Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám

1974. április 20.-13 Préselt takarmányok az iparszerű szarvasmarhatartásban 4. táblázat (Folytatás a 12. oldalról.) nek a lucernaszénával, ez pedig le­hetővé teszi, hogy csökkentsük a szálastakarmányok vetésterületét és a szántóföldek egy részét a szemes­­termények termesztésére használhas­suk fel. A 4. táblázatban példaként ismer­tetjük, hogy e Benešovi járási Zdisla­­vicei szövetkezet vetésforgója miként változott meg a préselt takarmányok etetésének hatására. A szövetkezet a burgonyatermesztő vidéken -van; me­zőgazdaságilag művelhető területe 2417 ha. A BSZ—18 dobszárító alkal­mazása és a komplett szalmapogácsák etetése a takarmányadagban lehető­séget nyújt arra, hogy lényegesen csökkentsék a szálastakarmányok ve­tésterületét. A takarmánypogácsák az állatok termelését növelő közvetlen hatásu­kon kívül közvetve is fokozzák a me­zőgazdasági termelést. A szálastakár­­mányok meleg levegővel való szárí­tásakor ugyanis a minimumra csök­ken a táplálóanyagveszteség, ami nem küszöbölhető ki a zöldtakarmányok másfajta tartósítási módszereinél. A mesterségesen szárított szálastakar­mányok veszteségei sem fordulnak elő, melyek a zöldtakarmányok más tartósítási módszerei esetén 10—35 százalékot érnek el. A szarvasmarhák préselt takarmá­nyokkal való etetésekor kisebb táro­lóhelyre van szükség, egyszerűbb a takarmány szállítása és az etetővá­lyúba juttatása. Mindezek amellett szólnak, hogy alkalmazzuk ezeket a takarmányokat az iparszerű szarvas­­marha etetésben. Jóllehet a zöldtakarmány szárítása és pogácsázása több költséget Igényel, mégis a pogácsák nagyon hatékonyan etethetők a szarvasmarhákkal, külö­nösen amikor nagy az állatkoncentrá­ció a nagyüzemi iparszerű állattar­tásban. A PRÉSELT TAKARMÁNYOK TÄROLÄSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban a préselt takarmányokat fő­képpen szénapajtákban és egyéb tömegtakarmány-raktárakban fogjuk tárolni. A pogácsákat, mielőtt tárolásra ke­rülnek, hűteni és természetes szárí­tással vagy mesterséges szellőztetés­sel szárítani kell, hogy nedvességtar­talmuk ne haladja meg a 14 °/o-ot. Nagyobb nedvességtartalom elősegíti a pogácsák megpenésedését és rom­lását. A kész pogácsákat először vé­kony rétegben' a padlón tároljuk, s csupán 12—14 óra elmúltával rak­juk föl magasabb sorokba. A préselt takarmányoknak a tehén- zunk, ha azonban az istállók mellett istállóba való szállítása technológiai- épültek, beépített berendezéseket, pél­­lag a tárolóhely távolságától függ. Ha dául szállítócsigákat vagy szalagokat a raktárak messze vannak, akkor használjunk, mozgó szállítóeszközöket alkalmaz-1. táblásat Az emészthető nitrogéntartalmú anyagok (ENA) és a Karotin mennyisége a takarmányban, a szárítási technológiától függően. Szárítási technológia Nedvesség tartalom % 1 kg takarmány szárazanyag tartalma 1 q takarmány ENA Karotín tartalma % ENA Karotín mg Kereteken .. Hőlégszárítókban . 10 10 6 nyomokban 5 400 nyomokban 16 230 14 000 20,7 Takarmányadagok Takarmány­növények szenázs beleértve vagy szilázs a veszteséget szenázs vagy szilázs + pogácsák beleértve a veszteséget ha szárazanyag ha szárazanyag q q Évelő füvek 170 12 750 lei 12 075 Pillangósok — — 90 6 300 Silókukorica 487 48 830 247 22 230 Rét és legelő 362 18 100 362 18 100 Szántóföld összesen 657 74 680 498 58 705 Rét és legelő 362 362 Szálastakarmá­nyokkal és takar­mánynövényekkel bevetett szántóföld összesen 32,75 % 24,82 “A 2. táblázat Az évente 3500 liter tejet termelő fejőstehén takarmányadagja Takarmányozási időszak Takarmány Napi adag kg Nyár Zöld lucerna 30 / Koncentrátum 5 Takarmányszalma 3 Tél Sllézott répaszeletek 35 Koncentrátum 5,5 Takarmányszalma 4 Megjegyzés: 100 kg nyáron etetett koncentrátum 47 kg szemestakarmányt, 20 kg szárított préselt répaszeletet, 8 kg szárított répaszeletet, 7 kg szárí­tott cukorrépát, 15 kg melaszt, 3 kg ásványi anyagot tartalmaz; 1 liter tej szemestakarmány szükséglete 0,20 kg. 100 kg télen etetett koncentrátum 42 kg szemestakarmányt, 24,5 kg szárított füvet, 25 kg szárított cukorrépát, 4 kg melaszt, 2 kg ásványi anyagot, 2,5 kg karbamidot tartalmaz, 1 liter tej szemes-takarmány szükséglete 0,20 kg. Tapasztalataink a szójatermesztésben Azt hiszem, nem tévedek, amikoi azt állítom, hogy a búza, a kukorica és a lucerna termesztése mellett a szójának is nagy népgazdasági jelen­tősége van. Pár esztendővel ezelőtt azért döntöttünk úgy, hogy termő­­területét egyre bővítjük. Gazdaságunk­ban ehhez eléggé megfelelőek a fel­tételek, hiszen a virágzást és a be­­érést befolyásolható természeti té­nyezők rendelkezésre állnak. Termesztése folytán megfigyeltük, hogy az egyenletes hőmérséklet mel­lett különösen a csírázás, a virágzás és a magkötés időszakában nagyon igényli a vizet. A meleg és csapadék nélküli Július és augusztus hónapok­ban elrúgja a virágzatot, esetleg a még teljesen fejletlen hüvelyeket és a levélzetet, ha elegendő vízmennyi­ség nem áll rendelkezésre; ezért szükséges a szóját öntözni. Megfigyeltük azt is, hogy amikor nem teremtettük meg a gyökérgumók kifejlődését célzó feltételeket, a te­­nyészidő előtt és után tiszta ható­anyagban 140 kg nitrogént kellett adnunk a szójaterület hektárjára. Te­hát vetés előtt 110 kg ammóniasalét­romot, a tenyészidőben pedig 30 kg salétromot. Meg kell jegyeznem továbbá, hogy a szója tápanyagellátásában legalkal­masabb foszfortrágyának bizonyult — az őszön adagolt — Thomas-salak, mintegy kétharmad részben és a ve­tés előtt pedig bedolgoztuk a megfna­­radt mennyiséget szuperfoszfát for­májában. így az egész foszforadag — tiszta hatóanyagban — 70 kg-nak megfelelő tápanyag mennyiséget tett ki. Kálitrágyaként a kálisó bizonyult a legmegfelelőbbnek, melyből hektáron­ként — tiszta hatóanyagban — 130 kg-ot adtunk a szója alá. Ami a fajtaválasztékot illeti gazda­ságunkban a Nigra és a Zora fajták termesztésével az alábbi tapasztalatok birtokába jutottunk: Megfigyeléseink szerint a Nigra szójafajtának a tenyészideje 135—140 nap. Növényzetének a magassága 90— 100 cm közt váltakozik, virágzata fe­hér, s egy csomóban a hüvelyek szá­ma mintegy 3—5 darab. Egy hüvely­ben rendszerint 2—3 mag helyezkedik el. A mag alakja gömbölyű, eléggé nagy és fekete színezetű. A szója ezermag-súlya 160 gr. A hüvelyek a növényzeten a talajtól számított 11— 15 cm magasságban helyezkednek el. A középkorai érésű Zora szójafajta tenyészideje 125—136 nap között vál­takozik. A növényzet magassága 90— 112 cm. Virágzata fürtszerű és ibolya színezetű, hüvelyeinek száma egy cso­móban 2—6, és a hüvelyben mintegy 1— 3 mag található. Magja sárgás szí­nű és ezermagsúlya 150 gr. Hüvelyei a talajtól 10—16 cm magasságban he­lyezkednek el. A Merit a Zorához hasonló fajta, igen meghálálja az öntözést. Tenyész­ideje mintegy 10 nappal hosszabb a Zoráénál. Ezt a fajtát még csak egy éven termeltük, s így tapasztalatok hiányában nem mondhatunk róla dön­tő véleményt. A szójatermesztésben szerzett ta­pasztalataink szerint az általunk ed­dig termelt fajták nem voltak igénye­sek az előveteményre, ám a jó elő­­veteményt jól meghálálták. Többnyire 2— 3 évvel az istállőtrágyázott kapá­sok után soroljuk be a szóját a vetés­forgóba. Körülményeink között, főleg a szójatermesztés bevezetésekor, szá­molni kellett azzal, hogy legalább két éven keresztül egy helyen fogjuk ter­3. táblázat A szalmapogácsák alkalmazása melni a szóját. Rájöttünk, hogy ez he­lyes is, mert ez esetben ad a legjobb hozamot. Azt is megfigyeltük, hogy helyes agrotechnika esetén gyommen­tesig és nitrogénben gazdaggá teszi a talajt, vagyis elmondható, hogy a szója kitűnő elővetemény. A szója­­termesztésre szánt parcellák kiválasz­tásakor mindig ügyelünk arra, hogy ne olyan földet válasszunk, amelyben előzőleg kukoricát termeltünk és Zea­­zint vagy egyéb — a szójára károsan ható — gyomirtó szert alkalmaztunk. Nálunk a cukorrépa után termesztett szója adja a legjobb átlaghozamokat. A talajelőkészítési tapasztalataink szerint legjobb az időben végzett tar­ló- vagy középszántás után kiszórni a műtrágyát, majd ezt mélyszántással bedolgozni a talajba. Tavasszal elő­ször simítózni és boronázni kell, hogy elegyengessük a talaj és meggátoljuk a talajnedvesség elpárolgását. Ez egyébként azért is fontos, mert meg­figyeléseink szerint az egyenes talaj­felület figyelemre méltóan csökkenti a betakarítási veszteséget. Az állan­dó vízellátás és a gyors kelés érdeké­ben szilárd magágyat készítünk, hogy a magágy összeköttetésben legyen a feltalaj alsó rétegével. Tavasszal 8— 10 cm mélyen lazítjuk a talajt, s ebbe a mélységbe dolgozzuk be a Treflan gyomirtó szert is. A vegyszeres gyomirtást egyébként mi így végezzük: vetés előtt 3—4 li­ter Treflant permetezünk ki 400—500 liter vízben egy hektárra, s a permet­­anyagot azonnal bedolgozzuk 8—10 cm mélyen a talajba. Vetés után 300 liter vízben 1,5—2 kg Selektin készít­ményt permetezünk Ki hektáronként. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Selektin árt a csírázó szójának, ezért legfeljebb 3 cm mélyen lehet csak bedolgozni a földbe. Vannak pe­dig már egyéb gyomirtók is, de azok­ból még ezidáig nem sikerült besze­reznünk semmit. Gazdaságunkban a betakarításnál és az egész tenyészidőben nagy gon­dot fordítunk a vetőmagra. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a vetőmag tisztasága legalább 97 %-os, csíraképessége pedig legalább 90 szá­zalékos legyen. Vetés előtt a vető­magot beoltjuk. Egy kis üveg oltó­anyaggal egy hektárra elegendő ma­got kezelünk. A nedves vetőmagot árnyékos- helyen terítjük el száradni. A csávázást mindig a vetőmag oltása előtt végezzük el. Tapasztalataink szerint akkor leg­jobb vetni, amikor a talaj már 8—10 C fokra felmelegedett. Ez viszonyaink között április derekán, 20-a táján kö­vetkezik be. A magot 45 cm-es sor­távolságra, 4—6 cm mélyre vetjük. Mi SPC-6 pneumatikus vetőgéppel vetünk. Egy hektárra átlagosan mintegy 600 ezer csíraképes magot vetünk ki, — vagyis 100—110 kg vetőmagot hasz­nálunk fel hektáronként. Megfigyeltük, hogy a vetés utáni hengerezés elősegíti a gyors és egyen­letes kelést. Közvetlenül a kelés előtt végzett boronázás megtöri a földkérget, ami szerintünk szintén hasznos. A tenyészidőben legalább egyszer megöntözzük a növényzetet, 30—50 mm csapadékot adunk, mert ismereteink szerint a nedvesség hiá­nya kedvezőtlen tényező szokott len­ni. Nem feledkezünk meg a kártevők elleni védekezésről, sem. A takács­atkák ellen Arafosfotiont alkalma­(Folytatás a 14. oldalon.) Szarvasmarhák hasznosítás szerint Tömeg takarmány­fogyasztás szárazanyag kg-ban Szalmapogácsa Az összes fogyasztás szárazanyagból szárazanyag pogácsa kg-ban % Fejőstehenek 8,50 5,40 33,84 Tenyészüszők 2,60 2,70 50,94 Hízómarhák 4,40 5,40 55,10 DUŠAN PAGAC, A GÉP- ÉS TRAKTORÄLLOMÄSOK VéZÉRIGAZGATÖSAGANAK NÖVÉNYVÉDELMI DOLGOZÓJA: A növényvédelem leghatékonyabbnak bizonyuló eszközei Közismert hogy a szója növény­­védelmére megközelítően nyolc­­venféle vegyszert lehet alkalmazni. Én most azokat a vegyszereket Is­mertetem, amelyek a tapasztala­taink szerint eddig a leghatéko­nyabbaknak bizonyultak. A szója védelmére a Treflan ЕС—2 nevet viselő vegyszert ajánl­ják. Ezt hektáronként 3,5—4 lite­res adagban ajánlatos alkalmazni. Fontos, hogy e vegyszert reggel vagy este alkalmazzuk, s napköz­ben csak felhős égbolt esetén, mert 20 C fok feletti hőmérsékleten el­veszti hatását. Ugyanis az erősebb napfény ibolyántúli sugárzása 48 órán belül megsemmisíti a vegy­szer hatóanyagát. Ezért közvetle­nül az alkalmazás után dolgozzuk ezen vegyszert 6—8 cm-es mély­ségben a talajba. Általában el­mondható, hogy 1974-ben növény­védő vegyszerekkel a szója egész vetésterületét elláthatjuk. A növényvédő vegyszereket kü­lönféle kombinációban Is alkalmaz­ni fogjuk és további változatként egy hektárra számítva 2 kg Afa­­lont plusz 1,3—1,5 kg Rizolant használunk fel egyldőben. Ezen kombinált változat megkívánja, hogy a vegyszert a vetést követően legkésőbb 6 napon belül talajba munkáljuk, mert különben fito­­toxíkus, vagyis növénymérgező ha­tásúvá válik. Vigyázzunk arra, ne­hogy az Afalont túladagoljuk és hektáronként 2 kg-nál többet jut­tassunk ki, mert a kedvezőtlen talajnedvesésgi viszonyok közepet­te az Afalon fitotoxikus hatásúvá válhat. Sokan azt állítják, hogy nincsen megoldva a szója másodlagos el­­gyomosodásának megakadályozása. Ez az állítás nem állja meg a he­lyét, mert ha például a Treflan ЕС—2 vegyszert Afalonnal kombi­nálva alkalmazzuk, úgy annak el­lenére, hogy a Treflan ЕС—2 a keresztes virSgúakra nincsen ha­tással, ezen gyomok 60—80 száza­lékát mégis kiirthatjuk. Ezen kér­dést 1975-ben a Basagran nevű ké­szítmény oldja majd meg, amelyből bizonyos mennyiség már idén is kezünkbe kerülhet. Ez úgynevezett kontakt vegyszer és- akkor kell al­kalmazni, amikor a kibújt szójá­nak már 4—5 rendes levele van. Ezen vegyszer szükséges mennyi­ségben történő megjelenéséig a felmaradé keresztesvirágú gyom­növényeket sarabolással kell irta­nunk. A szójában mégegy vegyszer­­kombináció alkalmazható, mégpe­dig a Treflan ЕС—2, Gesagard kombinációjával. Figyelmeztetnem kell arra, hogy a Gesagard már a triazinok csoportjába tartozik, a­­melyek hatása gyors. Amennyiben triazin jellegű gyökérherbicidek, vagyis például Simazin vagy Zea­­zin használata után közvetlenül kerül sor a szója termesztésére, ott nagyon kell vigyázni, mert ha az előző évben a kérdéses terüle­ten hektáronként 2 kg Zeazint al­kalmaztunk a kukoricában, úgy a fitotoxikus hatás tönkre teheti a szója idei veteményét. A szója vo­natkozásában a fent említett vegy­szereken kívül egyelőre mást, te­hát jobb vegyszereket nem ajánl­hatunk. Ami a szója gombabetegségekkel szembeni védelmét illeti, a hely­zetet egyenlőre a vetőmag csává­­zásával oldjuk meg, amelyhez Her­mái L nevű készítményt alkalma­zunk, mázsánként! 300 grammos adagban, kivéve a Duna-menti vé­dett terültet. A múltévi kormány­­rendelet- értelmében a föld mélyé­ben levő természetes csallóközi ivóvíztartály víztisztaságának vé­delme érdekében ugyanis az egész Dunajská Streda-i (dunaszerdahe­­lyi) járásban, továbbá a galántai járás néhány községének terüle­tén, valamint a bratislaval-vidéki járás hat községének területén, klórozott szénhydroxidokat alkal­mazni nem szabad. A kártevő-előrejelzés alapján ebben az évben a szója vetésterü­letein Is megjelenik majd a közön­­séegs vetési bagolypille hernyója, amely ellen a következő vegysze­rekkel védekezhetünk. Ezek közé tartozik a Malation E—50, amely­ből hektáronként 2 litert alkalma­zunk, a Soldep, amelyből hektá­ronként 4 litert használunk, vala­mint a Vofatox Spricfulver 30, amelyből hektáronként 2 kg-ot al­kalmazunk. A drötféreg ellen az említett víztísztasági védett terü­let kivételével hektáronként 30— 40 kg Lidenalt alkalmazhatunk. Egyébként Dyfonat-ot (kereskedel­mi nevén Niran G 10-et) alkalmaz­hatunk, hektáronként 30—40 kg-os adagban. A védett területen hasz­nálhatjuk még a granulált Eka­­toxot, 60—80 kg-os hektáronkénti adagban. A védett körzeten kivüli helyeken használható a Nyran G vegyszer. A szójában előforduló takács­atkák ellen Arafosfotion-t alkal­mazhatunk hektáronkénti 2 literes adagban, Metation E 50-et, hektá­ronkénti 1,5 literes adagban, Antio Fosfotion-t 2 literes adagban, to­vábbá Fosdrin 24 ЕС nevű vegy­szert 0,9 literes hektáronkénti adagban. Ezen vegyszerek kapha­tók és felhasználhatók a takácsat­kák és más szívórovarok elleni vé­dekezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom