Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám
1974. április 20.-13 Préselt takarmányok az iparszerű szarvasmarhatartásban 4. táblázat (Folytatás a 12. oldalról.) nek a lucernaszénával, ez pedig lehetővé teszi, hogy csökkentsük a szálastakarmányok vetésterületét és a szántóföldek egy részét a szemestermények termesztésére használhassuk fel. A 4. táblázatban példaként ismertetjük, hogy e Benešovi járási Zdislavicei szövetkezet vetésforgója miként változott meg a préselt takarmányok etetésének hatására. A szövetkezet a burgonyatermesztő vidéken -van; mezőgazdaságilag művelhető területe 2417 ha. A BSZ—18 dobszárító alkalmazása és a komplett szalmapogácsák etetése a takarmányadagban lehetőséget nyújt arra, hogy lényegesen csökkentsék a szálastakarmányok vetésterületét. A takarmánypogácsák az állatok termelését növelő közvetlen hatásukon kívül közvetve is fokozzák a mezőgazdasági termelést. A szálastakármányok meleg levegővel való szárításakor ugyanis a minimumra csökken a táplálóanyagveszteség, ami nem küszöbölhető ki a zöldtakarmányok másfajta tartósítási módszereinél. A mesterségesen szárított szálastakarmányok veszteségei sem fordulnak elő, melyek a zöldtakarmányok más tartósítási módszerei esetén 10—35 százalékot érnek el. A szarvasmarhák préselt takarmányokkal való etetésekor kisebb tárolóhelyre van szükség, egyszerűbb a takarmány szállítása és az etetővályúba juttatása. Mindezek amellett szólnak, hogy alkalmazzuk ezeket a takarmányokat az iparszerű szarvasmarha etetésben. Jóllehet a zöldtakarmány szárítása és pogácsázása több költséget Igényel, mégis a pogácsák nagyon hatékonyan etethetők a szarvasmarhákkal, különösen amikor nagy az állatkoncentráció a nagyüzemi iparszerű állattartásban. A PRÉSELT TAKARMÁNYOK TÄROLÄSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a préselt takarmányokat főképpen szénapajtákban és egyéb tömegtakarmány-raktárakban fogjuk tárolni. A pogácsákat, mielőtt tárolásra kerülnek, hűteni és természetes szárítással vagy mesterséges szellőztetéssel szárítani kell, hogy nedvességtartalmuk ne haladja meg a 14 °/o-ot. Nagyobb nedvességtartalom elősegíti a pogácsák megpenésedését és romlását. A kész pogácsákat először vékony rétegben' a padlón tároljuk, s csupán 12—14 óra elmúltával rakjuk föl magasabb sorokba. A préselt takarmányoknak a tehén- zunk, ha azonban az istállók mellett istállóba való szállítása technológiai- épültek, beépített berendezéseket, péllag a tárolóhely távolságától függ. Ha dául szállítócsigákat vagy szalagokat a raktárak messze vannak, akkor használjunk, mozgó szállítóeszközöket alkalmaz-1. táblásat Az emészthető nitrogéntartalmú anyagok (ENA) és a Karotin mennyisége a takarmányban, a szárítási technológiától függően. Szárítási technológia Nedvesség tartalom % 1 kg takarmány szárazanyag tartalma 1 q takarmány ENA Karotín tartalma % ENA Karotín mg Kereteken .. Hőlégszárítókban . 10 10 6 nyomokban 5 400 nyomokban 16 230 14 000 20,7 Takarmányadagok Takarmánynövények szenázs beleértve vagy szilázs a veszteséget szenázs vagy szilázs + pogácsák beleértve a veszteséget ha szárazanyag ha szárazanyag q q Évelő füvek 170 12 750 lei 12 075 Pillangósok — — 90 6 300 Silókukorica 487 48 830 247 22 230 Rét és legelő 362 18 100 362 18 100 Szántóföld összesen 657 74 680 498 58 705 Rét és legelő 362 362 Szálastakarmányokkal és takarmánynövényekkel bevetett szántóföld összesen 32,75 % 24,82 “A 2. táblázat Az évente 3500 liter tejet termelő fejőstehén takarmányadagja Takarmányozási időszak Takarmány Napi adag kg Nyár Zöld lucerna 30 / Koncentrátum 5 Takarmányszalma 3 Tél Sllézott répaszeletek 35 Koncentrátum 5,5 Takarmányszalma 4 Megjegyzés: 100 kg nyáron etetett koncentrátum 47 kg szemestakarmányt, 20 kg szárított préselt répaszeletet, 8 kg szárított répaszeletet, 7 kg szárított cukorrépát, 15 kg melaszt, 3 kg ásványi anyagot tartalmaz; 1 liter tej szemestakarmány szükséglete 0,20 kg. 100 kg télen etetett koncentrátum 42 kg szemestakarmányt, 24,5 kg szárított füvet, 25 kg szárított cukorrépát, 4 kg melaszt, 2 kg ásványi anyagot, 2,5 kg karbamidot tartalmaz, 1 liter tej szemes-takarmány szükséglete 0,20 kg. Tapasztalataink a szójatermesztésben Azt hiszem, nem tévedek, amikoi azt állítom, hogy a búza, a kukorica és a lucerna termesztése mellett a szójának is nagy népgazdasági jelentősége van. Pár esztendővel ezelőtt azért döntöttünk úgy, hogy termőterületét egyre bővítjük. Gazdaságunkban ehhez eléggé megfelelőek a feltételek, hiszen a virágzást és a beérést befolyásolható természeti tényezők rendelkezésre állnak. Termesztése folytán megfigyeltük, hogy az egyenletes hőmérséklet mellett különösen a csírázás, a virágzás és a magkötés időszakában nagyon igényli a vizet. A meleg és csapadék nélküli Július és augusztus hónapokban elrúgja a virágzatot, esetleg a még teljesen fejletlen hüvelyeket és a levélzetet, ha elegendő vízmennyiség nem áll rendelkezésre; ezért szükséges a szóját öntözni. Megfigyeltük azt is, hogy amikor nem teremtettük meg a gyökérgumók kifejlődését célzó feltételeket, a tenyészidő előtt és után tiszta hatóanyagban 140 kg nitrogént kellett adnunk a szójaterület hektárjára. Tehát vetés előtt 110 kg ammóniasalétromot, a tenyészidőben pedig 30 kg salétromot. Meg kell jegyeznem továbbá, hogy a szója tápanyagellátásában legalkalmasabb foszfortrágyának bizonyult — az őszön adagolt — Thomas-salak, mintegy kétharmad részben és a vetés előtt pedig bedolgoztuk a megfnaradt mennyiséget szuperfoszfát formájában. így az egész foszforadag — tiszta hatóanyagban — 70 kg-nak megfelelő tápanyag mennyiséget tett ki. Kálitrágyaként a kálisó bizonyult a legmegfelelőbbnek, melyből hektáronként — tiszta hatóanyagban — 130 kg-ot adtunk a szója alá. Ami a fajtaválasztékot illeti gazdaságunkban a Nigra és a Zora fajták termesztésével az alábbi tapasztalatok birtokába jutottunk: Megfigyeléseink szerint a Nigra szójafajtának a tenyészideje 135—140 nap. Növényzetének a magassága 90— 100 cm közt váltakozik, virágzata fehér, s egy csomóban a hüvelyek száma mintegy 3—5 darab. Egy hüvelyben rendszerint 2—3 mag helyezkedik el. A mag alakja gömbölyű, eléggé nagy és fekete színezetű. A szója ezermag-súlya 160 gr. A hüvelyek a növényzeten a talajtól számított 11— 15 cm magasságban helyezkednek el. A középkorai érésű Zora szójafajta tenyészideje 125—136 nap között váltakozik. A növényzet magassága 90— 112 cm. Virágzata fürtszerű és ibolya színezetű, hüvelyeinek száma egy csomóban 2—6, és a hüvelyben mintegy 1— 3 mag található. Magja sárgás színű és ezermagsúlya 150 gr. Hüvelyei a talajtól 10—16 cm magasságban helyezkednek el. A Merit a Zorához hasonló fajta, igen meghálálja az öntözést. Tenyészideje mintegy 10 nappal hosszabb a Zoráénál. Ezt a fajtát még csak egy éven termeltük, s így tapasztalatok hiányában nem mondhatunk róla döntő véleményt. A szójatermesztésben szerzett tapasztalataink szerint az általunk eddig termelt fajták nem voltak igényesek az előveteményre, ám a jó előveteményt jól meghálálták. Többnyire 2— 3 évvel az istállőtrágyázott kapások után soroljuk be a szóját a vetésforgóba. Körülményeink között, főleg a szójatermesztés bevezetésekor, számolni kellett azzal, hogy legalább két éven keresztül egy helyen fogjuk ter3. táblázat A szalmapogácsák alkalmazása melni a szóját. Rájöttünk, hogy ez helyes is, mert ez esetben ad a legjobb hozamot. Azt is megfigyeltük, hogy helyes agrotechnika esetén gyommentesig és nitrogénben gazdaggá teszi a talajt, vagyis elmondható, hogy a szója kitűnő elővetemény. A szójatermesztésre szánt parcellák kiválasztásakor mindig ügyelünk