Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-25 / 34. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. augusztus 25. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA A dolgozók érriekiben A kétezerszázharminc hektáros — ez év elején egyesített — Mýtné Ludany-i (vámosladányl) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-nek a vezetősége nagy figyelmet fordít a munkakörnyezet javítására, a dolgozókról való szociális gondoskodásra. Ezzel kapcsolatban terv készült, Adámt József efsz-elnök vezetésével, mely 10 pontból áll, s magában foglalja mindazokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a dolgozók elégedettségéhez, a közösbe vetett bizalmuk további elmélyítéséhez. Mi minden történt az év elejétől? Csak a legfőbbeket említsük: szociális helyiségek épültek 96 ezer korona költségráfordítással, munkaruhákat, védőeszközöket vásároltak 18 ezer korona értékben, csinosították a munkahelyek környékét rőzsákakl, díszbokrokkal, közel tízezer korona értékben, a kulturális rendezvények megtekintésére 8400 koronát fordítottak. Efféle célokra a szövetkezet az 1973. évre 175 ezer koronát irányzott elő. Ezen kívül a szövetkezet vezetősége gondoskodott háromszáz efsz-tag üdültetéséről — a szántói gyógyfürdő területén. Továbbá ötnapos tanulmányútra megy nyolcvan személy. Magyarország „Nógrád“ necű téeszébe, baráti kapcsolat szilárdítása is a céljuk. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz legkiválóbb dolgozói közül hatan Bulgáriában, ketten pedig a Szovjetunióban üdülnek majd, jutalomképpen — megérdemelten. A1*« KI éve, hogy a radi és a ” svinicai (szinyéri) szövetkezet egyesült. Ekkor sokan a jós szerepében tetszelegtek, mondván: „Nem lesz hosszú életű ...“ Arra alapozva mondókájukat, hogy idegenkednek majd a két falu szövetkezetesei egymástól, s viszálykodás lesz úrrá... És jóslatuk nem vált be, mert azt megelőzően is jóviszonyban volt a két falu lakossága, s ez a jó kapcsolat most még inkább megerősödött. Közösen gyűrték le a kezdeti nehézségeket H a m i n d a András az egyesített szövetkezet elnöke, s a vezetőség jól tudja, csakis a tagok szorgalmára, munkatevékenységére alapozhatnak, válhatnak valóra a célkitűzések. Nos, fél év távlatából ítélve állíthatjuk, helyes volt az egyesítés, a vezetőség alapállása, a tagsághoz való helyes viszonya. Hiszen a járásban az elsők között teljesítették a terményeladási tervet. Eddigi legjobb gabonatermést takarították be — búzából 46 mázsát, hektáronkint. Nagyszabású aratási ünnepséget tartottak a Latorca partján, ahol a két falu szövetkezeti tagjai együtt örültek a közösen elért kiváló eredménynek. Kép és szöveg: Kendi László Minden kezdet nehéz Az aratási koszorú átadása. Bizonyító példák ezek: legalább így kell gondoskodni azokról, akik a közös javakat termelik, s előteremtik a koronák millióit. Benyák J. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyt) Járási Bizottsága üdültetést szervezett a szövetkezeti tagok gyermekei részére. Ezt a szociális gondoskodást a Vydrany-i (hodosi) Efsz vezetői — köztük Fivér Dezső, a közös elnöke — olyképpen hasznosították, hogy 40 gyermeknek szereztek kimondhatatlan örömet, azáltal, hogy Bulgáriában, a kővárnál tengerparton üdülhettek, négy nevelőnő, egy egészségügyi nővér, valamint Miklós Tibor táborvezető — „civilben“ pártelnök — felügyelete alatt. Nyugodtan elmondhatjuk: a szülök kezdeti idegenkedése, szorongása indokolatlan volt. A szakavatott pedagógusok gondoskodtak arról, hogy semminemű bajuk ne történjék a gyermekeknek. Naponta ötször étkeztek. A táborból — fürdőzésen, napozáson túl — még kirándulásokra is tellett idejükből. Megtekintették a környék szépségeit, nevezetességeit, sőt a szomszédos Romániába is ellátogattak. Az üdülés befejeztével fájó szívvel búcsúztak a napfényes Bulgáriától, az örökké nyugtalan, sós leheletű tengertől, melyet olyannyira megszerettek ottlétük alatt. Hazaérve aztán vége-hossza nem volt a sok-sok élménybeszámolónak ... Alighogy hazaérkeztek a messzi útról a gyerekek, máris a felnőttek készülődtek egy kis balatotni „kiruccanásra“. Bizonyára oly jól sikerül majd az ö üdülésük, társasutazásuk is, mint lányaiké, fiaiké. * # * Lám-lám, milyen is ez a dolgozók rendszere? Nemcsak művelődési és kulturális lehetőségeket biztosít, hanem a megérdemelt pihenést is, oly üdülőkben, melyek a múltban csak a kiváltságosoknak — a felsőbb tízezerhez tartozóknak — nyújtottak lehetőséget. Barak László Jubileumi kiállítás Hazánkban 25 éve államosították a gyógyfürdőket — hirdetik a hatalmas falragaszok Karlovy Varyban, s egyben a váraljai oszlopcsarnokban levő kiállításra invitálnak. Bár a kiállítás helyi jellegű, mégis többet ad ennél. Egy hatalmas térképen áttekinthető hazánk valamennyi fürdője, szanatóriuma, gyógyforrása, meg színes fényképek, diafilmek útján érzékelhető. Ezenkívül itt találjuk azoknak a híres embereknek a fényképeit, akik az utolsó negyedszázadban megfordultak Karlovy Vary híres fürdővárosban (Gagarin, Tyereskovová, az etióp császár, Fnck Jenő, valamint híres zeneszerzők, filmszínészek, stb.j. Az itteni adatokból megtudhatjuk, hogy például 1948-ban 32 631, viszont a múlt évben már 73 122 beteg gyógykezeltette magát. Huszonöt évvel ezelőtt száz egészségügyi dolgozó közül csupán egyharmadának volt megfelelő szakképzettsége, viszont tavaly 450 egészségügyi dolgozó volt alkalmazásban, s 92 százaléka rendelkezett megfelelő végzettséggel. Az IMPERIAL gyógyszanatőrium Munkaérdemrendet kapott. Tíz dolgozója is magas kormánykitüntetésben részesült. Más szanatóriumok dolgozói közül is jónéhányat kitüntettek az elmúlt negyedszázad alatt. Több közösség versenyez, „javítva“ tízezrek egészségi állapotát, derűs életkedvét segíti elő. Sokoldalúan gondoskodnak a betegek kulturális igényeinek kielégítéséről is. Javában tüzelt a nyár, s a sétányokon hazánk különböző tájairól — köztük Csallóközből — érkező asszonyokkal találkoztam. Itt gyógyultak azok, akik a régi világban nyáron még „meghalni“ se értek rá. Kurucz Nándorné Csinosodó, fejlődő falvak Ritkán látogatott falu a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban Veľká Ves nad Ipľom (Ipolynagyfalu). Érthető, miért akartuk alaposabban szemügyre venni. Az aszfaltozott út két oldalán a takaros porták kertjeiben a legkülönbözőbb fajtájú virágok díszlettek a szivárvány minden színében. Éppen egy fényképfelvételt akartunk készíteni, amikor megszólított valaki: — Ne azt fényképezzék, akad itt érdekesebb dolog is — mondotta az illető, s máris bemutatkozott: — Balík Ferenc vagyok, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Ha van egy kis idejük, szívesen kalauzolom önöket Ipolynagyfalun, valamint Sečiankyban (Szécsékén), ugyanis mindkét falu közigazgatásilag egy községet alkot. Balík elvtárs nem kis büszkeséggel számol be a választások óta eltelt csaknem két esztendő alatt elért falufejlesztési eredményeikről; mi teljesült a választási programból, s mi vár a következő időszakban megvalósításra. — Legégetőbb feladatunk volt egy üzletház és egy vendéglő felépítése Szécsénkében. A régi helyiségek ugyanis már elavultak, az épületek összedüléssel fenyegettek... A múlt év december 28-án sikerült üzembe helyezni az új vegyeskereskedést és a vendéglőt, amelyek közel háromnegyedmillió korona beruházási költséget igényeltek. Az említett objektumok a Z-akció keretében épültek. Lakosaink a felépítéséhez 8000 óra társadalmi munkával járultak hozzá. Az ő aktivitásuknak és gyors munkatempójuknak köszönhető, hogy egy éven belül tető alá hoztuk. A jő munkaszervezésért dicséretet érdemelnek a hnb képviselői. Következő állomásunk: egy gyönyörű park, közepén kastéllyal. A körülállványozott épület arról tanúskodik, hogy tatarozzák. — Csak nem a régi gazda jön látogatóba, s annak teszik rendbe — kérdeztük tréfásan a hnb elnökét. — De bizony a régi lakók jönnek, méghozzá hamarosan. Már most, szeptemberben. A kastély lakói ugyanis az iskolások. Mivel az iskolát három falu gyerkőcei látogatják, igen időszerű volt a tatarozása, az átalakítása, sőt a bővítése is. A tanteremhiány arra kényszerített bennünket, hogy négy új osztályt, egy szertárt és egy előcsarnokot építsünk a meglévőkhöz. Az elhatározást tettek követték. Az említett hat helyiség mindössze hét hónap alatt épült fel. Ebben az esetben is rengeteg társadalmi munkát végeztek a lakosok. Különösen a nyugdíjasok és a szülői munkaközösség jeleskedett. Nem egyszer szabad szombat és vasárnapokon is szorgoskodtak. Az efsz hathatós segítsége, fuvarozásból és gépi kisegítésből állott. — A „Z“ akció keretében egy év alatt két jelentős építményt fejeztünk be — mondotta Balík elvtárs. — Az üzlethelyiséget és a vendéglőt a község felszabadításnak 28, az iskola új tantermeit pedig a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére adtuk át. Beszélgetés közben a hnb-elnök „rezidenciájába“ is betértünk, mely kívülről ugyan kifogástalan, a belső helyiségek azonban már javításra szorulnak. Balík Ferenc az eskettető terembe vezetett, ahová a házasulandókon és a tanúkon kívül aligha fér be népesebb rokonság. — Valamennyi helyiségünk rászorul egy kis átalakításra. E terem „pompája“ sem vetekedhet egyelőre a templomi esküvőkével. Ezt a problémát azonban október végéig megoldjuk, és ekkor már a követelménynek megfelelő helyiségben végezhetjük az ünnepélyes szertartást. Ez egyik eszköze lesz az ateista nevelésnek, akárcsak az új, most épülő halottas házunk, ahol méltóbb körülmények közt búcsúztathatjuk majd az elhúnytakat. A jövőben a jelentősebb évfordulók megünneplésére is nagyobb figyelmet szentelünk. — A választási időszak hátralévő három évében milyen jelentős feladatok várnak megvalósításra? — kérdeztem. — Az egyik legkomolyabb feladatunk itt, Veľká Ves nad Ipl’om-ban felépíteni egy korszerű kultúrházat. A tervezési munkák már folynak, így semmi aakdálya, hogy a jövő évben megkezdjük a munkát. Tudom, nem kis fába vágjuk fejszénket, ám az eddigi eredmények derűlátásra jogosítanak. A kultúra hajlékának felépítésére 9250 óra társadalmi munkát vállalt a lakosság. A 2 millió 300 ezer korona értékű objektumban mozi-, illetve színházterem, könyvtár és több klubhelyiség is lesz. Ogy tervezzük, az egyik teremben, — ez a pártszervezet akcióprogramjába tartozik —, állandó jellegű munkásmozgalmi kiállítást rendezünk falvaink életéből. Seöiankyn már a múltban is igen jelentős pártmunka folyt, s ezt szeretnénk kihasználni. A kiállítás elsősorban az ifjúság nevelése szempontjából lenne jelentős. Jobban megismernék munkásmozgalmi múltunkat, tisztelnék a hagyományokat. Néhány elvtársnak már konkrét megbízást adtunk, hogy gyűjtse az anyagot. Egy távolabbi tervünk: a seőiankyi parkban egy szabadtéri színpad felépítése. — Mi a helyzet a szolgáltatások terén? — tettem fel az újabb kérdést. — Választási programunk szerint tovább fejlesztjük a szolgáltatásokat. SeCiankyn van rádió- és tévészerelőnk, mindkét faluban található szódavíz üzem. Hetente egyszer vegyitisztítóba is elszállítjuk a ruhákat, s másnap már hožzuk is. Ezenkívül szükség esetén kölcsön adunk betonkeverőt, tehergépkocsit és szállítószalagot. Szükségünk lenne azonban egy fodrász- és borbélyüzletre is. Problémát okoz a tej- és a kenyérelltását. Ezen a téren merül fel a legtöbb panasz, sajnos ezt belátható időn belül nem tudjuk megoldani. A vízellátás. Ezen a téren merül fel a legvize egészségtelen, így nincs is községünkben vízvezeték. A közelmúltban Kleüanyban (Kelenyében) tártak fel forrásokat, így talán sikerül a vízellátást megoldani. Erre persze helyi lehetőségek nincsenek, azt csak a felsőbb szervek bevonásával tudjuk megoldani. — Ebben a választási időszakban az Ipoly szabályozása is befejeződik — mondotta végül Balík erenc —, s ez a szövetkezet eredményeire is hatással lesz. Több hektár termőföldet nyerünk, s új telkek beépítésére mód nyílik, így a falu arculata is lényegesen megváltozik. ORDÖDY VILMOS Tatarozzák az iskolát. Az új vásárlóközpont.