Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-04 / 31. szám

1973. augusztus 4. SZABAD FÖLDMOVES. 7 Jóval az aratás kezdete előtt — a száraz, csapadékmentes idő­járás miatt — a mezőgazdasági üze­mek vezetői meglehetősen nyugtalan­kodtak. Már-már indokolt lett borúlá­tásuk, amikor végre a nyugat-szlová­kiai kerületbe is megérkezett az eső, de egyesek még azután is mondogat­ták: „Jól jött, de a gabonaféléken már nem javít.“ A napokban a dubnlkyl (csúzi) szö­vetkezeiben, aztán mindenre magyará­zatot kaptam. A földművesember ugyanis alaptermészeténél fogva kis­sé kételkedő. Általában az idősebbje az, s ez a tulajdonság valahogyan a fiatalabbakra is átragadt. Miért? Egy­szerűen azért, mert a hajdani egyéni gazdálkodás alkalmával olyan káro­sodások érték a földművest, hogy élete a vetéstől a betakarításig rette­gésben telt el. A szövetkezetek meg­alakítása után — bár a csoportos ter­melés nagyot változtatott a helyzeten — a termés féltése az emberekben továbbra is megamaradt, míg az biz­tonságos helyre nem került. A gabona Idei begyűjtése tehát lé­nyegesen Jobb körülmények mellett történt a dubníkyi szövetkezetben is, bár beismerték, hogy eleinte ők is nyugtalankodtak. Amint Lévárdy Jó­zsef, elnök és Hugyivár Kálmán, ag­­ronómus örömmel újságolták, hogy gabonafélékből milyen eredményeket értek el, csak akkor láthattam igazán kisimult arcú, nyugodt embereket. Ebben a gazdaságban a szántóterü­let 55,1 százalékán szemes terménye­ket termelnek. Ebből a gabona 41 szá­zalék, a többi pedig kukorica, mely ugyancsak szépen fejlett és jó beta­karítási eredménnyel kecsegtet. Kezdjük talán az árpánál, mely 240 hektáron 39,8 mázsát termett hektá­ronként és 12,5 százalékos nedvesség­­tartalommal került a raktárba. Másutt persze Jobb eredménnyel dicseked­hetnek, azonban dubnlkyl viszonylat­ban árpából az ilyen hozam jó ered­ménynek számít, minthogy az is. Persze más a helyzet a búzánál, mely várakozáson felüli kiváló ered­ménnyel hálálta meg a gondos mun­kát. Az „A III“ dűlőben a Mironovszkája búzafajta tizenhat hektáros parcellán 58.28 mázsát termett hektáronként. Eldveteménye dohány volt. Az „A IV“ dűlőben ugyancsak a Mironovszkája hatvan hektáron 37,83 mázsát adott hektáronként, elövetaménye árpa és silókukorica volt. Az „A V“ dűlőben a Jubilejná bűzafajta ötvenhat hektá­ron 55.53 mázsát termett hektáron­ként, előveteménye árpa volt. Az „A VII“ dűlőben a Kaukaz búzafajta hu­szonöt hektáron 54,8 mázsát adott hektáronként, pedig előveteménye a talajerőt nagyon igénybe vevő napra-Hűen az előlegezett bizalomhoz, a kifejezőbb eredményekért forgó volt. A „C II“ dűlőben a Miro­novszkája búzafajta búza elővetemény (!) után 39,53 mázsát termett hektá­ronként. A „O VII“ dűlében a Jubilej­ná búzalajta harminc hektáros terű-, létén — kender, borsó és egynyári takarmány elővetemény után — 81 mázsát termett hektáronként. A vezető dolgozók megjegyezték: nagyon reménykedtek, de még csak képzeletben sem gondolták, hogy ilyen kiváló eredményeik lehetnek. Mégpedig azért nem, mert például 1971-ben 41, tavaly pedig 35,5 mázsát értek el búzából hektáronként. Idén az átlagos hektárhozam az 1971-es év valóságához képest 11, a múlt évihez képest pedig 15—16 mázsával jobb! Érdemes