Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-13 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. pktóber 13. 4 -______________________________________________________________ SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Gondoljunk a mezőgazdaság jövőjére is A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasága az utolsó húsz év alatt mérföldekkel haladt előre. Ezt legjobban a következő számok igazol­ják. A mezőgazdasági bruttó termelés összértéke 47,2 milliárd koronáról 69 milliárd koronára nőtt, a mezőgazdasági árutermelés pedig 19,9 milliárd koronáról 38,5 milliárd koronára. Ez idő alatt két és fél millió tonnával nőtt a gabonatermelés, a vágómarha a két és félszeresére, a vágósertés az ötszörösére, a tojástermelés pedig a négyszeresére nőtt. A mezőgazdasági bruttó- és árutermelés ilyen mér.vű növekedését annak ellenére értük el, hogy ez időben majdnem fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági területünk és több mint egymillió személlyel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. A mezőgazdasági termelésből felszabadult dolgozók száz­ezrei pedig lehetővé tették egyúttal egyéb ágazatok, elsősorban az ipar fejlesztését. Szövetkezeti földműveseink támogatják a chilei nép igazságos harcát A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága szeptemberi ülésén felháborodással Ítélte el a chilei törvényes kormány reakciós, fegyveres megdöntését. A központi bizottság a szövetkezeti parasztok százezres csa­ládjának nevében itéli el a chilei katonai junta barbár tetteit, melyeknek következtében a haladó szellemű emberek ezrei esnek áldozatul. A chilei nép nehéz megpróbáltatáson megy keresztül. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának minden tagja meg van róla győződve, hogy a chilei hazafiak végülis győznek a reakció felett. Salvador Allende nemzeti hős és a többi haladó szellemű ve­zető meggyilkolása megmutatta az imperializmus igazi arcát. A világ népei láthatják, hogy a kizsákmányoló rendszer nem riad vissza a legvéresebb eszközöktől sem, ha kiváltságos ha­talmának megtartásáról van szó. Szolidaritást vállalunk a chilei nép legjobb fiaival és teljes mértékben támogatjuk igazságos harcát a hazai és a külföldi ellenséggel szemben, amely sárba tiporja a legelemibb demok­ratikus jogokat. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS ÉS A SZAKOSÍTÁS NEMCSAK A TERMELÉST SEGÍTI ÉLŰ Megváltozik a munka jellege jelenleg a CSSZSZK-ban a mezőgaz­dasági terület majdnem 60 százaléka, a szántóterületnek pedig csaknem 65 százaléka a szövetkezetek kezelésé­ben van. Ez is bizonyltja, hogy a me­zőgazdasági termelésben lakosságunk élelmiszerellátása szempontjából mi­lyen fontos szerepe van a szövetke­zeti parasztságnak. Annak érdekében, hogy a szövetke­zetek a jövőben is teljesíthessék a reájuk háruló feladatokat, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége egyik főfeladatának tekinti olyan feltételek megteremtését, amely vonzóvá tenné a mezőgazdasági munkát az ifjúság számára. A szövetség a fiatalok problémáját megalakulása óta nagy figyelemmel kiséri. A Szocialista Ifjúsági Szövet­séggel karöltve szervez és intéz min­den részletfeladatot, amely a szövet­kezeti ifjúság nevelését és problémáit hivatott megoldani. A szövetségben az ifjúság iránti gondoskodás elmélyült az efsz-ek VIII. országos kongresszu­sa után. Az itt elfogadott határozato­kat munkatervébe foglalta, e tervet pedig valóra is váltja. A szövetség igyekszik, hogy tag­­szervezetei, az efsz-ek még nagyobb gonddal kezeljék az ifjúság problé­máit, mindenekelőtt azért, mert a fia­talok jobban alkalmazkodnak az üzemigazgatás új módszereihez, köny­­nyebben sajátítják el az új gépek ke­zelését, vagyis a haladás fáklyavivői. A szövetség arról is gondoskodik, hogy a fiatalságunk egy része a mo­dern, haladó szellemű mezőgazdaság­hoz fűződve lássa jövőjét. Mert a fej­lődés és haladás elkövetkező lépcső­fokát ugyan a mostani kororsztály készíti elő, de megvalósítása a távlati tervek végrehajtása úgy tíz-tizenöt év múlva már a következő korosztály, a mai fiatalok, sőt a ma iskolás gyer­mekeinek feladata lesz. A szövetség a szövetkezeti ifjak iránti gondoskodást azért helyezi fel­adatai előterébe, mert országos vi­szonylatban az efsz-dolgozók átlagos életkora az összes népgazdasági ága­zatok között a legmagasabb — 46,2 A CSKP XIV. kongresszusa utón még nagyobb figyelmet fordítunk a gazda­sági fegyelem megszilárdítására. En­nek ellenére még mindig előfordul, hogy egyesek megsértik a gazdasági fegyelmet, illetve nem fordítanak kel­lő figyelmet a szocialista közös va­gyon védelmére. A közgazdaságot érintő legelterjedtebb bűntény a szo­cialista közvagyon ellopása, továbbá a gazdasági rendszer elleni vétségek, amelyek része az élősködés, komoly társadalom elleni veszélyt jelent. A gazdasági jellegű bűntények és kihágások arányszáma a CSSZSZK- ban — az összes bűntényekhez és ki­hágásokhoz viszonyítva — igen nagy. A gazdasági szervek és szervezetek számára nagy jelentőségű az 1971. évi 300. kormányhatározat, mert egyrészt meghatározott feladatok végrehajtásá­val bízta meg a minisztériumokat, a gazdaságirányítás egyéb szerveit, va­lamint a társadalmi szervezeteket, másrészt, kihangsúlyozta, hogy a gaz­dasági bűntettek elleni harc egyúttal társadalmi harc is. Ha az efsz-ekben elkövetett múlt évi gazdasági vétségeket vizsgáljuk, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ezek számszerint ugyan nem nö­vekedtek, de az elszenvedett kár ösz­­szege nagyobb. Vagyis együttesen ke­vesebb gazdasági bűntettet és kihá­gást követtek el, de ezek súlyosabbak voltak. A felmérések szerint tavaly a legtöbb elkövetett bűntett a Btk 138 év. Ezért igyekszik a szövetség is a maga módján hozzájárulni a pártvo­nallal összhangban ahhoz, hogy mi­nél több fiatal kapcsolódjék be a me­zőgazdasági termelésbe, mert ez sike­res fejlődésének alapfeltétele. Az efsz-ekben történő közgazdasági felmérések igazolják, hogy ugyan­olyan éghajlati adottságok között gaz­dálkodó, de mégis eredményeiben nagy különbségeket mutató szövetke­zetekben ott érik el az alacsonyabb eredményeket, ahol magas a dolgo­zók átlagos életkora. Az élenjáró szö­vetkezetekben rendszerint elég fiatal munkaerő áll rendelkezésre, így a dolgozók átlagos életkora is alacso­nyabb, mint a lemaradt szövetkezetek­ben. Ez is bizonyítja, hogy igyekez­nünk kell elegendő fiatal erőt tobo­rozni az efsz-ekbe. Több szövetkezet már hasznos tapasztalatokkal bír e téren és jó módszerek alkalmazásá­val sikerrel oldja meg a problémát. Az e téren jó eredményeket elérő szövetkezetek tapasztalatai alapján a munka három részre osztható: éspe­dig — az ifjúság szakmai előkészíté­sére, a toborzásra és a szövetkezetek­ben dolgozó fiatalságról való gondos­kodásra. E problémákról elbeszélgettünk Ondrej Holec elvtárssal, a Szocialista Munka Hősével, szövetségünk szlová­kiai elnökével, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: §-ba ütköző a szocialista társadalmi tulajdon szétlopkodása volt, ezt kö­vették a 137. §-a ütköző — a közle­kedési bűntettek. E negatív jelenségek oka minde­nekelőtt az, hogy a földművesszövet­kezetek tagjai, de sokszor a vezető funkcionáriusok sem ismerik jól az érvényben lévő törvényeket és előírá­sokat. De az is, hogy sokan úgy tart­ják, a jogszabályok szigorú betartása Közvagyon-védelem akadályozza őket a tervfeladatok végrehajtásában és igyekeznek a jog­szabályokat kijátszani. Továbbá az elégtelen jogtanácsadás főleg az egyes járásokban — ami érvényes mind a járási mezőgazdasági igazga­tóságokra, mind a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottsá­gaira. A jogszabályok áttekinthetőségét kívánják megkönnyíteni, valamint az eddig jogilag még nem rendezett kér­déseket igyekeznek rendezni az elő­készületben levő új törvényjavasla­tok, illetve törvények, módosítások: a földművesszövetkezetekről, a ter­mőtalaj védelméről, a mezőgazdasági területek és egyéb vagyonoknak a szocialista mezőgazdasági üzemek ál­— Nincs talán egyetlen nap sem, hogy ne merülnének fel olyan problé­mák, amelyek az ifjúságot ne érinte­nék. Én személyesen nagy figyelem­mel kísérem e problémák intézését és az elért eredményeket országos vi­szonylatban is, de elsősorban a Poni­­ky-i Efsz-ben, amelynek elnöke va­gyok. Meggyőződésem, hogy e téren is a Jövő még sikeresebb lesz majd. Ezen derűlátásomat arra alapozom, hogy pártunk Központi Bizottsága nemrég elemezte e kérdéskomplexumot és ez­zel kapcsolatban konkrét intézkedé­seket fogadott el. 1 Állításomat a mi szövetkezetünk eredményei is alátámasztják! Nálunk kb. 40 harminc éven aluli fiatal dol­gozik. Az utolsó öt év alatt egy sem ment el máshová dolgozni. Akik tő­lünk vonultak be katonának, a tény­leges idejüket leszolgálva, mindnyá­jan visszatértek. Érdekes, hogy minden fiatal, aki nálunk keres munkalehető­séget, elsősorban az iránt érdeklődik, milyenek a munkakörülmények, a kulturális és társadalmi feltételek, a sportolási lehetőségek és a szabadság időtartama. Csak ezután kíváncsiak az elérhető keresetre. Véleményem sze­rint ez is igazolja, hogy komolyan érdeklődnek a mezőgazdasági munka iránt. Annak is nagyon örülök, hogy a me­zőgazdasági főiskolák és szakközépis­kolák végzős növendékeinek többsége kiváló szakképesítéssel és azzal a szándékkal lép a gyakorlatba, hogy a mezőgazdasági termelésben találják meg személyi érvényesülésüket. De ne gondoljuk, hogy az iskolák elvég­zése után már száz százalékos szak­emberek, ezeket csak mi — a mező­­gazdasági üzemek tapasztalt vezetői tudunk belőlük faragni; nem paran­csolgatással, kommandírozással, ha­nem okos szóval, jótanáccsal. De ez nem jelenti azt, hogy úgy ve­zessük őket, mint a kisgyerekeket. Ez nem lenne helyes. Teret kell adni a fiatalság alkotóképességeinek kibon­takoztatására. Támogatnunk kell az egészséges és hasznos törekvéseit. Szövetkezetünkben minden üzem­szakaszt többségükben főiskolai vég­zettségű szakember vezeti. Egyéb el­foglaltságaim, tisztségeim miatt sok­szor megesik, hogy nem vagyok ott­hon. A szövetkezet főmérnöke, zoo­­technikusa, agronómusa és a vezető­ség többi tagja sok fontos ügyben nél­külem kénytelen dönteni. Döntésük rendszerint helyes. Ezért sokszor megdicsíretn Őket. Nekünk, az idősebb kororsztály