Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-11 / 19. szám

Már néhány éve foglalkozik a Tešedíkovoi (Pe­redi) Efsz nagyüzemi lúdtenyásztéssel, kisebb­nagyobb sikerrel. A szövetkezet elnökétől M a j b a Józseftől érdeklődtünk afelől, vajon továbbra is fej­lődő irányzatot mutat-e náluk a lűdtenyésztés, ame­velik fel. A Szlovákiai Kisállat­­tenyésztők Szövetségének szer­vezetei ezidáig még nem mutat­tak érdeklődést naposliba vá­sárlása iránt. Libaállományuk betegség mentes, ami igen fon­tos, mert a legtöbb gazdaság­ban a kislibák öt napos korban ún. náthában olykor 70 száza­lékban is elhullanak. Ez a nát­hának nevezett libabetegség Magyarországon is igen elter­jedt. lyet annak idején nagy lendülettel kezdtek meg. TOJATÄSI IDŐREND A kezdet kezdetén a nagy­üzemi lúdtenyésztéssel nem volt elég tapasztalatuk, ezért ez nem mutatkozott kifizetődőnek és a tenyésztést abbahagyták. Másodszor 1967-ben láttak hoz­zá a lúdtenyésztéshez, a régi sikertelenség okait feltárva és kellő óvatossággal. Ma már úgy vélik, hogy sikerül behatolniuk a lűdtenyésztés technológiájá­nak titkaiba, ezért a keltetett libák és hizlalt ludak számát idén a múlt évihez viszonyítva ismét növelik. Idén 38 ezer kis­libát keltetnek, amiből 30 ezer darabot maguk nevelnének fel olymódon, hogy ezekből 22—23 ezer ludat májra hizlalnának. Legkifizetődőbb az ún. májter­melés, mert a hízott liba eladá­sával térülnek meg az aránylag jelentős anyagi befektetések. Fajta tekintetében főleg a Landesi lúdhoz ragaszkodnak, mert ez kiváló májtermelő fajta. Persze ökonómiai szempontból az évi szaporulat száma is mérvadó. Míg például a rajna­­menti lúdfajta évi szaporulata 25—40 kisliba, addig a landesi fajta szaporulata mindössze 25—28 db napos liba. Megpró­bálták e két fajta keresztezését, de az eredményt még teljes mértékben nem értékelték ki. Lehet, hogy a Jövőben e két fajta keresztezéséből kialakított hibrid adja majd a haszonte­nyésztés alapját. Házi kísérle­teik során sikerült a helyi táj­fajta lúd és a landesi lúd ke­resztezéséből olyan hibridet ki­alakítani, amely évi szaporulata elérte a 35—40 napos libát. Ami ezen keresztezéseknél még nin­csen tisztázva, az a máj nagy­ságának kérdése, amit azonban remélhetőleg a közeljövő meg­válaszol. A könnyű, de nagy szaporodóképsségű olasz lúd évi tojástermelése 60—70 darab. A gúnár súlya azonban csak 5—6 kg, a tojóé pedig 4—5 kg, így mája nem túl nagy. Aján­lottuk, hogy kis mértékben próbálják meg keresztezését. Ugyancsak ajánlottuk próbakép­pen beszerezni a Dél-kelet Franciaországban tenyésztett toulouse-i ludat, amely kitűnő májtermelő, s a kifejlett gúnár súlya 9 kg, a tojóéi pedig 8 kg. Hátránya, hogy a szürke tollszfn csökkenti a toll értékét. Persze az ilyen kísérletek a kutató in­tézetekre tartoznának, amelyek azonban ezekkel a kérdésekkel csak részben foglalkoznak Májtermelés szempontjából fontos a tömés módja, és rá­munkát, növeli a munkaterme­lékenységet. Mivel néhány tíz­ezer számra menő libát nem le­het kihajtani a legelőre, ezért a tömésre szánt mennyiséget egyedenkénti 5 kilós súlyig ne­velik, azután pedig hizlalásra fogják. Ami az 1 kg súlygyara­podásra felhasznált takarmány­mennyiséget illeti, ez a hizla­lást megelőző nevelés során jobban értékesül, mint a csibe vagy a sertés esetében. Hizla­láskor, ami már májtermelésnek számít, ilyen szempontból más a helyzet. A libák nevelését 5 kg-os súlyhatárig