Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-11 / 19. szám
Már néhány éve foglalkozik a Tešedíkovoi (Peredi) Efsz nagyüzemi lúdtenyásztéssel, kisebbnagyobb sikerrel. A szövetkezet elnökétől M a j b a Józseftől érdeklődtünk afelől, vajon továbbra is fejlődő irányzatot mutat-e náluk a lűdtenyésztés, amevelik fel. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének szervezetei ezidáig még nem mutattak érdeklődést naposliba vásárlása iránt. Libaállományuk betegség mentes, ami igen fontos, mert a legtöbb gazdaságban a kislibák öt napos korban ún. náthában olykor 70 százalékban is elhullanak. Ez a náthának nevezett libabetegség Magyarországon is igen elterjedt. lyet annak idején nagy lendülettel kezdtek meg. TOJATÄSI IDŐREND A kezdet kezdetén a nagyüzemi lúdtenyésztéssel nem volt elég tapasztalatuk, ezért ez nem mutatkozott kifizetődőnek és a tenyésztést abbahagyták. Másodszor 1967-ben láttak hozzá a lúdtenyésztéshez, a régi sikertelenség okait feltárva és kellő óvatossággal. Ma már úgy vélik, hogy sikerül behatolniuk a lűdtenyésztés technológiájának titkaiba, ezért a keltetett libák és hizlalt ludak számát idén a múlt évihez viszonyítva ismét növelik. Idén 38 ezer kislibát keltetnek, amiből 30 ezer darabot maguk nevelnének fel olymódon, hogy ezekből 22—23 ezer ludat májra hizlalnának. Legkifizetődőbb az ún. májtermelés, mert a hízott liba eladásával térülnek meg az aránylag jelentős anyagi befektetések. Fajta tekintetében főleg a Landesi lúdhoz ragaszkodnak, mert ez kiváló májtermelő fajta. Persze ökonómiai szempontból az évi szaporulat száma is mérvadó. Míg például a rajnamenti lúdfajta évi szaporulata 25—40 kisliba, addig a landesi fajta szaporulata mindössze 25—28 db napos liba. Megpróbálták e két fajta keresztezését, de az eredményt még teljes mértékben nem értékelték ki. Lehet, hogy a Jövőben e két fajta keresztezéséből kialakított hibrid adja majd a haszontenyésztés alapját. Házi kísérleteik során sikerült a helyi tájfajta lúd és a landesi lúd keresztezéséből olyan hibridet kialakítani, amely évi szaporulata elérte a 35—40 napos libát. Ami ezen keresztezéseknél még nincsen tisztázva, az a máj nagyságának kérdése, amit azonban remélhetőleg a közeljövő megválaszol. A könnyű, de nagy szaporodóképsségű olasz lúd évi tojástermelése 60—70 darab. A gúnár súlya azonban csak 5—6 kg, a tojóé pedig 4—5 kg, így mája nem túl nagy. Ajánlottuk, hogy kis mértékben próbálják meg keresztezését. Ugyancsak ajánlottuk próbaképpen beszerezni a Dél-kelet Franciaországban tenyésztett toulouse-i ludat, amely kitűnő májtermelő, s a kifejlett gúnár súlya 9 kg, a tojóéi pedig 8 kg. Hátránya, hogy a szürke tollszfn csökkenti a toll értékét. Persze az ilyen kísérletek a kutató intézetekre tartoznának, amelyek azonban ezekkel a kérdésekkel csak részben foglalkoznak Májtermelés szempontjából fontos a tömés módja, és rámunkát, növeli a munkatermelékenységet. Mivel néhány tízezer számra menő libát nem lehet kihajtani a legelőre, ezért a tömésre szánt mennyiséget egyedenkénti 5 kilós súlyig nevelik, azután pedig hizlalásra fogják. Ami az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált takarmánymennyiséget illeti, ez a hizlalást megelőző nevelés során jobban értékesül, mint a csibe vagy a sertés esetében. Hizlaláskor, ami már májtermelésnek számít, ilyen szempontból más a helyzet. A libák nevelését 5 kg-os súlyhatárig egyébként üzemileg előállított takarmánykeverékkel végzik, amelynek jelzése H—1, H—2 és H—3. Eladásra náluk csak naposliba vagy hízott liba kerül, mert a 4—5 kg-os ún. pecsenyelibák eladását nem tartják érdemesnek. A többletnek számító naposlibákat a szövetkezeti tagok veszik meg és a háztájiban nesötétítéssel a napfény órák számát fokozatosan csökkentik. Utána a napfényórák számának növelésével az állatokban azt az érzést vátjúk ki, mintha tavasz jönne. Közben már olyan tojótápot kapnak, amely előkészíti a ludakat a tojatási idényre. Fénycsökkentéskor a legkisebb napfényórák száma nyolc óra. A tojató időszakot megelőzően elkülönítik a gúnárt a tojótól és mind a kettőt más és más takarmányon tartják. Az őszi keltetésből származó utolsó hízott libák április első hetében kerültek a baromfifeldolgozó vállalathoz. MÁJRA — TÖMÉS A tömés ideje 24—28 napig tart. Nagy májat csakis szemeskukoricával történő töméssel lehet elérni. A libamáj tulajdonképpen a jól kihizlalt liba funkcionális zavarok következtében elzsírosodott, kórosan megváltozott szerve. Elsó osztályú májnak számítható a 400 grammnál súlyosabb, sárgás rózsaszínű, tömött, rugalmas tapintatú, friss, ép máj. A nagy máj a liba egyik legfontosabb gazdasági értékmérő tulajdonsága. Ezért a tömésre nagy gondot fordítanak. Egy munkaerő 120 liba tömését végzi naponta kétszer. Ezt azonban négy tömésnek vehetjük, mivel kivárják, hogy a reggel megtömött liba begyében a kukorica megüllepedjék és utána ún. rátömést végeznek. Este ez a rátömés Ismét megtörténik. A tömést géppel végzik, aminek réz csöve van, amely begybe vezeti a szemes kukoricát. A Franciaországból származó töinőgép típust három évi tapasztalat után tökéletesítették. A máj értékesítése úgy történik, hogy a baromfifeldolgozó vállalat átveszi a hizlalt libát, melyért élősúly kilónként az első minőségi osztályban 24 koronát fizet. Az állatok levágása után a szövetkezet képviselőjének jelenlétében kiszedik a májat a hízott libákból és azt minőségi osztályba sorolják. Négy minőségi osztályt különböztet meg a felvásárló vállalat, amelyek közül az első minőségi osztályba történő besoroláskor megkívánják hogy a máj színe szép világos sárga legyen, vérfoltok nélkül, tükrösen csillogjon, konzisztenciája pedig rugalmas, puha, de ne széteső legyen. Az Ilyen máj súlya lehet 400 grammtól akár 1200 grammig terjedő is, mert mindenképpen az első minőségi osztályba sorolják. Az I. osztályú máj kilónként 476 korona, a 11. osztályú máj ára 360, a III. osztályú ára 200 korona és а IV. osztályba sorolt máj ára pedig 120 korona. A baromfifeldolgozó vállalat így a szövetkezetnek kétszer fizet, mégpedig először kifizeti 24 koronás kilónkénti áron az átvett élőállatot, majd a megkötött szerződés alapján külön kifizeti a májprémiumnak is nevezhető összeget, amely azt jelenti, hogy a szövetkezet teljes megelégedésére éri el számítását. Államunk persze szintén megtalálja számítását, hiszen jelenleg az elsőrendű libamáj kilójáért külföldön 600 deviza koronát inkasszálunk. Ezzel a féltve őrzött takarmány több száz százalékosan értékesül. Persze az egyszerűnek tűnő libamáj hizlalásnak is megvannak a maga fortélyai, amit meghoz a gyakorlat. Nem mindegy, hogy miként végzik a tömést az első, a második, vagy a harmadik héten, s az utolsó napokban. Ezekhez tartozik többek között a sózás, a kavicsozás, a grlttezés stb. Megemlítjük még, hogy a hizlalásra fogott ludak a tömőházban emelt padozaton kapnak elhelyezést. Az ürülék ezen padozat falécei között lehullik és ezt Időnként vfzsugárral lemossák. Egy épület befogadó képessége 2800 hízóliba. A takarmányozó folyosó két oldalán helyezked(Folytatás a 7. oldalon.) 6 A kertészet dolgozói a tápkockázást gép segítségével végzik. meg. De, hogy a gyomosodást a fóliasátrak alatt véglegesen kizárják, a palántákat fekete fóliába ültették. Érdemes még megjegyezni, hogy valamennyi munkát gépi erővel végeznek el. Szabad földben mindössze négy féle növényt, kelkáposztát, káposztát, zellert és paradicsomot termesztenek. Tizennyolc állandó dolgozójuk van. Kergetné (Bors Anna) több mind tíz éve szorgoskodik a kertészetben. Munkáját becsületesen végzi. Soha egy napot igazolatlanul nem marad távol, mert tudja, akikkel együtt fáradozik, részben nekik is köszönhető, hogy mindig van elegendő friss zöldség az üzletekben. Ennél, többet pedig senki sem kívánhat és annál, hogy a kertészet dolgozói körében középkora ellenére mindannyiuk Ancsi-nénije. —óváry— Mindannyiuk Ancsi nénije A mliečnoi (tejfalusi) székhellyel működő Kék Duna Efsz kertészete nyolc hektáros. Mivel ők is lépést akarnak tartani az idővel az év elején előtérbe helyezték a fólia alatti termesztést. Igaz, kísérletképpen már az elmúlt években is rendelkeztek néhány fóliasátorral, s azok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Később rájöttek arra, hogy valójában csak akkor jövedelmezhet busásan a fólia alatti termesztés, ha alkalmazzák a gépi művelést. Ezért a szövetkezet vezetősége a lakatosokkal olyan fólia-vázakat csináltatott, amelyek négy ár termőföld betakarítására alkalmasak. Kora tavasszal mi is ellátogattunk a šamuríni (somorjai) egyes számú kertészetbe, hogy meggyőződhessünk a munkák menetéről. Vörös Károly főkertésszel csupán néhány szót váltottunk, hívta őt a kötelesség. Kvetoslavovba (Űszorra) indult, hogy átvegye az utolsó szállítmányért Járó elismervényt, amely 20 ezer fejessalátáról szól. Ezt a mennyiséget pár nap alatt vásárolta meg a felvásárló üzem, amelynek értéke elérte a 30 ezer koronát. Nem vitás, búcsúzáskor még kézszorftásra sem jutott idő. Bíró Gézával, a kertészet csoportvezetőjével folytattam tovább a beszélgetést. Elmondotta, hogy kicsi e területük (mindössze négy hektár), ennek ellenére évi lervük meghaladja a nyolcszázezer koronát. Számításuk szerint ezt az összeget teljesíteni tudják, mivel csak primőrárát termesztenek. S feltétlenül meg kell említeni az egy hektár fólia mellett az üvegházat Is, amely 15 ár. Ebből három árnyi — ősztől kora tavszig — a palánta nevelését, edzését szolgálja. A fejessaláta szállítását az üvegházból március 21-én kezdték el, s a bevétel értéke több mint 38 ezer koronát tett ki. Ottjártunkkor a fóliák alá és az üvegházba a saláta után már kiültették az uborka- és a paprikapalántákat. Kinevelésükkor a gombás megbetegedés ellen a Dithan és az Orthofaltan, a rovarokkal szemben pedig a Foszfotion. Metation és az finden nevű vegyszereket alkalmazták. A fóliasátrakban a Felvételünkön: Balról az első Kargel Anna salátavágás közben. Foto: —óp— fl karósbab előnye, hogy *' hosszabb ideig és többet is terem, mint a bokorbab, hüvelyei nem sározódnak be és a fertőző kórokozók számára is kevésbé érhető el. De a karósbab igényesebb is! Lehetőleg nedvesebb, vagy öntözhető helyre vessük. A sovány talajon mélyásás előtt 30—35 kg istállótrágyát, 25—40 dkg szuperfoszfátot és 12—14 dkg kálisót kell elteríteni. A babot április—májusban, másodnövényként június végéig lehet vetni. Késői vetés előtt csíráztatjuk a magot, kelés után többször öntözünk. A támasztékot is vetés előtt készítjük el. A két és fél—három Karósbabot is vessünk! Az uborka növényvédelme A tapasztalatok szerint az uborka gonibabetegségei ellen a Benlate készítménnyel lehet legeredményesebben védekezni. A szer permetezés vagy beöntözés útján juttatható ki, attól függően hogy mi ellen kezeljük a növényzetet és mi a célunk: gyógyítás vagy megelőzés. Gyógyító kezelés esetén rothadás és lisztharmat ellen előnyösebb permetezni, mivel a vegyszer gyorsabban hat, ugyanakkor nem fékezi a növekedést, nem károsítja a növényzetet. Permetezéskor a biztonsági várakozási idő 8—14 nap. Megelőző védekezésnél beöntözést is alkalmazhatunk. Előnye, hogy így a hatóanyag a növény minden részébe eljut. A beöntözést a palánták kiöltetése után, vagy akkor kell elvégezni, amikor kezdenek felfutni a növények. Egy növényre fél liter vízben 0,5 gramm vegyszert kell feloldani. Kezelés után jól meg kell öntözni a területet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erőteljesebb gyökérfejlődés idején a beöntözéses kezelés igen gyakran káros hatással van a növényzetre. Miért? Mert a kiültetés utáni napokban intenzívebb a gyökérfejlődés és az új gyökerek igen érzékenyek a Benlate hatóanyagára. Ilyenkor a levelek megsárgulnak, lelassul a növekedés. Ezért kell közvetlenül palántázás után, vagy csak a növények felfutása idején beöntözést alkalmazni. A legújabb ismeretek szerint a Benlate val a palántamegdőlés ellen is lehet védekezni. Ez esetben 10—15 gramm szert kevés vízzel kásává keverünk, majd ezt vízzel 10 literre egészítjük ki és 10—14 napos időközökben permetezzük ki. — hm — émteres karókat nyeregtetöszerüeu vagy gúla alakban helyezhetjük el. A karók közötti távolság 70—80 cm. s minden karó tövébe három fészek babot vetőnk, három-három maggal. Középkötött talajon 3—4 cm, laza talajon 5—6 cm mélyre vetünk. Nagy termést csak akkor kapunk, ha virágzás előtt, közben és után 25—30 mm-es vízadaggal beöntözést végzünk. A raásuúvetésű babot kéthetenként kell öntözni. Száraz napokon néhány mm-es frissítő öntözést kell alkalmazni. (A Kertészet és Szőlészet nyomán) palánták kiültetése előtt a gyomtalanítást a Baland eine vezésű vegyszerrel oldották A ludakat évente kétszer, tavasszal és ősszel tojatják. A tavaszi keltetésből származó libákat nyáron felnevelik és jöttek, nem mindegy, hogy a őszig töméssel hizlalják. Az őszi tömést milyen kukoricafajtával tojatásból származó libákat felvégzik. Legjobb eredményeket nevelik és a tél folyamán töhazai fajtával értek el. mik. Figyelembe veszik hogy a Libanevelésre felhasználják naposliba hőigénye 28 °C, a naazokat az épületeket, amelyek gyobb libák hőigénye 18 °C. már szarvasmarha-tenyésztésre A fűtést télen mazutkályhákkal nem alkalmasak, de létre hoz- végzik. A téli neveléshez a totak új épületeket is, főleg a jatást október 1 én kezdik és libahizlalásra, mert ez elrende- november 15-ig folytatják. Ezt zése folytán megkönnyíti a megelőzően szeptember 15-én
