Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-29 / 52. szám

1Я73. december 29. SZABAD FÖLDMŰVES Szeretik, Erdélyi Szilvesztert jól isme­rik az országban. Nem csoda, hiszen már több mint húsz esz­tendeje jelentős funkciókat tölt be és sok mindent tett és tesz a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésének az érdekében. A nagy családot — amelyben Szilveszter született — hajda­nában az Eszterházy birtok cse­lédje nagyon szűkös körülmé­nyek között tartotta el. Ebből kifolyólag került el Szilveszter a családból és a Bernolákovon élő rokonoknál nevelkedett, és ott töltötte ifjúságát. A felsza­badulás után mint sok lelkes fiatal számára, előtte is meg­nyíltak a lehetőségek. Egy ideig a községházán, majd a traktor­állomáson tevékenykedett. Köz­ben megismerkedett a marxiz­­mus-leninizmussal és tagja lett a kommunista pártnak. Később Bratislavában a Megbízotti Hi­vatalban dolgozott. Talán a leg­nehezebb időben került a gép- és pótalkatrész elosztó vállalat élére. Ezernyi gondot okozott az alkatrészek beszerzése, il­letve annak helyes szétosztása. Mégis közel másfél évtizedig végezte — a vásárlók megelé­gedésére — ezt a nagy erőfeszí­tést igénylő munkát. Néhány évvel azelőtt a Mezőgazdasági Szükségletek nemzeti igazgató­. Kajtor Tibor mérnökkel a szőlé­szek kétnapos szaktalálkozó­­fán, Ceboocén fCsábon) találkoztam. Náluk is van szőlészet, mi mégis a cukorrépáról beszélgettünk az egyik szünetben. A fiatal szakember elmondotta, hogy odahaza, a Vrbovkai (Varból) egyesült Vörös Csillag Efsz-ben ösz­­szesen hetvenöt hektáron termesztet­tek cukorrépát. A szakszerű talajelő­­készítés, az agrotechnikai határidők betartása és a korszerű munkamód­szerek alkalmazása meghozta a várt eredményt. — A többéves tapasztalatokból ki­­idulva — mondotta többek között a mérnök-agronómus — négyszáz má­zsás átlaghozamot terveztünk ennél a növénynél erre az évre. S az ered-Elsők a járásban mény? Kilenc mázsa híján félezer má­zsa hektáronként. Meglehet, máshol, kedvezőbb viszonyok között ennél jó­val többet is elértek már termelőink, de az idén nem volt ennél jobb ered­mény a Velký KrtíS-i járásban, s erre büszkék is vagyunk. A répabetakarítás idején általában üiioKori az esőzés, s ez fékezi a mun­kák menetét. Szemmel láthatólag jó termésre volt kilátás, ezért a szövet­kezet dolgozói úgy szervezték meg a munkát, hogy a lehető legrövidebb időn belül lekerüljön a talajról a ter­més. Ha kellett, szombat-vasárnap is benépesült a határ. Vígan ment a munka, hisz mindenki tudatában volt annak, csak egy nap késedelem, s máris jelentős veszteséget kell el­könyvelniük. Ezt pedig nem akarták, hisz örültek a jó termésnek, a kecseg­tető bevételnek Így azután nem is volt baj a betakarítással, no meg az átvétellel sem. — Örülök az eredménynek — mond­ta Kajtor elvtárs —. ugyanakkor azt is tudom, hogy a siker nemcsak ki­emel, kötelez is A mostanival még korántsem merítettünk ki minden le­hetőséget a hozamnöveléssel kapcso latban. Vannak még tartalékaink, eze­ket a jövőben kamatoztatni akarjuk, s bizonyítani — nem a véletlen műve volt az idei siker. —bor— tisztelik ja lett, tehát újból olyan posz­ton dolgozik, amely egész em­bert kíván. Mivel munkaköre alapos me­zőgazdasági ismerteket kívánt, férfikorban főiskolára iratko­zott, és mérnöki diplomát szer­zett. Természetesen a hosszú évek során különféle tisztelet­beli funkciókat is betöltött. Je­lenleg tanácstag a falujában és egyben a tervezési bizottság el­nöke, a kerületi pártbizottság aktivistája, és a Szabad Föld­műves szerkesztő bizottságának aktív tagja. Különben testvérei — mind a hatan — a mezőgazdaságban vagy azzal kapcsolatos üzem­ben tevékenykednek, sőt már Erdélyi elvtárs egyik fia is. Küzdelmes negyed század telt el, de Erdélyi mérnök elvtárs még mindig fiatalos lendülettel végzi munkáját. A mezőgazda­­sági üzemek százaiban ismerik és ügyes-bajos dolgaikban sok­szor fordulnak hozzá tanácsért. A lelkes vezető közvetlen vagy közvetve mindig segít a felve­tett problémák megoldásában. Sokszor külföldről sem csak az ő hatáskörébe tartozó dolgok behozatalával törődik, hanem sok mással is, amelyről meg van győződve, hogy szükség van a mezőgazdasági üzemek­ben. Mindig nyitott szemmel jár, jól tudja, mi segítheti elő még jobban a mezőgazdaság fejlődését. Az eddig végzett jő munká­jáért többször részesült már el­ismerésben és néhány jelentős kitüntetésnek a tulajdonosa. Erdélyi elvtárs, akit sokan szeretnek és tisztelnek, az el­múlt napokban jubileumi év­fordulóhoz érkezett, s betöltöt­te 50. életévét. Ebből az alka­lomból szerkesztőbizottsági ta­gunknak szívből kívánjuk, hogy erőben és egészségben még soká szolgálja mezőgazdasá­gunk fejlődését. Rövidujjú, kockás ingben ballag a belváros felé, kezében kopott aktatáska. Lassan, bizonytalanul lép­ked, közben tekintete követi az embe­reket. Az autóbuszmegálló sarkán rö­vid ideig várakozik és merőn figyel. Egy fiatal nyáriruhás falusi lány ér­kezik, s a menetrendek labirintusait szemléli bizonytalanul. A hatvan évet sejtető aktatáskás „mosolyhoz" szo­kott laza arcizmai megrándulnak, s in­dul az „áldozat felé“. Szintén kutat a menetrendben, s egy „segíthetek?" - kel már fel is veszi a „hangot“ a lánnyal. Addig-addig társalognak, hogy a kockásinges jól álcázott kér­déseivel már ismeri a „páciens“ kö­rülményeinek vázlatát, s rátér a lé­nyegre. „Aranyoskám, huszonhároméves kor­ban már ideje. ., nem is tudom, miért nem ..., ismerek egy nagyon kedves, jószívű legénykét. Huszon­nyolc éves, de... találkozhatnának.“ A lány elpirul, majd meghatottan néz el a férfi válla felett. Változik a kép. Az aktatáskás haza­sétál, az új telepen lévő lakásából ebédhordöt vesz magához, s ballag visszafelé a központba. A város szál­lója előtt egy tizenhat év körüli lány­kába botlik. Mások a körülményei, más a kislány nézete a világról, per­sze a kockásinges szövege is más. Először megteremti maga körül a „kedves aranyos ember“ légkörét, majd rátér a mélyebb „érzések“ körüli tapogatódzásra és — győz. Méghozzá A seredi pezsgőkészítő üzem öt év alatt kétszersére növelte a pezsgő gyártását. Az idén 1 millió 700 ezer üveggel készített ebből az italból. A pezsgő különböző változatokban ké­szül. A legismertebb a száraz, a fél­édes és az édes pezsgő. Ezekből ké­szül a legtöbb a gyárban. Az üzem különlegességei közé tartozik a cu­korbetegek számára készített pezsgő. Vörös borból is készítenek pezsgőt, amely ugyancsak kiváló minőségű. A közelmúltban kezdték meg egy újfajta pezsgő gyártását, mégpedig Muškát Otonellből. Az új italnak kel­lemes illata és zamata van. Egyelőre kevés van forgalomban belőle, mert az alapanyagul szolgáló szőlőfajtát csak kis mennyiségben termelik me­zőgazdasági üzemeink. Az idén 40 ezer üveggel kaptak ebből a pezsgőből a fogyasztók, s aki nem ismeri még, annak eláruljuk, hogy Hubert de Lux elnevezéssel kerül forgalomba, s ára üvegenként 46 korona, vagyis ez a legdrágább. azokon az ösvényeken viszi ezt ke­resztül, melyen az „alany“ túlságo­san bizonytalanul tipeg. A harmadik „felvonás“ helyszíne az állomás. Furcsa dolgok hangzanak el: Ezúttal melléfogott volna az ebédhor­dás? Egy koros, élesnyelvű asszonyka így fogadja: — Sz. úr, maga aztán rendesen megáldott engem. Az a lókötő szél­hámos ember — akivel összeboronált — az magának józan életű kimért úriember? A kockásinges ezzel hárítja a villá­mokat: — De aranyoskám, én sem ismer­hetem minden halandónak a lelkivi­lágát. Ezzel tovább megy, s a főtér sarkán ismét... Az „úriember“ egy napjának törté­nete vetődött papírra, s remélhetőleg az illetékes szervek figyelmeztető Egy héttel ezelőtt Marcelován (Mar­­celházán) jártunk. A kétezernégyszáz hektáros szövetkezet főnövényter­mesztőjétől három kérdésre kértünk választ. íme Téglás József elvtárs vá­laszai: — Mit várt. mint agronómus az 1973-as esztendőtől? — Nálunk is Jelentős területet fog­lalnak el a gabonafélék, így elsősor­ban ezen a területen vártam jó ered­ményt. Nagy kertészetünk, gyümöl­csösünk van, viszonylag sok szálast és egyéb takarmányféleséget termesz­tünk, s ezekhez szintén nagy reményt fűztem, vagy inkább úgy mondanám — fűztünk. Tudniillik a mezőgazda­ságban minden részlegnek, minden termelési ágazatnak egyformán nagy jelentősége van. Ha jó a növényter­mesztés, az állattenyésztés is sikere­sebben működik, és fordítva. Persze nem elég várni a jó eredményeket, 'tenni is kell értük valamit, s mi en­nek tudatában vagyunk. — Akkor talán halljunk valamit arról, mit adott a növénytermesztőnek ez az év? Miből volt több, az örömből, vagy az ürömből? — Ebből is abból volt bőven. Szinte elcsépelt frázisnak tűnik, de az idő­járás valóban nem kedvezett az idén. Ennek ellenére a gabonatermesztési eredményekkel elégedett vagyok. A tervezett hozamokat jelentősen túl­szárnyaltuk, pedig jóval nagyobb ho­zamokat terveztünk, mint amilyene­ket az előző évben elértünk. Búzából a tervezett 34 mázsa helyett 41, ár­pából viszont 32 helyett 42 mázsa ter­mett egy hektáron. A legjobban be­vált fajta? Elég sok a homoktalajunk, ezért a Jubilejnából termesztettünk legtöbbet, s nem csalódtunk. A kötöt­­tebb talajokon a Kaukáz remekelt. Némely parcellán 50—52 mázsát is adott hektáronkénti átlagban számítva. Az árpafajták közül a Hrubéicei 464-es adott legtöbb okot az örömre. Hektáronként 47 mázsát takarítot­tunk be belőle. A kukoricával nem­szava azóta gyógyírként hatott az üggyel kapcsolatban. Ezek után per­sze egyáltalán nem aktuális feltenni a kérdéseket. — Hol? Ki? Mikor? — mivel előre osztozom többek vélemé­nyében; ez esetben más a lényeg — méghozzá a következő: „Sz. úr" nem az egyedüli, aki hasonló formában kí­vánja hátralévő napjait „hasznossá“ tenni. Számottevő azoknak a száma, akikről — az emberek jóhiszeműsége révén nem tájékozottak az erkölcs­védelmi szervek, akik továbbra is te­vékenykednek majd. Éppen ezért — főleg fiatal lányok­nál lényeges ez — megfontolandó ez a néhány figyelmeztető szó: Kerülni a — fentiekhez hasonló -* tolakodóan „udvarias“ embereket, s ha az eset súlyosabb, minden esetben )Ф gyelmeztetni az illetékes szerveket. —kalifa-» igen dicsekedhetünk, de az idei idő­járástól nem is várhattunk sok jót e tekintetben. A 40 mázsás átlagered­ményt is csak annak köszönhetjük, hogy a növényzet egy részét öntözni tudtuk. Néhány szót a kertészetről, össze­sen 133 hektáron termesztettünk zöld­séget. A terv 7 millió korona bevételt irányzott elő, s ezt 200 ezerrel túllép­tük. Kettőről négy hektárra növeltük a fóliasátrak területét, s hektáronként 520 ezer korona tiszta bevételt értünk el hektáronként, pedig csak PCR pap­rikát termeltünk a sátrak alatt. Van 108 hektár kajszibarackunk is, de sok bosszúságot okoz. A múlt évben tel­jesen lefagyott, az idén csak 43 °/o-os termés volt. Azon gondolkozunk, mit tegyünk az ültetvénnyel, mert a korai fagyok mindig megkárosítják, a biz­tosító meg nem fizet, ugyanakkor a költségek megvannak rá év közben. — S végül pár szót arról, mit vár 1974-től? — Nyolcvan hektárral növeljük a gabona területét, s ezen zabot és ro­zsot termesztünk. így kívánjuk jobban biztosítani a takarmányalapot, mivel még nem vagyunk önellátók szeme­sekből. Az ősziek alá 20 kilogrammal több, vagyis 330 kg NPK tiszta ható­anyagot adtunk, s reméljük ez meg­térül a nagyobb hozamokkal. A szántó 22 %-án lucerna van, ennek 30 %-át évente felújítjuk, így további jó erő­ben levő talajokat kapunk. Az öntöző­­hálózatot 190 hektárral bővítjük, s így a gyümölcsösön kívül 370 hek­tárt tudunk majd öntözni, ha sikerül valóra váltani elképzeléseinket. 260 hektár kukoricánk lesz, s ebből 100 ha már öntözhető területen. Már csak a kiváló jugoszláv fajták kellenek. Egy­szóval azt várom, hogy jobb eredmé­nyek születnek, s még nagyobb mér­tékben hozzájárulhat a növényter­mesztés a mezőgazdasági nyersterme­lés növekedéshez. Beszélgetett: Kádek Gábor VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVOvXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXS.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-Ehető fóliák Az utóbbi években — főleg a kirán­duló központokban — sok gondot okoz az élelmiszerek csomagoló anya­gainak felhalmozódása. Ezért az egész világon nő az érdeklődés az ehető plasztikus fóliák iránt, sőt az olyan ehetetlen fóliák iránt is, melyek köny­­nyen feloldódnak a vízben. Az ehető csomagoló anyagok nagy amilóz tar­talmú, kukoricából nyert keményítőből készülnek. Így készült például az Ediflex fólia is, amely forró vízben könnyen feloldódik. Egyébként a fó­liának egész sor kiváló tulajdonsága van és mindenféle élelmiszer csoma­golására alkalmas. Hasonló fóliát készítettek a japánok is. Nyersanyagként a rizsből nyert keményítőt és a természetes gumit használták fel. Hasonló törekvésekről adnak hírt számos más országok is. Az ehetetlen fóliákat töbnyire szappa­nok, festékek, inszekticidek és egyéb vegyszerek csomagolásárda használ­ják. Az Inf. MPVž SSR 12/73 nyomán. Mivel kevés Muškát Otonell terem az országban, a pezsgőgyár felhívás­sal fordult a mezőgazdasági nagyüze­mekhez, telepítsenek és termeljenek több ilyen szőlőt, mert a gyár csak akkor készíthet többet ebből a kiváló italból — Hubert de Lux —, ha ren­delkezésére áll a szükséges mennyi­ségű szőlő. A seneci (szenei) szövet­kezet megszívlelte a felhívást, s ma már nyolc hektáron termeli ezt a sző­lőfajtát. Krajcsovics Ferdinand ÚJSÁGPAPÍR ÉHEZŐ TEHENEKNEK A birminghami egyetem kutatói kí­sérletképpen újságpapírral etettek teheneket. A jelentős mennyiségű „újságpapír-takarmány“ etetése sem a tejtermelést, sem a húshozamot nem csökkentette. Az újságpapír-paszta a bélben mű­ködd mikrogombák hatására lebomlik és felszívódik, csakúgy, mint a növé­nyi táplálékban levő cellulóz. Az új takarmány sem a gyomor-bélrendszert nem károsította, sem egyéb megbete­gedést nem okozott. (Élet és Tudomány 42/73) Bővül a választék A felvételen Škrápiková Mária, a pezsgőgyár szocialista munkabrigád­jának tagja látható, aki félautomatikus géppel az üvegek dugaszolását végzi. foto: —kf— A növénytermesztő nyilatkozik A felvételen látható RTV—4,5 jelzésű gép a folyékony ürülék szállítására és kipermetezésére szolgál. Gyártja a Nové Veselí-i Gép- és Traktorállo­más, szállítja az Ágra PrelouC. A tartálykocsi két kerék-alvázon van elhelyezve. A tartály befogadóké­pessége 4,5 m3. A híg ürüléket a gép ürítéskor 18—20 méter távolságra képes eljuttatni, kipermetezni. —bor—

Next

/
Oldalképek
Tartalom