tag­jainak tudnunk kell, hogy azon funk­ciók, amelyeket betöltünk nem „nyug­díjas állások“. Nem leszünk ott örök­ké. Ezért úgy kell vezetni az ifjúsá­got, hogy egyszer nekik kell átadni a vállalatok, üzemek, szövetkezetek ve­zetését. Szóval vezetni, irányítani kell őket, de bízni is kell bennük. Meg­győződésem, hogy ez nagyon hasznos „beruházás“. Az ifjúságról így beszél a közép­szlovákiai kerület szocialista mező­­gazdaságának egyik élharcosa. Sza­vai biztosan jó talajra találnak szö­vetkezeteink vezetőinél. Az elhang­zott gondolatok pedig követőkre lel­nek. (jp) tali használatáról, a mezőgazdasági adóról. Továbbá az efsz-ek bérelszá­molási rendszeréről szóló előírás ren­dezése, ahol eddig igen gyakori a jog­szabálysértés. Ezen jogszabályok (tör­vények, kormányrendeletek és egyéb előírások) módosítása magával hozza az efsz-ek belső előírásainak módosí­tását is. A szövetkezeti parasztság jogtudá­sát hivatott növelni a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által rende­zendő jogtanácsadás is, amelyet a szö­vetség a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériummal karöltve az 1973/74-es téli időszakban kíván meg­szervezni a felújított szövetkezeti munkaiskola keretén belül. A szövet­ség szervei és dolgozói igyekeznek olyan tevékenységet kifejteni, hogy ennek eredményeképpen növeljék a földművesszövetkezeti tagság jogisme­retét, főleg ami a szövetkezeti tör­vényt, a Polgári Törvénykönyvet, a Munkatörvénykönyvet, a Gazdasági Törvénykönyvet és a Büntetőtörvény­könyvet illeti. Ez is majd hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezeti parasztság jobban megismerje a törvényeket és a jogszabályokat, s jobban tudjon har­colni a társadalom érdekeit sértő sze­mélyek ellen. Ki kell hangsúlyozni a szövetség szerveinek szoros együttműködését a bíróság szerveivel, mert ez az együtt­működés elősegítheti a bűnözés elleni harcot. (dr) A mezőgazdasági termelés összpon­tosításának és szakosításának, illető­leg ipari szintre emelésének kérdé­seit — ahogy ezeket a CSKP KB tava­lyi áprilisi plénumülése felvázolta —, nagy figyelemmel kísérik a gyakorlat, az irányítás, a tudományos, valamint kutatóintézetek dolgozói. A mezőgaz­dasági üzemek a járási irányító szer­vekkel karöltve sikeresen oldják meg az ezzel kapcsolatos műszaki, szerve­zési és közgazdasági problémákat. A termelés műszaki és technológiai eljárásainak megváltoztatása azonban közvetlenül érinti a szövetkezetek, s általában a mezőgazdasági üzemek dolgozóit is. A nagy kapacitású, kor­szerű állattenyésztő központokban megváltozik a hagyományos munka tartalma és jellege egyaránt. Természetesen, ezek a változások ma még csak 'a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak csekély részét érin­tik. A további fejlesztés ütemének gyorsulása jórészt a beruházási lehe­tőségektől függ. Sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban az emberekben. Például kíváncsiak arra, vajon a sza­kosítás nem fosztja-e meg az embere­ket attól a munkától, amelyet már megszoktak. Egyesek éppen emiatt nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe, például a munkaidőt illetően? JELLEGZETES PÉLDA Négy szövetkezet nagy kapacitású üzemközi sertéshizlaldát létesített: ennek példáján szeretnénk bemutat­ni, hogy egy bizonyos termelési rész­leget érintő együttműködés és össz­pontosítás előnyei nemcsak az itt dol­gozókra hatnak jótékonyan, hanem a társüzemek ugyanilyen termelési rész­legeinek dolgozóira is. A sertéshústermelési társulás dol­gozóinak összlétszáma — beleértve a teljes termelési ciklust (anyakocák, választott malacok, süldők, hízók) — az együttműködés során 33-ról 36-ra gyarapodott. Felmerülhet a kérdés: miért több a munkaerők száma? Mert a sertéshús­termelő társulás üzemelése következ­tében lényegesen több vágósertést ál­lítanak elő. Magától értetődő tehát, hogy a választott malacok, a hízóba állított süldők száma is arányosan gyarapszik. Ez valamennyi társüzem­ben munkaerőlétszám gyarapodásával jár. Munkaerőkínálat szempontjából ítélve a szociális gondoskodás lénye­gesen javult. Ez a változás mindenek­előtt a több szakértelmet kívánó ko­cagondozást érinti. Míg a társulást megelőzően a négy szövetkezetben 18 volt a kocagondozók száma, addig a jelenben ezek száma már 24. A sül­dőgondozók száma is négyről tízre gyarapodott. A korszerű termelési technológia, a munkatermelékenység növekedése lehetővé tette, hogy egye­sek a süldőgondozás szakaszára át­menjenek. NAGYOBB JÖVEDELEM összehasonlítottuk a sertésgondozók évi jövedelmét, a társulás előttit a társulás után eltelt első évivel. S mi a különbség? A sertésgondozók évi jövedelme átlagban 1903 koronával növekedett, vagyis, együttvéve 148 ezer koronával kaptak több pénzt, mint a társulás előtti évben. A hústermelés ilyen átszervezése megkövetelte a dolgozók átcsoporto­sítását. Elsősorban új munkalehetőség kínálkozott az asszonyoknak; ilymódon ezek száma huszonötről harmincra gyarapodott. Viszont a férfi-munka­erők száma kettővel csökkent. Mind­ketten az idősebbek sorába tartoztak, míg az újonnan bekapcsolódott asz­­szonyok ötven éven aluliak voltak. Így tehát javult a sertésgondozók életkorátlaga. HONNAN JÖTTEK? Hová mentek az átszervezés követ­keztében a munkaerők, s honnét jöt­tek az új sertésgondozók? — ez a kérdés nagyon érdekelt bennünket. Tudnunk kellett, hogy a munkakörül­ményeik, illetőleg kereseti lehetősé­geik javultak-e, avagy rosszabbodtak? Három társüzem sertéstenyészetei­ből összesen hat dolgozó ment oí (két férfi, négy nő), mindnyájan 46 éven felüliek. A hat közül négy nyugdíjba ment, továbbá egy férfi az építőcso­porthoz került, egy asszony pedig a növénytermesztésbe. A nyolc új dolgozó közül hét nő (négy 31—45 év közötti, három pedig 46—60 év közötti korosztályba tarto­zik). Ezeknek a dolgozóknak a há­romnegyed része a növénytermesz­tésben dolgozott. Nagy részüket a rendszeres és magasabb jövedelem vonzotta a sertéstenyésztésbe. (Egy fiú az alapfokú iskola elvégzése után, egy asszony pedig a háztartásból sze­gődött ide. Ez az első munkahelyükl) A szövetkezetközi sertéshizlaldában egy fiatal házaspár is dolgozik. A férj mechanikus. Ez a szakképzettség fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a hiz­lalda komplikált műszaki berendezé­sét hibátlanul üzemeltethesse. Tehát, az etető munkája ilyen korszerű tech­nológia alkalmazása közepette műsza­ki munkává vált. Ez a két dolgozó évente ötven vagon húst termel. Ez a tény is jól példázza, hogy az összpontosítás és a szakosítás nem­csak a termelést teszi jövedelmezőb­bé. hanem elősegíti a szövetkezeti tagok jobb szociális ellátottságát, s hozzájárul az ipari és a mezőgazda­­sági dolgozók munkakörülményeinek kiegyenlítődéséhez is. František Mach mérnök, CSc. Blaas Géza mérnök, CSc. Jogtanácsadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom