Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-22 / 51. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 22, A műtrágya hasznossága Az utóbbi években a műtrágyázás fontosságáról egyre több szó esik. A terméshozamok növelése párhuzamosan kapcsolódik a műtrágyák felhasználásának módjához és mennyiségéhez. A növénytermesztésben akkor érhetők el a legjobb eredmények, ha a műtrágyázásnál figyelembe veszik az egyes növények tápanyagigényén kívül a helyi adottságokat — a talaj és az éghajlati viszonyokat, a vízellátottságot, a termesztés technológiáját — s azt is, hogy bizonyos fejlődési szakaszokban egyes tápanyagok iránt ugrásszerűen megnövekedhet a növények igénye. Ezért az eredményes műtrágyázáshoz ismernünk kell a talaj szerkezetét, vízkészletét és tápanyagtartalmát. Mivel a talajban levő tápanyagok felvétele nagyon bonyolult, ezt a folyamatot sok minden befolyásolja, ezért egyedül a talaj tápanyagtartalma alapján biztonságosan nem határozható meg, hogy valamely tápanyag elegendő menynyiségben áll-e a növények rendelkezésére. Ehhez a növények vegyelemzését is el kell végezni. Az ilyen elemzésre több eljárást kidolgoztak. Az egyik szerint a növények valamennyi föld feletti részét vizsgálják, a másiknál pedig csak a sebzett felületen kifolyó nedvet elemzik Gyakran az egyszerű megszemlélés is tájékoztat a növény kondíciójáról, külső jelek alapján is megállapítható a tápanyaghiánya. A hiánybetegségek tünetei azonban már csak a tápanyagok nagyfokú és tartós hiánya nyomán alakulnak ki. Az utóbbi időben egyre nagyobb méretben hasznosítják a folyékony műtrágyákat. Ezeknek a szállítása ugyanis olcsóbb, gravitációs úton vagy szivattyúval továbbíthatók, pontosabban adagolhatók és sokkal gyorsabban kijuttathatok a földekre, mint például a szilárd műtrágyák. A növények a gyökereiken kívül a leveleiken keresztül — elsősorban a levélfonákon — nagy számban található légzőnyílásokon át is képesek bizonyos mennyiségű tápanyag felvételére. A vizsgálatok szerint a levelekre juttatott tápanyag a levél sejtjeiben gyakr ran már tizenöt perc múlva kimutatható, míg a talajba adagolt tápanyagok felszívódása sokkal hoszszabb ideig tart. A permetező trágyázás gyorsítja a levelek anyagcsere-forgalmát. Leggyakrabban a magas nitrogéntartalmú, vizes ammóniaoldatot használjuk. Egyes országokban már kevert, többféle hatóanyagot tartalmazó folyékony műtrágyákat is készítenek. Ezeknek az elterjedéséhez azonbáln megfelelő tároló- és elosztó telepeket is kell építeni. A permetezés azért is előnyös, mert összekapcsolható a növényvédő permetezéssel. A műtrágyák sok növényvédőszerrel keverhetők anélkül, hogy bármelyiknek a hatása is csökkenne! Jelenleg gyakran az áttelelt növények serkentésére végeznek tavasszal karbamidos permetezést. A foszfor és a kálium tartalmú műtrágyákat akkor célszerű permettrágyázással adagolni, amikor a kedvezőtlen tulajdonságok miatt szinte teljesen lekötődnének a talajba, a növények számára felvehetetlen formában. Ezért az időszakonkénti tápanyaghiány leküzdésének az egyes időszakokban jelentkező ugrásszerűen nagy tápanyagigény kielégítésének és a kis mennyiségben szükséges tápanyagok juttatásé- , nak legjobb módszere a permettrágyázás, amennyiben a növények a kijuttatott tápanyagnak szinte teljes mennyiségét hasznosíthatják. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban levő Holicei (Gellet) Gépállomáson már huzamosabb ideje eredményesen működik a talaj tulajdonságát és annak kémhatását vizsgáló laborató-' rium. A közeljövőben nemcsak a talajt vizsgálják, hanem egyben a növények vegyelemzését is elvégzik. Ezt a még nagyobb terméseredmény elérésének céljából teszik. Hacsak néhány évre tekintünk vissza, akkor is szembetűnő az a féjlődés, ami a nagyobb hektárhozamokban mutatkozik. Az okok közül sokat felsorolhatnánk. A jobb fajták, a hatékonyabb növényvédelem, az optimális időben végzett munka, a nagyfokú gépesítés, mind-mind részese az eredményesebb növénytermesztésnek, de a döntő tényezőt a műtrágyázásban kell keresnünk. A legjobb akarattal sem mondhatnánk, hogy az időjárás idén kedvezett a mezőgazdaságnak. Mindezek ellenére járásunkban éppen ebben az évben érték el a legnagyobb termésátlagot — búzából 50 mázsáhál többet hektáronként. Az egyre több műtrágyahasználat nagyobb hozamokat eredményez. Húsz évvel ezelőtt a járásban 50— 60’kg (tiszta tápanyagban számítva) műtrágya jutott egy hektárra. Tíz évvel ezelőtt a mennyiség már a duplájára emelkedett, s idén elérte a 270 kg-ot. A kereskedelem hazai forrásokból és importból — évente mintegy nyolc-tíz százalékkal — növeli a műtrágyamennyiséget. Annak ellenére, hogy ez évben a műtrágya-ellátottság folyamatosabb mint a múlt években, mégsem volt zökkenőmentes. Az volna az ideális, ha a foszfor és a kálitartalmú műtrágyák kétharmadát valamennyi mezőgazdasági üzem leszántaná és a megmaradó részt közvetlenül a vetés előtt juttatná a talajba. Ez mind az ősziekre, mind pedig a tavasziakra egyaránt vonatkozik. A foszfortartalmú műtrágyákból azonban hiány mutatkozik. így volt ez az idei őszi búza vetése előtt is, amikor a foszfor-műtrágyák menynyiségének húsz százaléka hiányzott. Ennek az a magyarázata, hogy a foszfor-műtrágyák alapanyagát — a nyersfoszfátot — a tőkés országokból importáljuk, s a nyersfoszfát iránti kereslet világszerte megnövekedett. Annak ellenére, hogy az idén a tavalyinál több foszfor-műtrágyát gyártottunk, a növekvő Igényeket csak nehezen lehet kielégíteni. Tehát a kereslet jóval meghaladta az idei évre tervezett kínálatot. A gazdálkodás színvonalának folyamatos emelkedéséhez nélkülözhetetlen az anyagi-műszaki ellátás javítása. Tehát szükséges az egyre több műtrágya. A nagyüzemek vezetői, dolgozói a jó termés ismeretében ismételten meggyőződtek a nagyadagú műtrágyázás előnyéről és hasznáról. A hektáronkénti négy-öt mázsás hatóanyag felhasználás azonban már csak nagyon alapos talajvizsgálatok, s a termelés többi tényezőinek magas szintje mellett történhet. Nem elegendő a sok műtrágyát kiszórni. Pontosan előre kell tudni mit, miért teszünk, hiszen a műtrágya nem olcsó. Szerencsére a járás gazdaságainak vezetői kellő felkészültséggel rendelkeznek. Tudják, hogy táblánként és növényenként milyen talajerő-visszapótlás szükséges. A hozzáértés, az alaposság és a gondosság elengedhetetlen, hiszen — egyik-másik hatóanyagból — a túladagolás értelmetlen és költséges. A terméseredményeket még jócskán fokozhatjuk, s azt főleg az új fajták használata mellett a fokozott műtrágyaadag teszi lehetővé. K. Molnár Ferenc Új eredmények a foszfortrágya használatában A foszfor a növénynek nélkülözhetetlen, semmivel nem pótolható tápláló eleme. A foszforszegény talajokon ugyanolyan termést meghatározó tényező, mint például a nitrogén. Szükséges mennyiségben nemcsak a terméseredményt, hanem a többi tápanyagok felvételét is döntően befolyásolja. A közelmúltban a Magyar Népköztársaságban tanulságos kisérleti eredményeket hoztak nyilvánosságra. Különféle sznperfoszfát adagok (dózisok) juttatásával a fejlődés egyes szakaszaiban vizsgálták a növény által felvett és beépítet foszformennyiséget. Ugyanakkor figyelemmel kisérték a nitrogén, a kálium és a mésztartalom alakulását 'is. Kukoricával folyatott tenyészedényes kísérletekben a csernozjom talaj (szántható felső 20 cm-es rétegét) használták fel. A talaj vizes és káliumkloridus kémhatása 7,1, illetve 6,3 volt, humusztartalma 3,6 százalék, nagyon alacsony felvehető foszfortartalom — 1,7 (rng/100 g — mellett. Változatlan, 420 kg/ha nitrogén és 280 kg/ha kálium alaptrágya-mennyiség használatával 70; 140; 210; 280; 3S0; 420; és 490 és 560 kg/ha foszfor hatóanyaggal végezték a trágyázást. A fejlődés során a kukorica növényzeténél három időpontban ellenőrizték a tápanyagok jelenlétét. A 13 napos kukorica 0,30—0,38 grammos szárazanyagából megállapították a foszfor és a nitrogéntartalmat. Ugyanígy tettek a 27 napos és a betakarítás előtti kukorica esetében is. Megállapították, hogy a 280 kg foszformennyiségig (hektáronként) a növény foszfor- és nitrogéntartalma a 13 napos kukoricánál egyenes arányban növekedett. A 27 napus és a betakarítás előtti kukorica foszfor és nitrogén tartalma a 280 kg/ha foszforadagig már nem emelkedett. A tóladagolt foszforműtrágya esetében — 560 kg PíOs/ha — is elenyészően kevés a növény által felvett foszformennyiség. Érdekes, hogy a fokozott loszfortrágya-adag használatával a szárazanyag és a szemtermés is csak a 280 kg/ha adagig emelkedett. Összehasonlítva a szem, a szár és a levél foszfortartalmát, kiderült, hogy a foszfor a 280 kg-os adagig a legnagyobb mértékben a szemekben emelkedett, míg a levél és a szár foszforszintje csak kissé változott. Nagyon tanulságos a foszfor és a hidrogén befolyása a káliumtartalomra. A felvett foszfor és nitrogénmenynyiség növekedésével a káliumtartalom — különösen a 13 és 27 napos vizsgálatoknál észleltek alapján — erősen csökken. A kísérletben bizonyítást nyert, hogy a kukorica a talajból egész növekedése alatt a legtöbb foszfort a fejlődés kezdeti szakaszában veszi fel. Erre természetesen a szakirodalomban már többen is rámutattak. A kukoricánál ez az időszak háromtól hat hétig tart. Különben ezt nagyón jól bizonyították a kísérletek is. A kukorica ezen jó tulajdonságát eredményesen felhasználhatjuk a terméshozam növelésében. A fentebb vázolt időszakban a kukorica talajában olyan körülményeket kell kialakítanunk, hogy a fejlődő növény elegendő felvehető foszforhoz jusson. Ennek nagy jelentősége lehet a túlzottan meszes talajoknál, ahol a növény rendelkezésére nem áll elegendő foszfor felvehető formában. Ezen körülmények kutatása intézetünkben folyamatban van, s főleg az ammonizálás és az öntözővíz nyújthat ebben bíztató eredményeket. Mivel a kukoricánál a foszfor-felvétel a növekedésnek körülbelül 27— 35 napja után többé-kevésbé befeje ződik. így nagyon jő lehetőség adódik a növények foszfortartalmának megfigyelésére, s hiány esetén a pótlásra is. Ha az adott viszonyok közt a kimagasló terméshozam esztendejében állapítják meg a 13 napos kukorica foszfortartalmát, s hozzáhasonlítják a más években megállapított foszfortartalmat, akkor még mindig lehetőségünk nyílik a hiányzó tápanyag időben történő bepótlására. A levélanalízisnek nevezett eljáráshoz az utóbbi időben a kutatók gyakran folyamodnak. TARR GYULA, vegyészmérnök. az Öntözogazdasági Kutatóintézet dolgozója Egy Csehszlovák-Szovjet Barátság nevű állami gazdaság sikereiről A 3364 hektáros Streda nad Bodrogom-i I Bodrogszerdahelyi | Állami Gazdaság 1965 január elején alakúit. Érdekessége, hogy már az első években nagyon szép eredményekkel lepte meg a környéket. Ez azért is figyelemre méltó, mert míg Kelet-Szlovákíában egyes állami gazdaságok jelentős ráfizetéssel termeltek, addig itt évente többmillió korona tiszta nyereséget értek el. Például 1965-ben az árutermelés értéke 14 millió 812 ezer korona volt, ezzel szemben iS72-ben már 24 millió 349 ezer koronát tett ki. Az idén pedig 36 millió koronára számítanak. A gazdaság megalakulását követő években az egy hektár mezőgazdasági területre jutó termék értéke alig 5191 korona volt, s 1972-ben már 11 ezer 777 koronával dicsekedhettek. Egy dolgozó munkatermelékenysége 1965-ben 28 996, 1972-ben pedig 66 500 koronát ért el. A számadatok ékesen igazolják, hogy a gazdaságban a fejlődés folyamatos és tervszerű. Ez az állami gazdaság járási és kerületi méretben is az élvonalban van. Eredményei leifelé ívelőek. Búzából az első évben alig 22 mázsát ért el, s az idén már 47,7 mázsas bektárhozammal dicsekedhettek. Kiérdemelték a „Szakszervezetek Vili. országos kongresszusának a vállalata“ címet is. , A fejlődés kézen fekvő az állattenyésztésben is. A kezdeti 1780 literes évi tejátlaggal szemben idén már 3100 liternél tartanak tehenenként. A malacelválasztás kocánként a kezdeti 10,7-ről 17-re javult. Nagyon bíztató eredményeket érnek el továbbá a hústermelésben is. Az új bérezés bevezetésével lényegesen emelkedett a dolgozók munkatermelékenysége. Ez lehetővé tette az átlagbérek javulását is. A tavalyi 1615 koronás bérekkel szemben idén 1700—1800 korona lesz az egy dolgozóra jutó havi átlagbér. Az állami gazdaságban nagy jelentőségű a pártszervezetek aktív politikai munkája. Ez nemcsak a példás munkafegyelemben, a munkaidő jobb kihasználásában, a feladatok teljesítésében nyilvánul meg. A kommunisták megfontoltan, ésszerűen gazdálkodnak, kihasználják a lehetőségeket, előrelátóan terveznek és termelnek. Ez nagyon jó hatással van a párton kívüliekre is. Tehát a párt vezető szerepe messzemenően érvényesül. A pártszervezetek \;súcsbizottsági ülésein -gazdaságpolitikai elemzéseket végeznek. Az elemzések után észlelt fogyatékosságokat kiküszöbölik, s ígv a megoldatlan problémák nem halmozódhatnak fel. Már régen kapcsolatot teremtettek a Kárpáton túli terület kolhozaival Gyakran meglátogatják egymást és kölcsönösen gyűjtik a jó tapasztalatokat. A szovjet: mezőgazdaságban bevált jó munkamódszereket átveszik. Többek közt megvalósították az állattenyésztés gazdaságon belüli szakosítását. Elmondhatjuk, hogy a CSSZB cím nagyon jó helyre került, mert ebben az állami gazdaságban • nemcsak kimagasló gazdasági eredményekről adhatnak számol, hanem a csehszlovák-szovjet kapcsolatok ápolása tekintetében is komoly sikereket könyvelhetnek el. Illés Bertalan löszöltjük a 85. éves Veneny bajost Idén december 17-én töltötte be 85. életévét Veneny Lajos — dipl. agr. — a szlovákiai növénynemesítők nesztora, aki a növénynemesítésben gazdag múltra tekinthet vissza. Pályafutását 1913-ban Magyaróvárott kezdte. Az első világháború idején — 1915-ben — orosz hadifogságba került. Ott, a Tomszki Kisérleti Intézet igazgatója — Talanov — közbenjáráséra hamarosan az intézet szolgálatába lépett. Öt bízták meg a szibériai búzák rendszerezésével. Akkortájt került kapcsolatba a világhírű tudóssal, Vavilovval is, majd 1920-ban hazatért Szlovákiába, gazdag búzáanyagot hozva magával. Növénynemesítői minőségében Szlovákia különböző vidékem dolgozott, de я legjelentősebb állomások Nana, Príbeta (Perbete), Hubice (Gomba) és Solary (Sőssziget) voltak. Munkáját főképpen a durum búzák és az árpa nemesítése képezte. Neki sikerült elsőnek őszi durumot, valamint az árpa sima toklászú és csupaszmagú botanikai különlegességeit létrehozni. Nevéhez egész sor új fajta nemesítése fűződik. Ezek közé tartozik a Perbetei 1 és 3 őszibúza, a Makaronka őszi durum, továbbá a Perbetei 5, a Perbetei tarr, a Perbetei toklászos és Nánai tarr búzafajták, valamint a Perbetei simatoklászú tavaszi árpa. Ő nemesítette ki a Dunaj elnevezésű görög- és a Solartur nevű sárgadinnyét is. A nemesítők közül ő beszélt elsöízben a minöségnemesítésről, a búzák pék- és tésztaipari minőségének a fontosságáról. Ő kezdte a dinnyék nemesítését nagy C-vitamíh és karotín tartalomra. Veneny Lajos növénynemesítő alapította a Solaryi (Sósszigeti) Növénynemesítő Állomást. Ma a megkezdett munkát az általa kinevelt nemesítő gárda sikeresen folytatja. A növénynemesítésben tanúsított hasznos úttörői elképzeléseit és módszereit igyekezett munkatársaira Is ráruházni. Több miniszteri kitüntetésben részesült és születésének 80. évfordulója alkalmából megkapta a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést. Veneny professzor közismert a inűvészetszeretetéről_ is. Első és leglelkesebb mecénása, bensőséges barátja volt az 1972-ben elhúnyt Szabó Gyula festőművésznek, s a köztük levő barátság a nagy művész haláláig tartott. Veneny Lajos növénynemesítő ma is jó egészségnek örvend, élénken érdeklődik a növénv Veneny Lajos növényneinesító Cicin akadémikus társaságában. nemesítő állomás munkája iránt, s a munkatársakkal ma is kapcsolatot tart. A mezőgazdasági szakemberek idősebb generációja és a növénynemesítő állomás, dolgozói születésének 85. évfordulója alkalmából szeretettel köszöntik tanítómesterüket, Veneny Lajost és kívánnak neki további jó egészséget, élményekben gazdag, hosszú életet. A Solaryi (Sósszigeti) Növénynemesítő Állomás dolgozói. I ♦ % ♦ I ♦ * ♦ I * I ♦ I ♦ I ♦ I ♦ I ♦ I ♦. I ♦ I ♦ I * I ♦ I ШПаШЫТ 11................ - KVVvV4VVvVYVVVY44YVV4YVVVVVvVV4VVYVVVV4Y\VV\VVYVVY\VvV\4:yVvVVvv^VV4VVV4V4V\\4V\A4VyV\4NVWVYVňA
