Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-28 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. július 28. 6 termés alapjainak a lerakása össztársadalmi érdek! Az új Habár sok helyen még az aratással vannak elfoglalva, máris a jövő év termésének a megalapozásáról kell gondoskodniuk. A természetben tehát nincs megállás. Az az idő, amit földjeink parlagon töltenek, nem a pihenés ideje — amint ezt sokan hiszik —, hanem a biológiai alapozás és a felkészülés ideje. Az előveteménytől és az agrotechnikai műveletektől függően beáll az az időszak, amikor nem a talaj felszínén, hanem annak mélyebb rétegeiben olyan tápanyagfeltáró átalakító és ezzel szorosan összefüggő talajszerkezet-javító folyamatok mennek végbe, melyeknek végeredménye a talaj beérése, s a jó magágy létesítése. Ez persze nem történhet egy hét, sokszor egy hónap alatt sem, mert a folyamat gyorsasága a mindenkor uralkodó éghajlati viszonyok hatásának a függvénye. Előidézői a talajban végbemenő mechanikai, kémiai és biológiai folyamatok. Amit tehát köznyelven a talaj pihenésének neveznek, valóságban messze áll a pihenéstől, s pihenést kizárólagosan a termelőnek jelent, ha a maga részéről megtette azokat az előkészületeket, amelyek feltétlenül szükségesek. A jó termés alapjainak a lerakását tehát már itt kell kezdeni, mert a rossz indulás később problémát okozhat. Az első, amit a jövő évi termés érdekében figyelembe kell vennünk, a jó elővetemény megválasztása és a talaj előkészítésének az előveteményhez való irányítása. Továbbá az előző évi betegségek és kártevők számbavétele, s azok továbterjedésének a megakadályozása, nem kevésbé a talaj tápanyag- és vízellátottsága. Nem fordulnak-e elő az utóbbi években olyan karantén gyomok (főleg élősködő gyomok), melyeknek magvai gyomfertőzéssel, veszéllyel járhatnak az utónövényre. At kell értékelni az előző évek elővetemény-sorozatát, szántási rendszerét, mert ez határozza meg a porhanyítás nemét, a szántás mélységét, a talaj levegőjárhatóságát, különösen annak mélyebb rétegeiben. Beható elemzés nélkül ugyanis gazdálkodásunk ötletszerű lenne, s ki lenne téve az időjárás viszontagságainak. A céltudatosság hiánya már sokszor megbosszulta magát, s legyünk őszinték, ilyenkor rendesen az időjárás szélsőséges voltát hozzuk fel indokul. Tény, hogy az időjárás befolyása a legtökéletesebb talajelökészftésnél sem becsülhető le, de erre az ingadozó tényezőre a gyakorlatban a lehető legkisebb mértékben támaszkodjunk. A talaj levegő- és vízarányának a rendezésével ugyanis alapvető agrotechnikai feladatot oldhatunk meg. A tápanyagpótlás és a jó biológiai értékű vetőmag olyan adottságok, melyek döntő jelentőséggel bírnak. A jó porhanyó vetőágy készítése — a szántott réteg körülbelül tíz centiméteres mélységig — döntő fontosságú az őszi kalászosok sikeres termesztésénél. Hiábavaló az agrotechnikai határidő betartása, amikor roszszul készítettük el a vetőmagot, s azt túlságosan levegözött és hantos földbe vetjük. Ott több hétig is „elfckszik“ csírázás nélkül, kitéve a talajban élő állati kártevőknek. Gyakran hallhatjuk, sőt láthatjuk, hogy a későbben vetett őszi búza korábban csírázik, mint a korábban vetett, csak azért, mert későbben több gondot fordítottunk a porhanyó magágy készítésére. Ilyenkor aztán halljuk a mellébeszélést „lám, betartottam az agrotechnikai határidőt, s mi hasznom belőle?“ Az ilyen termelőt nehéz meggyőzni arról, hogy nem az agrotechnikai határidő betartása, vagy be nem tartása volt a döntő, hanem a rosszul előkészített talaj, vagyis a magágy. A jól elkészített porhanyó magágy nemcsak az őszi búzák jó, gyors, egyenletes kelését segíti, hanem az energikus, kiegyenlített fejlődést, s az egyenletes érést is. A szántott réteg megfelelő porhanyó állapota a víz- és tápanyag akkumulációt és a dinamikus áramlást biztosítja. Rendes körülmények mellett a 22—25 cm mélységű szántóréteg teljesen megfelel a célnak. A nagyobb mélység csakis a mélyen gyökerező növények termesztésénél indokolt. A magágy alatti talajréteg túlzott elaprózódása nem is kívánatos, mivel korai ülepedése rossz fizikai állapottal jár. Ez a talajréteg addigra, amíg az őszi búza gyökérzete mélyebbre hatol, a szóbanforgó réteg kellően megülepszik anélkül, hogy levegőhiányban szenvedne. Jó tartalékréteget képez, mind tápanyag, mind vízellátás szempontjából. Az így előkészített (szántott) talajréteggel jól és okosan megválasztott vetőmag mennyiséggel megoldottuk azokat a termelési feltételeket, melyek a jó termés elérése céljából szükségesek. No de ez csak az indulás volt. A termelés folyamán rajta kell hogy tartsuk kezünket az ütőéren, s annak minden lüktetését gondosan ellenőrizzük, s ha rendellenességet észlelünk, azonnal lépjünk közbe. Hol egy hengerelés, hol egy lazító porhanyítás (fogasolás), hol mindkettő egyidejű végzése hozza rendbe azt a rendellenességet, ami az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a termelés folyamán bekövetkezett. Ne is csodálkozzunk ezen, mert az elvetett búza a vetéstől az érésig a legkülönfélébb és a legszélsőségesebb éghajlati behatáson megy keresztül. A téli hó nélküli fagy (sokszor —20 —25 °C) majd hirtelen bekövetkező olvadás, s utána ismét kemény fagyok következhetnek. Tavasszal rendszerint sok az eső, vagy éppen hosszantartó a szárazság. Ide sorolható továbbá a forró, perzselő nyár eleje is. Mindez annyi bonyodalmat okozhat a növénynek, hogy szervezete nem bírja ki. Különösen veszélyes a késő tavaszi (májusi) fagy, mely a növényt már a fagy ellenálló képesség elvesztése után éri. Az idei hosszantartó szárazság például párosulva az állandó szárító meleg szelekkel, nemcsak a növények transpirációját fokozta a végletekig, — úgyszólván a konstitúciós víz elvesztéséig — de kiszárította a talajnedvességet is a gyökérzóna aljáig. Ne könnyelműsködjük el tehát a talajelőkészítést. Inkább késsünk pár napot (esetleg hetet) a vetéssel, de csakis jól elkészített talajba vessük a magot. Ne feledjük, hogy a vetőmag jobb helyen van a magtárban, mint a rosszul előkészített talajban. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ne vessünk korán. Sőt a korán, jól elkészített talajba vetett mag mindig jobb életfeltételek közé kerül, mint a későn vetett. A hangsúly tehát a jól elkészített magágyon van. A talaj művelési munkálatok tervét az egyes elővetemények figyelembevételével már most dolgozzuk ki. Az ötletszerű kapkodás mindig bajjal jár. A lényeg az, hogy a magágy elkészítéséhez csakúgy, mint az elvetett magnak a talajhoz nyomására nélkülözhetetlen a gyűrűshenger. Sajnos, ez év tavaszán, bármerre is jártam, gyűrűshengert csak ritkán találtam. Ezen sürgősen segíteni kell. Földművelésügyi szerveinknek magukévá kell tenniük e probléma megoldását. Visszatérve a cikkem elején elmondottakra, a jó termés alapját most kell leraknunk. Alaposan gondoljuk át terveinket a talajelőkészítést illetően, s jól készüljünk fel a jó termés feltételeinek a biztosításához. Dr. dr. h. c. Frideczky Ákos mérnök DrSc. Jk selicei (szelőcei) szövetkezet állattenyésztésére a sokoldalú jelző illik a legjobban. A sokoldalúság keretében természetesen a legfontosabbak a szarvasmarhák, illetve a tehenek. Az 1418 létszámú szarvasmarha állományból • 538 a tehén. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az állományban lévő szlovák tarka tehenek tejtermelését, hasznosságát lényegesen javítani kell. Mégpedig úgy, hogy a szlovák tarka teheneket keletfríz apaállatok spermájával kell megtermékenyíteni és az utódokból felnevelni a nagyobb tejelékenységű tehénállományt. A célkitűzés elérésére 1972-ben 300 szlovák tarka tehenet termékenyítettek meg a vázolt módon. Ezekből mintegy 85 már le is ellett. A világra jött utódoknak 50 százaléka üszőborjú lett. Ezeket felnevelik és alkalmas időpontban befedeztetik, tehát az első laktáciő eredménye dönti el minden egyes állat további sorsát. Ha alkalmas továbbtartásra, akkor besorolják a törzsállományba, ha pedig nem, hizlaldába, majd vágóhídra kerül. A tejtermelést mostanában kedvezőtlenül befolyásolja a tehenek gyakori tőgygyulladása. Ezért a tejhasznosság eléggé egyenetlen, ingadozó. S mert a gazdaság nagyon sokrétű állattenyésztést folytat, a takarmányalapot nagyon sokfelé kell osztani. A tejen és a marhahúson kívül Idén 50 vagon sertéshúst és 25 vagon baromfihúst, továbbá nagymennyiségű tojást és naposcsirkét értékesítenek. Eszerint kell elosztaniuk a takarmányokat is. Például 1961-ben hektáronként 2523, tavaly pedig már 18 622 korona értékű mezőgazdasági terméket értékesítettek és az idei pénzügyi tervben pedig már 20 461 korona értékű áru értékesítésével számolnak. Míg eddig eljutottak, természetesen számos problémával meg kellett küzdeniük. Tomaskovics Károly, a szövetkezet elnöke megjegyezte, hogy 1971*ben egyedül a baromfifarm nyerstermelése 9 millió 753 ezer korona volt s azt is elárulta, hogy ebben az évben már 10 millió 666 ezer korona lesz, s kis módosítással, átszervezéssel az ötéves terv végén a baromfifarm 20—22 millió korona értéket produkál. A szövetkezet az üzemfejlesztés keretében az állattenyésztés ésszerű belüzemi szakosítására törekszik. Korszerű feltételek kialakításával nagyobb munkatermelékenységet akarnak elérni. Ehhez már meg is tették a szükséges intézkedéseket. Az egyik istállót például rostállásúra építették át, ahol 116 befedeztetett üszőt helyeztek el. No magasabb színvonalon A belüzemi szakosítást úgy oldják meg, hogy például az egyik farmon csak szarvasmarhákat, a másikon sertéseket, a további farmokon pedig baromfit tartanak. Számolnak azzal is, hogy a szarvasmarha-tenyésztésre berendezett farmot egy ezer férőhelyes tömbösített tehénistállóval bővítik. Ez azonban még csak óhaj, vagyis a jövő zenéje. Mert nem kis dolog az sem, hogy újabban a selicei szövetkezet évente mintegy 8 millió koronát áldoz saját pénzeszközeiből az állattenyésztés fellendítésére, a korszerű feltételek kialakítására. Ebben az évben a szövetkezet építőcsoportja egy 250 férőhelyes istállót korszerűsít szarvasmarhák hizlalására, hogy lehetővé váljék a munkakörülmények javítása s ezzel párhuzamosan a termelékenység emelése. Ebben a hizlaldában a jövőben elegendő lesz két ember foglalkoztatása az állatok ellátására és tisztántartására. Az a cél vezérli a gazdaság vezető dolgozóit, hogy az állattenyésztés korszerűsítését a lehető legrövidebb időn belül befejezzék. Ez persze nemcsak rajtuk, hanem másokon is múlik. S mivel össztársadalmi fontosságú feladatról lévén szó, az illetékesek minden bizonnyal támogatják a seliceieket. Természetesen, az állattenyésztés fellendítését célozza a jő takarmányalap kialakítása is. Ebben a szövetkezet hereszárítója nagy segítségére van az állattenyésztőknek. Ezen a munkaszakaszon Nagy Ferenc vezetésével összesen 21-en versenyeznek, a szocialista munkabrigád megtisztelő címért. Ez a munkacsoport a múlt évben a hereszárítók szlovákiai versenyében a második díjat nyerte el. összesen 333 vagon herelisztet készített, megszárított 220 vagon szemeskukoricát, 80 vagon cukorgyár! répaszeletet és 25 vagon gabonát. Ebben az évben terv szerint 300 vagon herelisztet gyártanak, s ebből a menynyiségből június közepéig 128 vagont már el is készítettek, tehát meg van minden előfeltétel ahhoz, hogy tervüket teljesítsék és túlszárnyalják. Ősszel persze sor kerül majd a kapástakarmányok szárítására is. A múlt évben a herelisztgyár több mint öt millió korona értékű herellsztet értékesített. Ebből gondolom nem lesz nehéz kiszámítani egy-egy ott dolgozó munkatermelékenységét. Tény, hogy a selicei szövetkezet, megalakulása óta nagyot fejlődött. Olyan jól szervezett gazdasági egységgé kovácsolódott, hogy hasonló mezőgazdasági üzemet még ma is csak keveset találhatunk a nyugat-szlovákiai kerületben. Ezt természetesen a helyi adottságok okszerű feltárásával s az állandó szorgalmas üzemen belüli iskoláztatással, derekas munkával fokról-fokra előbbre jutva érték el. HOKSZA ISTVÁN Jó hasznú teheneket nevelnek Szövetkezeteinkben országszerte nagy erőfeszítés történik a szarvasmarha-állomány létszámának gyarapítására, valamint a tehenek hasznosságának javítására. Össztársadalmi fontosságú feladat ez, mert szarvasmarha-állomány nélkül szinte megoldhatatlan lenne a termelés további célkitűzésének a teljesítése. A kutnikyi (hegyétei) szövetkezet is egyike azoknak a gazdaságoknak, amelyek ebben a tekintetben jó példát mutatnak. Sidó Pál zootechnikus úgy irányítja a gazdaság szarvasmarha-tenyésztését, hogy évente száz tehénre számítva harminc saját nevelésű üszőt sorolhassanak be az alapállományba. Ez a gazdaság törzskönyvezett tehénállománnyal rendelkezik, s a törzsállományt minden évben tíz százalék erejéig gyarapítja. A múlt évben a kutnikyi szövetkezet egyesült a blažovival (balázsfaival) s így száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva huszonegy tehene van. Egyesítés előtt azonban huszonhat tehenet tartott száz hektáronként. A blažovi szövetkezetnek ugyanis az egyesítésnél nem volt tehénállománya. Mindamellett arra törekednek, hogy 1980-ra legalább 27 tehenet tartsanak száz hektáronként. Az egyesített szövetkezet 1972-ben tehenenként 3820 liter tejet termelt, s ebbűi a mennyiségből 3510 litert értékesített. Idén a zootechnikus számol azzal, hogy — mert sokkal jobb minőségű takarmányt készítettek be, mint tavaly — elérik a 3850 literes tehenenkénti tejátlagot, s ebből 3800 litert értékesíthetnek. Tavaly a tej literének a termelése eléggé sokba került, mert az esős időjárás nagyon lerontotta a lucernaszéna minőségét, s a jó tejelékenység eléréséhez sok drága abrakot kellett felhasználniuk, mert nem hagyhatták leromlani a jóhasznú törzskönyvezett teheneket. A szövetkezet a legjobb hasznú teheneket tejtermelés, tehát érdem szerint takarmányozza. Van például tíz darab hatezer és 35 darab ötezer liter tejet termelő tehenük. Elsősorban ezektől nevelik a továbbtartásra szánt utódokat. Minden anya mellett ott tartják leányutódát, hogy figyelhessék, összehasonlíthassák termelésüket. Az állomány kiegyenlítettségéről tanúskodik az is, hogy nagyon ügyelnek az alapállomány fiatalítására. Van 98 első, hatvan második és negyven harmadik laktációs tehenük. A hátralévő mennyiség több laktációs. Van egy nyolc laktációs tehenük, mely a múlt évben 5800 liter tejet termelt, ami nagy ritkaság. Ezért nem cserélték ki. A tejtermelésen kívül marhahizlalással is foglalkoznak. Ebben a tekintetben a múlt évben járási méretben a legjobb súlygyarapodást — 1,21 kg-ot — érték el hízómarhánként naponta. Az idei termelési tervben 1,10 kg-os súlygyarapodással számolnak, de minden remény megvan rá, hogy ismét elérik ugyanazt a kitűnő hasznosságot, mint tavaly. —hai— í A ra<*osinkai egyesített szövetkezet egyike a topolčanyi járás legterjedelmesebb gazdaságainak, mely 4200 hektár mezőgazdasági, illetve 3999 hektár szántóterületen gazdálkodik. Nevét a földeket átszelő Radošinka csatornától kölcsönözte. Növénytermesztésünk átmenetileg nagyon sokoldalú. Egyelőre harmincöt-féle növényt termesztünk, azonban későbben szakosítjuk és ennek megfelelően módosítjuk termelésünket. Persze állattenyésztésünk is nagyon komoly problémákkal küzd, mégis arra törekszünk, hogy a kitűzött feladatokat teljesítsük. Örömmel mondhatom, hogy munkaerő tekintetében nincsenek nagyobb gondjaink, mert gazdaságunkban összesen 670 személy dolgozik. Ezek közül 185-en harmincöt éven aluliak, tehát aránylag fiatalok. A tagság a vezetőséget a hat termelési részleg legrátermettebb dolgozóiból választotta. Van hatvanöt traktorunk, tizenhárom tehergépkocsink, kilenc kisebb gépjárművünk, hat Stalinyec jj Egyesítés után, nagy feladatok előtt « lánctalpasunk és számos egyéb gépi eszközünk. Egyesítés után a gépállományt négy központba összpontosítottuk, azonban rövidesen sor kerül a teljes összevonásra, a javítások rugalmas végzése céljából. Gazdaságunkban különféle beosztásokban nyolc főiskolai végzettséggel rendelkező szakember serénykedik, a középiskolát végzettek _ száma tizenhat. Természetesen sokan vannak olyanok, akik többéves gyakorlattal nagyon jó minőségű munkát végeznek. A központban minden hétfőn termelési értekezletet tartunk, amikor a részlegvezetők kimerítően tájékoztatják a vezetőséget az elvégzett munkákról, és a következő hét teendőiről. Ezt követően elnökünk, Andráska mérnök részlegenként értékeli a feladatok teljesítését, s nagyon szigorúan fölfedi a fogyatékosságokat. Sokszor dicsér; és előfordul, hogy korhol. Idén egyesített gazdaságunkban gabonaféléket 2376, takarmánynövényeket 1048, ipari cukorrépát pedig 397 hektáron termelünk. Ezen kívül olajnövényekkel, takarmányhüvelyesekkel, ' dohánnyal, komlóval, és szőlővel nagyban foglalkozunk. Szövetkezetünk munkaközössége •a termelési terv jóváhagyásánál úgy döntött, hogy az idei árutermelési tervet 997 ezer korona értékkel túlszárnyalja. A versenybe összesen 481 személy kapcsolódott be. Ezek a dolgozók hét munkacsoportban tevékenykednek. A munkaversenyben 201 nő vesz részt. Legközelebbi feladataink közé tartozik, hogy a tizennégy kilométer távolságon elterülő egyesített gazdaságunkban a gépek eredményesebb kihasználása céljából rátérjünk a (70—120 hektáros) nagytáblás termelésre. Belátható időn belül szakosítani akarjuk a növénytermesztést, s ugyanígy az állattenyésztést. Ezek a legközelebbi fő feladataink, melyeknek realizálásától függenek a további teendők, mint például a költségek csökkentése, a szakszerű agrotechnika alkalmazása, az építkezési beruházások időben történő befejezése, a korszerű gépjavító központ kialakítása, a kemizáciős központ felépítése stb. Számolunk persze azzal is, hogy rövidesen elkezdjük egy minden igényt kielégítő korszerű négyezer állat elhelyezésére alkalmas sertéshizlalda építését. Feladataink tehát eléggé nagyok. Az egyesítéssel ugyanis nem oldódtak meg a dolgok, a feladatok nagy része csak most következik. Bízunk abj ban, hogy a célkitűzéseket teljesít-I jük. Fülöp Mihály, a radošinkai szövetkezet dolgozója