megemlíteni azt Is, hogy a repce negyven hektáros területen 34 mázsás átlagos hektárhozamot adott, s tíz százalékos nedvességtar­talommal került leadásra. Ilyen kiváló eredményt repcéből csak nagyon rit­kán lehet elérni. Az elnök elvtárs megemlítette, hogy a szövetkezetben még nem is oly ré­gen a búza 20—23 mázsás hektárho­zama rekordtermésnek számított. S idén az erősén lejtős területeken Is negyven mázsa körüli az átlagos hek­tárhozam. ■ Akaratlanul Is főiméiül a kérdés, mi a titka a jelenlegi kiváló ered­mény elérésének? A választ az elnök és az agronómus adta meg. Vélemé­nyük szerint igazán jó termésered­ményt csak körültekintő munkával le­het elérni. Nagyon fontos tényező pél­dául az ideális elővetemény megvá­lasztása, amit több dűlő termésered­ménye nagyon jól bizonyít, továbbá a termény gyors betakarítása, a kom­bájnok csoportos üzemeltetésével, majd a szalma folyamatos elhordása s a tarló azonnali leszántása kellő mennyiségű , nitrogéntartalmú műtrá­gyával az elbomlási gyorsítása céljá­ból.. Tehát minden munkaműveletnek a lehető legtökéletesebbbnek kell len­nie. Ebben a gazdaságban a szántásnál öt DT—54-es, egy Sztálinyec 100-as, valamint U—652-es és £etor Crystal traktorokat használnak, s idén egy DT—90-es lánctalpast is vásárolnak. A lánctalpasokat főleg az erősen lej­tős talajokon üzemeltetik. A talajművelési és a termelési prob­lémák megoldásában az alábbi alap­­követelményekből indulnak ki: egy gazdaságnak, amelyet a felsőbb szer­vák abban a megtisztetltetésben ré­szesítettek, hogy vetőmagot termelhet mások számára, feltétlenül példás miinkát kell végeznie, másként aligha lehetne jogosult az előlegezett biza­lomra. Ugyanis a példás, tudatos ter­melés szavatolja —• mintegy fémjelzi — a kitermelt vetőmagvak kiváló mi­nőségét. Ez azonban ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala. A dub­níkyi szövetkezet tagsága és vezető­sége évek során át derekas munkája révén elért egy nagýon jó színvonalat. Különben társadalompolitikai felada­tai teljesítéséről az utókor számára maradandó jelei is vannak, ezek a különféle oklevelek „Az építésben el­ért ereményekért“ című állami kitün­tetés és a „Munkaérdemrend“. Ezek kötelezik az embereket, hogy hűek maradjanak a bizalomhoz, melyet szo­cialista társadalmunk előlegezett szá­mukra. Ennek megfelelően a szövetkezet szerződéses kötelezettségét gabonafé­lékből július 14-én a délelőtti órák­ban 100,8 százalékra teljesítette. A felvásárló üzemnek átadott 2240 má­zsa vetőmagot és 6840 mázsa keres­kedelmi gabonát, s a takarmányalap­ra 170 vagon gabonát tartalékolt. Az összes gabonatermés 276 vagon volt, a vetőmagalappal a tagoknak kiosz­tásra kerülő fejadag-mennyiséggel együtt. így a gabona értékesítéséből származó pénzösszeg mintegy 4,5 mil­lió koronára tehető. A szövetkezet kukorica vetésterü­lete 252 hektár. Ű'gy számolnak, hogy kukoricából elérik az 52 mázsa szem­termést hektáronként. A dús növény­zet tehát bíztató végeredményt ígér. A termésből tíz vagon vetőmag és ti­zennégy vagon kereskedelmi kukorica értékesítésére szerződtek. A megma­radó mennyiség a takarmányalapba kerül. Ралу Pál, zootechnikus nagyon elé­gedett a szemestakarmányok meny­­nyiségével és minőségével. Számításai szerint az állatállomány teljes abrak­szükséglete jövő ilyenkorig mintegy háromszáz vagonra tehető, s előre láthatólag a készlet háromszáztíz va­gon lesz. Ebből Is látható, hogy a szövetkezet nem szőrűihez állami ala­pokra, hanem teljesen önellátó. Az állattenyésztés egyik nagyon fontos ágazata a tehenészet, az utóbbi időben szintén fellendülőben van. Még nem is oly rég volt, amikor a tejter­melés járást ranglistáján a dubníkyi szövetkezetei az utolsók közt tüntet­ték fel. Ma azonban a növénytermesz­tők jóvoltából, akik lényegesen jobb takarmányt adnak az állattenyésztők­nek, mint korábban, no meg az állat* tenyésztésben meghonosított szaksze­rűbb szervezés révén, a ranglistán az elsők közt foglalnak helyet. Az első félévben a múlt évi hasonló időszak termeléséhez képest idén 296 literrel fejtek többet tehenenként, ami nagyon bíztató jelenség, Lavicska János pél­dául egész évi fejési tervének 73 szá­zalékát már az első félévben teljesí­tette, s rajta kívül további tizenhatan ugyancsak kimagasló eredményeket értek el a tejtermelésben. Ez árra en­ged következtetni, hogy az ez évi összüzemi tervfeladatot túlszárnyal­hatják. Ami pedig a tehénállomány fejlesz­tését illeti, ezen a téren is történnek' beható intézkedések a törzsállomány szaporítására. Például 1971-ben 400 tehenet tartottak, s 1975-ben már 480 lesz az alapállomány s közben az át­lagos évi tejhasznosság javítása is fo­lyamatban van. Jelenleg a napi tehe­nenként! tejátlag 9,5 liter. Ezt a szín­vonalat továbbra is tartani, Illetve ja­vítani akarják. A bizalom tehát kötelezi a tagságot, hogy egyre kifejezőbb eredményt ér­jen el a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésében. A vázoltak Is bizonyítják, hogy ebben a tekintetben öntudatotsan cselekednek, s mások számára is jó példát mutat­nak. HOKSZA 15TVÄN A buiincei (bussai) Szovjetbarátság nevet viselő szövetkezet több táblán rekordtermést ért el. Nem volt ritkaság az 50 mázsás hektárhozam sem. A szalma elhordása után a tarléhántást is szorgalmazzák. A képen látható traktorosok a múl’ai (múlyadi) részlegen olyan terü­leten végzik a tarlóhántást, ahol 48 mázsa búzatermést értek el hektá­ronként. (Fényképezte: Nagy László) Tapasztalatok A modern TU 104-es sugárhajtá­sú repülőgépek manapság jó más­fél óra alatt teszik meg az utat Bratislavából Kljevbe s így az em­ber szinte minden átmenet nélkül kerül bele e gyönyörű nagyváros forgatagába. Gondosan fásltott kör­nyezetben él ott másfél millió em­ber. A repülőtérről a pályaudvarra mentünk. Onnan Indult vonatunk Dél-Ukrajnába, Herszonba. Ugyanis ott van a Bratislava! Öntözőgazda­sági Kutatóintézethez hasonló in­tézet, — a kísérletek déli részle­gének a központja. A város mint­egy 300 ezer lakosával szintén Bratislavára emlékeztet. A HERSZONI ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET MUNKÁJÁRÓL A hatalmas kutatóintézetnek kö­rülbelül 1500 alkalmazottja van és a tizenhét osztályán folytatott ku­tatás felöleli a legfontosabb öntö­zési problémákat. Nagy kísérleti bázissal rendelkezik. Hozzá tarto­zik mintagazdaságként a tőle száz kilométerre lévő kahonkal szovhoz is. Ott nagyüzemileg próbálják ki a kis parcellás kutatási eredmé­nyeket. Az intézet mellett külön meteorológiai állomás is van. Ugyanakkor szomszédságában ta­lálható az egész délvidéket szol­gáló agrokémiai laboratórium Is. Az intézet a közeljövőben kibővül. Befejezés előtt áll az ehhez szük­séges három emeletes épület, ahol főleg a laboratóriumok kapnak he­lyet. A berendezés és a műszergar­­nltúra már ott is van. Az intézet fő feladatai közé a gabonafélék öntözéses nemesítése, az öntözéses viszonyok közti tápanyagutánpót­lás, az öntözéses fiziológia és az öntözés műszaki kérdései tartoz­nak. Bennünket főleg a nemesítéssel kapcsolatos minőségi ellenőrzés módszerei érdekeltek. A jó minő­ségvizsgáló módszerektől ugyanis nagyban függnek a nemesítés ered­ményei. E téren is nagyon értékes tapasztalatokat szereztünk. Az ag­rotechnikai tényezők módosítása — már egy fajtán belül is — nagy­ban megváltoztathatja a kenyér­­gabona malom- és pékipari tulaj­donságát. Ezért rendkívül fontos behatóan foglalkozni azokkal a mi­nőségi változásokkal, amelyek az öntözéses viszonyok között bekö­vetkeznek. A gabonafélék minőségét főleg a sikér- és keményítőtartalom jel­lemzi. A sikér — sok fajtája — kü­lönböző fehérjékből áll és ezeket különféle arányban tartalmazhatja. A tésztától könnyen elválasztható a keményítő, mert folyóvízzel ez kimosódik s csupán a gumira em­lékeztető sikér marad vissza. Azt, hogy a síkért képező fehér­jék mikor milyen arányban talál­hatók, milyen végső fizikai és ké­miai tulajdonságúvá teszik a síkért és a lisztet, azt a fajtán kívül dön­tő módon befolyásolja a trágyázás, az agrotechnika, az időjárás és az öntözés. Ha közülük bármelyik is rontana a termés malom- és sütő­ipari tulajdonságán, akkor ezt a nemesítéssel Igyekeznek helyre­hozni. A laboratóriumot, ahol a minő­ségi ellenőrzés történik, felszerel­ték a Buhler malomtól kezdve a tészta és a liszt minden tulajdon­ságát megállapító műszerek leg­korszerűbb fajtáival. Nemcsak a berendezés magas műszaki színvo­nalú, hanem az ott munkálkodó gárda legfiatalabb tagjai is a tudo­mányok kandidátusai. Olyan embe­rek ezek, akik nem ismertek fá­radságot tanulmányaik során, sem pedig most, amikor megfeszített munkát végeznek hazájuk mező­­gazdaságának kiváló sikereiért. A termények s így a gabonafé­lék is, nagyon érzékenyen reagál­nak a nitrogéntrágyára — s aho­gyan a hozamok mutatják — na­gyon meghálálnak minden csöpp vizet. A nitrogéntrágyázást a ga- Öonaféléken 90; 120 és 150 kg/ha variánsokban próbálják ki öntözé­ses viszonyok között. Ezekből a középső szint mutatkozott legal­kalmasabbnak. Bebizonyosodott az is, hogy az öntözéses viszonyok között a hozamok szinte szemmel láthatóan javulnak, azonban bizo­nyos minőségi csökkenést is észlel­tek. Növekedett a sikér hidratáciő­­ja (kioldódásaJ és így a globális malom- és pékipari tulajdonság is változott. Ezért fontos a nemesítők azonnali közbelépése. Ez pedig csak ilyen tökéletes felszerelés és jó munkaszervezés mellett lehetsé­ges, mint ít van, mert a nemesítés­nél éppen a gyors mintafeldolgo­zás a fontos. A MINŐSÉGI ellenőrzés MÓDSZEREI A gabonafélék malom- és sütő­ipari tulajdonságának vizsgálata a nemesítés folyamán nagyon figye­lemre méltó módszer. Nálunk is akad az élelmiszeripari kontrolla­borokban és az egyetemek ilyen szakú katedráin