Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-08 / 49. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 8. Jobb minőségű munkával teremtsünk kedvező feltételeket a tervfeladatok teljesítéséhez AZ SZNT MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK 20. ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság ülésén elfoga­dott határozat értékeli a népgazdaság fejlesztésének eredményeit, és a CSKP XIV. kongresszusának az ötéves terv célkitűzéseivel kapcsolatos három évi teljesítését. Mérlegeli az 1974. évi álla­mi terv föfeladatait, valamint a nép­gazdaság fejlesztésének 1976—1980-as előkészítését és munkálatait. A CSKP KB megállapítja, hogy az állami terv és az 1974. évi költségvetés a népgaz­daság eddigi eredményeire épül, és biztosítja annak további dinamikus, arányos és hatékony növekedését a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­val összhangban. Megállapítja, hogy az 1971-es évi terv fokozott igénye­ket támaszt a belső tartalékok és for­rások hatékony kihasználásával szem­ben azzal a céllal, hogy biztosítsa a termelést, a társadalmi és személyi fogyasztást, további, egyenletes fejlő­dését. Tekintetbe veszi, a beruházás fejlesztési feladatok növekvő igényes­ségét a külső kapcsolatokban és a hazai piac szükségleteinek biztosítá­sában, tekintetbe veszi a termelés di­namikus fejlődése meggyorsításának szükségszerűségét a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban, összhangban a CSKP XIV. kongresszusának a gazda­sági kiegyenlítésre vonatkozó irány­elvei megvalósításában. A határozat rámutat arra, hogy a termelés hatékonyságának jelenlegi színvonala még mindig nem felel meg a népgazdaság lehetőségeinek és szükségleteinek. Tálméretezett az anyagfogyasztás és nem használjuk ki eléggé az álló alapokat, valamint a tudományos- és műszaki fejlődés ered­ményeit. Komoly fogyatékosságok vannak a beruházás-fejlesztésben, a külkereskedelem hatékonyságában és az irányító és szervezési munkában. A jelenlegi problémák megoldása megköveteli az aktív, fegyelmezett és felelősségteljes eljárást az irányítás minden szakaszán. Megköveteli, hogy az egész párt, az állami és gazdasági irányítószervek és társadalmi szerve­zetek egységes hozzáállást tanúsítsa­nak ezeknek a problémáknak a meg­oldásakor és az 1974-es évi terv elő­készítésével kapcsolatban is. Ezzel kedvező feltételeket teremtenek ah­hoz, hogy a csehszlovák gazdaság zökkenőmentesen átmenjen a hato­dik ötéves terv időszakába. A CSKP KB döntő feladatnak tartja a szükséges kapacitásoknak és szál­lításoknak a legfontosabb beruházá­soknak összpontosítását, főképp a tüzelőanyag-energetikai bázis, a pet­­rokémia és az építőanyag termelés te­rületén. Biztosítani kell, hogy a ka­pacitásokat üzembe helyezzék és hi­bátlanul üzemeltessék a meghatáro­zott határidőn belül. A társadalmi ér­dekeknek alá kell vetni a tárcák, a A kommunista- és munkáspártok ** 1969-ben Moszkvában megtar­tott nemzetközi értekezlete óta ezek egysége a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemé­ben egyre jobban összeforr. A talál­kozó aktív harcot hirdetett az antl­­marxista ideológia ellen. Erősödött a kommunista- és munkáspártok hatása a forradalmi mozgalmakra. A Kínai Kommunista Párt vezetősége ennek ellenére e kedvező jelenség ellen for­dult. A IX. és X. kongresszus után már teljesen világossá vált, hogy a maoisták politikája és ideológiája szembe helyezkedett a szocialista vi­lágrendszer, a kommunista világmoz­­galbm és a nemzeti felszabadító moz­galom érdekeivel. Nyilvánvaló, hogy a kínai pártvezetők egységbontó te­vékenységükkel megnehezítik a vi­lágbékéért és demokráciáért vívott harcot és természetesen ártanak a kí­nai népnek is. A Kínai Kommunista Párt és a Kí­nai Népköztársaság külpolitikájában már 1969—1970-től bizonyos jobbra tolódás tapasztalható. Kína teljes egé­szében szembehelyezkedett a Szovjet­unió és a többi szocialista országok külpolitikájával, és főleg az imperia­lista országokkal teremtett kapcsola­tokat. A jelenlegi kínai vezetők fel­karolnak és támogatnak minden olyan megmozdulást és javaslatot, amely a szovjet kezdeményezést igyekszik gyöngíteni. Szövetségre lépnek min­denkivel, aki antiszovjet álláspontra helyezkedik Az imperialista körök és természetesen a burzsoá ideológusok vállalatok érdekeit, a területi és helyi érdekeket. A CSKP KB megköveteli, hogy a tervező irodákban, az építőipar, a szerelő és kivitelező vállalatokban, az állami és gazdasági szervekben dol­gozó összes kommunistáktól, hogy döntő harcot indítsanak a fogyatékos­ságok leküzdésére és teremtsék meg az 1974. évi beruházási feladatok si­keres teljesítésének feltételeit. To­vábbá ragaszkodni kell ahhoz, hogy az 1974-ben induló valamennyi épít­kezéssel kapcsolatban felül kell vizs­gálni, hogy megtörtént-e ezek munka­erővel történő biztosítása. Nem sza­bad megengedni olyan építkezések megkezdését, amelyek a terv-doku­mentáció szempontjából és a kivite­lezők részéről nincsenk kellőképpen biztosítva, fokozott gondot kell fordí­tani a tervezett költségkereten belül a megtakarítására és következetesen teljesíteni kell a szállítói megrende­lői kapacitásokból eredő feladatokat. A külső gazdasági kapcsolatok bo­nyolult és igényes területet jelente­nek. Ezért a termelésben és a külke­reskedelemben minden lehetőséget fel kell használni a kiviteli feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, kü­lönösen a gépipar területén. A beho­zott nyers és alapanyag fogyasztást gazdaságosabbá kell tennünk. Jobb minőségű árú gyártásával, jobb ára­kat kell elérnünk a világpiacon. Olyan árúkat kell gyártanunk, amelyek a világpiacon is versenyképesek. Ennek érdekében céltudatosan és következe­tesen kell fejleszteni a szocialista or­szágok közötti nemzetközi integrációs termelési folyamatokat, és el kell ér­ni, hogy az árúcsere forgalom minél nagyobb legyen. A bevételek alakulásával, a lét­­fenntartási költségek csökkenésével és a fogyasztói kereslet növekedésé­vel összhangban elkerülhetetlen, hogy a termelés biztosítsa a műszakilag tö­kéletes és kiváló minőségű termékek választékának sokkal gyorsabb bőví­tését, és szállítását úgy, hogy a hazai piac el legyen látva valamennyi árú­cikkel. A hazai piac gazdagítása ér­dekében meg kell szervezni a fogyasz­tási cikkek nagyobb mértékű cseré­iét, elsősorban a KGST országokkal, de a többi országokkal is. A dolgozók növekvő szükségleteivel összhangban fejleszteni kell a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat, növelni főképp a legkeresettebb szolgáltatások terje­delmét, és emelni szintjét. A népgazdaságban 1974-ben az át­lagbéreknek a CSKP XIV. kongresz­­szusának irányelveiben feltételezett­nél gyorsabb ütemű növekedését fő­képp a szocialista díjazási elvek ér­vényesítésére, a terv minőségi muta­tóinak megvalósítására, a termék fej­is, messzemenően támogatják Kína ezen szabotáló tevékenységét. A mai kínai külpolitika azon alap­szik, hogy ami a Szovjetuniónak és a világbékének kedvez, az Kína szempontjából rossz, ami a .Szovjet­uniónak és a többi szocialista orszá­goknak árt, az viszont Kínának jó. Ebből adódik az a helyzet, hogy a kí­nai külpolitika támogatja a NATO és a nyugateurópai gazdasági integráció megerősítésére tett kísérleteket, és elítéli a politikai enyhülés folyamatát, az európai biztonsági és együttműkö­dési konferenciát pedig csalásnak ne­vezi. Kína ezzel a magatartásával a hidegháborúhoz akar visszatérni. Tö­rekvései a NATO és a Varsói Szerző­dés államai közötti ellentétek kiéle­zésére irányulnak. A kínai pártvezetők elítélik az úgynevezett német kérdés békés rendezését Is, és mindent meg­tesznek, a nyugat-német revansiszta és jobboldali erőkkel együtt, hogy ezt állandóan felszínen tartsák. A kínai pártvezetők szégyenletes politikájukat a világ más térségeiben is igyekeznek érvényre juttatni. Min­dent elkövetnek például, hogy meg­torpedózzák az ázsiai kollektív bizton­sági szerződés megkötésére irányuló szovjet javaslatot. Meg akarják gátolni lesztésre, valamint a belső és külső piac követelményeinek jobb kielégí­tésére kell felhasználni. A határozatnak a népgazdaság ha­tékonyságával foglalkozó része ki­mondja, hogy a korlátozott mérték­ben rendelkezésre álló energia, nyers­anyag- és munkaerőforrások követ­keztében a termelés növekedését az iparban, az építőiparban és a mező­­gazdaságban túlnyomó részt a munka­termelékenység növelésével kell fe­dezni. A munkatermelékenység növe­lése leglényegesebb eszközének a tu­dományos-műszaki haladást és ennek a gyakorlatba való alkalmazását kell tekinteni. Kategorikus követelmény marad továbbra is: gazdaságosan fel­használni az energiát, a nyersanya­gokat, a termelőeszközöket, a pénz­ügyi forrásokat, emelni a termékek minőségét. A mezőgazdaságban fenn kell tartani a termelés jelenlegi ter­melési ütemét. Biztosítani kell a nö­vénytermesztés, különösen a gabona­félék, a szálas- és fehérjetartalmú ta­karmányok termelésének fejlesztését. Törekedni kell a termelési költségek csökkentésére, a tartalékok hatéko­nyabb felhasználására, különösen azoknak a tartalékoknak a felhasz­nálására, amelyek az egyes mezőgaz­dasági vállalatok gazdasági szintjé­nek különbségében mutatkoznak, el kell érni a mezőgazdaság hatékony­ságának gyorsabb ütemű növekedését. A határozat feladatul adja az SZLKP Központi Bizottságának, a kerületi, járási, városi, vállalati összüzemi bi­zottságoknak, valamint a CSKP alap­szervezeteinek, hogy a gazdasági helyzet elemzése után tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az 1974-es évi népgazdaság fejlesztési évet sikeresen teljesíthessük és ezzel biztosítsuk a hatodik ötéves terv in­dulásának kedvező előfeltételeit. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, vala­mint más tömegszervezetek és egye­sületek keretében dolgozó kommu­nistáknak a gazdasági vezetőkkel együtt biztosítaniuk kell, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának, a prágai felkelésnek és hazánk felszabadításának évfordulója tiszte­letére kibontakozott munkaverseny meghozza a várt eredményt. Jó poli­tikai agitációs munkával el kell érni, hogy a dolgozók kötelezettségválla­lásaikat példásan teljesítsék. A mű­szaki fejlesztés szükségleteivel össz­hangban serkenteni kell a műszaki értelmiség kezdeményezését is, főleg a kutatásban, a tervezésben, a fej­lesztésben, tehát a termelést előké­szítő minden munkahelyen. A dolgo­zókat a munka iránti szocialista vi­szonyra, a kollektivizmusra, a kölcsö­nös tiszteletre és elvtársi segítség­­nyújtásra kell nevelni. a japán—szovjet és a francia—szovjet közeledést. Aktívan támogatják Japánt a Szovjetunióval szemben támasztott területi követeléseiben, ezt azért te­szik, hogy indokolttá tegyék a kínai területi követeléseket is. Kína nega­tív magatartást tanúsít Banglades ál­lam 75 millió lakosával szemben is, s elítéli a szovjet—indiai barátsági szerződést és rossz szemmel nézi a két állam közötti jószomszédi kapcso­latok kedvező alakulását. / A nemzetközi Imperializmus termé­szetesen kihasználja Kína felforgató tevékenységét és minden eszközzel hozzájárul, hogy ez a politika minél hatásosabb legyen. Az 1971-es kínai belpolitikai válság idején például az Amerikai Egyesült Államok kormány­körei mindent megtettek azért, hogy a szovjetellenes beállítottságú Mao Ce-tung és Csou-En-la] helyzete meg­erősödjön. A nemzetközi Imperializmus közös érdekei megegyeznek abban, hogy következetes harcot kell folytatni a szovjet és a többi szocialista orszá­gok nemzetközi tekintélye és hatása ellen. Nemzetközi porondon követe­lik a világ újra felosztását. (Ennek értelmében érvényesíteni akarják Kí­na területi követeléseit.) Minden esz-A Szlovák Nemzeti Tanács Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Bizottsá­ga alaposan elemezte a mezőgazdaság és közélelmezés jelenlegi helyzetét és arra a megállapításra jutott, hogy a fogyatékosságok ellenére is. jelentős eredményeket értünk el. Ezt bizonyít­ják azok az adatok is, amelyek sze­rint ezeken a szakaszokon az ötéves tervből eredő feladatokat lényegesen túlteljesítjük. A bizottság határozata, összhang­ban a Mezőgazdasági és Élelmfezés­­ügyl Minisztérium előzetes terveivel, kimondja, hogy tovább kell növelni a gabonafélék, a hüvelyesek és az olajosok termőterületét. Az árpa kis­sé visszaszorul, ugyanakkor a kuko­rica előretör. Rendkívüli gondot kell fordítani az évelőtakarmányok gon­dozására, mert a száraz időjárás miatt eléggé ritkák és félő, hogy a növény­­egyedeket a hideg tél megtizedeli. A több szálastakarmány biztosítása cél­jából lényegesen fokoznunk kell a rétifű hektárhozamát. A bizottság megállapítása szerint a növényter­mesztés termelésének fokozására ked­vező feltételeink vannak, mert a szá­mítások szerint a mezőgazdasági üze­mek mintegy 199 kg műtrágyát hasz­nálhatnak fel tiszta tápértékben hek­táronként. Az állattenyésztés eredményei ked­vezőek, de ezen a szakaszon is struk­turális változásokra kerül sor. Fokoz­nunk kell a sertéshústermelést, el kell érni, hogy minél jobb minőségű takarmánykeverékekkel a lehető leg­nagyobb súlygyarapodást érjük el. Az elemzések megmutatták, hogy többet kell foglalkoznunk ökonómiai kérdésekkel, mert Szlovákiában 319 efsz ráfizetéssel zárja az évet. Elég sok tehát a gyengén gazdálkodó szö­vetkezet. Ezért a jövőben a megköze­lítőleg egyforma feltételekkel gazdál­kodó efsz-eket termelési és pénzügyi A Csehszlovák Polgári Honvédelmi Szövetség Prágában tartotta kong­resszusát. A nagyjelentőségű összejö­vetelen több mint 50Ü küldött és 350 vendég vett részt. Otokar Rytir had­seregtábornok a CSPHSZ elnöke be­számolójában megállapította, hogy a szövetség tagjai aktívan kivették ré­szüket a párt XIV. kongreszsusa hatá­rozatainak teljesítéséből. Az elmúlt időszakban elmélyült a szövetség együttműködése a csehszlovák nép­hadsereggel és a Nemzeti Front szer­vezeteivel, mindenekelőtt a Szocia­lista Ifjúsági Szövetséggel, a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetséggel és a nemzeti bizottságokkal. A szocia­lista országok honvédelmi testvéri köz felhasználásával szét akarják for­gácsolni a világ haladó forradalmi mozgalmait. Mindkét fél támogatja a „Hídépítés“ politikáját és a szocia­lista országokhoz való megkülönböz­tetett közeledést. A vitás problémák megoldásában a nacionalizmus elvé­ből indulnak ki. Közös érdekük a Szovjetunió békeoffenzivájának a megtorpedózása. Álláspontjuk meg­egyezik a felszabadító mozgalmak visszaszorításában és a neokoloniallz­­mus felújításában. Az amerikai imperializmus és a maoizmus közös vonása a szovjetelle­­nesség, ami felfedezhető úgy az im­perialisták, mint' Kína külpolitikájá­ban. Együttesen támadják a szocia­lizmus alapelveit. Kígyót-békát kiabál­nak a Szovjetunióra és a többi szo­cialista országokra, mert tudják, hogy ezek képesek megakadályozni Kína nagyhatalmi törekvéseit. Kína belső életére és külpolitiká­jára aktívan hat a szocialista világ­­rendszer hatalmas gazdasági ereje, következetes békepolitikája, interna­cionalista magatartása, és ezért az országban állandóan növekedik és erősödik az internacionalista kommu­nisták csoportja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja, XXIV. kongresszusá­nak határozata meghirdette a nagy szovjet békeoffenzívát, Kínában is egyre nagyobb tömegek szimpatizál­nak ezzel és ezért a kardcsörtető maoisták vereségre vannak ítélve. PRESINSZKY LAJOS, politikai dolgozó mutatók alapján össze kell hasonlí­tani és fel kell tárni azokat a tarta­lékokat, amelyekkel fokozni lehet a termelést. Napirendre került az efsz-tagok által beadott élő- és holt leltárak ki­fizetésének kérdése is. A bizottságnak az a véleménye, hogy ezt a problémát egész országra kiterjedő rendelettel kell megoldani, mert elodázása sok elégedetlenségre ad okot. Az élen­járó efsz-ek és állami gazdaságok többnyire már egy évtizeddel ezelőtt rugalmasan kifizették a tagoknak jo­gosan járó összegeket az erre a cél­ra létesített alapokból. Tehát jóindu­lattal rendelet nélkül is megoldhat­juk ezt a prdoblémát közmegelége­désre. Mivel a mezőgazdaságban általában már elég a munkaerő, a bizottság tag­jai javasolják, hogy a munkaerő ál­landósítására folyósított összeget az állami szervek 10 százalékkal csök­kentsék. Azonban egyelőre ez nem vonatkozik azokra az állami gazda­ságokra, ahol még munkaerőhiány­nyal küzdenek. Megvitatásra kerül a mezőgazdasá­gi üzemek jövő évi költségvetése ‘ is. Megállapíthatjuk, hogy a reális ter­vek szerint az efsz-ek 1 milliárd 426 millió koronával többet forgalmaznak, mint idén, és a tiszta haszon 1 millió 400 ezer koronával lesz nagyobb. A több és olcsóbb termelés következté­ben a szövetkezeti tagoknak 377 mil­lió koronával nagyobb összeget fize­tünk ki, mint az 1972-es évben. Az elhangzott beszámolók és a vita alapján azt a következtetést vonhat­juk le, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán szép ered­ményeket értünk el és olyan tartalé­kokat hoztunk létre, amelyek bizto­sítják, hogy az új évben sikeresen teljesíthessük az ötéves tervből eredő feladatokat. (BÁLLÁ) szervezeteivel lényegesen elmélyült a kapcsolat. Különösen a szovjet honvé­delmi szervezettől a DOSZAAF-tól ka­pott nagy segítséget a szövetség min­dennapi munkájához. A beszámolót élénk vita követte. A résztvevők egyetértettek azzal, hogy a CSPHSZ-nek mint tömegszervezet­nek is és a Nemzeti Frent társszerve­zetének az eddiginél lényegesen ma­gasabb színvonalú nevelő munkát kell kifejtenie. Az új évben nagy le­hetőségek nyílnak az ifjúság szocia­lista hazafiasság és a proletár nem­zetköziség szellemében való nevelé­sére. Amint ismeretes, az 1974-es év­ben ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés, a duklai harcok és Cseh­szlovákia felszabdításának 3Q. évfor­dulóját. Ezek mind olyan nagyarányú akciók, amelyek konkrétan megmu­tatják az ifjúságnak, hogy nagy tör­ténelmi győzelmeink a proletár inter­nacionalista összefogás jegyében szü­lettek. A kongresszuson jelen volt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának küldöttsége is Josef Kempnýnek, a CSKP KB elnökségi tagjának és titkárának vezetésével, aki hosszabb beszédet mondott a pol­gári honvédelmi szövetség szerveinek és szervezeteinek munkájáról. Elége­detten állapította meg, hogy tömeg­bázison keresztül sikerült fejleszteni a honvédelmi sporttevékenységet. Kedvező jelenség, hogy a szakcsopor­tok összehangoltan képezik a fiatalo­kat. Hangsúlyozta a politikai nevelő­munka jelentőségét. Felhívta a fi­gyelmet az osztályszempontokat fi­gyelmen kívül hagyó pacifista irány­zatokra, és leszögezte, hogy olyan ifjúságot kell nevelni, amely bármi­kor kész fegyverrel megvédeni szo­cialista hazája vívmányait. Ennek ér­dekében az eddiginél még jobb felté­teleket kell teremteni a politikai és szakmai nevelésre. Bár ezen a téren már értünk el kedvező eredményeket amíg 1952-ben az újoncoknak csak 85 százaléka részesült alapkiképzés­ben, és mindössze 15 százaléka szak­­kiképzésben, addig ez az arány ma fordított — ezekkel nem lehetünk megelégedve és el kell érnünk, hogy a bevonuló fiatalok a CSPHSZ alap­szervezeteiben olyan ismereteket sze­rezzenek, amelyek birtokában a ka­tonai szolgálat idején jobban érvénye­sülhessenek és maximális mértékben sajátítsák el a korszerű fegyverek ke­zelését. Kína külpolitikája A szükségletnek megfelelően termeljünk ..... iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiHmimiiiiiiiiiiiiiiiii Jól készítsük fel a fiatalokat a katonai szolgálatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom