelőtt például világméretben az öntözhető terület meghaldta a 200 millió hektárt. Tehát a 13 százalékot kitevő területből 8 százalék Európára jutott. Hazánkban a vázolt időszakban mintegy 207 ezer hektár beépített öntözhető területtel rendelkeztünk. Szlovákiában az öntözhető terület mintegy 117 ezer hektárt ölelt fel. Ezzel szemben a száraz, mesterséges csapadékban szegény tájakon több mint 700 ezer hektár igényelné a mesterséges víz juttatását. Főleg a kukoricatermő körzetben ahol a tenyészidőben nagyon kevés a természetes csapadék. korlat bizonyította, hogy számtalan öntözőrendszerrel behálózott mezőgazdasági üzem földterületein nemcsak állandósították a növénytermesztés eredményeit, hanem ezeken a területeken egyre jobb hozamokat érnek el. Ez egyrészt az okszerűbb növényválaszték, másrészt pedig a nagyobb hektárhozam elérésének a függvénye. Megfigyelték ugyanis, hogy az öntözött földeken duplájára nőtt a terméseredmény, így húsokból, tejből és tojásból lényegesen többet értékesíthettek mint régebben. A kukorica hektárhozama olyan nagykapacitású, korszerű gépeket kapcsoljunk be, amelyek igénybevételével lehetővé válik az emberi munkaszükséglet minimálisra való csökkentése. Főleg olyan betakarító gépekre lesz szükség, amelyek képesek a korábbihoz képest majdnem dupla-mennyiségű termény veszteségmentes betakarítására. Az 1971—1980-as évekre szóló hosszútávú terv mintegy 160 ezer hektár vizenyős terület lecsapolásával, továbbá több mint 200 ezer hektár új öntözőrendszer beépítésével számol. Tehát az öntözőrendszerek további Ésszerűen használjuk ki a meglévő eszközöket! Az utóbbi ötven évben ebben a körzetben az átlagos természetes csapadék mennyiség 320—350 mm közt váltakozott, s legalább 500 mm csapadékra lett volna szükség s a tenyészidőben nagyon gyakoriak voltak az eső nélküli időszakok. Nem a véletlen műve tehát, hogy pártunk XIV. kongresszusa hatékony lendületet adott a rendelkezésre álló földterületek termőképességének a feljavításához. Ezt a célt szolgálja többek közt a mintegy 65 ezer hektár vizenyős terület lecsapolása és további 90 ezer hektár földnek korszerű, öntözőrendszerrel való behálózása. A kutatás és a termelési gyapéldául mintegy 25—30, a cukorrépáé mintegy 200—250, a lucernaszénáé mintefy 40—50, a búzáé pedig 10—15 mázsával emelkedett egyes körzetekben. A legutóbb végzett felmérések — amelyeket a kutatás és a termelési gyakorlat igazolt — arról adtak számot, hogy nincs messze az idő, amikor öntözéses viszonyok közt a helyes fajtaagrotechnika és tápanyag visszapótlás eredményeként 800 mázsa cukorrépát, 100 mázsa szemeskukoricát, 450 mázsa burgonyát, vagy pedig 130 mázsa lucernaszénát takaríthatunk be hektáronként. Ez azt követeli, hogy a termelésbe és a betakarításba építése népgazdasági szempontból erősen indokolt! Nemcsak a termelés hatékonyságának a növelése, hanem a gazdaságosság fokozása céljából is az. Egy korábbi adatokból nyert tájékoztatás alapján — öntözéses viszonyok közt — lehetővé vált a termények költségének a mázsánkénti csökkentése; a gabonaféléknél 15—20, a kukoricánál 30—40 és a burgonyánál pedig 40—50 koronával. Ha azonban az egyes termények költségét választék szerint vizsgáljuk, még kedvezőbb helyzetet figyelhetünk meg. A búzánál például — öntözéses viszonyok közt — 25 koronával, a kukoricánál 65 koronával, a lucernalisztnél pedig 30 koronával kisebb lett a mázsánkénti termelési költség, mint az öntözés nélküli termesztésnél. Egy másik adat pedig arról nyújt tájékoztatást, hogy azokon a területeken ahol korábban nem öntöztek, a hálózat beépítése után hektáronként 5614 koronával nagyobb pénzösszeget értek el mint régebben. Ezzel 70 százalékkal javult a termelés színvonala! Ezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a termelés ésszerűsítésének, azaz a jobb eredmény elérésének a kulcsa a kezünkben van. Csupán az a kérdés, kihasználjuk-e a kínálkozó lehetőséget. Vagyis azt az alapot, amely rendelkezésünkre áll. A gyakorlat ugyanis — az annyira várt természetes csapadék megérkezése előtt — azt mutatta, hogy számos gazdaságban csak kevéssé vették igénybe a drága pénzen épített mesterséges esőt szolgáltató öntözőhálózatot. Pedig a mesterségesen juttatott víz is sokat segíthet a jobb eredmények elérésében. Jó példa erre a Felső- Csallóköz öntöző-körzetében elért múlt évi eredmény, amelyről korábban már tájékoztattuk olvasóinkat. Tény, hogy mezőgazdaságunknak szüksége van a még nagyobb területet felölelő öntözőhálózatra, ám az Is bizonyos, hogy ha azt a hálózatot, amely már rendelkezésünkre áll gazdaságosabban kihasználnánk, úgy sokkal Jobbak, kifejezőbbek lehetnének a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei. HOKSZA ISTVÁN
