Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-09 / 10. szám

1974. március 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! A Pihenés parkjává alakítják az erdőt ▲ Meghonosítják a vízi sportot ▲ Bölcsődét építenek Törődnek a tagokkal A TOPOLNlKY-I (NYÄRASDI) EFSZ-BEN ELKÉSZÍTETTÉK A DOLGOZOK IRÄNTI KOMPLEX GONDOSKODÁS TERVÉT A dolgozók életszínvonalának állan­dó növekedését ló feladtként tűzte ki a CSKP XIV. kongresszusa. E feladat teljesítését nem a személyi szükséglet szerint mérjük, hanem a dolgozók munka- és életkörnyezet kulturáltsá­gának pozitív fejlődésével. E kérdéskomplexummal a Szövetsé­gi Kormány és az SZSZK kormánya tavaly külön foglalkozott. Határozat­ba foglalták azokat a. szempontokat, amelyek szerint a munkáltató szerve­zetek (vállalatok, üzemek, szövetke­zetek) kötelesek felmérni, hányadán áll a dolgozók iránti gondoskodás ügye. s a feltárt fogyatékosságok ki­küszöbölésére intézkedési tervet köte­lesek kidolgozni. A 8. ötéves népgazdaságfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatban 26 ipari és kereskedelmi vállalatban, szolgáltató üzemben vizsgálják meg a JOBB MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET „dolgozók iránti komplex gondosko­dás programterve“ kidolgozását ren­dező módszertan gyakorlati alkalma­zását. E szervezetek egyike a Topol­­níky-i (Nyárasdi) Efsz, amely a szö­vetkezeteket e téren egyedül képvi­seli. E feladat végrehajtását a nyáras­­diak komolyan vették. Ahogy erről Morvái mérnök, a szövetkezet üzem­gazdásza tájékoztatott minket, a je­lenlegi helyzet elemzésére egy nyolc­tagú bizottságot létesítettek. E bizott­ságot a szövetkezet elnöke, D ö m é n у jános vezeti, aki egyúttal a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának elnöke is. A már elkészített elemzés azt bizo­nyítja, hogy — a dolgozóktól való gondoskodás színvonalát illetően — a nyárasdi szövetkezet Szlovákia leg­jobbjai közé tartozik. Mint ilyen 1972- ben a Munkaérdemrenddel tüntették ki. Az említett szövetkezetben a dolgo­zók életkorátlaga 41 év. Az állandó dolgozók száma 315. ennek negyed­része nő. A harminc éven aluliak kor­osztályába tartozik a férfiak 40 száza­léka és a nők kétharmada. Ez a szö­vetkezet jövőjének záloga. Igen kedvező a dolgozók szakkép­zettsége: jelenleg 38 szakemberrel rendelkeznek, melyek közül négy fő­iskolai végzettségű. Az ilyen szakmai felkészültség már most lehetővé teszi mindazon igényes feladatok teljesíté­sét, amelyek a tudományos-műszaki forradalom vívmányai gyakorlati fel­­használásához szükségesek. A sznnlálls-egészségügyi létesítmé­nyek mennyiségi és minőségi szem­pontból még nem kielégítőek. annak ellenére, hogy e szövetkezet üzemré­szeiben 8 mosdó 12 zuhanynzó és 5 öltöző ál! a dolonzók rendelkezésére. Ezért a legrövidebb időn belül sznciá­­lis-egészségvédplmi helyiséget létesí­tenek a kisszigeti részlegen, úgyszin­tén a kertészetben is, amelyet még az idén bővíteni szeretnének. Kétségkívül, a mezőgazdasági ter­melést befolyásolja az időjárás, amely sokszor nemcsak a terméseredmé­nyekre hat kedvezőtlenül, hanem ká- I rosítja a dolgozók egészségi állapotát is. Az előbb említett elemzés szerint 95 dolgozó hideg, 185 dolgozó meleg, 62 poros, 110 pedig nedves-gőzös és 36 meg zajos környezetben dolgozik. Ezzel szorosan összefügg a dolgozók egészségügyi állapota is. Tavaly a megbetegedések számaránya igen ma­gas volt. A dolgozók közül kétszáz­negyvenkettő — köztük negyvenegy nő — volt betegállományban. Ez ösz­­szesen 5278 munkanapkiesést jelen­tett, minden beteg átlagban 22 napot hiányzott a közös munkából. Az egyes szakágazatok szerint a be­­tegség-okozta munkaidőkihagyás a következőképpen alakult: az állatte­nyésztésben 27 nap, a növénytermesz­tésben 16, a gépesítés szakaszán 17, a többieknél pedig 36 nap. Megálla­pítható, hogy a munkaképtelenség ideje egyenes arányban áll a dolgozók életkorával. Ezeket az aránylag magas számokat igyekeznek TopoTníky-ban hatékony szociális és egészségvédelmi gondos­kodással csökkenteni. Nagyobb szállt­ban szeretnék a dolgozókat üdültet­­ni, gyógyfürdői kezelésben részesít­­tetni. Tavaly a szövetkezet kétszáz­húsz tagja vett részt üdülésen, illetve társaskiránduláson — közülük ötve­­nen külföldre is eljutottak. A szociális-egészségügyi gondosko­dás komplex programterve feltételezi, hogv a munkakörnyezet és az egész­ségügyi körülmények javítását ille­tően újjáalakítják az állattenyésztő telep épületeit, s ilymódon a szociális helyiségek létesítésére is sor kerül. Ugyancsak átépítik a gépudvar szociá­lis helyiségét is. Az idén növelik a zöldségfélék ter­mesztését. fóliás megoldással, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztést 160 hektárra bővítik. Ilvmódon a lányok, asszonyok részére biztosítanak több munkalehetőséget. Mi jellemzi a Topofníkv-i Efsz-t? Az, hogy szoros kapcsolatban van a közséeeel. Az asszonyok dolgát ügy is könnyítik, hogv mée az idén megkez­dik eev óvoda-bölcsőde énítését, aho­vá a dolgozó anvák helyezhetik maid el gyermekeiket. S ami ugyancsak jelentős szociális gondoskodásnak szá­mít majd, szövetkezeti étkezde épí­tését tervezik 290 „kosztos“ részére, amelyben nem csupán a szövetkezet tagjai, hanem a község más lakosai is étkezhetnek. Továbbá, bővíteni szeret­nék a lakosságszolgáltatási hálózatot a hnb részéről is, azonban ehhez a felsőbb szervek segítségére is szük­ség mutatkozik. A komplex programtervezetből nem hiányzik a testnevelés és a sport sem: a gyerekek egészséges fejlődését szol­gálja majd a tervezett tornaterem is, amelynek felépítését a legközelebbi évekre tervezik. A kézilabda-játéknak már hagyományai vannak ebben a községben. A leánycsapat például az első ligában küzd. A sport és az üdü­lés céljaira szeretnék felhasználni a Kis-Duna vízfelületét is, a közeli erdőt pedig a Pihenés parkjává alakítják. Csupán néhány gondolatot vetet­tünk papírra, amit a közeljövőben szeretnének megvalósítani a Csallóköz peremén levő szövetkezetben. Meg­győződésünk: igyekezetüket hamaro­san siker koronázza. Blaas Géza és F. Mach mérnökök ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! A A szokottnál nagyobb sürgés­forgás volt február első felében a Prágai Mezőgazdasági Főisko­la épületei körül. Hazánk két köztársaságából 550 mezőgaz­dasági fiatal vett részt а X. or­szágos találkozón. Jórészt ifjú­sági szocialista brigádok veze­tői, fiatal efsz-elnökök, élenjáró fiatal mezőgazdasági dolgozók és a Holnap mesterei. Egy járás 37 mezőgazdasági ifi-brigádja A több mint félezer fiatal között találkozhattunk a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járást képviselő fiatalok csoportjával. Vezetőjük, Pálffy László többek között elmondotta, hogy a járás 37 ifi-brigádja tavaly terven felül két és félmillió korona értéket hozott létre. Ehhez nagy mér­tékben hozzájárult a Lehnicei (nagy­légi) Efsz szőlészeti ifibrigádja, Kár­­níková mérnök vezetésével; a Vrakuň-t (nyékvárkonyi) Efsz-ben dolgozó, Csi­ba Mátyás vezette szocialista ifi-bri­gádja, valamint az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Efsz kertészeti csoport­ja, Fegyveres József vezetésével. De köszönhető ez a kimagasló siker a többi Ш-brigád tagjainak is. Ugyan­csak a járás jó hírnevét öregbíti az a tény is, hogy a mezőgazdasági szfé­rában dolgozó SZISZ-tagok tavaly 286 969 óra társadalmi munkát végez­tek: többek közölj összegyűjtöttek 214 ezer kg vashulladékot, ami 86 ezer koronára értékelhető. Sok fiatal me­zőgazdász kapcsolódott be az Ifjúsági Fényszóró mozgalomba. Ennek a moz­­falomnak az őrszemei az üzemeket járva, beavatkozásuk révén 379 ezer kilowatt áramot takarítottak meg a népgazdaság javára. A főleg gépjaví­tók körében feltűnő újítók a gyakor­latban hasznosított újításaikkal, ész­­szerfisítéseikkel nem kevesebb, mint 150 ezer koronával gazdagították a járás mezőgazdasági üzemeinek va­gyonát. Természetesen, a jó példa követők­re talált. A délmorvaországi és Kelet- Szlovákia-i, valamint a nitrai járás fiataljainak képviselői is ígéretet tet­tek: személyes jó példát mutatnak mind a termelésben, mind a szakmai­­politikai tudás gyarapításában és gya­korlati hasznosításában, a vállalt kö­telezettségek teljesítécáben rt< ir”ícá-Fiataloké a jövő mennyiben járul hozzá a falu kulturá­lis életének fellendítéséhez. A délutá­ni órákban szavalóverseny, társastánc, népi mesélő- és énekverseny kereté­ben mérték össze a legtehetségeseb­bek tudásukat. A lányok a prágai di­vatcsarnok legújabb modelljeiben gyö­nyörködhettek. A harmadik nap: a fiatalok a mező­­gazdasági főiskola aulájában gyűltek össze. A mezőgazdasági fiataloknak országos fórumán többek között részt vett František Kord, a CSSZSZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszte­rének helyettese, Pavel Jonáš, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége fe­­derális csúcsszervének elnöke, vala­mint több neves közéleti személyiség. A fórum fő napirendi ponjaként a fia­talok megismerkedhettek a reájuk vá­ró mezőgazdasági feladatokkal. A múlt esztendő mezőgazdasági sikerei­hez kétségkívül hozzájárult a több mint 200 ezer fiatal munkája is. Öröm­sportágakban az ügyességét, tudását. A céllövészet országos győztese De­­mény Pál, a Tekovské Lužany-i (nagy­­sallói) Efsz küldötte lett. Mint a javí­tóműhely esztergályosa, főleg a gépe­sítés terén igyekezett minél több ta­pasztalatot szerezni, újdonsággal meg­ismerkedni. ötödik nap: a mezőgazdasági fiata­lok ismét a mezőgazdasági főiskola aulájában jöttek össze, megtanácskoz^ va, mit lehetne az idén jobban csinál­ni, mint tavaly. A fiatalok kitörő taps­sal fogadták a CSKP Központi Bizott­sága titkárságának küldöttségét Ján Baryl vezetésével, a CSSZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának küldöttségét, az élen B. Ve­čera miniszterrel, valamint a Paraszt­­szövetség federális csúcsszervének küldöttségét Pavel Jonáš vezetésével. Az országos aktíva fő figyelmet szen­telt a fiatalok ideológiai, szakmai ne­velése kérdésének, a munkakezdemé­Demény Pál, a céllövészet győztese mel állapították meg az illetékesek: tavaly jelentősen gyarapodott a mező­­gazdasági fiatalok szocialista brigád­jainak száma. E téren főleg a SZISZ- tagok mutattak követésre méltó pél­dát; jórészt nekik köszönhető, hogy hazánkban már 369 ifjú mezőgazdasá­gi kollektíva versenyez az egyre jobb termelési eredményekért. A fórum vé­geztével szakcsoportokat képeztek a fiatalok, így ki-ki szakképzettsége sze­rint beszélgethetett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgo­zóival, illetőleg a mezőgazdasági fő­iskola professzoraival. Az állatte­nyésztésben dolgozó fiatalok főképp a nagy befogadóképességű tehénistál­­lók iránt érdeklődtek. Mária Keclíko­­vá, a KGST-tagországok legjobb fiatal fejője meg a fejők jövőbeni iskoláz­tatása felől kérdezősködött. Erre a minisztérium dolgozói igennel vála­szoltak, s hozzáfűztek; az NDK-ból hoznak be e célra felszerelt autókat, melyekben a legmodernebb szemlél­tető eszközök segítik majd a szak­oktatást. A fiatalok többek között azt is megtudhatták, hogy hazánk mező­­gazdaságában egy dolgozóra átlag 140 ezer korona értékű gépi berendezés jut, ami világviszonylatban is a legjob­bak közé sorolható. Az idén további fejlődés várható, ami & nagyteljesít­ményű kombájnok (Niva, Kolos, stb.) behozatalát Illeti. Negyedik nap: az 550 küldött közül 220 fiatal mérte össze különböző nyezés, a kulturális élet, a különféle érdekkörök alakításának, illetve ki­bontakozásának. A vitából kitűnt: ott, ahol a fiatalok tudják, miért küzde­nek, jő szervezőmunkával elérik cél­kitűzéseiket. Este az immár hagyomá­nyos fiatalok báljára került sor, amely­nek keretében jól szórakoztak, meg­ünnepelve a múlt évi munka eredmé­nyeit. Utolsó nap: a fiatalok elbeszélget­tek a szocialista mezőgazdaság úttö­rőivel, köztük Štefan Zaťko elvtárssal, a Dedina Mládeže (Ifjúságfalva) épí­tésének fő szervezőjével, vezéralakjá­val, aki, mint hajdani ifjú brigádveze­tő, készséggel átadta tapasztalatait. — X — A haazlndulást megelőzően a mező­­gazdasági fiatalok X. országos találko­zójának küldöttei koszorút helyeztek el az elesett szovjet hősök emlékmű­vének talpazatára, leróva ilymódon is kegyeletüket azok Iránt, akik a leg­drágábbat — életüket — áldozták sza­badságunkért, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom Itteni megalapozásáért. A mezőgazdasági fiatalok X. orszá­gos találkozója kiváló alkalom volt a tapasztalatszerzésre, az igényes fel­adataik még alaposabb megismerésé­re, a távlatokban gondolkozásra. A jövő rajzolódott ki lényegében előt­tük, s az az út vált még beláthatóbbá, amely a holnapba vezet. Benyák József gi csoportok alakításában, a szocia­lista brigádmozgalom továbbfejleszté­sében, stb. Hasonló felajánlásokat tet­tek a közép-csehországi kerület fia­taljait képviselő küldöttek is. Értékes tapasztalatokkal gazdagodtak Az első nap: a fiatalok a prágai új­ságszerkesztőségekbe — Rudé právo, Zemédélské noviny, Mladá iránta, Mladý svet — látogattak el, ahol be­pillantást nyertek az újságírás ber­keibe és szívélyesen elbeszélgettek a szerkesztőkkel, s a pályakezdő ifjú újságírókkal is. A fiatalok másik cso­portja Prága nagyüzemeit t tekintette meg. Érdekes volt a nyugat-szlovákial küldötteknek a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet dolgozóinak kutató­munkájába történő bepillantása. Fő­leg nagy érdeklődést tanúsítottak az önjáró SPS-420 típusú silőkombájn és az OSC—6-os cukorrépafejelőgép al­katrészeinek szezon utáni megkopott­­ságának vizsgálata irápt. Élmények­ben gazdag volt a patinás főváros ne­vezetességeinek — Orloj, Vár, stb. — megtekintése, s különösen a Metro már kész Gottwald utcai állomása. A második nap: a találkozók törté­netében először került sor a kultúra napjára, így hát színvonalas kulturá­lis műsort láthattak. A küldöttek egy csoportját fogadta doc. dr. Milan KIu­­sák CSc., a cseh kulturális ügyek mi­nisztere. Szívélyes beszélgetés kereté­ben számoltak be a fiatalok a falvak dolgozóinak kulturális tevékenységé­ről; többen Ismertették, szövetkezetük Ma jobban, mint tegnap... (Folytatás a 4. oldalról.) Igazgatóságokat, s a versenyző mező­­gazdasági üzemeket. Felsorakozni a legjobbak mögé Négy kategóriában folyt a múlt évi munkaverseny. Mint a verseny leg­jobbjainak gyakorlati eredményei bi­zonyítják: nagyon is érdemes öntözni. Hiszen igen lényeges a hektárhozam­különbség az öntözött és a nem ön­tözött növénykultúrák között. Mint az Mosný mérnöknek (Állami Meliorá­ciós Felügyelőség! az 1973. évi szo­cialista munkaverseny eredményeit és fogyatékosságait részletesebben elem­ző beszámolójából is kitűnt: — A Felső-Csallóközi Öntözőrend­szer keretében 1973 tavaszán 2651 hektár őszi búzát öntöztek (1972 őszén az öntözővíz szennyezettsége miatt nem öntözhettek); a talaj Csallóköz­nek ebben a részében kevésbé termé­keny — homokos, kavicsos —, mégis 44,26 q/ha-t értek el, míg a nem ön­tözött őszi búza hozamátlaga 39,61 q volt. A legjobb hektárhozamot — 64 q/ha-t — a Horná Potőü-1 (Feltőpato­­nyi) Efsz-ben takarították be, a nem öntözött búzájuk ellenben 54 mázsá­jával fizetett hektáronként, ami tíz mázsa különbözet. Közvetlen a nyomá­ban halad a Dolná Seő-l (alsószécsei) Efsz; ami az öntözött búzát illeti, hek­táronként 61 mázsát könyvelhettek el, míg a nem öntözött 9 mázsával adott kevesebbet. A Gabőíkovoi (Bősi) Álla­mi Gazdaság még ennél Is jobb ered­ménnyel büszkélkedhet: 59 hektáron 72,5 q/ha csúcshozamot takarított be átlagosan. Az öntözés szempontjából egyik leg­értékesebb növény: a lucerna. A nagy­kapacitású öntözőrendszerek kereté­ben 8154 hektárnyi területet öntöz­tek: a lucernaszéna hektárhozamátla­ga ez esetben 72,7 mázsa volt, míg a nemöntözötté 64 mázsa. A legmaga­sabb hektárhozamot — 86,36 mázsát — ugyancsak a Felső-Csallóközi Öntö­zőrendszer keretében takarították be, összesen 2010 hektáron, de számos szövetkezet és állami gazdaság ért el 100—112 mázsát. Sorolhatnánk a példák hosszú sorát: ám az eddigiekből Is kiviláglik — érdemes öntözni! Érdemes versengeni az öntözésben, hiszen nemcsak több termés takarítható be ilymódon, ha­nem a versenyben élenjárók az anya­gi jutalmazáson kívül erkölcsi, társa­dalmi elismerésben is részesülnek. N. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom