Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-29 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 29. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Soron: az eszmei-politikai nevelés Nemrégiben tartotta plenáris ülését á Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének trebišovi (terebesi) járási bi­zottsága, amelyen Mészáros Rudolf mérnök, az SZFSZ KB politikai-neve­lési osztályának vezetője is részt vett. Milan Repovský mérnök, a jmi dolgozója ismertette a plénummal a mezőgazdasági termelés 1974-es évre szóló fő feladatait, amelyek a szövet­kezetek fennállásának 25. és az SZNF 30. évfordulója jegyében a szocialista munkaverseny további kibontakozta­tására irányulnak. Plavecký Ladislav a SZFSZ JB elnö­ke kimerítő beszámolójában értékelte a szövetség járási bizottságának ♦973-as évi tevékenységét, majd a £SKP és az SZLKP KB áprilisi plenáris ülésének, illetőleg az efsz-ek Vili. kongreszusának határozataiból, vala­mint a szövetség jóváhagyott alap­szabályaiból kiindulva a párt mező­­gazdaságpolltikáját érintő feladatok alkalmazását szorgalmazta, a járás viszonyaira méretezve. Az elnöki beszámoló hangsúlyozta, hogy a szövetség 1973-as évi tevé­kenységét lényeges fejlődés jellemzi. Mint a Nemzeti Front tagszervezete, nagy gondot fordított és a jövőben is fordít a szövetkezeti dolgozók eszmei­politikai nevelés elősegítésére, amely­nek előfeltételeit a szövetség járási bizottságának dolgozói, illetőleg az efsz-ek vezetősége teremti meg, s el­mélyíti a szoros együttműködést a já­rás párt- és állami szerveivel. Fő cél: az 1974-es évben tovább fo­kozni a mezőgazdasági üzemek ré­szére biztosított politikai és szerve­zési segítséget, különösen a mezőgaz­dasági termékek állami felvásárlási tervének a teljesítésében és túlszár­nyalásában. Továbbá az efsz-tagok szocialista tudatformálása, a mező­­gazdaság továbbfejlesztése, a párt ve­zető szerepének további megszilárdí­tása. Az eszmei-politikai nevelés szer­ves részét képezi az efsz-vezetők és efsz-tagok téli iskoláztatása. Ezenkí­vül a szövetség járási bizottsága kü­lönféle tanfolyamokat, szemináriumo­kat szervez, s emellett egyéb szakmai politikai előadásokat. Az efsz-tagság kezdeményezésének céltudatos fejlesztését a szövetség já­rási bizottsága is segíti, olymódon, hogy 1974-ben is szorgalmazza a Szo­cialista brigád címért folyó verseny­mozgalom kibontakoztatását, együtt­működve a mezőgazdasági járási irá­nyító szerveivel, segíti a kötelezett­ségvállalások teljesítését. Szó esett többek között az efsz­­tagok, munka-, élet- és művelődési körülményeinek lényeges javításáról; hogy a fejlődés üteme ilymódon is felgyorsuljon, a szövetkezetek minél előbb elérjék az ipari termelési szin­tet. Ahol erre szükség mutatkozik, szociális-, egészségügyi létesítménye­ket az eddigieknél jobban ki kell használni — s ha ilyenek nincsenek, szorgalmazni kell a megvalósításu­kat —, ügyelni kell a munkahelyek tisztaságára, efsz-étkezdék létesítésé­re, a sportélet fejlesztésére, a község fejlesztésére és csinosítására. Az elkövetkező évben a szövetség járási bizottsága azon fáradozik, hogy az efsz-tagok — és gyermekeik — hazai és külföldi üdültetésben, a leg­rászorultabbak pedig gyógyfürdői ke­zelésben részesüljenek. A vitában a jb-tagok értékes hozzá­szólásokkal, javaslatokkal segítették elő a járási bizottság plenáris ülésé­nek színvonalát. Záró aktusaként fog­lalkoztak a szocialista munkaverseny értékelésével. Ugyanis a SZFSZ IB versenyt hirdetett az őszi mezőgazda­­sági munkálatok sikeres befejezése érdekében. A versenyt bizottság érté­kelte. Az első helyre a dvoríankii és a hraníi efsz-eket minősítette. Az őszi munkálatok egyéni versenyében az első helyre Bocan Štefan, a Zemplín­ske Hradište-i efsz kombájnosa ke­rült, aki 80 hektár kukoricát takarí­tott be. A cukorrépa betakarításánál járási méretben Trosko István, a bol-i efsz dolgozója bizonyult a legjobbnak, aki 62 hektárról takarította be a cu­korrépát. A győzteseket az SZFSZ járási bi­zottsága tárgyi és pénzjutalomban ré­szesítette. ILLÉS BERTALAN Ankét. > S3 X (Bt ,! Ankét___! Ankét...! Ankét...! Ankét...! FIGYELEM! A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának huszonötödik évfordulója tiszteletére a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága ankétet hirdet. Az ankét keretében olyan cikkeket vár, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy az egységes töldművesszövetkezetek — a ter­melési feladataik példás teljesítése mellett - hogyan teljesítették és a jövőben hogyan akarják teljesíteni tagságuk irányéban a társa­dalmi, szociális-kulturális feladataikat?! A Szabad Földműves tehát az ankét keretében azokat a cikkeket közli, amelyek hiteles képet adnak erről, hogy az egységes földmű­vesszövetkezet hogyan segítette elő a dolgozók kezdeményező kész­ségének növekedését, a szocialista munkaversenv. az újító- és kor­szerűsítő mozgalom kibontakozását. Továbbá, a munka- és életkör­nyezet szépülését, a szövetkezeti demokrácia elmélyülését és a mun­kafegyelem szllárdulását, a szövetkezeti tagok politikai és szakkép­zettségének növekedését, a szociális gondoskodás, valamint a kultu­rális és sportélet színvonalának emelkedését. Persze, a cikkeknek tartalmaznink kell azt Is, hogy a jövőben milyen intézkedéseket tesz a szövetkezet abből a célból, hogy az említett feladatait jobban tel­jesítse. • Az ankőtcikkeket a Szabad Földműves Szövetségi Szemle című mellékletében 1974 lanuár 1-e és június 15-e közötti Időszakban kö­­zöljükl 3 • Egy-egy cikk terjedelme nem haladhatja meg a 120 gépelt sort. x a dkk mellé egy-két fénykép csatolható. A beküldött cikkeket kér- • 2i lük „ANKÉT“ lelzéssel ellátni! \щ • A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi a _ Bizottsága tárgyi jutalmakra ötezer koronát Irányzott elő, s a legjobb ^ 10 cikk szerzőiének tárgyi jutalmat ad. > • A közölt ankőtcikkeket öttagú bizottság értékeli. Az eredmény- ~ ■L hirdetésre 1974. lúnlus végén vagy július elején kerül sor. ; 2? • Az 1974. málus 31-e után érkező ankétcikkeket a bizottság nem értékeli és nem jutalmazza. A cikkek máris küldhetők az alábbi címre: Redakcia SZABAD FÜLDMOVES. 891 27 Bratislava, Krtžkova 7. ° Ankét. ! Ankét . . .! Ankét. . .! Ankét...! Ankét...! —■ ....i...... Jogtanácsadó Az ipari tanulók helyzete ■Vöbb földniüvesszövetkezetböl az­­* zal a kérdéssel fordultak hoz­zánk, hogy jogában áll-а az ipari ta­nulónak — közvetlenül a tanulmányai befejezése után — átlépni egy másik Üzemhez. Ha egy ipari tanuló azzal az üzem­mel, amely taníttatta, munkavállalási szerződést köt — amely már a máso­dik tanévben megköthető —, köteles kitanulása után ebben az üzemben munkába lépni. A módosított Munka­törvény előírja, hogy az ipari tanuló­nak a munkaszerződésben vállalnia kell, hogy az iskola befejezése után, egy bizonyos időre — legalább három évig — annál az Szemnél marad, amellyel szerződést kötött. Ebbe az időszakba nem számítható be a tényleges katonai szolgálat ideje. Egy ilyen szerződés — amelyben va­laki kötelezi magát, hogy egy bizo­nyos ideig munkaviszonyban marad — csak akkor érvényes, ha ezt írásban rögzítik. Ha egy ipari tanuló nem kö­tött ilyen szerződést, akkor a tanul­mánya után más üzemnél — tehát földművesszövetkezeteknél is — vál­lalhat munkát. Abban az esetben, ha egy ipari ta­nuló a munkavállalási szerződésének lejárta előtt egy másik üzemmel köt munkaviszonyra szerződést, köteles megtéríteni a tanítással járó költsé­geket annak az üzemnek, amellyel a munkaviszonyt idő előtt felbontotta, s amely a tanítással kapcsolatos költ­ségeket fedezte. A tanlttatási költsé­gek megtérítésétől abban az esetben eltekinthetnek, ha azon üzem, mely­­lyel a dolgozó munkaviszonyban volt, lemond a kártérítési jogáról, ha a dolgozó munkaviszonyát egészségügyi okokból bontja fal, illetve, ha a mun­kaadó szerv a munkaszerződésekből származó fontos kötelességet nem tel­jesíti. (Lásd a Munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bekezdésének c) és d) pont­ját] vagy pedig a munkaviszonyt a Munkatörvénykönyv 54. §-a szerint bontják fel. Ezen intézkedés igyek­szik meggátolni, hogy egyes munka­adó szervek szakmunkásokat szerez­zenek, közvetlenül kitanulásuk után, anélkül, hogy kitaníttatásuk költségei­hez hozzájárnlnának. A taníttatási költség megtérítését még abban az esetben sem lehet az ipari tanulótól követelni, ha munka­kötelezettségeit saját hibájából nem teljesítené. E kérdéssel kapcsolatban megem­lítjük, a munkaadó szerv köteles az ipari tanulóval munkaszerződést köt­ni, és lehetővé tenni, hogy a többi dolgozó kollektívájában a sikeres szakvizsgák, illetőleg a tanulási idő letelte után, továbbra is növekedjék szaktudása. A kitanult dolgozónak olyan munkakört kell biztosítani, a­­melyre szakképzettséget nyert. A munkaszerződés megkötését a mun­kaadó szerv csak az üzemi bizottság beleegyezésével tagadhatja meg, ab­ban az esetben, ha a munkaadó szerv munkafeladatainak megváltoztatása miatt nem képes a tanulónak megfe­lelő munkát adni, vagy pedig a ta­nuló a kijelölt munkát nem képes el­végezni. Ha a tanulmányi viszony felmon­dással, vagy pedig azonnali hatállyal ér véget, akkor azon eset kivételével, amikor az ipari tanuló a középiskolá­ban folytatja tanulmányait, a tanuló továbbképzéséről a munkaadó szerv­vel karöltve a járási nemzeti bizott­ság köteles gondoskodni. Ha indokolt esetekben nem lehet a tanuló tovább­képzését egyéb munkaadó szervnél biztosítani, akkor ilyen személy mun­kabeosztásáról a járási nemzeti bi­zottság gondoskodik (lásd a munka­törvénykönyv 227. §-át). A munkaadó szervek az ipari tanu­lók képzését többnyire saját szükség­letük fedezése érdekében szervezik. Ezért a munkaadó szerv érdeke, hogy az ipari tanuló a kiképzés után nála maradjon. Az egységes földművesszövetkeze­tek és a termelőszövetkezetek által kiképzett ipari tanulókkal nem köt­nek munkaszerződést, hanem kitanu­lásuk után tagként felveszik őket a szövetkezetbe. Azon elv, hogy egyes munkaadó szervezetek az ipari tanuló képzést elsősorban a saját munka­erőszükséglet fedezése miatt szerve­zik, érvényes a szövetkezetekre is. JUDr. MICHAL ĎURĎIAK дедеа Az életszínvonal emeléséért A SZÖVETSÉG TRENÜÍNI JÄRÄSI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL A plenáris ülés három fontos feladatra összpontosí­totta figyelmét. Az első azon megállapítás volt, hogy a földmüvesszö­­vetkezetek a községek vezető tényezőjévé váltak. Ez mindenekelőtt abből származik, hogy sok községben az egységes földműveszövetkezet az egyetlen gazdasági szervezet, és így a lakoság többségének ő ad megélhe­tést. Ebből következik még, hogy a szövetkezet társa­dalmi téren is a falu legjelentősebb tényezőjévé válik. A falusi lakosság életszínvanala emelésében és a falusi életkörnyezet megváltoztatásában fontos szerep jut a szövetkezeteknek. Ezen tevékenység a város és falu közti különbség kiegyenlítésére irányul. Ezen célkitűzés sike­rét csakis a tervszerű, céltudatos és összehangolt mun­ka biztosíthatja. E tevékenységben jő példát mutat a Podoleci Efsz. Erről beszélt a plenáris ülésen L. Füry elvtárs, a szövetkezet elnöke, aki egyúttal a szövetség járási ellenőrző és felügyelő bizottságának elnöke is. E szövetkezet együttműködési megegyezéseket kötött a társadalmi szervezetek helyi szervezeteivel — a test­­nevelési és sportegyesülettel, a Nőszövetséggel, a SZISZ- szel stb. E megegyezések alapján az egyes rendezvények megszervezésében és végrehajtásában a „szerződő felek" egyaránt kiveszik részüket és mindnyájan becsülettel teljesítik vállalt feladataikat. így van ez az egyes jelen­tős események, mint pl. a SZNF, a NOSZF évfordulóinak méltó megünneplésénél. Az így összehangolt tervek lehe­tővé teszik, hogy a megegyezést aláíró résztvevők ész­szerűen használják ki a rendelkezésükre álló pénzügyi és anyagi eszközöket a szövetkezeti tagság és a falu lakossága érdekében. Minden jő eredményt, amelyet a szövetkezet akár gaz­dasági, akár pedig a községszépités terén ér el, faliújsá­gok és egyéb propagáciős eszközök segítségével népsze­rűsítik. A propagandatevékenységet a községben egy „négyesfogat“ Irányítja, amelynek egyik tagja a szövet­kezet elnöke, de nagy segítséget nyújt nekik a helyi Iskola igazgatója is. A,z ily módon irányított és végre­hajtott propagandatevékenység nagyon jó visszhangra ta­lált a szövetkezet tagsága és a község többi lakosa kö­zött. Az ülés másik fontos eseménye az volt, hogy a szövet­ség járási bizottsága egyértelműen pozitívan fogadta a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1974-re szóló tervfeladatait, amelyeket a járást mezőgazdasági igaz­gatóság igazgatója, Figura mérnök ismertetetett. A mező­­gazdasági üzemek jelenlevő képviselői azonban rámu­tattak azon problémákra is, amelyek bizonyos mértékig fékezik a mezőgazdaság fejlesztését. Például megemlítet­ték, hogy a szállító- és bevásárló szervezetek nem tel­jesítik hiánytalanul a szerződésekben vállalt kötelezett­ségeiket. Nem veszik át időben a növényi és állati ere­detű termékeket, mert nincs elég és megfelelő raktár­helyiségük, amiből jelentős károk származnak. Ezen ha­tározottan változtatni kell. A harmadik fontos tényezőként megemlíthetjük, hogy a közgyűlés 31 tagja közül a vitában résztvett 12 bizott­sági tag felszólalásában gazdasági és társadalmi felada­tokkal is foglalkozott, de nemcsak járási szinten, hanem a saját szövetkezetükre vonatkoztatva is. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a szövetkezeti parasztság megértette a szö­vetség küldetését, amelynek hivatása hozzásegíteni, hogy az egységes földművesszövetkezetek társadalmi tevé­kenysége egyensúlyban legyen a gazdasági tevékenység­gel, mert csak így lehet megvalósítani a szövetkezeti parasztságot érintő komplex gondoskodást. Dr. M. Ď. Előtérben a dolgozókról való komplex gondoskodás A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége ez év utolsó ülésének székhelyéül Prešo­­vot választotta. A választás nem véletlenül esett e kelet-szlovákiai városra. A prešovi járás ugyanis a mezőgazdasági dolgozókról való szociális és kulturális gondosko­dás terén szlovákiai viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. A szövetség központi bizottsága ezen az összejövetelen egy egész sor jelentős intézkedést hagyott jóvá, amelyek az elkövetkezendő feladatokat hivatottak bebiztosíta­ni. Először a teljesített feladatok­ról esett szó, majd azokról a prob­lémákról, melyeket a legközelebbi időszakban kell végrehajtani. A tárgyalás főbb pontját a me­zőgazdasági dolgozók nyugdíj és szociális biztosítása, továbbá a vá­lasztási programtervek teljesítése és a dolgozókról való komplex gondoskodás jelentette. Az állam szociális politikájában az első helyen az emberről való sokrétű gondoskodás szerepel. E téren már jelentős sikereket köny­velhetünk el. Elég megemlíteni a nyugdíj-kiegészítéseket a szövet­kezetben dolgozó anyák táppénzét betegség esetén, az ingyenes gyógyfürdőket stb. A szövetség járási bizottságainak kompetens szervei nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a mezőgaz­dasági dolgozókat is bevonják a választási programok realizálásába. E téren a legjobb eredményeket a galantal, nítraí, topolCanyi, vra­­noví és a svidnlkt járásokban ér­ték el. Az 1972-es esztendőben a mező­gazdasági dolgozók nagyértékü szocialista kötelezettségeket vál­laltak. A vállalások, melyek a vá­lasztási programra kapcsolódnak, főleg az élet és a munkakörnyezet javítására irányulnak. A felaján­lásokat 127 százalékra sikerült tel­jesíteni. Az idén még értékesebb kötele­zettségvállalásokat tettek, s eze­ket példásan teljesítik. A mezőgazdasági dolgozókról való komplex gondoskodás terén a szövetség dolgozói valamennyi munkacsoportnak kedvező feltéte­leket igyekeznek biztosítani, s így egyre inkább előtérbe kerül a munkakultúra, munkabiztonság, az egészségvédelem és a gazdasági mutatók. Az elnökség ülésének egyik to­vábbi fontos programpontját a Szö­vetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának a jövő év első félévre szőlő terv­­javaslata volt. Itt azok a feladatok vannak túlsúlyban, melyek a dol­gozók munkakezdeményezését bri­­?ádmozgalmat és a szocialista kö­telezettségvállalásait támogatják, melyeket mezőgazdasági dolgo­zóink a jövő évi jelentős évforduló tiszteletére tettek. -jp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom