Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 9. szám

1974. március 2. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT Jii rftggp.lt sürgő hangyanép! Így Irt jó száz évvel ezelőtt Gömör virágos lelkű, híres költője hanvai lakának tornácáról messze révedve. Azóta sok víz — sok zavaros víz! — lefolyt a fűzfák zöld szoknyájából kifordított vén Sajó medrében. El­tűntek a kövér halak árnyas búvó­helyei. Az örökké tervező és alkotó ember engedelmes vasóriásai egye­nesbe kényszerítették a vértől és könnytől oly gyakran megáradt gö­­möri folyócskát. Chanava (Hanva) múltjáról Németh Zoltán igazgató-tanítóval, jelenéről Juhász Istvánnal, az efsz könyvelő­jével beszélgetek. Bor csurran a talpas pohárba. Koc­cintunk. Zizzen a műit, engedelmes­kedik a hallgatag papírnak. — Nem nagy község ez a miénk, mégis nevezetes. Sőt: nekünk ma is legszebb a világon. Egy nehéz, véres­­verejtékes korszak zárult le a máso­dik világháborúval. Az egykori föl­desurak — mint leósapolt pocsolyá­ból a békák, — vagy elpusztultak, vagy szétmásztak a nagyvilágba. Cse­lédjük, szolgájuk, napszámosuk volt a fél falu. Az egykori urasági birtokokat a nép vette tulajdonába, és 1949-ben — egyetlen Zetorral, de már — megala­kították a szövetkezetei (I. típusút!). Az első úttörők megérdemlik, hogy feljegyezzük a nevüket: Kiss János, Vasas József, Láng János, Valiburszky József. A közös gazdaság első elnö­kéül id. Csetneki Jánost választották. A helyi kommunisták mindig ott és akkor segítettek, amikor arra a leg­nagyobb szükség volt. Erről Katona Pál és üljék Margit beszélt hitelt ér­demlően. Később Kozsár Zoltán és Asztalos Elemér vállalta az irányítás és szervezés nehéz munkáját. A szövetkezet életében mélypontot az 1954-es év jelentett, amikor 55 tag kilépett a közösből. A vajúdás négy évig tartott. Utána újra beálltak abba a sorba, amely a felemelkedés útján menetelt. A válság leküzdésében her­vadhatatlan érdemeket szerzett a még korábbi úttörőkön kívül Eke József. Országh Géza és Országh István. „Köszönetét mondunk és tisztelet­tel adózunk mindazoknak a dolgo­zóknak, akik községünkben részt vet­tek a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás alapjainak lerakásában és továb­bi megszilárdításában!...“ — olvasom a főkönyvelő keze és szíve alatt ké­szülő taggyűlési beszámolóban. A szövetkezet mostani elnöke Asz­talos Márton, aki a közös gazdaság sikereit elsősorban a tagok jő munká­jában és a vezetőség felelősségteljes helytállásában látja. Harminc tagú az SZLKP helyi alap­­szervezete, közülük 26-an dolgoznak a szövetkezetben. Elnökük: Eke Ele­mér, azt hangsúlyozza, hogy elégedett az ideológiai munka eredményeivel, és a prttagok tervszerű fiatalításá­val. A legaktívabb fiatal párttagok: Lászka Jankó mechanizátor, SZISZ- elnök, László Géza gépjavító, Csetne­ki Arpád fejő. A két új tagjelölt — Molnár Alica könyvelőnő és Görgei Barnabás is jó dolgozó. Az 1432 hektáros szövetkezet 275 dolgozója 1973-ban az egy évtizeddel ezelőttihez viszonyítva — megnégy­szerezte termelésből eredő bevételét, össztermelésük meg már túlhaladta a húsz millió koronát. Van talán va­lami csodaszerük? — Az eredmények titka a tagok jó munkaerkölcsében, szakmai-politi­kai felkészültségében van. Iskolázá­sokat rendezünk a szövetkezeti tagok részére. S ezen keresztül vezet az út a szocialista munkaversenyhez, a mil­liókra gyülemlő koronákhoz. Például a mostani téli időszakban százhuszon­­négyen látogatják a szövetkezeti is­kolát, ahol Tamás Tibor, Eke Elemér és Juhász István tart előadősokat. A múlt évben huszonnégy munka­„Tünődve nézek a tájon végig, Távol halmok, s hegyek lánczolatja kéklik S innen rajta zölden, A szép Sajó völgye nyájas nyílt arcá val Tárul ki előttem“ (Tompa Mihály) Ami a szociális-kulturális alap fel­használását illeti, ebben a szövetke­zetben is elsősorban a tanulmányutak és társasutazások viszik el az összeg számottevő részét, anyagilag támogat­ják a sportszervezetet, ifjúsági klu­bot üzemeltetnek, s védnökséget vál­laltak a szövetkezetiek az óvoda, a gyermeknapközi és az iskola fölött. Természetesen, a fiatalok mindezt a támogatást társadalmi munkával viszonozzák, munkacsúcsok idején a szövetkezetnek. De a nyugdíjasokról sem feledkeznek meg: évente négy Asztalos Márton efsz-elnök, id. Csetneki János, Kiss János csapat versenyzett; számukra alapos részletességgel szétdolgozták azokat a tervfeladatokat, amelyek a XIV. pártkongresszus határozatából reájuk hárulnak. Minden kollektíva (ezen belül valamennyi dolgozó) Ismeri konkrét feladatait. A verseny ered­ményeit és problémáit rendszeresen megbeszélik, s a legjobbakat jutal­mazzák. Például a múlt év verseny­győztese volt a 15 tagú dohányter­mesztő csapat; tagjai végelszámolás­kor 32 ezer korona részesedést kap-JOBB-MDNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET tak. A kertészetben kitűnt Tamás Lászlőné, özv. Tamás Istvánná, F. Tóth Zoltánné és özv. Igo Gyuláné. A mar­hahústermelésben Czókoly Albert je­leskedett 76—107 dkg-os napi súly­gyarapítási átlaggal. A növényter­mesztés irányítói — Turisz Pál és Ta­más Tibor agronómusok — a trakto­rosokat és kombájnosokat, Katona Aladárt, Karola Ondrejt és Tóth Zol­tánt dicsérik. mázsa természetbenit kapnak a kö­zösből. Ami még a fiatalokat illeti, házasodásukkor 5—8 ezer korona nászajándékban részesülnek, s a ki­váló munkát végző fiatalok 1000 ko­ronát kapnak Jutalmul. Ezzel azonban még nem zárult le a szociális gondoskodás sora: a tagok és gyermekeik külföldi üdülőközpon­tokba is eljuthatnak, amiről azelőtt nem is álmodhattak. Csupán erre a célra 100 ezer koronát fordítanak évente. A tagok szellemi táplálékának kielégítéséről is példásan gondoskod­nak: többek között 100 példány Sza­bad Földművest és 42 Űj Szót járat a szövetkezet. A martini és a nagybalogi verseny­­felhívásra vállalt kötelezettségeiket — több mint félmillió korona érték —, kétszeresénél is nagyobb összeg­ben (1292 000 korona) teljesítették. Jelentős segítséget nyújtanak a Nem­zeti Front választási programjának megvalósításához is: betonjárdákat építenek, vízvezetéket szerelnek a községben, parkosítanak, lásítanak. Felépítik az efsz új, központi szék­házát, melyben helyet kapnak az iro­dák, az üzemi étkezde, fürdő, öltöző, s két szövetkezeti tag számára lakás. Mondanunk sem kell, a tagok ked­vezményes áron jutnak naponta me­leg ételhez, s ingyenesen munkaruhá­hoz — ebben az évben. Fárad a beszélgetés lénye, sűrűsöd­nek az adatok. Poharunkat az elért, valamint a további eredményekre hal­kan összependítjük. A Sajó völgyében a tavasz már a kertek alatt settenkedik. Az emberek szívét meg-megdobogtatja már az éb­redő föld illata. A költő szavaival köszöntőm a szorgos parasztembereket: „Jó reggelt, sürgő hangyanép! Korán munkához láttatok!“ Kovács István A Rimavské Jánovce (Riamjánosí) székhellyel működő „Jánošík“ Efs* 14 millió korona költségráfordítással korszerű, 400 férőhelyes tehénfarmot létesített, amely saját áramtermelő aggregáttal, önműködő szellőzőberende­zéssel, s halszálkás elrendezésű, DZD-5 típusú fejő-komplexummal van fel­szerelve (egyszerre 30 tehén fejhető vele). Foto: nkl Egy efsz kulturális bizottságának példás tevékenysége Két év telt el a Prievidzai Szlovák Nemzeti Felkelés Efsz kulturális bi­zottságának megalakulása óta. Az említett szervezet tevékenysége járást viszonylatban a legkiemelkedőbbnek bizonyult. Más tömegszervezetekkel karöltve a bizottság „50 éves a Szovjetunió“ címmel érdekes kiállítást rendezett. A helybeli lakosság körében nagy érdeklődést váltott ki a „Május elseje a múltban és ma“ elnevezésű, jelen­tős történelmi dokumentumokból álló kiállítás. A kulturális bizottság sze­­, repet vállalt a különféle szaktanfolyamok megszervezésénél is. Említésre I méltó továbbá az eszmei agitáció terén kifejtett tevékenységük. A közel­múltban „A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában“ címen nagyszabású vetél­kedő-sorozatot rendeztek. Nem feledkeznek meg a szövetkezeti tagok gyer­mekeiről sem. Immár hagyománnyá vált a Télapó-est, amely nagy nép­szerűségnek örvend a kicsik körében. A nyári időszakban rendkívüli gondot fordítanak az aratási munkálatokban résztvevő dolgozók élelmiszer- és frissítő ellátására. A kulturális bizottság ez év végére egy korszerűen felszerelt ifjúsági klubhelyiség átadását tervezi, hogy ezáltal még szoro­sabbra fűzze a kapcsolatot a helyi SZISZ alapszervezettel. A tények arról tanúskodnak, hogy a prievidzai szövetkezet kulturális bizottságának aktivitása méltó az elismerésre. Jogtanácsadó* Lehet-e a háztáji földet örökölni? ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! A múlt év szeptember elején kor­­л szerű vendéglátó üzem nyílt Hajnáéka (Ajnácsköj községben, a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet jóvoltából. Az ilyen létesítmény két­ségkívül gazdagítja Gömört, mint táj­egységet, mert a romantika egymagá­ban nem elég. A VÁRALJA vendéglátó lényegében korkövetelményt elégít ki — a korszerű étkezés és szórakozás bázisa. Annak ellenére, hogy jóformán még csak fél esztendős múltra tekinthet vissza, máris forgalmas hely. Szívesen járnak ide étkezni és szórakozni nem­csak a falubeliek, hanem a környék­beliek is. Főleg a hétvégek nagyon forgalmasak: a fiatalokat vonzzák a zeneestek, a különféle szórakozási le­hetőségek. Node, kérdezzük meg Surányi Jó­zseftől, a vendéglátó üzem vezetőjé­től, mi újság a konyha körül?. — Naponta mintegy 220—250 adag ételt készítenek, illetve szolgálnak fel az ügyeskezű, fürgelábű Marikák ... — Mit jelentsen a többesszám? — Azt, hogy az alkalmazottaink kö­zül nyolcat becézhetnek így a vendé­gek. Csak egy szóra — Ez egymagában is különlegesség — ismerjük el, majd az ételkülönle­gesség felől érdeklődünk. — Jelenleg ételkülönlegességgel még nem szolgálhatunk: az erre vo­natkozó terv még nincs jóváhagyva. — S mit terveznek, javasolnak?... — Váraljai tál névre hallgat majd: sertés- és marhahús lesz pirított bur­gonyával. Természetesen, a távlat is érdekelt: miben látják a vendéglátó üzem to­vábbfejlesztését, forgalmának bővíté­sét. A további beszélgetés során ki­tűnt, Hajnáéka kitűnő idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, amit vétek lenne nem hasznosítani. — Itt van például a Pogány vár, a tűzhányóhegy, — sorolja az érdekes­ség-számba menő lehetőségeket az üzemvezető, majd megtoldja: — a kö­zeli Csevtce-pusztán hajdanában für­dő létezett. Annak idején az uraságok használták. Fel lehetne ezt a fürdőt újítani. Természetesen, ezt a Gortva patak szabályozásának kell megelőz­ni, hogy a medréből ki ne szabadul­hasson egykönnyen... Es szálloda építésével is minél előbb számolni kel­lene az illetékes szerveknek. Hát igen: ez vani Es ez lehetne ... f —kn—• Ä háztáji gazdaságra vonatkozó jogi rendelkezéseket az efsz-ek min­taalapszabályzata 39. cikkelye tar­talmazza. (A minta-alapszabályok megjelentek a Törvénytár 1964/196. számú rendeletében.) A szövetkeze­tek a Törvénytár 1964/170. számú rendelete szerint kötelesek ezt a cik­kelyt a saját alapszabályzatukba ik­tatni, saját feltételeik szerint módo­sítva. Természetes, a háztáji gazdálkodás is bizonyos fejlődésén ment át a szö­vetkezeti gazdálkodás negyedszázada alatt. Míg kezdetben a háztájiból ere­dő jövedelem a szövetkezeti tag mel­lékjövedelmét gyarapította; ám a szö­vetkezetek gazdasági megszilárdulá­sával párhuzamosan a háztáji föld művelése bizonyos mértékben hátrá­nyosnak mutatkozott, főleg a munka­csúcsok idején, mivel a tagokat el­vonta a közös munkából. Tekintettel arra, hogy számos szö­vetkezetben még a mai napig sem teremtették meg a háztáji földek kö­zös művelésének előfeltételeit, ez kedvezőtlenül hat a fejlődésre. A szö­vetkezetek igen jelentős hányadában már tért hódított a háztáji közös mű­velése, ami csakis előnyt jelenthet a tagok számára, mert sok fölösleges gondtól szabadítja meg őket. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag le­mond az egyénileg művelt háztáji földjéről, jogigénye van arra, hogy a szövetkezettől természetbeni jutta­tásban részesüljön, az alapszabályok által rögzített mennyiségben. A természetbeni juttatás mennyisé­gét rendszerint a közösen művelt háztáji földek termése, illetőleg a közös gazdaság terméshozam-átlagá­ból számítják ki. Az efsz-tag — vagy annak családja — köteles a szövet­kezetnek megtéríteni a műveléssel, vetőmaggal, szaporítóanyaggal kap­csolatos költségeket — esetleg a ta­laj termőerejének utánpótlási (trá­gyázás!) költségét is. Ezzel lényegé­ben a háztáji gazdálkodásjellege meg­marad, mivel a háztáji állatállomány is sértetlen. A háztáji földterület felső határát pontosan megállapították, amit túllép­ni nem lehet. Ez esetben figyelembe kell venni a dolgozó tagoknál, hogy milyen mértékben veszi ki részét a tag — vagy a családja — a közös munkából, e nyugdíjasok esetében pe­dig az egészségi állapotot és a szo­ciális viszonyokat. Ami a háztáji föld felső határát Illeti, — beleértve a kertet és gyü­mölcsöst is — fél hektár. Hegyvidé­ken és a burgonya-zab jellegű terme­lőkörzetben a járási mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyásával egy Ней« tár, de ebből a szántó — beleértve a kertet és a gyümölcsöst is — nem lehet több fél hektárnál. Szőlő, zöld­séges- és virágoskert, stb. területe nem lehet több, mint 10 árnyi. Erdő nem képezheti háztáji föld részét. Háztáji földre csak szövetkezeti tag jogosult. Ezt törvény határozza meg. Itt jegyzendő meg: háztáji föld juttatását nem befolyásolhatja, vitt-e földet a közösbe, vagy sem, Mindamellett a szövetkezetnek jogá­ban áll bizonyos esetekben a háztáji földterület csökkentésére: például, ha az illető tag elhanyagolja a közös munkában való részvételt, vagy ha az efsz-tag nyugállományba vonul. A szövetkezet azoknak a nyugdíjasok­nak, akik magas koruk, vagy egész­ségi állapotuk miatt nem képesek a háztáji földet megművelni, ezt ter­mészetbeni juttatással kárpótolhatja, vagy pénz formájában is folyósíthat­ja. Abban az esetben, ha az efsz-tag nem ért egyet a szövetkezet döntésé­vel, bírósághoz fordulhat jogorvoslás végett. Tekintettel arra, hogy a háztáji földnek különleges a küldetése, mint ilyen, el nem adható, elajándékozni, bérbeadni, s örökölni sem lehet! A háztáji földre jogosultság a szövetke­zeti tag tagsági viszonyából ered — elhalálozásával a jogigény megszű­nik. Olyan esetben, ha az elhúnyt szö­vetkezeti tagnak e jogigényéből ki­folyólag nem kielégített követelése származott, a jogigény átruházható. Például: az elhunyt szövetkezeti tag örökösei megkaphatják — ha közösen művelt háztáji földekről van szó! — azt a részt, amely az elhalálozott efsz-tagot halála napjáig megillette. Tehát a gazdasági év időszakára eső részarányt, ameddig az elhalálozott tagsági viszonya tartott. De az örö­kösök kötelesek a terményelőállítási költségek arányos részét megtéríteni. Az efsz-ek mintaalapszabályzata 39. cikkelyének 3. bekezdése szerint egy szövetkezeti család (ezt képez­heti egy személy is) háztáji gazda­ságába tartozhat évente: egy tehén, egy-két hízósertés, legfeljebb 10 csa­lád méh, valamint a szövetkezet alap­­szabályzatában megállapított számú kecske, juh, kisállat (tyúk, lúd, házi­nyúl). A háztáji állatállomány semmi­képpen sem fékezheti a szövetkezet árutermelését, annak fejlődését, — arányban kell lennie a háztáji föld­terület nagyságával. JODr. Michal Durdiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom