Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-04 / 31. szám
^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX44XXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXX\>XX4>NV\>XVXXXXXXX4XXXXXXXXXXX\XXXXXX\>XXV4.X\X> 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. augusztus 3. Szarvasmarha-tenyésztési távlatok 4 Az utóbbi időben sok szó esett a 4 szarvasmarha-állomány fejleszté- Ž sérdl Kelet-Szlovákiában. Nem véletlenül, hiszen az állomány szám ž szerinti növelése ebben a kerületíj ben elég nagy problémát okoz. A 1 fejőstehenek tervezett létszámát 4 egy járásban sem érték el, eilen/j kezőleg több járásban csökkenés mutatkozik. A legsúlyosabb a helyzet a Spišská Nová Ves-i járásban, ahol 284-gyel maradtak a terven alul, ugyanakkor a michalovcei járásban 192, a košiceiben ugyancsak 192 a csökkenés. A kerületi pártkonferencia mélyrehatóan foglalkozott ezzel a problémával, s az illetékes szerveknek feladatul adta, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végéig a kerületben 18 százalékkal növeljék a szarvasmarhaállományt, ami annyit jelent, hogy száz hektáronként a jelenlegi 43,3 helyett legalább 50-et tartsanak, s a fejőstehenek létszámát pedig a jelenlegi 16,6-ról 30-ra növeljék. Ezekből láthatjuk, hogy a jövőben a szarvasmarha-tenyésztés feladatai szorosan összefüggnek a kerület többi gazdasági és politikai feladataival. Juraj Mikita elvtárssal. a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetőjével beszélgetve megtudtam, hogy elkészítették a szarvasmarha-tenyésztés távlati fejlesztési tervét. Hasonló terveket a járási mezőgazdasági igazgatóságok is készítettek, s a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátották. Ezen tervjavaslatok alapján a termelőüzemekben elkészítik saját szarvasmarha-fejlesztési tervüket. Kelet-Szlovákiában is jelentős szerepet tölt be a szarvasmarha. A tej, a tejtermék és a marhahús fogyasztással járó fokozódó igények konkrét intézkedésekre ösztönzik az állattenyésztés szervezőit, illetve irányítóit. A kerület jelenlegi szarvasmarha-tenyésztésének a színvonala hűen tükrözi a mezőgazdasági üzemek gazdasági megalapozottságát. Ezért a szóbanforgő tervet öt- és tízéves távlatban kell feldolgozni. Mikita elvtárs hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel összefüggő elképzeléseket jól át kell gondolni. Ugyanis nem hozhat kielégítő eredményt a legkorszerűbben szakosított telep sem, ha nincs elegendő jó minőségű takarmány. S a bőséges takarmány is csak fél sikerrel járhat, ha nincs kielégítő termelőképességű tehénállomány. Ehhez persze jól képzett szakemberek és szakmunkások szükségesek. Figyelembe kell venni azt is, hogy üzemeink nem bővelkednek pénzeszközökkel, ezért minden üzemben meg kell vizsgálni, hogy „hol szorít a csizma“, s erről az oldalról kell megközelíteni a problémát. Számos gazdaságban kevés a jó minőségű takarmány, s ezekben feltétlenül a takarmánytermesztés és betakarítás fejlesztésével kell foglalkozni, s erre már idén rá kell térni, hogy minél előbb sikeres lehessen a szarvasmarha-tenyésztés. Nem szükséges minden üzemnek résztvennie a szarvasmarha-program megvalósításában. Nem is feltétlenül fontos minden gazdaságban szarvasmarhát tartani. Hiszen vannak más feladatok is, ilyen például a sertéstenyésztés, a juhtenyésztés, baromfitenyésztés stb., s ebből a munkából kivehetik a részüket, s eleget tehetnek a népgazdasági követelménynek. Ott, ahol az adottságok megvannak, vagy viszonylag kis befektetéssel 4 megteremthetők a feltételek, ok- 4 vétlenül foglalkozzanak a szarvas- Ž marha-tenyésztéssel. 4 Az egyesített gazdaságok többsé-, ^ généi a hús- és a tejtermelés ja- ^ vasolható. Természetesen a lehető- 4 ségek alapján. Ahol például szako- | sított telepet építettek, ott a tejter- Ž melés mellett döntöttek, azonban ^ ennek minden egyéb feltételeit is £ meg kell teremteni. Bebizonyosodott, hogy a magas \ színvonalú termeléshez zárt állat- ^ forgó szükséges. Ez pedig ott való- Й sítható meg leginkább, ahol hori- ^ zontális együttműködés alakul ki. í Erre nagyon jó példával szolgál ^ számunkra a nyugat-szlovákiai ke- ^ rület. Feltétlenül létre kell hozni 4 a tej- és a hús hasznosítású telte- ^ ítészetek szakembereinek a szakbi- ^ zottságát, ahol esetenként talál- ^ kozhatnának és kicserélhetnék a ^ tapasztalatokat. Ez feltétlenül ^ nagv haszonnal járna. ILLÉS BERTALAN ž 2 SIKERES KERTÉSZKEDÉS A pavlovái (páldi) szövetkezet kertészetében idén jó eredményt érnek el a zöldségfélék, de főleg a paprika termesztésében. Krupecz Ferenc főkertész 15 tagú munkacsoportja arra törekedett, hogy a járásban az elsők közt adjanak piacra zöldpaprikát. Munkájukat siker koronázta, mert május 26-án megtörtént az első paprikaszüret. Mintegy 20 ár területen fóliasátorban paprikát, paradicsomot, káposztát és más zöldségféléket termesztenek. A most 51 éves főkertész már 26 éves gyakorlattal rendelkezik. Mint elmondta, a szép eredményt főleg a fiátalokból szervezett munkacsoport tagjainak becsületes munkájával érték el. Megdicsérte a két öntözőfiút, Kiss Józsefet és Józsa Pált, akik fáradhatatlanul éjjel-nappal öntözték a növényeket. A jövőben a fóliasátras termelést szeretnék kibővíteni s az eddigieknél még jobb eredményeket elérni. Botlik István, Pavloyá Három szövetkezet különféle eredménnyel A TERV KÖTELEZ! „Tántoríthatatlanul ragaszkodunk a CSKP XIV., valamint a szövetkezetek VIII. kongresszusa határozatainak a teljesítéséhez.“ E szavakkal kezdtük beszélgetésünket Balogh Lászlóval, a „Haladás“ nevet viselő egyesített szövetkezet elnökével. Ésszerű, megfontolt lépés volt az egyesülés Andovce (Andód), Komoca (Kamocsa) és Zemné (Szímő) között 1971-ben. Az elnök még emlékszik rá, hogy a szomszédos szövetkezetek közül egy-kettő éveken keresztül nem tudott eleget tenni húseladási tervének. Persze, az egyesítés előnyös helyzetet teremtett. Az a tény, hogy az összeházasodásnál a Haladás nevet vették fel, szintén meggyőződésüket jelképezte, hiszen a gyakorlatban a fejlődést szolgálják. Csakis a szakosítás bevezetése alapján tudhattak egy tehéntől 3140 liter tejet tervezni. Ezt a tervet az év derekára 52 százalékra teljesítették. Ebben az évben 2 millió 950 ezer liter tejet kell értékesíteniük, s július elsejéig 1 millió 536 ezer 577 litert adtak a tejfelvásárlóknak. A hátralevő fél év még biztatóbb, Az utolsó dekádban egyes munkacsoportok a fejési átlagot naponként a tervezett 9,18-ról 11,92 literre növelték tehenenként. A marhahús termelésénél is a szakosítás tette lehetővé a jobb eredmény elérését. Az átlagos napi súlygyarapodás 0,768 kg, a hízóállatoknál pedig 0,989 kg. Az andovcei részlegen Czabany József a monodiétás etetéssel 1,066 kg-os, s Kovács János a hagyományos hizlalással 0,990 kg-os súlygyarapodást ért el egyedenként. A kongresszus irányelveihez fűződik az is, hogy száz hektár mezőgazdasági földterületre legalább ötven szarvasmarhát tartsanak a mezőgazdasági üzemek. A Haladás nevű szövetkezetben azonban 60,61 állatot tartanak az említett földterületen. Fejőstehénből pedig 23,21 jut száz hektárra. A szövetkezetben a következetes szakosítás elvét követik. Az üszők kiválasztása nagyon igényes feladat. Ezért csakis olyan állatokat tenyésztenek, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Minden jel arra utal, hogy az év végére a törzsállományban levő tehenek száma eléri az 1020-at. A szakosítás terén a jó szakemberek véleménye alapján döntenek. Az egyesített szövetkezetben az is nagy haszonnal jár, hogy az inszeminációs technikus más szervektől függetlenített. Így gyors, pontos és megbízható munkát végezhet. A szövetkezet jó úton halad a feladatok megvalósításában, tehát jogos az elnök derűlátása. Búkor József Szövetkezeteink közgazdászai feldolgozták az első félév eredményeiről tanúskodó adatokat. Azért látogattam el három egyforma természeti adottság mellett gazdálkodó szövetkezetbe, hogy számot adjak a tejtermelésben elért sikereikről. Ezek a gazdaságok ugyanis előbb-utóbb egyesülnek, hogy közösen, jobban teljesíthessék a társadalom által rájuk rótt feladatokat. Látogatásom első szövetkezete Ruska volt. A gazdaság 1134 hektáron mindössze 206 tehenet tart. Az adatokból nem nehéz megállapítani, hogy száz hektáron hány tehenük van. Az első félévben tizenkét ezer literrel adtak keveseb tejet a felvásárlóknak, mint tervezték, s egy tehéntől csak 1388 liter tejet fejtek. Ez arra figyelmeztet, hogy nemcsak a tehénállomány szám szerinti gyarapítását, hanem a tejtermelés fokozását is elsőrendű feladatnak kell tekinteniük! A második, vagyis a Veiké Slemenece-i (nagyszelmenci) szövetkezet 843 hektáron 223 tehenet tart. Az első félévben tejeladási tervét harmincezer literrel túlszárnyalta, s egy tehén átlagában 1603 liter tejet termelt. Ez az eredmény már nemcsak keletszlovákiai, hanem országos viszonylatban is jónak mondható. A ptruksai (szirénfalvai) szövetkezet a három közül a legkisebb, azaz csak 455 hektáron gazdálkodik, s ezen a területen mindössze ötvenöt tehenet tart. Tejeladási tervét 21 ezer literrel teljesítette túl, s egy tehéntől 1260 liter tejet ért el. Tán mondanom sem kell, hogy mind a tehenek mennyisége, mind pedig az egy tehénre jutó tejátlag tekintetében ebben a gazdaságban is akad tennivaló bőven. Amint látjuk, a három gazdaság tejtermelése közt lényeges a különbség, pedig a természeti feltételek lehetővé tennék a kiegyenlítettebb eredmények elérését. Ezen kívül sok még a tennivaló a tehénállomány számszerinti gyarapodásában is. Ez arra figyelmezteti a szóbanforgó gazdaságok vezetőit, hogy minden lehetőt tegyenek meg ebben a tekintetben is, mert csak úgy teljesíthetik azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa kitűzött. JAKAB SÄNDOR Védekezzünk a szárazság ellen! Június tizenhatodikén a Szabad Földműves Vitafóruma arra figyelmeztetett bennünket, hogy az időjárás és a csapadékviszonyok forrásainak az ismerete nélkül belterjes gazdálkodásról szó sem lehet. Jómagam már deres fejjel taposom életem útjait, s ha visszagondolok fiatal éveimre, nem emlékszem másra, mint a földművesek sóhajaira „bárcsak esne egy kiadós esői“ Gondolom, nem szükséges ennek fontosságát hangsúlyozni, mert növényeink a szárazságtól szinte évről-évre szenvednek. Ebből a szemszögből nézve a Vitafórumban közölt cikk bizony nagyon hasznos, mert hiszen tudjuk, hogy szárazság idején hiába munkáljuk talajainkat, s hiába használjuk a leghatékonyabb műtrágyákat, s a nemesített vetőmagvakat, ha nincs meg a kellő mennyiségű, időben bekövetkező eső. Ilyenkor mit sem ér a sok munka, s a költségek is kidobott pénzzé válnak. A gyakorlati életből is tudjuk, s a tudományos kísérletek is bizonyítják, hogy a termés nagysága nagyban függ a talaj víztartalmától, — természetesen csak akkor, ha a növény életéhez szükséges többi kellékek sem hiányoznak. A növények vízszükségletének nagyságát számos körülmény befolyásolja, amelyekre e rövid cikkben nem térhetek ki. A legnagyobb mértékben azonban a vízkészletet nagyban befolyásolja az elpárolgás. Az egyes növények vízelpárologtatása persze különböző. Minél nagyobb a levegő hőfoka, annál erősebb, s minél párateltebb a levegő, annál kisebb az elpárolgás. Az elpárolgás nagyságát és vele a növények vízszükségletét két körül-tnény is befolyásolja. Egyik a talaj minősége, a másik pedig a növényzet állapota. Értve ez alatt a vetés sűrűségét vagy ritkaságát, a gyenge, esetleg erőteljes fejlődését stb. Két évtitzede már, hogy a Szabad Földműves oldalain kísérleteim alátámasztására hangsúlyoztam: a talaj egész keresztmetszetének ismerete nélkül okszerű gazdálkodásról sző sem lehet. Ugyanis a modern földművesnek a rendes viszonyok között módjában van a talaj vízkészletének szabályozásával, tehát nedvességkímélő műveléssel pótolni azt a hiányt, amit a növény rendszerint a kevés csapadék alkalmával elszenved, éspedig mint azt az illetékes szakemberek kimutatták; az őszi mélyszántással, a kapálással, a hengereléssel, vagyis a korszerű talajműveléssel. A mesterséges, tehát a permetező öntözés nem új dolog. Az első világháború után a németek voltak azok, akik olyan berendezésen törték a fejüket, melynek igénybevételével kevés vízzel is lehet esőt pótolni. Űk készítették az első permetező-esőztető berendezéseket, s szívó-nyomó szivatytyúkkal, csöveken keresztül elvezették a vizet és kosfejekkel vagy kilyukasztott csövekkel nyomás alatt permeteztek. A képzett földművesek kezében nagyszerűen érvényesült ez a berendezés. Nemcsak a zöldségfélék öntözésénél, hanem a takarmánynövények termesztésénél is jól bevált, KMOSKÓ LÁSZLÓ, mérnök .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXXXXXXXXX\X\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXX\XXXXXX\XXXX\\X\XX\\X\XX\XX> 7 4 Az 5163 hektár mezőgazdasági, ^ illetve 4756 hektár szántóföldön ^ gazdálkodó kolárovoi (gútai) föld^ művesszövetkezetben Leczkési Ist^ ván közgazdásszal a minap a tej^ termelés félévi eredményeit, örö- 4 meit és gondjait taglalgattuk. Meg- 4 tudtam, hogy a gazdaságban össze^ sen 226 szarvasmarhával tartottak ^ többet, mint a múlt év hasonló ^ időszakában. Eredetileg úgy ter^ vezték, ezernegyvennégy tehenet ^ tartanak až első félévben. A való^ ság azonban harminchattal több. 4 A létszám száznegyvenkettővei ^ több, mint az 1972-es év első felé- 4 nek végén kimutatott darabszám. ^ Vessünk egy pillantást a terme^ lésre is. Az elmúlt évben egy mil- 4 Hó négyszázhatvanötezer liter tejet ^ termeltek fél év alatt. Az idén £ 1 millió 565 ezer liter tej kiprodu^ kálását tervezték június végéig. A 2 valóságban ezt a mutatót több mint 2 103 ezer literrel túlszárnyalták, £ vagyis 107,23 °/o-ra teljesítették el^ ső félévi tejtermelési tervüket. Az 4 értékesítési tervet ugyanakkor 4 100,37 százalékra teljesítették. Az ökonómus ezzel kapcsolatban meg^ jegyezte, hogy az értékesítés terü'/, létén is jobb eredményekről ad£ hatnának számot, ha az év elején ^ jelentkező állatbetegségek keresz^ tül nem húzzák számításaikat. ^ Mintegy százezer liter tejjel többet 4 adhattak volna a közellátásnak, 4 ha... 4 ^ De nézzük tovább a kimutatást. ^ A múlt év első felében 475 borjú 4 látott napvilágot. Az idén a terve- 4 zett 568 helyett csak 527 született. 4 Az elhullás viszont a tervezett 5,8 ^ százalék helyett 9,48 % voltl ^ Leczkési elvtárs szavaiból ki^ tűnt, hogy a szarvasmarhatenyész- 4 tés a szövetkezet állattenyésztésé(ŕ nek fő ágazatát képviseli, ezért nem lehet szemet hunyni a hiányosságok felett. A tervezettnél jóval kevesebb borjú születik, ugyanakkor az elhullás mindjobban növekszik. Mibql nevelnek megfelelő utódokat, mit állítanak be a marhahizlaldába? A fentiekből is kitűnik, évente jelentős mértékben növelik a tehenek számát, sőt azok hasznosságát is. Az elmúlt évben háromezerszáz liter volt egy tehén átlagos tejhasznossága. Most az első félévben 1614 liter tejet adott átlagosan egy tehén, vagyis 5,83 százalékkal többet a tervezettnél. A félévi eredményük 4,12 százalékkal jobb az előző év első hat hónapjában kimutatott valóságnál. Ez eddig rendben is volna, de szerintem ha továbbra is javulást akarnak elérni, vagy legalább a mostani színvonalat meg akarják tartani, akkor sok jó utódot kell nevelniük. Ehhez viszont végre meg kellene oldaniuk az utódnevelésben mutatkozó problémákat. A közgazdász homlokráncolva bólogat. Mint mondja, a több részlegből álló nagygazdaságban még ma is hagyományos módszerekkel, lényegében elavult istállókban történik a termelés. Nincsenek ellető istállóik. Miért? Mert költséges ^ volna minden telepen, gazdasági 4 részlegen e célt szolgáló istállót ^ építeni. Na jó, de viszont nem ér- ^ tem, miért nem oldják meg a bel- ^ üzemi szakosítást? Jóllehet, egy ^ ekkora gazdaságban sok mindenre ^ kell a pénz, a poblémák tömkele- ^ gét kell rugalmasan megoldani, de ^ nem tudom elhinni, hogy az állat- 4 tenyésztés gondjait nem tudnák 4 orvosolni. Itt van például a bel- £ üzemi szakosítás. Sok újonnan ^ egyesült szövetkezetben nagyon ^ szépen megoldották már ezt a kér- ^ dést. Ha egy telepen korszerűsített ^ istállókban összpontosítanák a te- ^ heneket, akkor csak egy ellető 4 istállót kellene építeni, ráadásul 4 jobban meg lehetne szervezni a ^ munkát, rugalmasabb lehetne az ^ irányítás és az ellenőrzés is. Elejét ^ vehetnék a dolgozók részéről meg- ^ nyilvánuló olyan és hasonló vissza- ^ éléseknek is, mint amilyenekről ^ ottjártamkor szereztem tudomást. 4 '/ Egy szó, mint száz: nem szabad ^ halogatni, időről-időre elodázni a ^ felmerülő problémák megoldását, ^ mert később sokkal több gondot ^ és erőfeszítést vesz majd igénybe 4 a dolgok rendezése. A gútai nagy- ^ gazdaságot mindig a járás legjobb- ^ jai között emlegették, s még ma is ^ az élvonalbeli gazdaságok közé ^ tartozik. De ha nem akarnak meg- ^ torpanni a fejlődés útján, minél ^ előbb nyélbe kell ütniük a belüze- | mi szakosítást, korszerűsíteniük ^ kell a gazdasági épületeket és a | munkaszervezésben, az irányítási ^ módszerben is némi módosítást ^ kell eszközölniük. Lehet, kemény ^ diónak tűnik, de egyszer fel kell ^ törni! ^ KÁDEK GÁBOR ^ \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\V\\\\\X\\\\\\W^^
