Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-28 / 30. szám

1973. július 28. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Ä jó minőség élharcosa > x N *ч СЛ 2 ee v« = a — •- •- 93 £ u ~ « « e ŕ N :s B- СЛ ~ A letűnt kapitalista rendszerben hosszú évekig ette a munkanélküliek keserű kenyerét. Aztán jött a felsza­badulás. És végre munkaalkalomhoz jutott. A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalatnál egyfolytában nyolc évig technológusként dolgozott. Aztán meg a komárnoi II. számú péküzem vezetője lett. Tudásával, s szorgalmával kiérdemelte felettesei bizalmát. így hát többször oda helyez­ték, ahol a legnagyobb szükség volt jó szakemberre, vezetőre. Presinszky János így lett műhelyvezető Nesvady­­ban (Naszvadon), Príbetén (Perbe­­tén), Zlatná na Ostrove-ben (Csalló­­közaranyoson), s végül a Zem. Olča-i (nemesócsai) pékműhelyben. Bár a hatvanötödik életévében jár, érzi inasát, szívós kitartással dolgozik. Évtizedek során gazdag tapasztalatait felhasználva ta­nítja, oktatja az új, pékmunkás-nem­­zedéket. Érdemeit, s társadalmi megbecsülé­sét számos kitüntetés, emlékplakett, s elismerő oklevél bizonyltja. Kom­munista a javából. Tevékeny mind szakszervezeti, mind társadalmi szer­vezeti szakaszon. Munkatervét mindig példásan teljesíti. Rendkívüli figyel­met fordított az irányítása alá tartozó munkaközösségek higiéniájára, s az általuk készített pékárú kiváló minő­ségére. Nem véletlen tehát, hogy a nemesócsai pékmunkás-csoport a szo­cialista brigád megtisztelő cím birto­kosa. HOLCZER LÄSZLÖ, Komárno (Komárom) özismert, a szlovákiai mezőgaz­­** dasági iskolák tangazdaságai között nemes termelési vetélkedés fo­lyik. Igyhát a verseny értékelésére is sor került, még hozzá olyan szép kör­nyezetben, mint Topolőianky, ahol hajdanában a dzsentrik, föurak dári­­dóztak, kéjelegtek, tobzódtak. Értékelték a tangazdaságok legjobb dolgozóinak termelési eredményeit. A Komárnoi Mezőgazdasági Szakiskola tangazdasága két I. díjat is szerzett. Az egyiket az Iskolaügyi Minisztérium adományozta a tangazdaságnak, illet­ve két anyakocagondozójának — PIN­TÉR Margitnak és MAGYAR József­nek —, akik a legkiemelkedőbb ma­lacszaporulati átlagot érték el az A legméltóbb elismerés 1972. évben anyakocánként 19,5 da­rabot, a szlovákiai tangazdaságok versenyében. A komárnoi tangazdaság legidősebb alkalmazottja SZABADOS István meg a tejtermelésben elért legkimagaslóbb eredményei elismeréséül egyenest Ján J a n o v i c mérnök, földművelési és élelmezésügyi miniszter tűzte a mel­lére a „Kiváló Munkás“ miniszteri ki­tüntetést. Ebben a tangazdaságban 1971-ben kezdtek versenyezni a Szocialista brigád címért. Azóta a szovjet VATU­­TYIN generális nevét viselő brigád tagjai kiváló munkasikereket érnek el. A „Generál Vatutyin“ brigádot és tagjait a Csehszlovák Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormánya, vala­mint a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa а „VIII. Szakszervezeti Kong­resszus“ címmel, illetőleg oklevéllel jutalmazta, példás tevékenységük tár­sadalmi, erkölcsi elismeréséül. A Szocialista brigád tagjai közül néhányan. H. L. Dónasághoz szokott ember szá­­TM mára szinte felfrissülést jelent a dombos-hegyes vidék. Különösen akkor, ha a dombok hátán kézzelfog­ható a munka eredménye. Így van ez a Jelened (gímesi) Efsz­­ben is, amely a nitrai járásban mos­toha természeti adottságai ellenére is élenjáró. Tervszerű, jól átgondolt a gazdaságirányítás. Figyelmünket főleg az emberekről való gondoskodás örömteli ténye kö­tötte le, s nemkülönben a tűzveszély elhárítás, a biztonságos munkavégzés előfeltételeinek a megteremtése. Például a szövetkezet vezetősége a gabonabetakarítás idejére elegendő mennyiségű üdítőitalról gondoskodott a Jednotán keresztül (a sör; s fo­gyasztására a munkaidő után került sor). Az élelmet egyenest a munka­helyre szállították, s a kombájnosok, Ahol elsődleges az EMBER gépkezelők felváltva ebédeltek, annál is Inkább, mivel ebben az időszakban a legideálisabb a munkavégzés. Frissí­tőket az asszonyok szolgálták fel, kü­­lön-külön a gépegységekhez. Gabonabetakarítás idején fokozot­tabb a szövetkezeti tagok, gépkezelők testének szennyeződése, izzadása. Er­re a szociális helyiség tisztálkodási berendezései nyújtottak orvoslást. Tűzveszélyelhárítás céljából idejé­ben elvégezték a védősávok szántását. Három-négy tagú járőr teljesített fi­gyelőszolgálatot, s a szövetkezet gaz­dasági udvarában traktorekéket he­lyeztek készenlétbe. Ugyanakkor a fe­­kálkocsikat vízzel töltötték. Munka­balesetek megelőzése végett az egyes csoportok tagjai iskolázáson vettek részt. Puchovszký Sándor, az elnök szavai szerint, bár Gímes bortermő vidék, a szövetkezetben munkaidő alatt az alkoholfogyasztás úgyszólván ismeretlen fogalom. Szürkületkor hagytuk el a takaros kis falut, ahol hasznos tapasztalato­kat gyűjtöttünk. Visszatekintve az „döngicsélt“ a fülünkben, ott, ahol az efsz vezetősége a problémák tengeré­ben sem feledkezik meg a legfonto­sabb tényezőről, az EMBER-ről. Ez az előrelátó gondoskodás busásan kama­tozik. CSIBA LÄSZLÖ, Šamorín (Somorja) EMBERÜL HELYTÁLLNI: A LEGMÉLTÖBB HÚSTETT! Efsz-krónikások értekezlete Módszertani tanfolyamot tartottak Rožiiaván (Rozsnyón] Kelet-Szlovákia szövetkezeteinek krónikásai számára. Vontarőík mérnök, főelőadó (Nyitráról) lényegre szorítkozó alapossággal magyarázta meg a krónikások tennivalóit. ( Többek között a legfontosabb: az első köztársaság idejétől napjainkig vázolni a mezőgazdaság helyzetét. Főhangsúly: természetesen a mezőgaz­dasági reform, illetőleg a falu szocialista átépítése. Az efsz-krónikák a jövő év első negyedében — a szövetkezeti gazdálkodás megindítása, illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója jegyében lesznek értékelve. Csakhogy a krónika-vezetés nem ér véget a hirdetett verseny értékelé­sével. A jövő nemzedéke számára íródik. Tehát, folytatni kell a megkezdett munkát. Éppen ezért nagy hozzáértést igényel, hogy minden követelmény­nek megfeleljen. A krónikavezetés egyik célja: rögzíteni a paraszti gondolkodást, a röghöz­­kötöttség, az állandó bizonytalanságban élő földművelők gondolkodásmód­ját. De ezen túlmenően az emberekben végbement óriási lélektani változást is. Hiszen az eltelt csaknem három évtized tudatformáló erejével talán a parasztságot gyúrta át a legjobban. Ezt Lenin elvtárs már a századunk elején érezte és tudta, amikor azt mondta: „a munkásosztály győzelmét csak a parasztsággal összefogva képes kiharcolni“. Felismerte bennük a forradalmi erőt, amelyet az évek később oly szépen beigazoltak... Száz, vagy kétszáz év múlva a sárguló krónikák lapjai talán egy paraszt­regény alapjául szolgálhatnak majd ... Az is lehet, hogy történelmi csemegeként olvasgatja majd az utókor szá­mos nemzedéke. S ha majd felismerik a reform úttörőiben őseiket, büszkén emlegetik: Nemcsak az a hős, aki feltalál valamit, vagy életét adja a ha­záért, hanem az is, aki a legnehezebb időben, emberül helytállt. Németh Zsuzsa, Jablonov n. T. (Szádalmás) ЧЧХХЧЧЧЧХХХХХ\ХЧХХЧ\ЧХХЧХ\ХХХЧЧЧХХХЧЧХЧЧ>ХХЧЧЧ\Ч\ЧЧХЧЧХЧЧЧХХЧЧХХХЧЧЧЧХХ\ЧХХЧЧЧ\ЧЧЧ\Ч\ХЧЧЧХЧХХ\%ЧЧХЧХ\.\\ Vasárnapi ebéd. Nem a megszokott, ünnepi. Am annál jobbízű. Akik a tarlón fogyasztják: Ruzsinszky Barnabás és Oravec József, a Vet. Krtíš-i (nagykürtösi) Gépállomás kombájnosai. A Busincei (bússal) Efsz búzájának aratása, illetőleg ebédszünet közben . . A megelégedés: kölcsö­nös, mindkét részről. Jó munkát végeznek, s az eredmény — kiváló. Kép és szöveg: Nagy László, Mula (Rárósmulyad) HERHESEK A Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége Központi Bizottsá­gának, illetőleg járási bizottságának képviselői jelenlétében bronzéremmel és oklevéllel tüntették ki a Períni (Perényi) GYŐZELMES ÜT Efsz gépe­sített brigádjának öt tagját, akik 1971 óta versenyeznek a szocialista brigád címért. Ezt a munkaközösséget Vukusics elvtárs irányítja. A kollektíva rend­szeresen túlteljesíti szocialista mun­kafelajánlásait. Példamutatásuk köve­tőkre talált: további két kollektíva nevezett be a szocialista brigád meg­tisztelő címért folytatott versenybe. Mi a kitüntetett szocialista brigád tagjainak fő célja? Rendszeresen tel­jesítsék, illetve túlteljesítsék tervfel­adataikat, tevékenyen résztvegyenek a politikai-eszmei, valamint kulturális nevelőmunkában. Megalakulásuk után mi volt a leg­főbb feladat? A munkacsapat belső összekovácsolása, s egy új tag beszer­vezése a brigádba. Ezt sikeresen tel­jesítették. További fő feladatul a me­zőgazdasági gépek és gépi. eszközök rendszeres karbantartását, s jó minő­ségű javítását tűzték ki. S teljesítet­ték, a szövetkezet vezetőségének leg­nagyobb elégedettségére. Munkafel­ajánlásuk alapján vállalták a pótal­katrészekkel való takarékoskodást, a kopott alkatrészek felújítását, illetve hasznosítását. Ilymődon a gépjavítás­ra és karbantartásra tervezett össze­get 68 ezer koronával igyekeztek csökkenteni. Ügy igyekeztek, hogy 82 ezer koronát megtakarítottak. A bri­gád. a kezelésére bízott gépeket szo­cialista gondozásba vette. így hosz­­szabbodott az elhasználódás ideje. A felajánlások összértéke már az első évben 346 ezer koronát tett ki. A brigád célul tűzte, politikai ne­veléssel oda hat, hogy egy tagja az SZLKP tagjelöltjévé váljon. Ez a vá­gyuk teljesült. Továbbá, vállalták: a brigádvezető és helyettese rendszere­sen résztvesz a pártoktatáson, a többi brigádtag meg a „Haladó tapasztala­tok iskolája“ televíziós sorozatán. Következetesen résztvesznek a terme­lési értekezleteken, az egészségvédel­mi és munkabiztonsági tanfolyamo­kon. Valamennyi brigádtag feleséges­tül résztvesz a kommunista párt nyil­vános gyűlésein, s a Nemzeti Front rendezvényein. E vállalt feladatot is várakozáson felül teljesítették. A munkaközösség egyéb felajánlásai a munka- és életkörülmények javítá­sát, a közügyekben való részvételt, s a kölcsönös segítségnyújtás területét érintette. A brigádtagok mindegyike két-két napot dolgozott — társadalmi munka címén — a gazdasági udvar nagytakarításakor; továbbá segített a gépszín új vaskapuja elkészítésénél, valamint a központi fűtéshez szüksé­ges berendezések beszerelésénél. Ami a társadalmi tevékenységet Il­leti, a brigád elhatározta, résztvesz a közügyekben, a hnb testületéiben vég­zendő munkában. A brigád egy tagja hnb-tag, egy a tűzoltótestület, egy a polgári ügyek testületének, s egy a Szülők és Iskolabarátok Szövetségé­nek a tagja. A kölcsönös segítségnyújtás szaka­szán a brigád egy tagjának közösen kertet, a másiknak garázst, a harma­diknak meg kerítést készítettek. To­vábbá, a közérdekű munkák szaka­szán harminc órát a kultúrház építé­sénél, s hatvanat meg a községszépí­tés keretében dolgoztak le. A szövetkézét vezetősége nagyra be­csüli a Vukusics-brigád példamutató tevékenységét, azt a jő munkaerköl­csöt és önfegyelmet, amit a közös gaz­daság feladatainak áldozatkész telje­sítése szakaszán tanúsítanak. Ennek a munkaközösségnek az érdeme, hogy a gépesítési szakaszon megjavult a dolgozók elvtársi-baráti viszonya, ja­vult más termelési ágazatok dolgozói­nak is a munkaerkölcse. Ezért a szö­vetkezet vezetősége úgy határozott, hogy javasolja a felsőbb szerveknek, ítéljék oda ennek a példás munkakö­zösségnek a Szocialista Brigád I. fo­kozatát. Ing. J. PROKES .................. 1 1 .............................. Interjú, fekete keretben Amikor először beszéltem vele, még nem ismertem. — Szervusz! — üdvözölt. — En­gem keresel...? — Igen! Az állattenyésztéssel kapcsolatban szeretnék tájékozta­tást kapni. A félévi tervfeladatok teljesítése érdekelne. — Légy szíves, várj tíz percet. Mennyi időd van ...? — Fél óra múlva indul a bu­szom. — Akkor a jövő hét valamelyik napján jöhetnél. Akkor már konk­rét adatokkal szolgálhatnék. A következő hét derekán ismét találkoztunk. Akkor még nem gon­doltam, hogy utoljára ... A szövet­kezet Ip. Ol’any-i (ipolyfödémesi) részlegének fiatal zootechnikusá­­val beszélgetett. Amikor megpil­lantott, derűs mosoly ült általában komolynak tűnő arcára. — Rengeteg a dolgom. Pénteken talán már szabad leszek. S az általa említett pénteken már megszabadult minden földi gond­tól, bajtól... Örökre. Épp a megbeszélt találka miatt indultam a buszhoz, amikor érte­sültem a szörnyű hírről: „Mihalo­­vics István és Bučík Anton a Pláš­­tovcei (palásti) Efsz dolgozói tra­gikus körülmények között egy hét méter mély kútban lelték halálu­kat. Motorjavítási szándékkal száll­tak le a kútba. Előbb az egyik, majd a másik ... S hajszálon mú­lott a harmadik, vagy negyedik élet is ...“ Szakértők szerint a kútból mér­ges gáz szivárgott, amely mindjárt az első belégzés után halált oko­zott. .... Sokáig megrendültén álltam az autóbuszmegállónál. Nem gon­doltam a riportra, az utazásra. An­nál inkább az árván maradt csa­ládra, a három apróságra. A leg­kisebbnek örökre rejtély marad, milyen is volt az apuka. S a kettő is csak homályosan emlékszik majd rá, aki olyannyira szerette, dédelgette őket. A fejfán ez olvasható: „Élt 30 évet“. Hiába a temetési szertartás nagy pompája, a búcsúbeszédek köny­­nyeztető szomorúsága. A családapa fel nem támasztható. A falu, a szö­vetkezet oly dogozót és szakem­bert veszített benne, akit (az elnök szavai szerint) pótolni már sosem lehet. És, hogy a család mit vesz­tett ...? Szerető férjet, drága édes­apát. Jómagam, szívesebben írtam vol­na állattenyésztésről cikket, mint­sem gyászjelentést. Am úgy érzem, a tragikusan elhúnyt riportalany­nak — végtisztességként — ennyi­vel tartozom. Molnár Imre, Ip. Ülany (Ipolyfödémes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom