Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. április 20. 14. Agronómusok véleménye a hüvelyesek termesztéséről Tapasztalataink szójatermesztésben (Folytatás a 13. oldalról.) zunk. Meleg és nedves időjárású évben a szójaperonoszpóra ellen védjük a növényzetet. A galambok, fácánok és mezei nyulak kártétele ellen jé talajelőkészítéssel és helyes vetéssel védekezünk. Tapasztalataink szerint ugyanis ez biztosítja a gyors és egyenletes kelést. A szója gépi betakarítását illetőleg is vannak már bizonyos tapasztalataink. Mi SZK-4 és E-512 gabonakombájnnal végezzük a begyűjtést. Ezekről leszereljük a vezető-csúszótalpakat, a cséplődob fordulatszámát percenkénti 450—600-ra állítjuk, a dob és a kosár közti bemeneti nyílást 30, a kijöveti nyílást pedig 20 mm-re szabályozzuk. Az így beállított gépeket a szerzett tapasztalatok alapján maximum 3—4 km óránkénti sebességgel lehet üzemeltetni. Az említett módosítást, beállítást 14 százalékos magnedvesség esetén végezzük. Ha azonban nagyobb a magvak nedvességtartalma, mondjuk 22 százalék, akkor már észrevételeink szerint növelni kell a dob fordulatszámát. Itt szeretném megjegyezni, hogy gazdaságunkban nem felea-azünk meg a szója szalmájáról sem. Tudjuk, hogy ennek tápértéke vetekszik a közepes minőségű szénáéval, ezért felpréseljük és télen a juhok takarmányozásában hasznosítjuk. Gazdaságunk, a Gabcíkovóí * Állami Gazdaság, 1963 óta foglalkozik szójatermesztéssel. Bátran elmondhatom, sikerrel. Ezt az utóbbi négy év adatai is bizonyítják: 1970-ben és 1971- ben 70 hektáron 15,3 mázsa, illetve 15,8 q, 1972-ben és a múlt évben pedig már 80 hektáron 18,6 q, illetve 15,4 mázsa átlaghozamot értünk el. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy mindössze. 4 mm csapadék hullott nálunk a múlt év májusában, ezért öntözni kellett. Csupán az öntözési lehetőségnek köszönhetjük, hogy sikerült jó hozamot elérnünk. Ebből kiindulva azt javasoljuk minden agronómusnak, olyan helyre vesse a szóját, ahol szükség esetén dacolni tud az időjárással, meg tudja öntözni a szóját, mert ez egyik feltétele a szójatermesztés sikerességének. Hupka Vojtech mérnök, a GabCíkovói ÁG szakosított agronómusa Vetési idő, öntözés és nyomelemellátás Véleményem szerint fajta és víz kérdése .hogy a szójából jó eredményeket érjünk el. Nálunk 1968 óta termesztünk szóját, ezt annak idején vetőmag hiányában két hektáron kezdtük és 20 hektárig mentünk fel, ami a volt kulcsodi szövetkezet viszonylatában jelentős területnek mondható. Hozamaink 15—24 mázsa között ingadoztak hektáronként. Amenynyiben a növényhüvelyek a talajtól 10 cm-nél feljebb helyezkednek el, akkor a betakarítási veszteséget csökkenteni lehet a kívánt 1—2 százalékos szintre. Amennyiben azonban a hüvelyek 20—25 százaléka közvetlenül a talaj felett helyezkedik el, így a betakarítási veszteséget legjobb akarat mellett sem tudjuk 10—15 százalék alá csökkenteni. Ha sikerülne olyan szójafajtákat kinemesíteni, melyek növénye a hüvelyeket csaknem teljes mértékben a talajtól számított 20 cm feletti szarrészen növeszti, akkor a veszteségmentes gépi betakarítás kérdése megoldódna. A másik fontos kérdés az, hogy a szójának vizet tudjunk juttatni a virágzás kezdetétől, annak végéig, legalábbis két adagban. Ugyanis a szója virágzása így eléggé elhúzódik, és akkor a szóján a hüvelyek nemcsak hogy megtermékenyülnek, hanem több hajtást és hüvelyt fejleszt, amelyek szintén termést hoznak. Az öntözés kérdése azonban nálunk is csak részben megoldott. A szója vetési idejével kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy a korai vetés befolyásolja azt, hogy milyen magasan helyezkednek ei az alsó hüvelyek a növény szárán. A túl .korán vetett növény bár virágzás szempontjából előbbre lesz, azonban a hüvelyrakás nagyrészt az alsó tíz centiméteren történik. A májusi vetés után azonban, amikor a szója növekedése a meleg folytán igen gyors, akkor a nálunk termesztett Zora és Nigra fajtákkal is jobb eredményeket érünk el, mert csökken a betakarítási veszteség, Tapasztalatom szerint a Magyarországon gyártott Mikronal, illetőleg Vuxal segítségével meglehetne oldani a szója nyomelem ellátását. Persze ebből olyan mennyiséget kellene a termelők rendelkezésére bocsájtani, hogy a szójakultúrát legalább ötször permetezni lehetne ezekkel a nyomelem trágyákkal. Fontos, hogy a szóját 45 cm-es sortávolságra vessük, s így a permetező felszereléssel a kultúrába mehessünk. Szerintem minden évben ki kellene bocsájtani, talán körlevél formájában az útmutatást, hogy milyen növényvédő-szer áll rendelkezésre, s a megjelenő kártevők, illetőleg betegségek ellen milyen módon és milyen vegyszertöménység alkalmazásával kell védekezni. A termesztés egyik alapfeltétele, hogy a szója mélyrétegű talajba kerüljön, amely tápanyagban gazdag. A szója friss trágyázást nem kíván. Egy ízben eredetileg hagyma alá készítettük elő, a talajt, de egy kevés szójamaghoz jutottunk és ajánlás alapján ezt a hagyma mellé vetettük el. A hagyma öntözésével egyidőben a szóját is megöntöztük, úgy hogy virágzás idején kétszer kapott vizet. A vetésre egyébként cukorrépa után került sor. A terméseredmény hektáronként több mint 24 mázsa szója volt ugyan, de merem állítani, hogy a betakarítási veszteség 15 százalék körüli 'lehetett. Nagy László, a Csilízközi egyesített efsz agronómusa Egymillió szójaegyedet hektáronként, lencsét és babot nagyobb területen Szerintem a hüvelyek alacsonyan történő elhelyezkedése nem a korai vetéssel íügg össze. Ha 45 cm-es sortávolságra vetjük a szóját, akkor lassabban nyúlik meg, sót általában is alacsonyabb marad. Ha a szóját gabona-sortávolságra tudnánk elvetni, akkor változna a helyzet. Persze ezt csak akkor lehetne végrehajtani, ha megoldottnak mondhatnánk a gyomirtást. A szójában legnagyobb ellenségnek a fűféle gyomokat, például a kakaslábfüvet, valamint a keresztes virágú gyomokat, főleg a vadrepcét kell tekintenünk. Aki például ismeri az úgynevezett hani területet, az tudja, hogy ott a vadrepce magja talán ötven évre előre is el van raktározva. Szerintem ez a könnyű hani terület is kitűnően megfelel wňiatermesztésre, hiszen ez igen melc~._iiV8iő növény, csupán az említett gyomok irtását kellene megoldani. Ha mi itt régebben sűrűre vetettük a szóját, akkor legalább 20 százalékkal magasabbra nőtt. Ezt egyébként tavaly is kipróbáltuk. Sajnos a szója vetésére nincsen megfelelő vetőgépe. Az SPC- 6-os jelzésű vetögép átalakítása után is legfeljebb csak 600 ezer egyedet tudunk elérni hektáronként. Nortonszekrényes vetőgépre tenne szükségünk, amilyen a Saxonia. Hektáronként 1 millió egyedig is el lehet menni a szója vetése esetében, s ha a már említett gyomirtás is megoldódik, úgy a betakarítást kombájnnal lehetne végezni. Az éthüvelyesek közül a lencséről és a babról szeretnék szólni. A lencsét akárcsak a szóját le lehet kaszálni kézzel, ha erre a munkára főleg az idősebbek közül van jelentkező. A babot azonban kaszálni nem lehet és amennyiben 10 mázsás hektárohozamot számítunk, úgy az ár is alacsonyan van megállapítva, különösen ha kézierővel kell feltöltenünk. Ha netalán csapadékos az augusztus, akkor a bab termesztése csakis ráfizetéses lehet. Babból egyébként vetésre kapunk idén egy újabb keletnémet fajtát, egy holland fajtát, továbbá egy harmadik fajtát is, amelyek remélhetőleg jó hektárhozamot adnak majd. Ha a babot rendre rakjuk is betakarításkor, nem biztos, hogy haza visszük. Régen kisüzemileg kukoricában termesztették a babot, amelyből több fajtát is ültettek, s a betakarítás ram egyszerre történt. A hüvelyes termesztésben hiba lenne kis területeken elaprózni a termelést, mint 20—25 évvel ezelőtt, vagy ahogy a kertészetben elaprózzuk még ma is az egyes terményeket egy-két hektárra. Szerintem a hüvelyesek termesztését nagyfizemileg kellene megkezdeni, megoldva a gépesítést és a gyomirtást. Nagyobb területegységek esetén már érdemes lenne tanulmányozni a világon létező legújabb termesztési módszereket, ami meghozná a jó eredményt. Gáspár Imre mérnök, a Horná Potôňi Ersz agronómusa Prémiumot a termesztés fokozásáért A hüvelyesek külföldről történő behozatala hatalmas összegbe kerül. Vajon nem lenne-e jó ezen összeg egy egészen csekély részét felhasználni a hüvelyes vetemények hazai termesztésének fellendítésére? Például prémiummal lehetne jutalmazni a mezőgazdasági üzemeket egy bizonyos megszabott nektárhozam túllépése, esetleg a hüvelyesek eddigi területének növelése alapján. Kajtor Pál mérnök, a Sahy-i Vöröslobogó Élsz agronómusa Több tapasztalatcserét Amint látjuk, a szójatermesztésben még vannak ellentétes nézetek. Mi ötven hektáron termelünk szóját idén, ezért jól meg kell gondolnunk mit teszünk. Egyetértek azzal a nézettel, hogy a SPC-e-os jelzésű vetőgép nem teszi lehetővé a kívánt magas egyedszám elérését. Ezt a gépet szerintem 45 cm-es sortávolságnál szőkébbre beállítani nem lehet. Ezért szükséges megfelelő vetőgépet szerezni, vagy pedig ágyások formájában megoldani ezt a kérdést úgy, hogy a sorokat szűkre venni és kihagyni a járművek részére 45 cm-es utakat, hogy a különféle gépek a vegetációs idő alatt a kultúrába tudjanak menni. A szójatermesztés tökéletes vegyszerezést kívánna, ami még nincs megoldva. Eddig tökéletesen csak a kukorica és a búza vegyszerezését sikerült megoldani. Több tapasztalatcsere jellegű értekezletet kellene szervezni, mert a jelenlegi igen hasznosnak bizonyult. Nem elég ugyanis csak az elért eredményekről beszélni, hanem ennél sokkal fontosabb megtudni azt, hogy az egyes gazdaságokban hogyan jutottak el az elért eredményekhez, beleértve az átmeneti sikertelenségeket is. Faludi Vince, a Zemnéi Efsz agronómusa Közelebb termeljük az oltóanyagot! Idén mi is ötven hektáron termesztünk szóját, de a felvásárló vállalat a vetőmagot későn bocsájtja rendelkezésünkre. A hüvelyesek termesztése nagyobbrészt Dél-Szlovákiában összpontosul. Jó lenne, ha az oltóanyagok gyártását valahol ebben a körzetben oldanánk meg, nem pedig Prága mellett. Ha azonban ezt nem lehet, akkor a felvásárló vállalatnak kellene megoldlani az oltóanyag beszerzést, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, amikoris minden mezőgazdasági üzemnek lcülön külön kell az oltóanyagot Prága mellől beszereznie. Dávid Ferenc, a bíiiai Aranykalász Efsz agronómusa Teljes gépi művelést, idejében műtrágyát A mezőgazdasági növények körzetesítésének bevezetése előtt nálunk 26 féle növényt termesztettünk, míg ma ezek száma tizennégy növényre csökkent. A túl munkaigényes növények termesztését mindenekelőtt úgy vállalhatjuk, ha biztosított a gépesítés, mivel körzetünkben a munkaerők jórészét a štúrovói (párkányi) papírgyár foglalkoztatja. Amennyiben ez a feltétel megvan, nem riadunk viszsza a kevésbé kedvelt növények termesztésétől sem. Például a múlt évi hét hektárnyi dohánv helyett idén 30 hektárnyi dohány termesztését vállaltuk, remélve, hogy Magyarországról megkapjuk az ígért dohányszárítógépet, továbbá a cukorrépa eddigi 70 hektárnyi vetésterületét idén 130 hektárra növeltük, mert megoldódik a gépesítés. A hüvelyesek termesztése akár igen nagy területen sem okozna a jövőben gondot, amennyiben a termesztéssel összefüggő munkálatokat gépi erővel tudnánk végezni. Szó volt a különféle nyomelemek termésnövelő hatásáról, azonban még a szükséges műtrágya sem áll időben rendelkezésünkre Ezen a téren végre tenni kellene valamit. Vojtelc Károly, a tubal Egyetértés Efsz agronómusa jobb vetőmagot Eddig csak egy hektáron próbaképpen termesztettünk szóját, de igen csekély eredménnyel, mert a mag nem kelt ki. Vizsgálattal megállapították, hogy a trebišovi járásban kiosztott mag csíraképessége njindössze 40 százalékos volt. Ennek a jövőben nem lenne szabad megtörténnie. A szója sűrű vetése szerintem igen jó ötlet, amit én a babbal jó eredménnyel próbáltam ki. Vagy 2 kílónyí felmaradt babot gabonavetőgéppel sűrűn vetettünk ki, majd ezt kétszer boronáltuk. A bab meglepően jól fejlődött és széles leveleivel elnyomta a gyomot. Azt hiszem, ha a szóját 5 cm-es tötávolságra vetnénk, úgy kétszer is végezhetnénk egészen korai, fogasolást, anélkül, hogy a csíra letérne. Farkas Barnabás, ' a Maié T.rakany-i Efsz agronómusa A szója fehérjetartalma Tudjuk, hogy a fehérjékre nagy szükséünk van és azt is tudjuk, hogy a szójában 26—27 százaléknyi a fehérjetartalom. Nem lenne probléma a szója- vagy a babtermesztés, ha az illetékesek megoldották volna annak gépesítését. Nem ütközik ma ellenállásba, ha azt mondjuk, hogy például a cukorrépából vagy kukoricából ezer hektárnyit fogunk termeszteni, mert ennek gépesítése megoldott. Azonban gondot okoz a kézi munkaerőt igénylő bab, vagy más hasonló hüvelyesek termesztése, mert ha bármennyire kis területet is kéziművelésre szét kell osztani, a tagok azt mondják, hogy a fél hektár háztájit elveszitek és helyette kéziművelésre babot adtok. Hova jutottunk? Tehát a hüvelyesek termesztésében először meg kell oldani a teljes gépesítést és a tökéletes vegyszerezést, utána már nem lesz probléma bármekkora területen is hüvelyeseket termeszteni. )ónás Boldizsár. a Svodíni Efsz agronómusa Folyékony ammóniákkal használjuk ki a talaj foszforkészletét Ötéves tapasztalat alapján merem állítani, hogy szójatermesztéskor a 25 cm-es sortávolság alkalmazásával sokkal jobb eredményeket értünk el, mint a 45 cm-es sortávolsággal. Olvashatjuk, hogy Amerikában, ahol a szójatermesztést nagyüzemileg kezdték végezni, eredetileg 50—70 cm-es sortávolságra vetették a szóját, mivel a növényvédő permetezést és egyéb munkákat végző gépeknek ez a sortávolság volt megfelelő. Mivel a Treflan a keresztesvirágú gyomokat nem írtja, egyébként azonban kiváló gyomirtószer, így a szóját főleg olyan területeken vetjük, ahol a keresztesvirágú gyom elenyészően kevés. Érdemes volna elgondolkozni azon, hogy egyes járások területén egy-két mezőgazdasági üzemet rávegyünk nagyarányú szójatermesztésre azzal a feltétellel, hogy ezek takarmányszükségletét központi készletekből fedeznénk. Ami a gépesítést illeti lehetetlenség, hogy egy szövetkezet 20—30 hektárnyi szója végett valamilyen drága gépet megvegyen, viszont összefüggő nagy vetésterület ezt már indokolttá teszi. A szója termesztése egyébként kifizetődő, hiszen a métermázsánkénti 700 koronás felvásárlási ár elfogadható. A felvásárló üzem feladata a szója gyors átvétele és az is, hogy ezt kellő módon szárítsa, nehogy azután 40 százalékos cslraképessége legyen, mint a trebišovi járásban vetésre kiadott szójáé. A mezőgazdasági üzemeknek nincs arra helyük és módjuk, hogy a szóját 10—15 cm-es rétegben szárítsák. Ezeket a hiányosságokat a felvásárló vállalatnak tudatosítania kell és intézkedéseket kell teűnle a helyzet javítására. Míg tavaly koratavasszal járásunkban 11 ezer mázsa, idén mindössze hatezer mázsa foszfortrágyával indulunk. Viszont a folyékony ammóniás trágyázást idén háromszor olyan területen végezzük majd el mint máskor, ugyanis a foszfor nagy mennyiségben rakódott le talajunkban, amit a folyékony ammóniák segítségével tudunk hozzáférhetővé tenni a növények számára. Járásunkban intézkedtünk, hogy a téli időszakban a jövőben nem fogják a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat a herefélékre kiszórni, mert azok ennek csak elenyésző százalékát képesek felhasználni. Szutter Pál mérnök, a Dunajská Streda-i JMI agronómusa A szójababnak három ellensége van A szója vetése után simltózás és boronálás következik. Ezt a műtrágya tőidbe juttatása követi, amennyiben azokat nem szántottuk le. Azután kombinátorozunk. Ekkor kerül sorra a Treflannal történő növényvédő permetezés amit ismét kombinátorozás követ. A vegyszert a vetőmag mélységének kétszeresére kell talajbajuttatni. Legjobb a ROS vagyis a roudnicei gépgyár által gyártott kombinátorok alkalmazása. Amennyiben kombinátor nem áll rendelkezésre, úgy ehelyett tárcsásborona alkalmazását ajánlom, de ne használjunk pálcás boronát. A Treflan permetezését azonnal kövesse a kombinátor vagv az említett tárcsásborona. Ami a sortávolsáogt illeti, ezt a termesztés technológiája szabja meg, főleg ha nagyobb területen, például 200 hektáron végzünk szójatermesztést. Geometriai elosztás szempontjából nyilvánvalóan ideális a 25 cm-es sortávolság, azonban a gépi eszközök alkalmazása néha 50 cm-es sortávolságot szab meg. Nemrégen jártam Magyarországon és meghallgattam Kurnylk professzor előadását, aki arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy náluk a szójatermesztésben 50 cm-es sortávolságot vezetnek be. Ilyen szélesebb sortávolság esetén alkalmazhatjuk ugyanis a nálunk gyártott rotációs sarabolókat. Sarabolásra jól felhasználható a kukoricában alkalmazott CPU—4,6 jelzésű gép, amely 40 cm-es sortávolságra is beállítható. A Gaböíkovoi (Bősi) Állami Gazdaságban legalkalmasabbnak mutatkozott a szóját váltakozóan 12—50—12—50 cm-es sortávolságban vetni, ami nagyjából 28 cm-es átlagos sortávolságnak felel meg. Az ilyen ikersoros szójatermesztés olyan szempontból is jónak mutatkozott, hogy a közellevő növények egymást megtámasztják. Bármennyire ideális lenne az ikersoros termesztés, a jelenlegi nagyüzemi technológia szempontjából ez nagy területeken nem általánosítható. Legmegfelelőbb a szója 4—6 cm-es vetési mélysége, mert a szójabab önsúlyának 150 százalékát kell dagadással magába szívnia, hogy jól csírázzon. Aránvlag pontos mélységben történő vetést érhetünk el az SPC—6 jelzésű géppel. Magyarország száraz körzeteiben két héttel a vetés előtt ajánlják a talajt 70—80 mm-es vízmennyiséggel öntözni. A száraz körzetekben a szójababot a kukoricával egyidőben kell vetni, tekintettel a nyári szárazságra is. A déli határmentén április végén, május elején végezhetjük a szója vetését. Nekem tetszett az íregszemcsei kutató intézetből Kurnyik professzor megjegyzése, miszerint az amerikaiak. 16 évig tanulták a szójabab termesztését, de mi ennek öt év leforgása alatt mesterei leszünk. Ne féljünk tehát a kisebb-nagyobb kezdeti hibáktól. Azt is mondta, hogy a szójának három ellensége van, az ember, a gyom és az időjárás. Fortunik František mérnök, a tudományok kandidátusa i
