Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-08 / 49. szám
1973. december 8. SZABAD FÖLDMŰVES Д mezőgazdasági termelés további fejlesztésének kérdései KIEMELT RÉSZ A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK A KÖZPONTI BIZOTTSÁG NOVEMBER 27-1 ÜLÉSÉN ELHANGZOTT JELENTÉSÉBŐL Elvtársak, nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a gazdasági fejlődés és az életszínvonal emelkedésének az üteme a mezőgazdaság eredményes fejlődésétől is függ. Űrömmel állapíthatjuk meg, hogy ez gyorsabban fejlődik, mint ahogy az ötéves terv feltételezte. Ez a mezőgazdaság valamennyi dolgozója önfeláldozó igyekezetének és társadalmunk nagyarányú hozzájárulásának az eredménye. Egyidejűleg az egész népgazdaság sikere, s ilyen irányú pártpolitikánk kétségtelenül pozitív eredménye. A FEJLŐDÉS EDDIGI ÜTEME lehetővé teszi, hogy a jövő évre a mezőgazdasági bruttó termelés 3,8 százalékos növekedését, a piaci termelés 4,1 százalékos növekedését és a piaci alapok 4,3 százalékos növekedését tervezzük. E feladatok teljesítése azonban megköveteli, hogy fokozott gondot fordítsunk a mezőgazdaság saját forrásaira és belső tartalékaira. A növénytermesztés ugyan progressiven emelkedik, ezzel szemben egész tartalmában nem éri el a tervezett színvonalat. ]ó eredményeket értünk el különösen a gabonatermesztésben. Az ötéves tervidőszak első három évében 27,2 millió tonna gabonát termesztettünk, ami az egész feladatnak kétharmada. Most az a cél, hogy ezt a pozitív irányt folytassuk. Különösen az 1973. évi gabonatermés viszonylagosan jó helyzetet teremtett a mezőgazdasági üzemekben. Ez természetesen örvendetes dolog. Azonban a gabonatermesztésben elért kedvező eredmények ellenére sem sikerült ez ideig kialakítani a kielégítő központi tartalékokat. Ezért helyesnek tartjuk a következő években megerősíteni a központi gabonaalapot, hogy védve legyünk a betakarítás esetleges ingadozásai ellen. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG áprilisi ülésén hangsúlyoztuk, hogy a gabona termesztéséhez hasonlóan nagy gondot kell fordítani arra is, hogy megfelelően gazdálkodjanak a gabonával. A termésnek több mint kétharmada takarmányozási célokat szolgál, s ebben látjuk a gabonaszükséglet csökkenésének egyik legnagyobb tartalékát. Ez ideig az állattenyésztési termelés egy-egy egységére számított gabonaszükséglet nem csökkent, hanem ellenkezőleg emelkedett. Például 1971-ben az állattenyésztési bruttó termelésben produkált minden 100 koronára 18 kg szemes takarmányt használtak fel. 1972- ben pedig már közel 22 kg-ot. Számos mezőgazdasági vállalat továbbra is folytatja azt a takarmányozási technológiát, amelyben igen magas a szemestakarmány aránya anélkül, hogy kellőképpen növelné és felhasználná saját termés takarmányforrásait. A mezőgazdasági földterületnek közel a felén termesztünk terimés takarmányt, amely a szarvasmarhaállomány döntő fontosságú takarmányalapja. Termelésünk azonban viszonylagosan elmaradt, és ez meglassítja a gabonaprobléma megoldását. Mindenekelőtt az a feladat, hogy növeljük a hagyományos évelő takarmányok hozamát, amelyekből eddig szénából nagyjából 50 mázsás hektárhozamot érünk el, holott hozamuk 100, sőt több mázsa is lehetne. Különösen a réti takarmányok hozama nagyon alacsony, holott ezeknek legalább egyharmada ugyanolyan termőképességű, mint a szántóföldi takarmányok. Ezek a legnagyobb tartalékok, amelyeknek kihasználását már a jövő évben határozottan el kell kezdeni, mivel csökkenteni kell a gabonabehozatalt. A terimés takarmányok termelésének növelését azonban mindenkor össze kell kapcsolni e takarmányok nemesítésével és a takarmányozás hatékonyságával, mert csak így járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben csökkentsük a gabonaszükségletet. A feladat mindenekelőtt az, hogy bevezessük a takarmánytartósítás korszerű módszereit. Szakítsunk a kockázatos és költséges szénatermesztéssel, lényegesen bővítsük a szilázsolást, a takarmányszárítást s a granulált takarmánykeverékek készletét. A GABONAPROBLÉMA eredményes megoldásának elválaszthatatlan része, hogy ésszerűen használják fel, a gabonát a sertés- és baromfitenyésztésben, éspedig értékes, iparilag előállított takarmánykeverékek segítségével. Ehhez azonban nagyobb mértékben van szükség a fehérjekomponensekre, amelyeket a külföldi piacokon egyre nehezebben és egyre drágábban lehet beszerezni. Ezért a párt Központi Bizottságának Elnöksége ez év agusztusában intézkedéseket fogadott el a fehérjekomponensek gyártásának a növelésére, mindenekelőtt a hazai forrásokból. A fehérjetermelés növelésének egyik lehetősége — amit célszerű lenne gyorsan kihasználni — a hüvelyes takarmányok — beleszámítva a szóját is — vetésterületének a bővítése legalább 80 ezer hektárra, valamint az, hogy a termésből legalább 130 000 tonnát vásároljanak fel a takarmányalap számára. Továbbá nagyobb mértékben kell kihasználni az élelmiszeripar és a vegyipar hulladékát takarmányozási célokra. Ezenkívül hatékonyabban kell kihasználni azoknak az ipari üzemeknek a kapacitását, amelyek ezekből a hulladékokból és más forrásokból takarmány- és fehérje-komponenseket gyártanak. A gabonával való jó gazdálkodás összefügg a szakszerű tárolással is. Intézkedéseket foganatosítunk a gabonasilók építése meggyorsításának érdekében éspedig nem csupán a mezőgazdasági anyagellátó és felvásárló vállalatok nagy silóinak építését, hanem a közepes kapacitású korszerű gabonaraktárak építését is a mezőgazdasági vállalatokban és a kooperációs egyesülésekben. Az állattenyésztési termelés fő láncszeme továbbra is az állattenyésztési termelés fejlesztése. Az ötéves terv első két éve alatt az állatállomány 175 000 szarvasmarhával, ebből 25 000 tehénnel növekedett, jó eredményeket értünk el a tejhozam növelésében, a tej termelésében és felvásárlásában is. Ebben az évben 2770 liter átlagos évi tejhozamot várunk. Az 1970-es évhez viszonyítva 1973-ban a tej felvásárlása több mint 19 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági termelés fejlődése arra az egyre erősödő anyagi-műszaki alapra támaszkodik, amely a mezőgazdaság és az ipar, a munkások és a parasztok szoros együttműködésében a tudomány és a kutatás segítségével épül ki. A MOSTANI ÖTÉVES TERV első három éve alatt a mezőgazdaságba irányuló beruházási munkák és beruházási szállítások harminchárom és fél milliárd korona értéket tesznek ki, ebből a gének és berendezések értéke 13,3 milliárd korona. A beruházások 1973-ban az 1970-es évhez viszonyítva 27 százalékkal, ebből a gépek és a berendezések mennyisége 32 százalékkal növekedett. A jóváhagyott mezőgazdasági géprendszerek alapján megjavult termelésük és szállításuk. Ebben az évben újból foglalkoztunk mezőgazdaságunk műszaki ellátási programjának teljesítésével. Egész sor intézkedést hagytunk jóvá annak érdekében, hogy az illetékes ágazatok és vállalatok feladataikat az eddiginél következetesebben és rugalmasabban teljesítsék, hogy ezen a területen is realizáljuk а XIV. pártkongresszuson kitűzött programot. Itt elsősorban a komplex technológiai vonalakra és nagy teljesítményű műszaki berendezésekre gondolok. Azzal a kérdéssel is foglalkozunk, hogyan lássuk el fokozatosan a mezőgazdaságot, nagy teljesítőképességű szállítóeszközökkel. Az új beruházásoknál feltétlenül a járások és a kerületek mezőgazdasági termelése további fejlesztésének világos koncepciójából kell kiindulni. Ez mindenekelőtt az egyes objektumok optimális nagyságára vonatkozik, hogy megfeleljenek az összpontosított nagyüzemi termelés követelményeinek, valamint a legmegfelelőbb elhelyezésükre az egyes vállalatok feltételezett szakosításával összhangban. Ez lehetővé teszi, hogy a beruházási eszközöket a mezőgazdasági vállalatokban és kooperációs csoportjaikban a kulcsfontosságú problémák megoldására összpontosítsuk, és ugyanakkor megteremtsük a hatékonyság növelésének előfeltételeit. A mezőgazdasági termelés intenzifikálására és a munkatermelékenységének növelésére irányuló erőfeszítés elválaszthatatlanul összefügg az összpontosítás és a szakosítás folyamatával. A kooperációs kapcsolatok alapján az ötéves terv első három évében számos közös nagyüzemi termelővállalat épült. E vállalatok már ebben az évben a tojás piaci termelésének 30 százalékát, a vágóbaromfi termelésének csaknem 10 százalékát és a vágósertés termelésének 8 százalékát szolgáltatják. EBBEN AZ ÉVBEN tovább fejlődött a kooperáció a növénytermesztésben, mindenekelőtt a technikai eszközök közös felhasználásának formájában. Az idei aratás teljes mértékben bebiznnyította a gépek komplex csoportos bevetésének előnyeit a kooperációs társulások keretében. A mezőgazdasági termelés kooperáció, esetleg egyesítés útján történő összpontosításánál a fő szempont az önkéntesség elve, a gazdasági célszerűség és a társadalmi hatékonyság. Nincs helye a türelmetlenségnek és az elhamarkodottságnak. A néngazdasági tervben megadott eszközök lehetőségeiből kell kiindulni. A további összpontosítást és szakosítást mindenekelőtt az dönti el, hogy magában a mezőgazdaságban milyen gyorsan alakulnak ki a feltétlenül szükséges pénzügyi, anyagi és kapacitásbeli források. Ezt nem lehet egy ötéves terv alatt megvalósítani, mert ez hosszantartó folyamat. A mezőgazdasági termelés gazdaságosságának és hatékonyságának növelése állandó feladata mindazoknak, akik e termelésben részt vesznek. Nem érthetünk egyet azokkal a nézetekkel, hogy a hatékonyság fejlődését kizárólag külső befolyások határozzák meg. Azt a tényt, hogy a jelenleg a mezőgazdasági bruttó termelés térfogatánál gyorsabban növekszik az anyagi beruházások térfogata, törvényszerű fejlődésként értelmezhetjük, amely összefügg a mezőgazdaság iparosodásának folyamatával, az eleven munka holtmunkával való helyettesítésével. De nem nézhetjük tétlenül azt, hogy évről-évre növekszik az anyagi beruházások terjedelme a teljesítményekhez viszonyítva. Ezáltal leszűkül a bővített újratermelés alapja és érthetően a mezőgazdasági üzemek és az egész mezőgazdaság további fejlődésének alapja is. Ezért szükséges, hogy a hatékonyság színvonalának emelése, főként a költségek csökkentése és az arányos növekedésükről való gondoskodás az irányító munka, hozrascsot és a vállalaton belüli tervezés elvei érvényesítésének szerves része legyen. TOVÁBBI FONTOS KÉRDÉS az állami mezőgazdasági és pénzügyi szervek befolyásának erősítése annak érdekében, hogy helyes arányok alakuljanak ki az efsz-ekben a felhalmozás és a fogyasztás között. Elsősorban az építésre, valamint a szociális és a társadalmi tisztségekre szolgáló alap megerősítéséről van szó. Az egységes földművesszövetkezetek jelenleg az építési alapot országos átlagban mintegy 700 koronával dotálják egy hektár mezőgazdasági földre számítva. A számítások azonban megmutatják, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének járási távlati tervei megvalósítása érdekében az építési alap dotálását mintegy 1200 koronára kell fokozatosan növelni egy hektár mezőgazdasági földre számítva. Ezzel szorosan összefügg a jutalmazások növekedésének helyes és egészséges szabályozása, a rend megteremtése a normázás és a munkadíjazás "terén, a munkában szerzett érdemek szerinti díjazás elvének következetes érvényesítése. A mezőgazdasági igazgatóságok és a Csehszlovák Állami Bank az utóbbi időben növeli befolyását ezen a szakaszon is, mert nem nyugodhatunk bele abba, hogy gyakran nagy különbségek vannak a munka díjazásának színvonalában, s e különbségek nem a különböző teljesítményekből vagy munkaeredményekből következnek, hanem csupán abból, hogy az efsz-ben helytelenül osztják el a bruttó jövedelmet, valamint abból, hogy általában nincs rend a díjazás terén. A gyomirtó szerek hatása a gabonafajtákra A korszerű nagyüzemi gabona** termesztést ma már el sem lehetne képzelni hatásos gyomirtó szerek használata nélkül. Szinte évente új, a korábbiaknál hatásosabb készítményeket kapnak termelőink, s ez lényegesen megnehezíti a helyzetet, mivel minden gabonafajta másként reagál az alkalmazott vegyszerek hatóanyagaira. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozói különböző helyeken speciális fajtakísérleteket végeznek, hogy megállapítsák az egyes gabonafajtáknak a használatos, illetve az új gyomirtó szerekkel szemben tanúsított érzékenységét. Az idei kísérletek eredményeit röviden a következőkben ismertetjük olvasóinkkal. BANDEX, KEROPUR, PESCOPROP A Bandex-el folytatott kísérletek során azt vizsgálták a szakemberek, milyen hatással lesz a növényzetre az organogenézis 5. és 6. szakaszában végzett permetezés. A permetezés igen káros következményekkel járt. A Bandex, Keropur és Pescoprop készítmények fytotoxikus hatása abban nyilvánult meg, hogy a növényeknél kúszó fejlődés jelentkezett, egyes sarjak fejlődése lelassult (főleg a Kaukáz fajtánál), olyannyira, hogy egyenlőtlen volt a növényzet fejlődése és érése A tapasztalatokból kiderült, hogy a nevezett készítményeket nem lehet az organogenézis 5. szakaszában applikálni. A fejlettség ezen időszaka felel meg legjobban a CCC készítmény karbamiddal együtt történő kijuttatására (őszi búza), illetve a Calixin (tavaszi árpa) applikálására. Az említett hatóanyagokra a Kaukáz, Auróra és az Iljicsovka reagált a legjobban. A tavaszi búzák közül a Zlatka, Praga, Szóló és a Szirius, a tavaszi árpák közül viszont a Km 1192 és a Diamant károsult meg leginkább. A zab esetében a Diadém volt legérzékenyebb. A kutatók kimondták: a Bandex, Keropur és ePscoprop készítményeket csak az organogenézis 3. szakaszában lehet felhasználni, mégpedig a további peszticidekkel való kombináció mellőzésével. A CCC-t, a hugyanyt és a fungicideket külön fog kelleni használni, későbbi időpontban applikálni, esetleg más gyomirtó szereket kell kifejleszteni és használni, amelyek nem lesznek káros hatással a növényzet további fejlődésére. Már vannak ilyen vegyszerek, pl. a Centről PA, az Aminex, Actril C, a Sys-67-M-prop, a Basagran DP. A kísérletet végző szakemberek azt is kinyilvánították, hogy az említett okokból kifolyólag korlátozni kell a Bandex és a Keropur gyakorlati használatát. Az idén tapasztalhattuk a legjobban, hogy a szárazság következtében igen alacsony volt a növényzet a permetezés idején, ugyanekkor már a fejlettség 6. szakaszában volt, s ahol ezeket a készítményeket használták, jelentős kárt okoztak a növényzetben. A közeljövőben tehát ki kell dolgozni egy egyszerű módszert a különböző fajták termőcsúcsa fejlettségi fokának megállapítására, s ennek alapján kell kiválasztani a permetezésre legalkalmasabb időpontot és gyomirtó szert. CENTRŐL PA, BASAGRAN DP Az első készítmény sikeresen alkalmazható az orvosi székfű ellen is. Használatakor jelentősebb fajtaérzékenységet nem észleltek. Egyedül a Zora őszi búzánál nem ajánlatos használni. A Basagran DP sem az őszi, sem a tavaszi gabonáknál nem váltott ki fytotoxikus hatást. Előnye, hogy jól írtja az orvosi székfűt. A nevezett készítmény nem hagy maga után „fekete földet“, de ez a gabonafélék esetében nem is feltétel. Kellően gátolja a gyomok növekedését, s így a kedvezően fej-A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA lődő gabona később teljesen elnyomja, megfojtja a gyomokat. Ezen herbicíd használata egyetlen esetben sem idézett elő hozamcsökkenést, sőt némely fajtáknál 1—24 százalékos hozamjavulás volt tapasztalható. AZ ANITEN COMBI elnevezésű gyomirtó szerre akkor sem érzékenyek a gabonafélék, ha a permetezést történetesen az 5-ik vagy 6-ik fejlődési fázisban végezzük. A kísérletek folyamán hozamnövelő hatást — 1—20 % — értek el vele. Csupán egyetlen esetben — későn, nagy melegben használták — -idézett elő terméscsökkenést, mégpedig a Zlatka tavaszi búzánál. AGREN-3613 ÉS AGREN-3614 Őszi búzában kísérleteztek valük. Az 5-ik fejlődési szakaszban adagolva mindkét készítmény fitotoxikus hatású, főleg a Mironovszkája, Jubilejná és a Kaukáz számára, melyeknél 12—14 °/o-os növénypusztulást észleltek. A készítmények további hiányossága, hogy nem hatnak a ragadós talajra. Az említett okokból nem lehet az Agren-3613 és az Agren-3614 készítményeket használatra ajánlani gabonatermesztőinknek. AZ EPTAPUR KV jó gyomirtó hatású, s a zabon kívül egyetlen gabonafélére sincs fitotoxikus hatással. A zabban nem tanácsos használni. Igaz, a Jubilejná és az Iljicsovka esetében átmeneti levélnekrózist idézett elő, de ez nem volt kihatással a ho.zamalakulásra. Ezt a készítményt a termelők figyelmébe ajánlhatjuk. A TREFLAN + LINURON KOMBINÁCIÓ használatakor egyetlen őszi búzafajtánál sem észleltek fitotoxikus hatást. A szerkombináció jól irtja a széltippant és hasznos segítőtárs lehet mindenütt, ahol ősszel harcot kell folytatni az elburjánzó kétszikű gyomokkal. A FANERON MULTI igen hatásos gyomirtónak bizonyult a gabonafélékben, de a szaporító kísérletekben terméscsökkenést okozott. Tizenkét esetből tízben a Janus búzafajtánál 1,6— 21,6 százalékos terméscsökkenést idézett elő ez a szer, annak ellenére, hogy a növényzeten külső? leg semmi sem volt észlelhető. A DICURAN + SYS 87 M PROP SZERKOMBINÄCIÖT csak a Mironovszkája, a Jubilar és a Benno fajtáknál tanácsos használni. Ebben a kombinációban a Dicuran fitotoxikusan hatott a Zora fajtára. A DICURAN + FANERON KOMBINÁCIÓ viszont jó gyomirtó hatásról tett tanúbizonyságot. Ugyanakkor a Mironovszkája esetében a Faneron fitotoxikus hatású volt. Az idei kísérletek tapasztalatai szerint a nevezett szerkombinációt csak a Jubilar és a Benno fajták esetében javasolják a szakemberek széleskörű felhasználásra. SAN 7104 ÉS TRIBUNIL COMBI A SAN 7104 igen hatásos készítmény a ragadós galaj ellen, valamint a kétszikű gyomok egész sora ellen is. Ha 5 kg/ha adagot használunk „fekete ugart“ kapunk, amire a gabonatermesztésben nincs szükség. Mivel ez az adag fitotoxikus hatással van a gabonára is, 1974-ben kisebb adagokkal kísérleteznek majd. A Tribunil Combi jő gyomirtó, főleg ot,t segít, ahol előfordul a nyári perje, de terméscsökkenést eredményez. Ezért ha a jövőben engedélyezni akarják a használatát, akkor meg kell állapítani a hatásfokának alsó határát; főleg a Kaukáz búzára kell gondolni. A kutatók két éven keresztül azt is megfigyelték, hogy a Tribunil használata után a gabonafélék ellenállóbbak voltak a lisztharmattal szemben. (—bor)