néhány Bramber­­der típusú farinograf és extenzo­­graf, de csak ipari minőség-ellen­őrzést végeznek vele. Nálunk a nemesítésben sokkal bonyolultabb módszereket használ­nak. Ilyen például a teljes nitro­gén, a teljes fehérje, valamint az emészthető fehérje tartalom meg­állapítása. Ezek a módszerek a si­kér- és a fehérjék minőségi válto­zását nem is mutatják. Ha a neme­sítők ezen az úton akarnak vala­mit megtudni a sikér minőségéről s a fehérjék megváltozott összeté­teléről, akkor bizony nagyon fá­radtságos és bonyolult módszerek előzik meg tevékenységüket. A fehérje elválasztása és hidro­lízise után a fehérjéket alkotó kö­rülbelül huszonnyolc fajta amino­­sav megállapítását kell elvégez­niük. Ez pedig nagyon igényes munka, s olyan bonyolult felszere­lés kell hozzá, mint a nálunk is gyártott — félmillió koronába ke­rülő — aminósav analizátor. így ezek a módszerek nem terjedhet­tek el a kívánt módon a nemesi­­tőknél, ezért leginkább néhány labratóriumban, esetleg iskolai kí­sérletben használják. Azért tanulságos annyira a Szov­jetunióban szokásos módszer, mert az amlnósav-tartalom meghatáro­zásához képest ott nagyon egysze­rű módon, közvetlenül a sikér fe­hérje összetételének a változásait tanulmányozhatják, s az így szer­zett tapasztalatokat azonnal fel­használhatják a nemesítésben. Attól függően, hogy a sikérnek milyen a fehérje-összetétele és amlnósav-szerkezete, a tészták tu­lajdonságai Is nagyon változók. A farlnografos vizsgálat során meg lehet állapítani, hogy az egyforma körülmények között készített tész­ta milyen ellenállást gördít a kis dagasztólapátkára forgás közben, különféle Időben. AZ extenzografos mérések mutatják, hogy a tészta nyújtásánál milyen az erőkifejtés. Ezekből a mérésekből állapítják meg a liszt erejét, vagyis a sikér­­fehérje minőségét. Az így elért eredmények nagyon megbízhatóan mutatják azokat a hatásokat, ame­lyek a búzaszemben a fehérjeszin­tézist befolyásolják. A múltban a rugalmas nemesitől munka, a céltudatos minőség el­lenőrzés és gyakran a szakszerű raktározás és szállítás hiányában a leromlott slkérmlnőséget mester­séges úton is javították. Számos oxidáló hatású vegyszert kevertek a tésztába, mely Javította a gyen­gébb sikér sütőipari tulajdonságát. Leggyakrabban ehhez kállumbro­­mátot használtak, de később kide­rült, hogy az a szervezetre káros. Nálunk erre a célra ma már csak az aszkorbinsav (C-vitamln) hasz­nálatát engedélyezik. A tésztából n mérések után labo­ratóriumi kemencékben egyforma kis próbakenyereket sütnek. A ke­mencék éppen Úgy működnek, mint a nagyüzemi sütödék-. Az összes megállapított tulajdonságokkal a kis kenyérkék Is megmutatják a sikérminőségben történő változá­sokat. Mindez jól bizonyítja, hogy ennek a kérdésnek nálunk is nagy figyelmet kell szntelni, s a jó mi­nőséget természetes úton nemesí­téssel, és következetes minőségel­lenőrzéssel kell biztosítani úgy, mint a Szovjetunióban, habár a so­­laryi (sósszigeti) kutatóállomáson és részben a Ruzinéi Növényter­mesztést Kutatóintézetben hasonló módszerrel már kísérleteznek. Tarr Gyula, vegyészmérnök, a Brattslavai Öntözögazdasági Kutatóintézet dolgozója. egy dél-ukrajnai tanulmányúiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom