Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-09 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. március 9. Bizalomkeltő eredmények 0 Dubníki (Csúzi) Egységes földművesszövetkezetről már sok szépet hallottunk. Főleg a szövetkezeti mozgalom ki­bontakozásának első szaka­szában gyakran szerepelt mint példakép a sajté hasáb­jain. Ezt a megkülönbözte­tett figyelmet azzal érdemelték ki, hogy aránylag hamar felismerték a szövetkezeti nagyüzemi termelés elő­nyeit, s így úttörőként szerepeltek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés szervezeti és közgazdasági előfeltéte­leinek létrehozásában. Nem véletlen tehát az sem, hogy ez a termelőszö­vetkezet már 1961-ben, vagyis abban az időben, amikor a szövetkezeteink többsége még gyermekcipőben járt, kivívta a társadalmunk elismerését, a Munkaérdemrend méltó birtokosává vált. A közelmúltban történt látogatásom Idején a szövetkezet vezetőségét nagy munkában találtam. A múlt esztendei termelési eredmények tükrében azt latolgatták, hogy melyek azok a lehe­tőségek, amelyek céltudatos kihaszná­lásával meggyorsíthatják a gazdaság­­fejlesztés ütemét és a termelési ered­mények növelésével párhuzamosan gyarapíthatják a gazdaságuk jövedel­mét. Beszélgetés közben persze megtud­tam azt is, hogy ez a módszer Dubní­­kon nem újkeletű jelenség. Az évzáró közgyűlés előkészítésének időszaká­ban — az utóbbi évek folyamán — felelősségteljesen elemezték nemcsak a hozamok növekedésének, hanem az egyes termelési szakaszokon tapasz­talható lemaradás okait is. Ez a mód­szer rendkívüli jelentőséggel bírt az évi termelési és pénzügyi tervek ki­dolgozásánál s az érvről-évre növekvő személyi jövedelmének alakulására is, vagyis míg 1972-ben egy átlag dolgozó havi keresete 1760 korona volt, addig a múlt esztendőben egy átlag dolgo­zóra minden hónapban 2096 korona személyi jövedelem jutott. Az elemzé­sek persze arra is utalnak, hogy a dolgozók kezdeményezőképességének fokozásában rendkívüli szerepet ját szott az anyagi ösztönzés elvének cél­tudatos alkalmazása, ami abban jut kifejezésre, hogy az év folyamán — az érdemek méltányolása nyomán — 946 ezer koronát fordítottak a dolgo­zók premizálására és rendkívüli jutal­mazására. Kissé bonyolult feladat lenne, s per­sze sok helyet is igényelne a szövet­kezet termelési eredményeinek rész­zet vezetősége a lehető legmesszebb­menőbb támogatásban részesíti a fia­talokat és a lehetőségek határain be­lül kedvező előfeltételeket igyekszik teremteni a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség helyi szervezetének működésé­hez is. A pártszervezet kezdeménye­zésével azon fáradoznak, hogy az ifjú­ság körében meghonosítsák az ideo­lógiai nevelő munkát. Valami azonban sántít a dologban, mert ezen a téren még nem sok jóval dicsekedhetnek. Legalábbis eddig még nem domboro­dott ki a politikai nevelő munka szer­vezett jellege az ifjúsági szervezeten belül. Mivel azonban határozottan ál­lították, hogy ezen a téren is jó példát fognak mutatni, s amit eddig akartak azt meg is valósítottak, így nincs okunk kételkedni abban, hogy belát­ható időn belül e fontos területen is Mint a felvétel is mutatja, Dubníkmi kedvező előfeltételek vannak a juhtenyésztésre. nyésztési ágazat is. Igaz ugyan, hogy a juhhús értékesítési tervét csak száz százalékra teljesítették, ezzel szemben azonban a gyapjúhozamban nem várt növekedést értek el és a tervezettnél 560 kg kifogástalan minőségű gyapjú­val többet értékesíthettek. A jelenségek egész sora arra hagy következtetni, hogy a dubníki szövet­kezetben a munkaerkölcs körül nincs különösebb baj. Általában a szövetke­zeti tagok mindegyike igyekszik meg­birkózni a növekvő feladataival. Per­sze mint mindenhol, úgy itt is vannak a sok jó dolgozó mellett még jobbak, akik évek során gyakran bizonyítot­tak, jó példát mutattak. Közülük csak néhányat említek. Szinte mindenki jó véleménnyel nyilatkozik Majoros Mihály tehéngon­dozóról, aki tizenöt éve nem változ­tatta munkahelyét, s aki a termelési feladatait minden évben teljesítette, gyakran túl is szárnyalta. Majoros elv­társ egyike azoknak, akik több mint húsz évvel ezelőtt elindították a közös szekerét és azóta kommunista helyt­állást tanúsítanak. De példás ember hírében áll egy másik tehángondozó, Piskó Imre is, aki gyerek korától szin­te hozzánőtt a közöshöz, azzal együtt fejlődött és vált a szövetkezeti gazdál­kodás egyik példás előremozdítőjává. A sertéstenyésztés szakaszán főleg Méri József és Oravecz József jeleske­dik. Mindketten az indulásnál jelen­levő élgárdába tartoznak, s jelenleg ötven anyasertést gondoznak. Eré­nyük, hogy a rendet és a tisztaságot nemcsak otthon, a családi környezet­ben szeretik, hanem a munkahelyü­liatványozott eredmények születnek. Az ifjúsági szervezet működésének teljes kibontakozását — a jelek sze­rint — lassítja az a körülmény, hogy a vezetőségi tagok jelentékeny része a tanuló ifjúság köréből került ki. Vagyis azokra a fiatalokra támasz­kodtak, azoktól várták a „nagy dol­gokat“, akik feladatokkal terhelve ké­szülnek az érettségi vizsgákra. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a legfontosabb feladat teljesítése hát­térbe szorult. Még jó. hogy a szerve­zet életjelt ad magáról. Márpedig ad, mert azt a faluban mindenki tudja, hogy ifjúsági szervezet létezik. Ezt persze főleg a néptánccsoport és a modern táncok művelőinek kis cso­portja vitte köztudatba, amely kultúr­­ház hiányában is figyelmet érdemlő munkát végez. Ez a körülmény pedig nem kis részben Bajza Nándorné és Szerencsés Sándorné pedagógusok, illetve tánccsoportvezetők szorgalmát is dicséri. Ugyanakkor azonban — a hagyományok feltárását szorgalma­zó igyekezettel és az ifjúsági találko­zók színvonalas műsorával együtt — hirdeti azt is, hogy a dubníki ifjúság jó úton, a kulturális felemelkedéshez vezető úton jár. Sajnos nem több, csak egyetlen nap állt rendelkezésemre, hogy ismerked­jek egy gazdag forradalmi múltú köz­ség gazdasági és társadalmi életével. Kevés volt ez az egy nap. Ennek elle­nére mindaz, amit ott hallottam és láttam, bizalomkeltő. Meggyőződésből merem állítani, hogy Dubník község lakossága nagyszerű gazdasági és kul­turális eredményekkel, politikai elkö­telezettségének teljes kinyilatkoztatá­sával köszönti a dicső Szlovák Nem­zeti Felkelés és hazánk felszabadítá­sának 30. évfordulóját. PhDr. Hofer Lajos Pihenő sertéscsalád Tárjuk fel a tartalékokat! A Kelet-szlovákiai kerületben összesen 308 603 hektár gyepterületet tartanak számon (97128 hek­tár a rét és 211475 hektár a legelő). Ez a terület többségében ősgyep. A telepített gyep az összterü­letnek csak öt százaléka. Jelenleg ennek esek tíz százalékán folytatnak belterjes gazdálkodást. A kerületben tekintélyes mennyiségű szarvas­­marhát tartanak s ebből majdnem 200 000 a tehén. Ebben a kerületben a szarvasmarha sűrűség sok­kal kisebb az országos átlagnál. Mégis kevés a takarmány és elhanyagolt a gyepgazdálkodás. Már­pedig a legnagyobb lehetőség, takarmánytartalék éppen a gyepek felújításában van. Az utóbbi években változás történt a mezőgaz­dasági üzemek vezető dolgozóinak a szemléleté­ben. Ezzel elkezdődött a gyakorlati munka is, és e munkáknak a kerületben Holéczy Bohus akadé­mikus, a Poprádi Rét- és Legelőgazdálkodási Ku­tatóintézet dolgozója az értelmi szerzője, segítője, élharcosa. A minap elbeszélgettem vele a gyep­gazdálkodás jelentőségéről, az eddig végzett mun­káról, a kísérletekről stb. — Ha meg akarjuk valósítani a kormány által meghirdetett szarvasmarha tenyésztési programot — mondotta Holéczy akadémikus —, ebből a ta­karmánytermesztést s azon belül a gyepgazdálko­dást szorgalmaznunk kell., A kukorica és a gyep az állatteayésztés két fontos takarmánytartaléka. A Spišská Nová Ves-i és a michalovcei járásban külön hangsúlyt és szerepet kap a gyep, mert ott nagyok a lehetőségek. Ha ezeken a vidékeken kor­szerűsítjük a gyepgazdálkodást, az olcsó, a jó, a jövedelmező szarvasmarha tenyésztés legfontosabb feltételét teremtjük meg. Ugyanis a gyep a húster­melésnek ugyanolyan bázisa, mind például a tej­termelésnek. Az intézet kísérlete három irányba terjed. Az ősgyepek feltörése után hektáronként 520 mázsa istállótrágyát és 280 kg vegyes hatóanyagú mű­trágyát szántanak a talajba. A gondosan előkészí­tett területet nyolc fajta fűmagból készített keve­rékkel vetik be, majd gondoskodnak az új gyep növényvédelméről és szakaszos legeltetéséről. A fűtermés bizonyos hányadából szénát, esetleg szenázst készítenek. A másik változatban pedig feltörik a gyepet, de istállótrágyát nem dolgoznak a talajba, hanem hektáronként 280 kg vegyes mű­trágyát használnak a talaj feljavítására. A gyepet ismét telepítik és korszerű követelmények szerint gondozzák, legeltetik s a fű bizonyos mennyiségét betakarítás után konzerválják. A harmadik kombi­nációban a gyepterületet tárcsázzák s hektáron­ként 280 kg vegyes hatóanyagú műtrágyát dolgoz­nak a talajba s a területet féladagú fűmagkeve­rékkel vetik be. Van egy negyedik kombináció is, mely a zsombékos gyepekre vonatkozik. A micha­lovcei és a trebišovi járásban 8000 hektárnyi zsom­békos területet tartanak számon. Ezeken el kell végezni a zsombékok széttúrását, elegyengetését, majd az elmunkált területet megfelelő összetételű fűmagkeverékkel kell bevetni. A kísérlet 1970-ben kezdődött. — Tapasztalataik szerint melyik módszer mutat­kozik legcélszerűbbnek, illetve a leggazdságosabb­­nak? — Más területeken végzett kísérleteink ered­ményeit is figyelembe véve, s a michalovcei já­rásban végzett kísérletek alapján is a tárcsázás módszerét tartjuk a legcélravezetőbbnek, éspedig azért, mert a legcélszerűbb és a legolcsóbb s a végeredmény kielégítő. A szántásba újratelepített gyepek az első és a második évben ugyan több fű­termést adnak, mint a tárcsázott területeken, ha­nem a harmadik évben a fűhozam mennyisége itt is kiegyenlítődik. Itt legfontosabb a műtrágya (380 kg/ha) és a rávetés. Ugyanez vonatkozik azokra a gyepterületekre is, ahol zsombék egyen­­getést kell végezni. — A mezőgazdaságban minden korszerűsítés aránylag sok költséggel jár. Mikorra térül meg a gyepek felújítási költsége? — Az említett módon felújított, illetve művelt gyepek öntözés nélkül átlagosan 120 “mázsa széna­értéket adnak hektáronként. Öntözéssel azonban 150 mázsa hektáronkénti termés is elérhető s né­hány év múlva mintegy 200 mázsa is. Fontos azon­ban a korszerű technológia pontos alkalmazása. Egy mázsa széna — ha betartjuk a termesztési és a betakarítási technológiát — átlagban 14 százalék nyersfehérjét tartalmaz. Tehát többet mint a bor­só, vagy a lucerna. Hét-nyolc mázsa szénaértékből (legyen az zöld fű, szenázs, vagy száraz széna) egy mázsa nyersfehérje érhető el. Egy mázsa nyersfehérje világpiaci ára jelenleg 24 dollárba kerül, ezzel szemben egy mázsa széna intenzív gyepgazdálkodással 36—40 korona önköltségi áron kitermelhető A továbbiakban nem nehéz kiszá­mítani, hogyan térül meg a gyepek korszerűsítési, azaz felújítási költsége, ha figyelembe vesszük az alábbiakat: a fű hozama öntözés nélkül is ötszörö­­sére-hatszorosára nő, azonban öntözéssel már tíz­szeresét adja. A jelenlegi gyepek nyersfehérje tar­talma legfeljebb csak 8—10 százalékos. Könnyű tehát megérteni, hogy a gyepgazdálkodás minden fáradságot megérdemel, mert a költségek a nyers­fehérje hozamban aránylag gyorsan, — mondjuk egyetlen év alatt — visszatérülnek. Tapasztalat szerint a gépi betakrítás korszerűsítésére fordított összeg ugyancsak egy év alatt térült vissza. De amit az állattenyésztés többletjövedelmével nyer­het a gazdaság, azt már nem is számítottam. A le­gelő, a szenázs és a rétiszéna a legjobb takarmá­nyok, ha szakszerűen járunk el a termesztéssel és gondosan takarítjuk be azokat. Ráadásul a kor­szerűen művelt gyepállomány a hús- és a tejter­melésre egyaránt előnyös. — Bizonyára gyakorlati példát is tud említeni? — A kutatást a Spišská Nová Ves-i járásban kezd­tük, majd a michalovcei és a trebišovi járásokban folytatjuk. Az első évek eredményei nagyon bizta­tóak. Például a biacovcei, a letanovcei és a Nižné Repáš-i szövetkezetekben a második kaszáláskor is megvolt a 70 mázsás átlagos hektárhozam. Az említett gazdaságokban a szakaszos legeltetés kö­vetkeztében egy hektárról 600 kg tejtermelést értek el. A szakszerű rét- és legelőgazdálkodás, továbbá a szakaszos legeltetés következtében a Spišská Nová Ves-i járásban a múlt évben tehe­nenként 320 literrel javult a fejési átlag. A gyepgazdálkodás korszerűsítését a michalov­cei járásban alig két éve kezdték. Ez rövid idő, de már így is egyes üzemek szép eredményeket mutattak fel. Például a falkušovcei és a Vysoká nad Uhom-i szövetkezetben öntözés nélkül hektá­ronként 105 mázsa termést takarítottak be s egy hektárról 3600, a trnavai és a palíni szövetkezet­ben az öntözött területről 4200 liter tejet termel­tek. A trebišovi járásban lévő Somotorl Állami Gazdaságban az öntözött területről átlagosan 200 mázsás hozamot értek el. — A gyepek felújításában mit javasol? — A pázsitfűfélék épp oly takarmánynövények kerületünkben, mint a silókukorica és több re­ménnyel bíztatnak, mint pl. a pillangósok, Ott is megteremnek, ahol más takarmánynövény csak sínylődik. Savanyú, semleges és lúgos — nedve­sebb vagy szárazabb, lazább és kötöttebb — tala­jokon éppolyan eredményesen termeszthetők, mint a hűvösebb, illetve melegebb éghajlatú vidékeken. A távlati tervek alapján a kelet-szlovákiai kerü­letben tíz ezer hektárnyi terület válik öntözhető­­vé. Elengedhetetlenül szükséges azonban a beta­karító gépsorok beszerzése is. A vázolt felújítási program teljes megvalósítása során több gépsor kellene a mezőgazdasági üzemek számára. Ezek­ről már most kellene gondoskodni. Illés Bertalan Bővítik a hüvelyesek és a szója termőterületét A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás mezőgazdasági üzemei idén tár­sadalmunk számára nagyon fontos étkezési és takarmányhüvelyesek, a szója és a mák vetésterületét — a múlt évek valóságáboz képest — lé­nyegesen kibővítik. A járási tervnek megfelelően mákot 130, szóját 180, babot 20, étkezési bor­sót pedig 185 hektáron termelnek. Ezen kívül takarmányhüvelyeseket 800 hektáron vetnek. A járási mezőgazda­­sági igazgatóság agronómusa. Csuka János elvtárs, nagyon kívánatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben olyan fajtákat termesszenek, me­lyeknek a betakarítása teljes mérték­ben gépesíthető. Ám köztudomású, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban ezt nem szavatolhat­ják mert csak olyan fajtákat termeszt­hetnek, amilyenekhez vetőmagot kap­nak. A fajtaválaszték kérdését tehát még jóval a vetés előtt valahol másutt kell megoldani. Örvendetes, hogy a szóbanforgó nö­vények termesztéséről februárban já­rási aktívaértekezleten tárgyalnak, s ott mód nyílik a vetőmag-fajta igé­nyek megtételére is. Föltételezhető, hogy a Gemerský Jablonec-i és a mar­­tinovái szövetkezetek képviselői — ahol idén a legtöbb mákot termesztik — résztvesznek ezen a járási értekez­leten. El kell mondani továbbá azt is, hogy a Bátkai, valamint a Sobótkai Állami Gazdaságok idén különös gondot for­dítanak a szőjatermesztésre. Ugyan­akkor a Rimavská Seő-i (rimaszécsi) szövetkezet járási méretben a bab­termesztés tekintetében egyedüli gaz­daság lesz. Végezetül még talán annyit, hogy a járás mezőgazdasági üzemei meg­értették az idők szavát, azaz a társa­dalom igényét. Ha törekvéseiket siker koronázza — s ebben nincs okunk a kételyekre — úgy a következő eszten­dőkben még merészebb, nagyobb fel­adatot vállalhatnak magukra, mindaz étkezési, mind pedig a takarmány­hüvelyesek termesztésében. (róna) feladatok teljesítéséhez szükséges elő­feltételek létrehozásában. Nyilván ez­­'zel is magyarázható, hogy a szövetke­zet termelési eredményei tervszerűen növekedtek és szemmel láthatóan emelkedett a munka termelékenységé­nek színvonala, valamint a szövetke­zeti tagok személyi jövedelme is. A szövetkezet nyerstermelése pél­dául a múlt esztendőben — az előző évihez viszonyítva — 11,4 százalékkal növekedett. S míg 1972-ben egy ál­landó dolgozó összteljesítménye csak 72 ezer 529 koronát képviselt, addig a múlt esztendőben egy átlagdolgozó már 88 ezer 292 korona értéket ter­melt. Ezek az eredmények kedvező hatással voltak a szövetkezeti tagok letezése. S talán arra nincs is szük­ség, mert a dubníkiak példás helyt­állását már maga az a tény is bizo­nyítja, hogy az igényes, szerződéses áruértékesítési feladataikat — a hús kivételével, ahol 285 mázsa lemaradás tapasztalható — minden mutatóban túlteljesítették. Szemesekből például 140 mázsával, cukorrépából pedig 5617 mázsával adtak el többet a tervezett­nél. S bár a tejtermelésük még nem éri el az optimális színvonalat, mert a négyszázharminc egyedet számláló állománynál az évi egyedi hozam csak 3005 liter volt, ennek ellenére becsü­letükre válik, hogy 105 ezer liter tej­jel többet adtak el a tervezettnél. Kel­lemes meglepetést okozott a juhte­kön is. Az adott lehetőségekhez ké­pest rendszeretetükkel és gondosko­dásukkal szinte elkényeztetik a gond­jaikra bízott állatokat. Ennek aztán megvan a látszata is anyakocánként 18,2 elválasztott malacban annak elle­nére, hogy a terv csak tizenhatot irányzott elő. Persze a fiatalok több­sége is követi a szövetkezeti mozga­lom harcos úttörőinek példamutatását. Ők főleg a gépesített brigádban talál­hatók, s nyilván érdemük van abban, hogy a szövetkezet már a múlt észtén dőben elérte gabonatermesztésben at 1976-ra feltételezett termelési eredmé­nyeket. Ha már a fiataloknál tartunk, meg kell mondani azt is, hogy a szövetke

Next

/
Oldalképek
Tartalom