Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-29 / 52. szám

1973. december 29. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Mériegvonás és előremutatás MIRŐL TANÁCSKOZTAK PRIEVIDŽAN A MEZOGAZDASÄGI ÉS ÉLELMISZERIPARI VEZETŐK? Vastag hósubát öltött a vendéglátó városka. Minlha­­csak tetszelegni akart volna a Szlovákia valamennyi járásából ideérkezőknek. A kétnapos országos tanácsko­zás szíhelyéiil a városperemi nagyon impozáns szövet­kezeti székház díszterme szolgált. Kik és milyen célból sereglettek ide? A járási, valamint kerületi mezőgazdasági igazgatósá­gok, az élelmiszeripari és mezőgazdasági szolgáltató vállalatok igazgatói, főigazgatói, s nemkülönben a tömeg­tájékoztatás képviselői. Az aktíva résztvevői a legilleté­kesebbek beszámolóiból tájékozódhattak arról, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hol tart a fejlődés­ben, miként válnak valóra a XIV. pártkongresszus ha­tározataiból, illetőleg a párt jelentős plénumüléseinek következtetéseiből eredő feladatok, célkitűzések. Arról viszont az egyes járások és vállalatok igazgatói adtak némi áttekintést, hogy miként készültek fel az 1974. évi igényes feladatok teljesítésére, illetve túltelje­sítésére. Természetesen, szó esett a halogatást nem tűrő problémák megoldásáról: a termelés fejlesztésének üte­mét lassító fogyatékosságokról, amelyek jobb szakmai­politikai felkészültséggel, rugalmasabb üzemszervezéssel, a személyi felelősségérzet elmélyítésével jórészt kikü­szöbölhetők. Erre a kétségkívül jelentős aktíva­ülésre közvetlenül a CSKP KB-а, ille­tőleg az SZLKP KB-а legutóbbi köz­­gazdasági plénumáinak befejezése után került sor. Az Ing. J. Medved miniszterhelyettes által megnyitott aktívaülés elnökségében foglalt he­lyet dr. Ján Janik az SZLKP KB-а el­nökségének tagja és titkára, E. Ca­­kajda mérnök a föderális MÉM első miniszterhelyettese, Ján Janovic mér­nök, CSc., a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Ondrej Holec a Parasztszövetség elnöke, a Szocialista Munka hőse, Balia László mérnök a vitására fordítsuk. E fő termelési ága­zatban az ésszerűsítési program je­lentős része még megvalósításra vár. PROBLÉMÁK SODRÁBAN Az aktívaülés számos résztvevője fejtette ki véleményét a vita kereté­ben, különös tekintettel a gazdasá­gosság elvének betartására, a terme­lés belső tartalékainak feltárására és jobb hasznosítására, a szolgáltató vállalatokkal való szorosabb együtt­működésre, stb. • Juraj Slanec a Banská Bystrica-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság ve­9 Novotný mérnök vitafelszólalá­sában kiemelte, hogy náluk, a komár­­noi járásban kukoricát a szántó egy­­harmadán termesztenek. Az idén fran­cia, magyar, román, Jugoszláv és ha­zai hibridfajták vetésével 49,7 q/ha járási átlagot értek el (májusi mor­­zsoltban számítva). Ezzel a hektá-rho­­zammal távolról sem elégedettek — habár a Jobb műtrágyaellátás és a magasabb fokü gépesítés hiánya állt fenn —, nagy jövőt látnak termeszté­sében. Céljuk: a szántó 35 százalékán termeszteni kukoricát, ipari módsze­rekkel, a lehetőségek jobb kihaszná-Dr. Ján Janik, az SZLKP KB-а elnökségének tagja és titkára. tíva résztvevőit a vetőmag-helyzetről. Többek között elmondotta, hogy ele­gendő vetőmag áll rendelkezésre zöldségfélékből, hüvelyesekből, lucer­nából, vörösheréből, viszont a cukor-, és takarmányrépavetőmagból az idén kevés termett. Szőlőoltványból is hat millió darab az igény, viszont az elő­állító kapacitás csupán az igények kétharmadát képes kielégíteni. A ku­­korica-hibridfajtáknak, illetve a vető-Az országos aktívaülés elnöksége magszükségletnek több mint a felét Jugoszláviából hoztuk be a következő étre. Szót ejtett a főigazgató még a hibridüzemek hiányáról: bár Galán­­tán és Hroboňovoban működik ilyen üzem, továbbiák építésére kerül sor Trnaván és Trebišovon a következő években. # Ing. Lombos Kornél a galántai jmi igazgatója örömmel számolt be az „erőtakarmánygyárak“ tapasztalatai­ról, melyből tíz működik a járás terü­letén, csúcsidényben húsz órát üze­melve naponta. Jórészt ennek köszön­hetik, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben nem küszködnek abrakta­­karmány-hiánnyal. Az öntözési lehető­ségek még jobb hasznosításával to­vábbi hektárhozamtöbbletre tehetné­nek szert a szövetkezetek; több zöld­tömeg kitermelésével lehetővé válna a szárítóüzemek teljes kapacitásának kihasználása. További két dolgot vetett fel: na­gyon pozitívan értékelhető a Nitrai Állattenyésztési Kutató Intézet tudo­mányos dolgozóival való együttműkö-A mini-élelmiszerkiállftás egy része. CSKP KB dolgozója és további vendé­gek. A MINISZTER SZÄMADÄSA Bevezető beszédében Janovic mi­niszter röviden így foglalta össze az 1973-as év gazdasági eredményeit: — Nagyra becsülendő Szlovákia mezőgazdasági dolgozóinak az a de­­rekas helytállása, amelyet a XIV. párt­­kongresszus, illetőleg az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozataiból adódó feladatok teljesítése és túltel­jesítése érdekében tett. Főleg a gabo­na hektárhozamának emelése számít kimagasló eredménynek. Emellett jó eredmények születtek a burgonya, a szőlő felvásárlása területén. Kedve­zően alakul a szarvasmarha-létszám. Fokozatosan „kiheverjük“ a sertés­­állományban bekövetkezett károkat. Emelkedik a tejhozam. Az élelmiszer­­ipar számottevően hozzájárul a piaci szükséglet kielégítéséhez, annak sta­bilitásához. Többek között rámutatott az év fo­gyatékosságaira is, minek következté­ben csökkent az erőtakarmány-terme­­lés. Kevesebb zöldségféle termett, ami a konzerviparban okozott kisebb ne­hézséget. Cukorrépából is kevesebbet takarítottunk be, mint az előző évek­ben, ami egyrészt a több hónapos aszály rovására írandó. Bizony, csak egyrészt! Mert — gya­korlati tapasztalatok bizonyítják —, számos járásban még sok a tartalék, a termelési lehetőség: például gabo­nából 8—10 mázsával is emelhető a járási hektárhozam-átlag. Hogyan? A tudományos ismeretek, a kiváló tapasztalatok jobb hasznosításával, az agrotechnika tökéletesítésével, szak­szerűbb és célszerűbb tápanyagután­pótlással, stb. A takarmánytermesztés és betakarítás, konzerválás és fel­­használás szakaszán is az újnak kell nagyobb teret adni. Sokkal gazdasá­gosabban kell bánni az abraktakar­­mány-készletekkel. Minden előfeltételt meg kell teremteni a takarmánytáp­­termelésben a szükséges komponen­sek saját forrásokból merítéséhez. So­kat tehetünk a rét- és legelőgazdál­kodás korszerűtése, jövedelmezőbbé tétele szakaszán. Janovic miniszter utalt többek kö­zött arra, hogy az állattenyésztésben — az 1974-es évben — további erőfe­szítések szükségesek. A malachiányt átmeneti anyakocák beállításával old­ják meg a mezőgazdasági üzemek. A sertéshústermelésben Ismét a szava­tolt, szerződéses termelést kell elő­térbe helyezni. Bár az élelmiszeriparban fejlődés tapasztalható, a fő figyelmet továbbra is a választékbővítésre, a minőség ja­zetője örömmel közölte, hogy az 1973-as év célkitűzéseit csaknem min­den mutatóban teljesítették, illetve túlteljesítették, mostoha természeti adottságaik ellenére gabonából 32 mázsás hektárhozamot értek el járási átlagban,, burgonyából 164 q/ha-t; az utóbbiból más járások szükségleteit is kielégítették. Szép eredménynek könyvelhető el a 3140 literes tejho­zam, ugyancsak járási átlagban (ily­­módon 17 millió liter tejet adhattak a közellátás részére ebben az évben). Előkelő helyet foglalnak el a járások között a szarvasmarhaállomány sűrű­sége tekintetében; viszont ezzel pár­huzamosan egyre aggasztóbb a férő­­helyhiány. Az idén csupán két istállót építettek, azt is önsegélyes alapon. Mivel a járás mezőgazdasági földte­rületnek háromnegyedrésze rét és legelő, a lehetőségeik jobb hasznosí­tását a korszerűbb takarmányter­mesztésben, a szénabetakarítás hala­dóbb módszereinek alkalmazásában, szakszerű szilázsolásban és szenázso­­lásban látják. Ilyképpen szeretnének minél több abraktakarmányt megtaka­rítani. Viszont a burgonyaterület 25 százalékos bővítését sokallotta, annál is inkább, mert a betakarítás gépesí­tése jelenleg is eléggé alacsony szin­ten mozog. Ф Vitárius elvtárs, a Rim. Sobota-i (Rimaszombati) jmi igazgatója lé­nyegbevágó kérdéseket vetett fel: így például a szarvasmarhaállomány lét­számát 1500 darabbal növelik az új gazdasági évben, ugyanakkor mind­össze csupán egy 500 férőhelyes te­hénfarm épül. Az állategészségügyi rendszabályok szigorú betartására tö­rekszenek. A tehénállomány jövője miatt teljesen felszámolták a borjú­hizlalást. Az intenzívebb takarmány­­termesztést olymódon is igyekeznek elősegíteni, hogy felszántják a silá­nyabb legelőket. A földalap gyarapí­tása egyébként is fő kérdés ebben a járásban, melynek következetes meg­oldásához az illetékes felsőbb szer­vek segítségnyújtásával számolnak. Felhívta ilyesmire is a figyelmet, hogy a takarmánytápokhoz szükséges kom­ponensek nincsenek Járásukban szak­szerűen tárolva, s ennélfogva szük­ségesnek tartja a kész takarmánytá­pok laboratóriumi ellenőrzését, mi­előtt a mezőgazdasági üzemekbe szál­lítanák. Az 1974-es évben már közel ötezer hektáron termesztenek kukoricát. Igen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy együttműködnek a Trna­­val Kukorícatermesztési Kutató Inté­zettel. Ugyanis a kései érésű fajták termesztése problematikus — korai fagyok miatt nem érnek be. lásával, zárt rendszerben. Ehhez azon­ban meg kell oldaniuk a szállítóesz­köz-, illetőleg a szárítókapacítás biz­tosításának problémáját, a komplex betakarítási vonal gyakorlati alkalma­zását. A jmi-igazgató többek között ki­hangsúlyozta az öntözési lehetősé­gek jobb hasznosításának fontosságát a növénytermesztésben. Ezzel hozta összefüggésbe az erőtakarmány-prob­­léma kérdéskomplexumának egyete­mesebb megoldását. Sajátos kérdés ebben a járásban a zöldségtermesztés fejlesztése. Eddig 2500 hektáron ter­mesztették, de a közeli években már 4000 hektárra bővítik. Természetesen, ehhez szükséges: a fűszerpaprika, s általában a zöldségfélék árpolitiká­jának módosítása, a gépi begyűjtés előtérbe helyezése, valamint a vető­mag-beszerzés körüli bonyodalmak elhárítása. # Egyébként a vetőmag-beszerzés­sel kapcsolatos vitafelszőlalásokra Marko mérnök, a SLOVOSIV főigaz­gatója válaszolt. Tájékoztatta az ak­désük, viszont az állatférőhely ebben a járásban is szűkös (faelemekből épült istállókkal is rendelkeznek..!); a másik probléma is jórészt ebből adódik: csökken a fejők száma, így azután előfordul, hogy 40 tehén is jut egy dolgozóra, persze, nem a gépesí­tés magas színvonala következté­ben ... Ebből is kitűnik, mennyire kulcsfontosságú az állattenyésztés korszerűsítése, a termelés továbbfej­lesztése, s az eléggé hosszadalmasan készülő épülettípustervek is fölöttébb nagyon drágák. • Megnyugtatóan hatott a LIKO főigazgatójának a bejelentése, hogy az alkoholmentes italok gyártása eléggé gyors ütemben fejlődik. Ezt számokkal is érzékeltette: míg 1960- ban csupán 14 ezer tonnát gyártot­tunk, 1973-ban már 60 ezer tonnányit. Hasonló ütemben fejlődik a fagyasz­tott árúk termelése. Ebben az évben jelentős a különböző üdítő italok, szörpök, és diabetikus ételek válasz­tékának bővülése (65 új termékkel gazdagodott a fogyasztók asztala!). S ami ugyancsak pozitív eredmény: a gyümölcs- és zöldségszörpök alap­anyaga hazai nyersanyagokból szár­mazik. Ami pedig a már előzőleg említett ésszerűsítési programmot illeti, ebbe tartozik például az ételek ipari elő­állítása, majd szakács nélküli felszol­gálása a nagyüzemekben. Egyelőre a kísérlet legelejénél tart az élelmi­szeripar: egy műszakban tízezer adag étel ipari szintű előállítását kezdik meg 1974. derekán. S ha ez a közét­keztetési forma beválik, 1975-ben már kétszázezer adag előállításával szá­molnak. A húsipar egyik képviselője meg olyképp nyilatkozott, hogy továb­bi fagyasztó-üzemek épülnek. Az élelmiszer-kombinátok k-apacitása mintegy 150 százalékra van kihasz­nálva. A vágóhídi hulladék jövedel­mezőbb hasznosítása ugyancsak az ésszerűsítési programban szerepel. A vágóállatok vérének egyenlőre a 70 százalékát hasznosítjuk. További vá­góhídi hulladékok feldolgozását is tervezik a Kafiléria n. v. felügyelete alatt. Ehhez azonban először korszerű berendezé-ek kellenek . Ing. V. Novotný, a vitafelszólalás közben. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a húsipar előrelát­hatólag 4—5 hónappal a határidő előtt teljesíti az 5. ötéves tervidőszak húsipari feladatait. Például 1974-ben 16 százalékkal fokozza a termelést, az előző évhez viszonyítva. HATÉKONYABB TERMELÉST, TAKARÉKOSABB GAZDÁLKODÁST Dr. Ján Janik az SZLKP KB titkára az aktívaülés másnapján többek kö­zött hangsúlyozta: az 1974-es és a to­vábbi erőfeszítések éve kell, hogv legyen. Fő célkitűzés: az 5. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres tel­jesítésére, illetve túlteljesítésére, va­lamint a 6. ötéves terv alapos előké­szítésére irányuljon minden közös igyekezet. Természetesen, ez elkép­zelhetetlen a vegyiparunk, élelmiszer­­iparunk fejlesztése, a Cseh Szocia­lista Köztársaság és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság közgazdasági ki­egyenlítődése, a tervfeladatok telje­sítésének következetesebb ellenőr­zése, a dolgozók minden eddiginél széleskörűbb munkakezdeményezése, az ésszerűbb és takarékosabb gazdál­kodás nélkül. Dr. Janik elvtárs külön tett említést arról, hogy a gépipar adósa maradt az 1973-as évben a me­zőgazdaságnak. Ennek az adósságnak a törlesztésére jó alkalmat nyújthat a jubileumi év — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a mezőgazdaság szo­cialista átépítése megkezdésének 25. évfordulója. Az utóbbi években alapvetően meg­változott a mezőgazdasági termelés jellege, s ezzel párhuzamosan a szö­vetkezeti parasztság munka- és élet­­körülményei hatványozottan javultak. A további műszaki és szakemberellá­tottság, a saját erőforrásaink és belső termelési tartalékaink célszerűbb hasznosítása bizonyára elősegíti majd a gabona és az élelmiszerbehozatal minimumra csökkentését. A nagyobb termelő-egységek kialakulásával, az üzemek és vállalatok közötti még szorosabb együttműködéssel, az egye­sített szövetkezetek belső üzemszer­vezésének és gazdaságirányításának tökéletesítésével erre fokozott mér­tékben nyílik mód és lehetőség. Kü­lönösen akkor, ha ezzel párhuzamo­san törődünk a dolgozók eszmei-po­­likai és szakmai nevelésével, a szo­cialista termelés-szemlélet formálá­sával, a szociallstaa brigádmozgalom belső szervezeti összekovácsolődásá­­val és minőséggi továbbfejlesztésével. Ezzel kapcsolatban a pártvezetés még többet vár a mezőgazdasági üze­mek kommunistáitól, az új gazdasági évben. N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom