Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-22 / 51. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 22, A műtrágya hasznossága Az utóbbi években a műtrágyá­zás fontosságáról egyre több szó esik. A terméshozamok növelése párhuzamosan kapcsolódik a mű­trágyák felhasználásának módjá­hoz és mennyiségéhez. A növény­­termesztésben akkor érhetők el a legjobb eredmények, ha a műtrá­gyázásnál figyelembe veszik az egyes növények tápanyagigényén kívül a helyi adottságokat — a talaj és az éghajlati viszonyokat, a vízellátottságot, a termesztés technológiáját — s azt is, hogy bizonyos fejlődési szakaszokban egyes tápanyagok iránt ugrássze­rűen megnövekedhet a növények igénye. Ezért az eredményes mű­trágyázáshoz ismernünk kell a ta­laj szerkezetét, vízkészletét és táp­anyagtartalmát. Mivel a talajban levő tápanya­gok felvétele nagyon bonyolult, ezt a folyamatot sok minden befolyá­solja, ezért egyedül a talaj táp­anyagtartalma alapján biztonságo­san nem határozható meg, hogy valamely tápanyag elegendő meny­­nyiségben áll-e a növények rendel­kezésére. Ehhez a növények vegy­­elemzését is el kell végezni. Az ilyen elemzésre több eljárást ki­dolgoztak. Az egyik szerint a nö­vények valamennyi föld feletti ré­szét vizsgálják, a másiknál pedig csak a sebzett felületen kifolyó nedvet elemzik Gyakran az egyszerű megszemlé­lés is tájékoztat a növény kondí­ciójáról, külső jelek alapján is megállapítható a tápanyaghiánya. A hiánybetegségek tünetei azon­ban már csak a tápanyagok nagy­fokú és tartós hiánya nyomán ala­kulnak ki. Az utóbbi időben egyre nagyobb méretben hasznosítják a folyékony műtrágyákat. Ezeknek a szállítása ugyanis olcsóbb, gravitációs úton vagy szivattyúval továbbíthatók, pontosabban adagolhatók és sok­kal gyorsabban kijuttathatok a föl­dekre, mint például a szilárd mű­trágyák. A növények a gyökereiken kívül a leveleiken keresztül — elsősor­ban a levélfonákon — nagy szám­ban található légzőnyílásokon át is képesek bizonyos mennyiségű tápanyag felvételére. A vizsgála­tok szerint a levelekre juttatott tápanyag a levél sejtjeiben gyakr ran már tizenöt perc múlva kimu­tatható, míg a talajba adagolt táp­anyagok felszívódása sokkal hosz­­szabb ideig tart. A permetező trá­gyázás gyorsítja a levelek anyag­csere-forgalmát. Leggyakrabban a magas nitrogéntartalmú, vizes am­móniaoldatot használjuk. Egyes országokban már kevert, többféle hatóanyagot tartalmazó folyékony műtrágyákat is készítenek. Ezek­nek az elterjedéséhez azonbáln megfelelő tároló- és elosztó telepe­ket is kell építeni. A permetezés azért is előnyös, mert összekapcsolható a növény­védő permetezéssel. A műtrágyák sok növényvédőszerrel keverhetők anélkül, hogy bármelyiknek a ha­tása is csökkenne! Jelenleg gyakran az áttelelt nö­vények serkentésére végeznek ta­vasszal karbamidos permetezést. A foszfor és a kálium tartalmú műtrágyákat akkor célszerű per­­mettrágyázással adagolni, amikor a kedvezőtlen tulajdonságok miatt szinte teljesen lekötődnének a ta­lajba, a növények számára felve­­hetetlen formában. Ezért az időszakonkénti táp­­anyaghiány leküzdésének az egyes időszakokban jelentkező ugrássze­rűen nagy tápanyagigény kielégí­tésének és a kis mennyiségben szükséges tápanyagok juttatásé- , nak legjobb módszere a permet­­trágyázás, amennyiben a növények a kijuttatott tápanyagnak szinte teljes mennyiségét hasznosíthat­ják. A Dunajská Streda-i (dunaszer­­dahelyi) járásban levő Holicei (Gellet) Gépállomáson már huza­mosabb ideje eredményesen mű­ködik a talaj tulajdonságát és an­nak kémhatását vizsgáló laborató-' rium. A közeljövőben nemcsak a talajt vizsgálják, hanem egyben a növények vegyelemzését is elvég­zik. Ezt a még nagyobb termés­­eredmény elérésének céljából te­szik. Hacsak néhány évre tekintünk vissza, akkor is szembetűnő az a féjlődés, ami a nagyobb hektárho­zamokban mutatkozik. Az okok kö­zül sokat felsorolhatnánk. A jobb fajták, a hatékonyabb növényvéde­lem, az optimális időben végzett munka, a nagyfokú gépesítés, mind-mind részese az eredménye­sebb növénytermesztésnek, de a döntő tényezőt a műtrágyázásban kell keresnünk. A legjobb akarattal sem mond­hatnánk, hogy az időjárás idén kedvezett a mezőgazdaságnak. Mindezek ellenére járásunkban ép­pen ebben az évben érték el a leg­nagyobb termésátlagot — búzából 50 mázsáhál többet hektáronként. Az egyre több műtrágyahasználat nagyobb hozamokat eredményez. Húsz évvel ezelőtt a járásban 50— 60’kg (tiszta tápanyagban számít­va) műtrágya jutott egy hektárra. Tíz évvel ezelőtt a mennyiség már a duplájára emelkedett, s idén el­érte a 270 kg-ot. A kereskedelem hazai források­ból és importból — évente mint­egy nyolc-tíz százalékkal — növeli a műtrágyamennyiséget. Annak ellenére, hogy ez évben a műtrá­gya-ellátottság folyamatosabb mint a múlt években, mégsem volt zök­kenőmentes. Az volna az ideális, ha a foszfor és a kálitartalmú műtrágyák két­harmadát valamennyi mezőgazda­­sági üzem leszántaná és a megma­radó részt közvetlenül a vetés előtt juttatná a talajba. Ez mind az ősziekre, mind pedig a tava­sziakra egyaránt vonatkozik. A foszfortartalmú műtrágyákból a­­zonban hiány mutatkozik. így volt ez az idei őszi búza vetése előtt is, amikor a foszfor-műtrágyák meny­­nyiségének húsz százaléka hiány­zott. Ennek az a magyarázata, hogy a foszfor-műtrágyák alap­anyagát — a nyersfoszfátot — a tőkés országokból importáljuk, s a nyersfoszfát iránti kereslet világ­szerte megnövekedett. Annak ellenére, hogy az idén a tavalyinál több foszfor-műtrágyát gyártottunk, a növekvő Igényeket csak nehezen lehet kielégíteni. Te­hát a kereslet jóval meghaladta az idei évre tervezett kínálatot. A gazdálkodás színvonalának folyamatos emelkedéséhez nélkü­lözhetetlen az anyagi-műszaki el­látás javítása. Tehát szükséges az egyre több műtrágya. A nagyüze­mek vezetői, dolgozói a jó termés ismeretében ismételten meggyő­ződtek a nagyadagú műtrágyázás előnyéről és hasznáról. A hektáronkénti négy-öt mázsás hatóanyag felhasználás azonban már csak nagyon alapos talajvizs­gálatok, s a termelés többi ténye­zőinek magas szintje mellett tör­ténhet. Nem elegendő a sok mű­trágyát kiszórni. Pontosan előre kell tudni mit, miért teszünk, hi­szen a műtrágya nem olcsó. Sze­rencsére a járás gazdaságainak vezetői kellő felkészültséggel ren­delkeznek. Tudják, hogy táblán­ként és növényenként milyen ta­lajerő-visszapótlás szükséges. A hozzáértés, az alaposság és a gon­dosság elengedhetetlen, hiszen — egyik-másik hatóanyagból — a túl­adagolás értelmetlen és költséges. A terméseredményeket még jócs­kán fokozhatjuk, s azt főleg az új fajták használata mellett a foko­zott műtrágyaadag teszi lehetővé. K. Molnár Ferenc Új eredmények a foszfortrágya használatában A foszfor a növénynek nélkülözhe­tetlen, semmivel nem pótolható táp­láló eleme. A foszforszegény talajo­kon ugyanolyan termést meghatározó tényező, mint például a nitrogén. Szükséges mennyiségben nemcsak a terméseredményt, hanem a többi táp­anyagok felvételét is döntően befo­lyásolja. A közelmúltban a Magyar Népköz­­társaságban tanulságos kisérleti ered­ményeket hoztak nyilvánosságra. Kü­lönféle sznperfoszfát adagok (dózi­sok) juttatásával a fejlődés egyes szakaszaiban vizsgálták a növény ál­tal felvett és beépítet foszformennyi­séget. Ugyanakkor figyelemmel kisér­ték a nitrogén, a kálium és a mész­­tartalom alakulását 'is. Kukoricával folyatott tenyészedé­­nyes kísérletekben a csernozjom talaj (szántható felső 20 cm-es rétegét) használták fel. A talaj vizes és ká­­liumkloridus kémhatása 7,1, illetve 6,3 volt, humusztartalma 3,6 százalék, nagyon alacsony felvehető foszfortar­talom — 1,7 (rng/100 g — mellett. Változatlan, 420 kg/ha nitrogén és 280 kg/ha kálium alaptrágya-mennyiség használatával 70; 140; 210; 280; 3S0; 420; és 490 és 560 kg/ha foszfor ható­anyaggal végezték a trágyázást. A fej­lődés során a kukorica növényzeténél három időpontban ellenőrizték a táp­anyagok jelenlétét. A 13 napos kukorica 0,30—0,38 grammos szárazanyagából megállapí­tották a foszfor és a nitrogéntartal­mat. Ugyanígy tettek a 27 napos és a betakarítás előtti kukorica esetében is. Megállapították, hogy a 280 kg foszformennyiségig (hektáronként) a növény foszfor- és nitrogéntartalma a 13 napos kukoricánál egyenes arányban növekedett. A 27 napus és a betakarítás előtti kukorica foszfor és nitrogén tartalma a 280 kg/ha foszforadagig már nem emelkedett. A tóladagolt foszforműtrágya eseté­ben — 560 kg PíOs/ha — is elenyé­szően kevés a növény által felvett foszformennyiség. Érdekes, hogy a fokozott loszfortrágya-adag használa­tával a szárazanyag és a szemtermés is csak a 280 kg/ha adagig emelke­dett. Összehasonlítva a szem, a szár és a levél foszfortartalmát, kiderült, hogy a foszfor a 280 kg-os adagig a legnagyobb mértékben a szemekben emelkedett, míg a levél és a szár foszforszintje csak kissé változott. Nagyon tanulságos a foszfor és a hidrogén befolyása a káliumtartalom­ra. A felvett foszfor és nitrogénmeny­­nyiség növekedésével a káliumtarta­­lom — különösen a 13 és 27 napos vizsgálatoknál észleltek alapján — erősen csökken. A kísérletben bizo­nyítást nyert, hogy a kukorica a ta­lajból egész növekedése alatt a leg­több foszfort a fejlődés kezdeti sza­kaszában veszi fel. Erre természete­sen a szakirodalomban már többen is rámutattak. A kukoricánál ez az időszak három­tól hat hétig tart. Különben ezt na­­gyón jól bizonyították a kísérletek is. A kukorica ezen jó tulajdonságát eredményesen felhasználhatjuk a ter­méshozam növelésében. A fentebb vá­zolt időszakban a kukorica talajában olyan körülményeket kell kialakíta­nunk, hogy a fejlődő növény elegendő felvehető foszforhoz jusson. Ennek nagy jelentősége lehet a túlzottan meszes talajoknál, ahol a növény ren­delkezésére nem áll elegendő foszfor felvehető formában. Ezen körülmé­nyek kutatása intézetünkben folya­matban van, s főleg az ammonizálás és az öntözővíz nyújthat ebben bíztató eredményeket. Mivel a kukoricánál a foszfor-fel­vétel a növekedésnek körülbelül 27— 35 napja után többé-kevésbé befeje ződik. így nagyon jő lehetőség adódik a növények foszfortartalmának meg­figyelésére, s hiány esetén a pótlásra is. Ha az adott viszonyok közt a ki­magasló terméshozam esztendejében állapítják meg a 13 napos kukorica foszfortartalmát, s hozzáhasonlítják a más években megállapított foszfor­­tartalmat, akkor még mindig lehető­ségünk nyílik a hiányzó tápanyag időben történő bepótlására. A levél­analízisnek nevezett eljáráshoz az utóbbi időben a kutatók gyakran fo­lyamodnak. TARR GYULA, vegyészmérnök. az Öntözogazdasági Kutatóintézet dolgozója Egy Csehszlovák-Szovjet Barátság nevű állami gazdaság sikereiről A 3364 hektáros Streda nad Bodrogom-i I Bodrogszerdahelyi | Állami Gazdaság 1965 január elején alakúit. Érdekessége, hogy már az első évek­ben nagyon szép eredményekkel lepte meg a környéket. Ez azért is figye­lemre méltó, mert míg Kelet-Szlovákíában egyes állami gazdaságok jelen­tős ráfizetéssel termeltek, addig itt évente többmillió korona tiszta nye­reséget értek el. Például 1965-ben az árutermelés értéke 14 millió 812 ezer korona volt, ezzel szemben iS72-ben már 24 millió 349 ezer koronát tett ki. Az idén pedig 36 millió koronára számítanak. A gazdaság megalakulását követő években az egy hektár mezőgazda­­sági területre jutó termék értéke alig 5191 korona volt, s 1972-ben már 11 ezer 777 koronával dicsekedhettek. Egy dolgozó munkatermelékeny­sége 1965-ben 28 996, 1972-ben pedig 66 500 koronát ért el. A számadatok ékesen igazolják, hogy a gazdaságban a fejlődés folya­matos és tervszerű. Ez az állami gazdaság járási és kerületi méretben is az élvonalban van. Eredményei leifelé ívelőek. Búzából az első évben alig 22 mázsát ért el, s az idén már 47,7 mázsas bektárhozammal dicse­kedhettek. Kiérdemelték a „Szakszervezetek Vili. országos kongresszusá­nak a vállalata“ címet is. , A fejlődés kézen fekvő az állattenyésztésben is. A kezdeti 1780 literes évi tejátlaggal szemben idén már 3100 liternél tartanak tehenenként. A malacelválasztás kocánként a kezdeti 10,7-ről 17-re javult. Nagyon bíz­tató eredményeket érnek el továbbá a hústermelésben is. Az új bérezés bevezetésével lényegesen emelkedett a dolgozók munka­termelékenysége. Ez lehetővé tette az átlagbérek javulását is. A tavalyi 1615 koronás bérekkel szemben idén 1700—1800 korona lesz az egy dol­gozóra jutó havi átlagbér. Az állami gazdaságban nagy jelentőségű a pártszervezetek aktív poli­tikai munkája. Ez nemcsak a példás munkafegyelemben, a munkaidő jobb kihasználásában, a feladatok teljesítésében nyilvánul meg. A kommunisták megfontoltan, ésszerűen gazdálkodnak, kihasználják a lehetőségeket, elő­relátóan terveznek és termelnek. Ez nagyon jó hatással van a párton kívüliekre is. Tehát a párt vezető szerepe messzemenően érvényesül. A pártszervezetek \;súcsbizottsági ülésein -gazdaságpolitikai elemzéseket vé­geznek. Az elemzések után észlelt fogyatékosságokat kiküszöbölik, s ígv a megoldatlan problémák nem halmozódhatnak fel. Már régen kapcsolatot teremtettek a Kárpáton túli terület kolhozaival Gyakran meglátogatják egymást és kölcsönösen gyűjtik a jó tapasztalatokat. A szovjet: mezőgaz­daságban bevált jó munkamódszereket átveszik. Többek közt megvalósí­tották az állattenyésztés gazdaságon belüli szakosítását. Elmondhatjuk, hogy a CSSZB cím nagyon jó helyre került, mert ebben az állami gazdaságban • nemcsak kimagasló gazdasági eredményekről ad­hatnak számol, hanem a csehszlovák-szovjet kapcsolatok ápolása tekinte­tében is komoly sikereket könyvelhetnek el. Illés Bertalan löszöltjük a 85. éves Veneny bajost Idén december 17-én töltötte be 85. életévét Veneny Lajos — dipl. agr. — a szlovákiai nö­­vénynemesítők nesztora, aki a növénynemesítésben gazdag múltra tekinthet vissza. Pálya­futását 1913-ban Magyaróvárott kezdte. Az első világháború ide­jén — 1915-ben — orosz hadi­fogságba került. Ott, a Tomszki Kisérleti Intézet igazgatója — Talanov — közbenjáráséra ha­marosan az intézet szolgálatá­ba lépett. Öt bízták meg a szi­bériai búzák rendszerezésével. Akkortájt került kapcsolatba a világhírű tudóssal, Vavilovval is, majd 1920-ban hazatért Szlo­vákiába, gazdag búzáanyagot hozva magával. Növénynemesí­­tői minőségében Szlovákia kü­lönböző vidékem dolgozott, de я legjelentősebb állomások Na­na, Príbeta (Perbete), Hubice (Gomba) és Solary (Sőssziget) voltak. Munkáját főképpen a durum búzák és az árpa nemesítése képezte. Neki sikerült elsőnek őszi durumot, valamint az árpa sima toklászú és csupaszmagú botanikai különlegességeit lét­rehozni. Nevéhez egész sor új fajta nemesítése fűződik. Ezek közé tartozik a Perbetei 1 és 3 őszi­búza, a Makaronka őszi durum, továbbá a Perbetei 5, a Perbe­tei tarr, a Perbetei toklászos és Nánai tarr búzafajták, valamint a Perbetei simatoklászú tava­szi árpa. Ő nemesítette ki a Dunaj elnevezésű görög- és a Solartur nevű sárgadinnyét is. A nemesítők közül ő beszélt el­­söízben a minöségnemesítésről, a búzák pék- és tésztaipari mi­nőségének a fontosságáról. Ő kezdte a dinnyék nemesítését nagy C-vitamíh és karotín tar­talomra. Veneny Lajos növénynemesítő alapította a Solaryi (Sósszigeti) Növénynemesítő Állomást. Ma a megkezdett munkát az általa kinevelt nemesítő gárda sikere­sen folytatja. A növénynemesí­tésben tanúsított hasznos úttö­rői elképzeléseit és módszereit igyekezett munkatársaira Is ráruházni. Több miniszteri ki­tüntetésben részesült és szüle­tésének 80. évfordulója alkal­mából megkapta a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést. Veneny professzor közismert a inűvészetszeretetéről_ is. El­ső és leglelkesebb mecénása, bensőséges barátja volt az 1972-ben elhúnyt Szabó Gyula festőművésznek, s a köztük levő barátság a nagy művész halá­láig tartott. Veneny Lajos növénynemesí­tő ma is jó egészségnek örvend, élénken érdeklődik a növénv Veneny Lajos növényneinesító Cicin akadémikus társaságában. nemesítő állomás munkája iránt, s a munkatársakkal ma is kapcsolatot tart. A mezőgazdasági szakembe­rek idősebb generációja és a növénynemesítő állomás, dolgo­zói születésének 85. évfordulója alkalmából szeretettel köszön­tik tanítómesterüket, Veneny Lajost és kívánnak neki további jó egészséget, élményekben gaz­dag, hosszú életet. A Solaryi (Sósszigeti) Növénynemesítő Állomás dolgozói. I ♦ % ♦ I ♦ * ♦ I * I ♦ I ♦ I ♦ I ♦ I ♦ I ♦. I ♦ I ♦ I * I ♦ I ШПаШЫТ 11................ - KVVvV4VVvVYVVVY44YVV4YVVVVVvVV4VVYVVVV4Y\VV\VVYVVY\VvV\4:yVvVVvv^VV4VVV4V4V\\4V\A4VyV\4NVWVYVňA

Next

/
Oldalképek
Tartalom