arra, hogy ne olyan földet válasszunk, amelyben előzőleg kukoricát termeltünk és Zeazint vagy egyéb — a szójára károsan ható — gyomirtó szert alkalmaztunk. Nálunk a cukorrépa után termesztett szója adja a legjobb átlaghozamokat. A talajelőkészítési tapasztalataink szerint legjobb az időben végzett tarló- vagy középszántás után kiszórni a műtrágyát, majd ezt mélyszántással bedolgozni a talajba. Tavasszal először simítózni és boronázni kell, hogy elegyengessük a talaj és meggátoljuk a talajnedvesség elpárolgását. Ez egyébként azért is fontos, mert megfigyeléseink szerint az egyenes talajfelület figyelemre méltóan csökkenti a betakarítási veszteséget. Az állandó vízellátás és a gyors kelés érdekében szilárd magágyat készítünk, hogy a magágy összeköttetésben legyen a feltalaj alsó rétegével. Tavasszal 8— 10 cm mélyen lazítjuk a talajt, s ebbe a mélységbe dolgozzuk be a Treflan gyomirtó szert is. A vegyszeres gyomirtást egyébként mi így végezzük: vetés előtt 3—4 liter Treflant permetezünk ki 400—500 liter vízben egy hektárra, s a permetanyagot azonnal bedolgozzuk 8—10 cm mélyen a talajba. Vetés után 300 liter vízben 1,5—2 kg Selektin készítményt permetezünk Ki hektáronként. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Selektin árt a csírázó szójának, ezért legfeljebb 3 cm mélyen lehet csak bedolgozni a földbe. Vannak pedig már egyéb gyomirtók is, de azokból még ezidáig nem sikerült beszereznünk semmit. Gazdaságunkban a betakarításnál és az egész tenyészidőben nagy gondot fordítunk a vetőmagra. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a vetőmag tisztasága legalább 97 %-os, csíraképessége pedig legalább 90 százalékos legyen. Vetés előtt a vetőmagot beoltjuk. Egy kis üveg oltóanyaggal egy hektárra elegendő magot kezelünk. A nedves vetőmagot árnyékos- helyen terítjük el száradni. A csávázást mindig a vetőmag oltása előtt végezzük el. Tapasztalataink szerint akkor legjobb vetni, amikor a talaj már 8—10 C fokra felmelegedett. Ez viszonyaink között április derekán, 20-a táján következik be. A magot 45 cm-es sortávolságra, 4—6 cm mélyre vetjük. Mi SPC-6 pneumatikus vetőgéppel vetünk. Egy hektárra átlagosan mintegy 600 ezer csíraképes magot vetünk ki, — vagyis 100—110 kg vetőmagot használunk fel hektáronként. Megfigyeltük, hogy a vetés utáni hengerezés elősegíti a gyors és egyenletes kelést. Közvetlenül a kelés előtt végzett boronázás megtöri a földkérget, ami szerintünk szintén hasznos. A tenyészidőben legalább egyszer megöntözzük a növényzetet, 30—50 mm csapadékot adunk, mert ismereteink szerint a nedvesség hiánya kedvezőtlen tényező szokott lenni. Nem feledkezünk meg a kártevők elleni védekezésről, sem. A takácsatkák ellen Arafosfotiont alkalma(Folytatás a 14. oldalon.) Szarvasmarhák hasznosítás szerint Tömeg takarmányfogyasztás szárazanyag kg-ban Szalmapogácsa Az összes fogyasztás szárazanyagból szárazanyag pogácsa kg-ban % Fejőstehenek 8,50 5,40 33,84 Tenyészüszők 2,60 2,70 50,94 Hízómarhák 4,40 5,40 55,10 DUŠAN PAGAC, A GÉP- ÉS TRAKTORÄLLOMÄSOK VéZÉRIGAZGATÖSAGANAK NÖVÉNYVÉDELMI DOLGOZÓJA: A növényvédelem leghatékonyabbnak bizonyuló eszközei Közismert hogy a szója növényvédelmére megközelítően nyolcvenféle vegyszert lehet alkalmazni. Én most azokat a vegyszereket Ismertetem, amelyek a tapasztalataink szerint eddig a leghatékonyabbaknak bizonyultak. A szója védelmére a Treflan ЕС—2 nevet viselő vegyszert ajánlják. Ezt hektáronként 3,5—4 literes adagban ajánlatos alkalmazni. Fontos, hogy e vegyszert reggel vagy este alkalmazzuk, s napközben csak felhős égbolt esetén, mert 20 C fok feletti hőmérsékleten elveszti hatását. Ugyanis az erősebb napfény ibolyántúli sugárzása 48 órán belül megsemmisíti a vegyszer hatóanyagát. Ezért közvetlenül az alkalmazás után dolgozzuk ezen vegyszert 6—8 cm-es mélységben a talajba. Általában elmondható, hogy 1974-ben növényvédő vegyszerekkel a szója egész vetésterületét elláthatjuk. A növényvédő vegyszereket különféle kombinációban Is alkalmazni fogjuk és további változatként egy hektárra számítva 2 kg Afalont plusz 1,3—1,5 kg Rizolant használunk fel egyldőben. Ezen kombinált változat megkívánja, hogy a vegyszert a vetést követően legkésőbb 6 napon belül talajba munkáljuk, mert különben fitotoxíkus, vagyis növénymérgező hatásúvá válik. Vigyázzunk arra, nehogy az Afalont túladagoljuk és hektáronként 2 kg-nál többet juttassunk ki, mert a kedvezőtlen talajnedvesésgi viszonyok közepette az Afalon fitotoxikus hatásúvá válhat. Sokan azt állítják, hogy nincsen megoldva a szója másodlagos elgyomosodásának megakadályozása. Ez az állítás nem állja meg a helyét, mert ha például a Treflan ЕС—2 vegyszert Afalonnal kombinálva alkalmazzuk, úgy annak ellenére, hogy a Treflan ЕС—2 a keresztes virSgúakra nincsen hatással, ezen gyomok 60—80 százalékát mégis kiirthatjuk. Ezen kérdést 1975-ben a Basagran nevű készítmény oldja majd meg, amelyből bizonyos mennyiség már idén is kezünkbe kerülhet. Ez úgynevezett kontakt vegyszer és- akkor kell alkalmazni, amikor a kibújt szójának már 4—5 rendes levele van. Ezen vegyszer szükséges mennyiségben történő megjelenéséig a felmaradé keresztesvirágú gyomnövényeket sarabolással kell irtanunk. A szójában mégegy vegyszerkombináció alkalmazható, mégpedig a Treflan ЕС—2, Gesagard kombinációjával. Figyelmeztetnem kell arra, hogy a Gesagard már a triazinok csoportjába tartozik, amelyek hatása gyors. Amennyiben triazin jellegű gyökérherbicidek, vagyis például Simazin vagy Zeazin használata után közvetlenül kerül sor a szója termesztésére, ott nagyon kell vigyázni, mert ha az előző évben a kérdéses területen hektáronként 2 kg Zeazint alkalmaztunk a kukoricában, úgy a fitotoxikus hatás tönkre teheti a szója idei veteményét. A szója vonatkozásában a fent említett vegyszereken kívül egyelőre mást, tehát jobb vegyszereket nem ajánlhatunk. Ami a szója gombabetegségekkel szembeni védelmét illeti, a helyzetet egyenlőre a vetőmag csávázásával oldjuk meg, amelyhez Hermái L nevű készítményt alkalmazunk, mázsánként! 300 grammos adagban, kivéve a Duna-menti védett terültet. A múltévi kormányrendelet- értelmében a föld mélyében levő természetes csallóközi ivóvíztartály víztisztaságának védelme érdekében ugyanis az egész Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban, továbbá a galántai járás néhány községének területén, valamint a bratislaval-vidéki járás hat községének területén, klórozott szénhydroxidokat alkalmazni nem szabad. A kártevő-előrejelzés alapján ebben az évben a szója vetésterületein Is megjelenik majd a közönséegs vetési bagolypille hernyója, amely ellen a következő vegyszerekkel védekezhetünk. Ezek közé tartozik a Malation E—50, amelyből hektáronként 2 litert alkalmazunk, a Soldep, amelyből hektáronként 4 litert használunk, valamint a Vofatox Spricfulver 30, amelyből hektáronként 2 kg-ot alkalmazunk. A drötféreg ellen az említett víztísztasági védett terület kivételével hektáronként 30— 40 kg Lidenalt alkalmazhatunk. Egyébként Dyfonat-ot (kereskedelmi nevén Niran G 10-et) alkalmazhatunk, hektáronként 30—40 kg-os adagban. A védett területen használhatjuk még a granulált Ekatoxot, 60—80 kg-os hektáronkénti adagban. A védett körzeten kivüli helyeken használható a Nyran G vegyszer. A szójában előforduló takácsatkák ellen Arafosfotion-t alkalmazhatunk hektáronkénti 2 literes adagban, Metation E 50-et, hektáronkénti 1,5 literes adagban, Antio Fosfotion-t 2 literes adagban, továbbá Fosdrin 24 ЕС nevű vegyszert 0,9 literes hektáronkénti adagban. Ezen vegyszerek kaphatók és felhasználhatók a takácsatkák és más szívórovarok elleni védekezésre.
