Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-27 / 17. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. április 27 Л közelmúlt napok jelentős eseményei közé tartozik az ENSZ VI. rendkívüli közgyűlése, ahol fontos, aktuális kérdéseket vitattak meg. A rendkívüli ülésszak első az ENSZ történetében, amelyen gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Ez azt bizonyítja, hogy az ENSZ-tagállamok, különösen a fejlődő országok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kérdések ENSZ-ben történő megtárgyalásának. A jelenlegi nemzetközi helyzet lehetővé teszi, hogy a fontos nemsetközi problémákat politikai tárgyalásokkal és kölcsönösen elfogadható megállapodásokkal oldják meg. Ez érvényes a gazdasági kérdésekre és az eltérő társadalmi rendszerű államok közös gazdasági együttműködésének fejlesztésére is. Az ú| gazdasági világrend megteremtéséért Az ENSZ közgyűlése rendkívüli időszakának lefolyását és eredményeit a szocialista államok érdekeinek szempontjából kedvezően lehet megítélni. Számos fejlődő ország küldöttsége felszólalásában tárgyilagosan beszélt gazdasági fejlődésének lehetőségeiről. Sokan és határozottan szót emelnek a fejlődő országok nyersanyagforrásai rablógazdálkodásszerű kihasználásának gyarmatosító és neokolonista formája ellen. Eddig sohasem tapasztalt mértékben szálltak szembe a fejlődő országok gazdasági függetlenségét akadálybzó nemzetközi monopóliumok tevékenységével. Az általános vita azt is feltárta, hogy az energiaválság és kísérőjelenségei nem okai, hanem tünetei a kapitalista világgazdasági rendszer általános válságának. A vezető tőkés országok képviselőt az energiaválságot és az olaj árának „szédületes emelkedését“ igyekeztek minden baj és probléma okozójaként a vita központjába állítani. A fejlődő országok képviselői viszont meggyőző statisztikai adatokkal alátámasztva mutatták ki, hogy több mint két évtizede már mesterségesen alacsony szinten tartott olajárak nagy szerepet játszottak a legfejlettebb tőkés országok gazdasági fejlődésében és a kooperáció terjesztésében, ám az olcsó üzemanyag semmivel sem javította a fejlődő országok nyomorgó néptömegének sorsát. A harmadik világ képviselői azt a megállapításukat is megcáfolhatatlan tényekkel, adatokkal húzták alá. Bebizonyították, hogy az ENSZ által meghirdetett „fejlesztési évtizedben“ tovább szélesedett a szakadék a nyersanyag importáló tőkés országok és a természeti kincseket exportáló fejlődő országok népeinek életszínvonala között. A vitából kitűnt, hogy a fejlődő országok többsége immár felismeri azt, amit a szocialista országok képviselői már korábban és ezen az ülésszakon is nyomatékosan hangoztattak. Nevezetesen azt, hogy a politikai függetlenség kivívása után fontos lépés a gazdasági, társadalmi és politikai függetlenség megalapozása. Tudatában vannak annak is, hogy a gazdasági függetlenségnek és gyarmati rendszertől örökölt elavult társadalmi struktúrák demokratikus és forradalmi átalakításának előfeltétele — a nemzeti erőforrások birtokba vétele. A szocialista államok küldöttségei felszólalásaiban felvázolták elképzeléseiket a nyersanyagokkal és a fejlesztéssel összefüggő kérdések megoldásáról. Emlékeztettek a KGST 25 esztendeje alatt elért eredményekre, arra, hogy a KGST keretében a tagállamok megoldották a gazdasági szintkülönbség kiegyenlítésének és az egyes országok népgazdaságfejlesztésének számos problémáját. Sok még az ellentét, a megoldatlan kérdés. Egy azonban tény: elérkezett az ideje egy igazságosabb új gazdasági világrend megteremtésének. —H— A nők a politikai és közéleti munkában helytállnak Az elmúlt napokban tartották meg Prágában a Csehszlovák Nőszövetség országos kongresszusát. A nőmozgalom 600 ezer tagját 540 küldött képviselte. A fő beszámolót Gusta Fučíková terjesztette elő. Az első napon felszólalt Jozef Korčák, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szövetségi Kormány alelnöke, a küldöttség vezetője. Beszédében nagyra értékelte a nők részvételét a politikai, társadalmi és gazdasági munkában. Hangsúlyozta, az elmúlt időszak bizonyította, hogy a nők milliói becsülettel teljesítik feladataikat a munkahelyeken, a közéletben, a családi életben ts az ifjú nemzedék'nevelésében. A kongresszuson felszólalt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára is. Beszéde bevezető részében köszönetét mondott mindazért, amivel az asszonyok az iparban, a mezőgazdaságban, az oktatásügyben, a kulturális munkában, a kereskedelemben és a társadalmi, valamint a gazdasági élet különböző szakaszain végeztek a szocialista építőmunkában. Leszögezte, hogy a nők maximális elkötelezettségét célzó igyekezetnek mélyreható értelme is van. Marxista-leninista tanainkból eredő egyenes követelmény, hogy a nők a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt mindenben, amit a szocialista államban alkotunk, gyakorlatilag megvalósítunk és a jövőben tervezünk. A küldöttek jóváhagyták a Csehszlovák Nőszövetség új alapszabályzatát és a kongresszus határozatát, amely a világ összes nőit fokozottabb békeharcra szólítja fel. Mindkét dokumentum hangsúlyozza, hogy a nőket az eddiginél még jobban bele kell kapcsolni a politikai, gazdasági és társadalmi életbe, és ezzel egyidejűleg jobb feltételeket kell számukra teremteni, hogy gyermeknevelési hivatásukat teljesíthessék. Sikeresen teljesítjük a tervet ü z elmúlt hét legjelentősebb pulitikai eseménye a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének Lengyelország fővárosában megtartott ülése volt. A szocialista országok a legmagasabb szintű küldöttségekkel képviseltették magukat, amelyet a tagállamok vezető pártjainak fő, illetve első titkárai vezettek. A Politikai Tanácsadó Testület ülésének képivelői megvitatták az európai biztonság, a nemzetközi feszültség további enyhülésének összefüggő időszerű kérdéseit és a világpolitikai helyzet alakulását. Megállapították, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve mind szélesebb mértékben érvényesül. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői ugyanakkor megállapították, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a „hidegháború“ bajnokai, az imperializmus és a reakció erői nem A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága 24. ülésén foglalkozott a kormány 1971. december 20-i programnyilatkozatából eredő feladatok teljesítésével a mező-, erdő- és vízgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar szakaszán. Az elhangzott beszámolókból és vitafelszólalásokból kiderült, hogy általában sikeresen teljesítik a kitűzött terveket, azonban néhány szakaszon lemaradás észlelhető, amely kedvezőtlenül hathat az ötéves terv utolsó két évi feladatok teljesítésére. A negatív jelenségek közé tartozik, hogy lassú ütemben fejlesztjük az öntözőrendszereket, annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoz a csapadékhiány. A vizek szennyezettségének mértéke is igen aggasztó. A múlt évben a szűrőberendezések üzembehelyezésének tervét mégis csak 52 százalékra teljesítettük. Az élelmiszeripar szakaszán kevés az olyan közepes nagyságú feldolgozó és hűtőközpont, amelyet több műszakban lehetne üzemeltetni. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban a megmozgatott termény és termék mennyisége kétszer annyi, mint egy fél évtizeddel ezelőtt, a mezőgazdasági üzemek mégsem kapnak elég nagyteljesítményű szállítóeszközt. A képviselők részletesen foglalkoztak az állattenyésztés fejlődésével. Megállapították, hogy bár az állatállomány létszáma a múlt évben az 1972-es szinthez képest több, a tervhez viszonyítva 3000 tehénnel, 12 ezer sertéssel (ebből 3000 az anyakoca), 65 ezer juhhal és 36 ezer tyúkkal tartunk kevesebbet. Az állatállomány számának gyarapítására tehát meg kell ragadni minden alkalmat. Az idei első negyedévi adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek példásan teljesítik szerződéses eladási terveiket. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a közellátás számára 4614 tonna marha- és sertéshússal, 1165 tonna baromfihússal, 19 281 000 liter tejjel és 7 millió 452 ezer tojással vásároltunk fel többet. —b— zsi megállapodásoknak valamennyi aláíró fél által való pontos és feltétlen teljesítésére irányul. A tanácskozáson megvitatták a chilei helyzetet is. Határozottan követelik, hogy vessenek véget az ENSZ okmányaiban rögzített emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének. Felhívják a világ országait és a nemzetközi közvéleményt, hogy támogassák a chilei haladó erőket. A tanácskozáson résztvevő országok kifejezték meggyőződésüket, hogy a feszültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi földrajzi övezetre. A béke megőrzése egyaránt érdeke a nagy- és kisállamoknak, függetlenül attól, milyen társadalmi-politikai rendszerhez tartoznak. A tanácskozás résztvevői megállapították, az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét a nemzetközi ügyekben, s kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politi-A népek békéjéről, biztonságáról tanácskoztak tették le a fegyvert, megkísérlik fékezni és akadályozni a népek vágyaival egybevágó enyhülési folyamatokat. Megelégedéssel nyugtázták azt is, hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előrehaladás, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett, és ez az értekezlet valamennyi európai ország népének és kormányának közös ügyévé vált. A tanácskozó testület ülésének résztvevői ismételten megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű lenne az össz-európai értekezlet zárószakaszát és dokumentumainak aláírását a legmagasabb szinten megszervezni. Ez megfelelne az esemény történelmi fontosságának és hangsúlyozná az össz-európai értekezlet által elfogadott határozatok és dokumentumok Európa jövője szempontjából való rendkívüli jelentőségét. A Politikai Tanácsadó Testület résztvevői megvizsgálták a közép-keleti helyzetet, s egységesen, teljes szolidaritásukat fejezték ki az arab népeknek az imperialista agresszióval szemben, az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivonásáért, a Palesztina arab népe törvényes jogai biztosításáért folytatott igazságos harcában. Kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párikájának imperialista ellenességét, tldvözlik az enyhülést, a háború és az agresszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemben. Az ülésen résztvett tagállamok képviselői ismételten megerősítették változatlan állásfoglalásukat, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének megszüntetésére, egyidejűleg az Atlanti Szövetség megszüntetésével, vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolása után. Ugyanakkor kijelentették, amíg fennmarad a NATO és nem lesznek hatékony intézkedések a leszerelés terén, addig a Varsói Szerződés tagállamai elengedhetetlennek tartják védelmi képességük erősítését és ebben a vonatkozásban a szoros együttműködés fejlesztését. A Politikai Tanácsadó Testület ülésén, amely a testvéri barátság és együttműködés léekörében zajlott le, három fontos nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok a Közép-Kelet igazságos békéjéért, a vietnamiak nemzeti érdekének biztosításáért szállnak síkra és fejezik ki a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének álláspontiát. Kifejtették álláspontjukat a chilei helyzettel kapcsolatban is. amelvben felhívják a haladást, a béke útját egyengető államokat, hogy segítsék elő az önkénynek és a demokraták üldözésének megszüntetését a sokat szenvedett országban. Huszonöt éves a Uuszonöt év nagyon jelentős idő■■ szak vállalatunk életében. A jubileum lelkesítőleg hat a dolgozók munkájára. A Príroda elődje, az Oráč Könyvkiadó a Szlovák Földművesek Szövetsége Elnökségének elhatározásából született 1949. április 27-én, tehát abban az időszakban, amikor az első szövetkezetek megkezdték mezőgazdaságunk forradalmi átalakítását. Tulajdonképpen ezzel a nappal kezdődött mezőgazdasági sajtónk mennyiségi és minőségi fejlődése is, mely jelentősen kivette részét a szövetkezetek megalakításából és gazdasági szilárdításából. Az Órái tevékenységének már az első szakaszában átveszi a Rofnický hlas, Slovenský ovocinár, a Vinohradník, Slovenský Véelár, Poľovnický obzor és a Slovenský Rolnik című lapók kiadását. A későbbiek folyamán a Brázda Kiadótól a Slovenka című hetilapot is átveszi, és összevonja a szervezetek és egyesületek kiadóit, így az Órái tovább fejleszti kiadói tevékenységét és a Slovenské pôdohospodárstvo, Štátne lesy, Polana, Štátne majetky, Družstevná výroba. Družstevný obzor, Družstevník, Szabad Földműves és a Szövetkezeti Termelés című lapokat is kiadja. A periodikus sajtó ilyennemű koncentrálása után az Órái már 1949-ben 15 lapot jelentetett meg. A kiadóvállalat azonban nem maradt csupán az említett tevékenységnél. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének Elnöksége 1949 július 13-i gyűlésen egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a prágai Brázda, mint idősebb és tapasztaitabb partner 12, a mezőgazdaság alapjaival foglalkozó kézikönyvet adjon ki szlovák és cseh szerzők tollából. A Brázda segítségével az Oráő még 1949-ben a tervezett 12 könyv helyett 32-t ad ki, melyek segítségével a kis és középparasztok elmélyíthették szaktudásukat. Az Oráč első nyomtatványai közé a földművesek részére kiadott gyakorlati könyvecskék tartoztak, mint például a Tarlóhántás, Munkaversennyel a termelés fokozásáért, Védjük erdőinket a tűztől, Hajdanában és ma, A legelők helyes kihasználása stb. Az, hogy az Oráő tevékenysége a kezdeti időszakban elsősorban a terjedelmileg kisebb könyvekre, szakbrozsúrákra irányult, abból adódott, hogy az ily formában kiadott ismeretterjesztő anyagok, mélyek röviden, szabatosan, érthető stílusban adtak választ a gyakorlati kérdésekre — anyagilag valamennyi mezőgazdasági dolgozó részére hozzáférhetővé váltak — ezenkívül előállításuk is olcsóbb, gyorsabb volt. Összefüggött ez továbbá a földművesek és a többi olvasó szaktudásával ts. A kiadott könyvek közül elsősorban az orosz nyelvből lefordított művek voltak értékesek, melyek a kolhozok tapasztalatairól számolnak be, s e tapasztalatokat földműveseink felhasználhatták saját munkájuknál és könnyebben tájékozódhattak a közös gazdálkodás bonyolult kérdéseiben. Az akkori szovjet fordítások közül elsősorban Stejman: Hogyan létesült a karavajevoi rekord-csorda, Dubkoveckíj: Hogyan építettük kolhozunkat, Mozolov: Agrotechnika, Angeliná: A kolhozföldek emberei, Nyikolajeva: Az aratás, Denisov: Munkaszervezés a szarvasmarha-farmon, Momme-Novikov. Általános zootechnika stb. c. művek érdemelnek figyelmet. Ezerkilencszázötvenháromban kezdték szervezni az állami könyvkiadókat. Az Oráč tevékenységét 1953. január 1-től a prágai Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó bratislavai üzeme vette át. A volt Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalban úgy döntöttek, hogy lehetséges, sőt gazdaságilag előnyös is, ha a szakfolyóiratokat országos méretben adják ki. így is történt. Az érdekszövetségek folyóiratait öszszevonták a Prágában kiadott országos folyóiratokkal. A Rofnický hlas, és a Rofnická nedeľa című hetilapok fúziójából született a Rolnické noviny, mely eleinte heti kétszeri, majd háromszori kiadásban jelent meg. Az Állami Mezőgazdasági Kiadó még a következő sajtótermékeket jelentette meg: — Szabad Földműves, (a magyar me zőgazdaságl dolgozók hetilapja) — Družstevná výroba, (kéthetente megjelenő szaklap a szövetkezetek funkcionáriusai részére) — Szövetkezeti termelés, kéthetente megjelenő magyar lap) — Poľana, (az erdőtermelésbsn dolgozók szaklapja — (1954. január 1-től a Les nevet vette fel) A mezőgazdasági sajtóban beállott változás kedvezőtlenül befolyásolta az érdekszövetség sajtótermékeinek terjesztését és kihasználását, ezért már négy év múlva Ismét megjelennek az eredeti lapok. Hogy ez menynyire indokolt volt, azt legjobban a folyóiratok jelenlegi magas példányszáma bizonyítja. Az említett átszervezés a könyvkiadói tevékenységet lényegesen nem befolyásolta. Néhány új könyvsorozat is született. Pl. A növénytermesztés és állattenyésztés, Ökonómia, Gépesítés, Erdészet és vadászat, továbbá tankönyvek, aktualitások és néhány magyar kiadvány is napvilágot látott. A könyvkiadói tevékenység úgy' volt irányítva, hogy a lehető legjobban segítse falvaink kulturális életének fejlődését a mezőgazdasági dolgozók szakmai műveltségét. Az élenjáró egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok kimagasló eredményeinek népszerűsítésével hozzájáruljon a szövetkezeti gazdálkodás színvonalának emeléséhez. Szlovák írta: Juraj Ferenčík és cseh szerzők tollából megkezdődött az igényesebb művek kiadása is. Elsősorban Maloch: Takarmányozás, Hlaváč és Bojüansky: Burgonya, Szaldun: Rostnövények, Kováč: Juhtenyésztés, Fiséra: Tervezés a szövetkezetekben, Herzig: A gazdasági állatok takarmányozása és a racionális hústermelés stb. c. könyvek érdemelnek figyelmet. Ezeket és más szakkiadványokat a mezőgazdasági középiskolák, valamint a nitrai főiskola diákjai is felhasználták tanulmányaiknál. A szlovákiai kiadók önállósága és felelőssége megszilárdításának szükségessége. valamint a nemzeti könyvkultúra fejlődése érdekében újabb változásokat eszközöltek a kiadóvállalatok szerkezetében. Ezerkilencszázötvenöt július 1-én megalakult a Szlovák Mezőgazdasági Kiadóvállalat, mely a könyvkiadáson kívül folyóiratokat és a mezőgazdasági üzemek és szervezetek részére űrlapokat és egyéb nyomtatványokat is kiad. A Szlovák Mezőgazdasági Kiadó az időszakos és nem periodikus sajtótermékeket csak 1956-ig adja ki. Ezerkilencszázötvenhét január 1-vel megalakult a Mezőgazdasági Kiadó, mely a mezőgazdasági folyóiratok és aktualitások kiadását Is átvette. A vállalat további kiadói tevékenységét már lényegesen nem befolyásolták egyéb szervezési tényezők, inkább csak a mezőgazdaság fejlődése, különösen a szakosítás és az integráció, valamint az ebből adódó változások a termelés és a munkaerők öszszetételében. Ebben az időben a kiadó egyik leg-