egyébként üzemileg előállított takarmány­­keverékkel végzik, amelynek jelzése H—1, H—2 és H—3. El­adásra náluk csak naposliba vagy hízott liba kerül, mert a 4—5 kg-os ún. pecsenyelibák eladását nem tartják érdemes­nek. A többletnek számító na­poslibákat a szövetkezeti tagok veszik meg és a háztájiban ne­sötétítéssel a napfény órák szá­mát fokozatosan csökkentik. Utána a napfényórák számá­nak növelésével az állatokban azt az érzést vátjúk ki, mintha tavasz jönne. Közben már olyan tojótápot kapnak, amely előké­szíti a ludakat a tojatási idény­re. Fénycsökkentéskor a legki­sebb napfényórák száma nyolc óra. A tojató időszakot megelő­zően elkülönítik a gúnárt a to­jótól és mind a kettőt más és más takarmányon tartják. Az őszi keltetésből származó utolsó hízott libák április első hetében kerültek a baromfifeldolgozó vállalathoz. MÁJRA — TÖMÉS A tömés ideje 24—28 napig tart. Nagy májat csakis szemes­kukoricával történő töméssel lehet elérni. A libamáj tulaj­donképpen a jól kihizlalt liba funkcionális zavarok következ­tében elzsírosodott, kórosan megváltozott szerve. Elsó osztá­lyú májnak számítható a 400 grammnál súlyosabb, sárgás rózsaszínű, tömött, rugalmas tapintatú, friss, ép máj. A nagy máj a liba egyik legfontosabb gazdasági értékmérő tulajdon­sága. Ezért a tömésre nagy gon­dot fordítanak. Egy munkaerő 120 liba tömé­sét végzi naponta kétszer. Ezt azonban négy tömésnek vehet­jük, mivel kivárják, hogy a reg­gel megtömött liba begyében a kukorica megüllepedjék és utá­na ún. rátömést végeznek. Este ez a rátömés Ismét megtörténik. A tömést géppel végzik, aminek réz csöve van, amely begybe ve­zeti a szemes kukoricát. A Fran­ciaországból származó töinőgép típust három évi tapasztalat után tökéletesítették. A máj értékesítése úgy törté­nik, hogy a baromfifeldolgozó vállalat átveszi a hizlalt libát, melyért élősúly kilónként az első minőségi osztályban 24 ko­ronát fizet. Az állatok levágása után a szövetkezet képviselőjé­nek jelenlétében kiszedik a májat a hízott libákból és azt minőségi osztályba sorolják. Négy minőségi osztályt külön­böztet meg a felvásárló válla­lat, amelyek közül az első mi­nőségi osztályba történő beso­roláskor megkívánják hogy a máj színe szép világos sárga legyen, vérfoltok nélkül, tükrö­sen csillogjon, konzisztenciája pedig rugalmas, puha, de ne széteső legyen. Az Ilyen máj súlya lehet 400 grammtól akár 1200 grammig terjedő is, mert mindenképpen az első minőségi osztályba sorolják. Az I. osztá­lyú máj kilónként 476 korona, a 11. osztályú máj ára 360, a III. osztályú ára 200 korona és а IV. osztályba sorolt máj ára pedig 120 korona. A baromfifel­dolgozó vállalat így a szövet­kezetnek kétszer fizet, mégpe­dig először kifizeti 24 koronás kilónkénti áron az átvett élő­állatot, majd a megkötött szer­ződés alapján külön kifizeti a májprémiumnak is nevezhető összeget, amely azt jelenti, hogy a szövetkezet teljes megelége­désére éri el számítását. Álla­munk persze szintén megtalálja számítását, hiszen jelenleg az elsőrendű libamáj kilójáért kül­földön 600 deviza koronát in­kasszálunk. Ezzel a féltve őrzött takarmány több száz százaléko­san értékesül. Persze az egyszerűnek tűnő libamáj hizlalásnak is megvan­nak a maga fortélyai, amit meghoz a gyakorlat. Nem mind­egy, hogy miként végzik a tö­mést az első, a második, vagy a harmadik héten, s az utolsó napokban. Ezekhez tartozik többek között a sózás, a kavi­csozás, a grlttezés stb. Megem­lítjük még, hogy a hizlalásra fogott ludak a tömőházban emelt padozaton kapnak elhe­lyezést. Az ürülék ezen padozat falécei között lehullik és ezt Időnként vfzsugárral lemossák. Egy épület befogadó képessége 2800 hízóliba. A takarmányozó folyosó két oldalán helyezked­(Folytatás a 7. oldalon.) 6 A kertészet dolgozói a tápkockázást gép segítségével végzik. meg. De, hogy a gyomosodást a fóliasátrak alatt véglegesen kizárják, a palántákat fekete fóliába ültették. Érdemes még megjegyezni, hogy valamennyi munkát gépi erővel végeznek el. Szabad földben mindössze négy féle növényt, kelkáposztát, káposztát, zellert és paradicso­mot termesztenek. Tizennyolc állandó dolgozójuk van. Kerget­né (Bors Anna) több mind tíz éve szorgoskodik a kertészet­ben. Munkáját becsületesen végzi. Soha egy napot igazolat­lanul nem marad távol, mert tudja, akikkel együtt fáradozik, részben nekik is köszönhető, hogy mindig van elegendő friss zöldség az üzletekben. Ennél, többet pedig senki sem kíván­hat és annál, hogy a kertészet dolgozói körében középkora el­lenére mindannyiuk Ancsi-néni­­je. —óváry— Mindannyiuk Ancsi nénije A mliečnoi (tejfalusi) szék­hellyel működő Kék Duna Efsz kertészete nyolc hektáros. Mi­vel ők is lépést akarnak tartani az idővel az év elején előtérbe helyezték a fólia alatti termesz­tést. Igaz, kísérletképpen már az elmúlt években is rendelkez­tek néhány fóliasátorral, s azok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Később rájöttek ar­ra, hogy valójában csak akkor jövedelmezhet busásan a fólia alatti termesztés, ha alkalmaz­zák a gépi művelést. Ezért a szövetkezet vezetősége a laka­tosokkal olyan fólia-vázakat csináltatott, amelyek négy ár termőföld betakarítására alkal­masak. Kora tavasszal mi is elláto­gattunk a šamuríni (somorjai) egyes számú kertészetbe, hogy meggyőződhessünk a munkák menetéről. Vörös Károly főker­tésszel csupán néhány szót vál­tottunk, hívta őt a kötelesség. Kvetoslavovba (Űszorra) indult, hogy átvegye az utolsó szállít­mányért Járó elismervényt, a­­mely 20 ezer fejessalátáról szól. Ezt a mennyiséget pár nap alatt vásárolta meg a felvásárló üzem, amelynek értéke elérte a 30 ezer koronát. Nem vitás, búcsúzáskor még kézszorftásra sem jutott idő. Bíró Gézával, a kertészet cso­portvezetőjével folytattam to­vább a beszélgetést. Elmon­dotta, hogy kicsi e területük (mindössze négy hektár), ennek ellenére évi lervük meghaladja a nyolcszázezer koronát. Szá­mításuk szerint ezt az összeget teljesíteni tudják, mivel csak primőrárát termesztenek. S fel­tétlenül meg kell említeni az egy hektár fólia mellett az üvegházat Is, amely 15 ár. Eb­ből három árnyi — ősztől kora tavszig — a palánta nevelését, edzését szolgálja. A fejessaláta szállítását az üvegházból már­cius 21-én kezdték el, s a be­vétel értéke több mint 38 ezer koronát tett ki. Ottjártunkkor a fóliák alá és az üvegházba a saláta után már kiültették az uborka- és a pap­rikapalántákat. Kinevelésükkor a gombás megbetegedés ellen a Dithan és az Orthofaltan, a rovarokkal szemben pedig a Foszfotion. Metation és az fin­den nevű vegyszereket alkal­mazták. A fóliasátrakban a Felvételünkön: Balról az első Kargel Anna salátavágás közben. Foto: —óp— fl karósbab előnye, hogy *' hosszabb ideig és töb­bet is terem, mint a bokorbab, hüvelyei nem sározódnak be és a fertőző kórokozók számára is kevésbé érhető el. De a ka­rósbab igényesebb is! Lehető­leg nedvesebb, vagy öntözhető helyre vessük. A sovány tala­jon mélyásás előtt 30—35 kg istállótrágyát, 25—40 dkg szu­­perfoszfátot és 12—14 dkg káli­sót kell elteríteni. A babot április—májusban, másodnövényként június végéig lehet vetni. Késői vetés előtt csíráztatjuk a magot, kelés után többször öntözünk. A tá­masztékot is vetés előtt készít­jük el. A két és fél—három Karósbabot is vessünk! Az uborka növény­­védelme A tapasztalatok szerint az uborka gonibabetegségei ellen a Benlate készítménnyel lehet legeredményesebben védekezni. A szer permetezés vagy beön­­tözés útján juttatható ki, attól függően hogy mi ellen kezeljük a növényzetet és mi a célunk: gyógyítás vagy megelőzés. Gyógyító kezelés esetén rot­hadás és lisztharmat ellen elő­nyösebb permetezni, mivel a vegyszer gyorsabban hat, ugyan­akkor nem fékezi a növekedést, nem károsítja a növényzetet. Permetezéskor a biztonsági vá­rakozási idő 8—14 nap. Megelőző védekezésnél beön­­tözést is alkalmazhatunk. Elő­nye, hogy így a hatóanyag a növény minden részébe eljut. A beöntözést a palánták kiölteté­­se után, vagy akkor kell elvé­gezni, amikor kezdenek felfutni a növények. Egy növényre fél liter vízben 0,5 gramm vegy­szert kell feloldani. Kezelés után jól meg kell öntözni a te­rületet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erőteljesebb gyökérfejlő­dés idején a beöntözéses keze­lés igen gyakran káros hatással van a növényzetre. Miért? Mert a kiültetés utáni napokban in­tenzívebb a gyökérfejlődés és az új gyökerek igen érzékenyek a Benlate hatóanyagára. Ilyen­kor a levelek megsárgulnak, lelassul a növekedés. Ezért kell közvetlenül palántázás után, vagy csak a növények felfutása idején beöntözést alkalmazni. A legújabb ismeretek szerint a Benlate val a palántamegdő­lés ellen is lehet védekezni. Ez esetben 10—15 gramm szert ke­vés vízzel kásává keverünk, majd ezt vízzel 10 literre egé­szítjük ki és 10—14 napos idő­közökben permetezzük ki. — hm — émteres karókat nyeregtetösze­­rüeu vagy gúla alakban helyez­hetjük el. A karók közötti tá­volság 70—80 cm. s minden ka­ró tövébe három fészek babot vetőnk, három-három maggal. Középkötött talajon 3—4 cm, laza talajon 5—6 cm mélyre vetünk. Nagy termést csak akkor ka­punk, ha virágzás előtt, közben és után 25—30 mm-es vízadag­gal beöntözést végzünk. A raá­­suúvetésű babot kéthetenként kell öntözni. Száraz napokon néhány mm-es frissítő öntözést kell alkalmazni. (A Kertészet és Szőlészet nyomán) palánták kiültetése előtt a gyomtalanítást a Baland eine vezésű vegyszerrel oldották A ludakat évente kétszer, ta­vasszal és ősszel tojatják. A tavaszi keltetésből származó libákat nyáron felnevelik és jöttek, nem mindegy, hogy a őszig töméssel hizlalják. Az őszi tömést milyen kukoricafajtával tojatásból származó libákat fel­végzik. Legjobb eredményeket nevelik és a tél folyamán tö­­hazai fajtával értek el. mik. Figyelembe veszik hogy a Libanevelésre felhasználják naposliba hőigénye 28 °C, a na­­azokat az épületeket, amelyek gyobb libák hőigénye 18 °C. már szarvasmarha-tenyésztésre A fűtést télen mazutkályhákkal nem alkalmasak, de létre hoz- végzik. A téli neveléshez a to­­tak új épületeket is, főleg a jatást október 1 én kezdik és libahizlalásra, mert ez elrende- november 15-ig folytatják. Ezt zése folytán megkönnyíti a megelőzően szeptember 15-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom