Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-13 / 41. szám
1973. október 13. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A hatalmas fészerben serény munka folyik. Tizenhat asszony dolgozik a hagyma osztályozásánál, illetve csomagolásánál. Tizenhat asszony és egy férfi, Visnyei Lajos, aki a zsákokból az osztályozó gépbe szórja a hagymát, mely nagyság szerint négyfelé választja az értékes portékát. Három asszony a pelyvánál szorgoskodik, további három a gép és a kolléganők által már megtisztított hagymát szortírozza ízléses zsákokba. Egyikük a mérlegnél „teljesít szolgálatot“, gondosan ügyelve arra, hogy valamennyi zsák hagyma pontosan huszonöt kilót nyomjon. A többiek hosszú, speciális tűkkel a KOOSPOL külkereskedelmi vállalat zsákjait varrják. Az osztályozás és zsákolás gyorsan halad, hiszen összeszokott, jó kollektíva végzi ezt a szalagmunkát, mely közben — de ez természetes is, hiszen asszonyokról van szó — vígan folyik a terefere, ez élcelődés, egymás ugratása. Ez ellen azonban semmi kifogása sem lehet Bajcsi Gyula csoportvezetőnek, hiszen eddig minden úgy megy, mint a karikacsapás. — Naponta 270—280 mázsa hagymát osztályozunk, illetve zsákolunk. Az I. osztályú árut a gép külön választja háromtól öt, öttől hét és héttől kilenc centiméteres nagyságúra. Ha a masina nem romlik el, egy hét múlva készen is leszünk, ami annyit jelentene, hogy a 36 vagon hagymával tizennégy nap alatt végeztünk. Reggel héttől délután'négyig dolgozunk. Aszszonyaink napi keresete 90—100 korona körüli. A megtöltött, katonásan sorakozó zsákokra mutatok és érdeklődöm, mi lesz további sorsuk. — Termékük a öalovol (nagymegyeri) Zeleninához kerül és onnan a Koospolon keresztül nyugatnémet exportra megy. * A Brestoveci (Szilasi) Efsz tehát, ahol e riportot készítettük, nemcsak a gabonatermesztés terén ér el kimagasló sikereket, de a hagymahozam is irigylésre méáltó. Ahogy a közös agronómusától, Rákócza Józseftől megtudtuk, hektáronként 371 mázsa hagymájuk termett, így a 304 mázsa — ugyancsak nem alacsony tervüket — alaposan túlszárnyalták. — Régóta foglalkoznak hagymával? — éreklődünk. — Nem állíthatom, hogy a hagymatermesztésnek régi hagyományai vannak községünkben — hangzik a válasz. — Néhány évvel ezelőtt volt kertészetünk is, de azt fel kellett számolni, mivel a fiatalok inkább a közeli üzemekbe mentek dolgozni, ahol nyolcórás munka után letehették a „lantot“. A kertészetünk megszűnt, ám a hagymatermesztésben láttunk fantáziát, és ezt sikerült megmentenünk. Már hatodik éve foglalkozunk hagymával, s noha nagyon munkaigényes, tizenöt hektáron termesztjük. Az eddigiek folyamán minden évben háromszáz mázsán felüli hozamokat értünk el. A. múlt esztendőben 340 mázsa termett hektáronként. — Miben rejlik e nagyszerű eredmények titka? — Semmiféle titokról nem beszélhetünk. Egyszerűen arról van szó, hogy szakszerűen és becsületesen dolgozunk. A hagyma, amint említettem, nagyon munkaigényes. Rendszeres permetezésre szorul. Főleg eső után szükséges permetezni peronoszpóra ellen, mert ha az meglepi a hagymát, gyorsan végez vele. Mi az idén háromszor permeteztünk Dithone N—54-gyel, de legalább ötször kellett volna. Sajnos, többször nem kaptunk repülőgépet. ________________ — A kellő mennyiségű tápanyag, a jő föld, továbbá a legmegfelelőbb elövetemény, ez mind összefügg az eredményekkel. Terméseredményeink hamar meggyőztek arról, hogy a cukorrépánál sokkal jobb előveteménynek a kukorica. Az apróra összetört kukoricatuskót alaposan bedolgozzuk a talajba, melyben aztán a magról vetett hagyma sokkal ellenállóbb. — A hagyma nagyon vizigényes — magyarázta tovább Rákócza elvtárs — s ha nem kapja meg a szükséges csapadékot, az eredmény is gyér. A szomszédban például, ahol nem öntöztek, mindössze száz mázsa körüli hozamot értek el. Persze az öntözésnek is megvannak a maga fortélyai. Az egyik szabály: inkább többször, de kevesebbet kell öntözni, mert ha megáll a hagymán a víz, már régen rossz. — A betakarítást gépekkel végzik? — Nem. Tizenöt hektárnyi területről kézzel történik a betakarítás. A gépi munka nálunk egyelőre lehetetlen, mert az öntözésnél úgy elgyomosodik a hagyma, hogy az akadályozza a gépeket. Ha kapnánk hatásos gyomirtószereket, ez a probléma is megoldódna, mely nemcsak munkaerőmegtakarítást jelentene, de a termelés is jóval olqsóbb lenne. A Rákócza József agronómus ellenőrzi a munkák menetét. < A serény munka nyomán gyorsan megtelnek a zsákok. — A jövőben nem tervezik bővíteni a hagyma vetésterületét? — Szívesen bővítenénk, de ez nem áll módunkban a már említett objektív nehézségek miatt. Kevés az emberünk és ráadásul a hagyma idénye az őszi munkák dandárjában van. Nagy munkalekötést jelent, hogy kézzel kell kapálni, ugyanis nincs olyan megfelelő vegyszer, mely irtaná a gyomot. Vetés után ugyan használjuk a Prevenolt, de az nem igen használ. — Milyen az együttműködés a őalovoi Zeleninával? — volt utolsó kérdésünk. — Azt hiszem, mindkét fél elégedett. Egyedül a felvásárlási árat tartjuk alacsonynak. Az Л. osztályú hagymáért kilogrammonként 1,90-et + 20 fillért kapunk, ami bizony kevés. Nem lehet ugyanis minden évben 370 mázsás hozamokat elérni, s ha ez nem sikerül, akkor bizony a munkaköltség is alig térül meg. ORDÓDY VILMOS Teljesítik a cukorgyártás tervét A trebišovi (tőketerebesi) cukorgyár 241 ezer tonna cukorrépát dolgoz fel az idei kampányban. Ez bizony nem kis feladat és Štefan Fragnel igazgatótól arról érdeklődtünk, vajon meg vannak-e a feltételek a munka sikeres elvégzéséhez. Beszélgetés közben megtudtuk, hogy a cukorgyár mintegy 658 hektárról vásárolja fel a cukorrépát. A szakemberek becslése szerint megközelítőleg 350—370 mázsás hektárhozamra számítanak. Ha sikerül ilyen hozamot elérni, akkor a felvásárlási tervet 105 százalékra teljesíthetik. A cukorgyár nem bírja feldolgozni az említett területen termett cukorrépát, és ezért 57 ezer tonnát a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) cukorgyárba szállítanak. Az igazgató derűlátóan néz az új kampány elé, mert a répa cukortartalma a tavalyihoz képest 3 százalékkal magasabb. Amikor a feldolgozó kapacitás növelése és a szállítóeszközök számának növekedése felől érdeklődtem, az igazgató elvtárs elmondotta, hogy lényeges változás nincs. A Csehszlovák Autőforgalmi Vállalat, valamint a Csehszlovák Állami Vasutak dolgozói minden évben arra törekszenek, hogy a répa idejében a cukorgyárba kerüljön. A két szállítóvállalat nemcsak arra kötelezi magát, hogy elegendő mennyiségben, de arra is, hogy kellő időben biztosítson szállítóeszközöket A cukorgyárnak évek óta nem voltak komolyabb problémái a ČSAD dolgozóival. Idén a cukorrépa betakarítását 26 gépsor könnyíti meg. A rakodások megkönnyítésére az előző évekhez viszonyítva jóval több lesz a gép. Mivel a rakodást csakis akkor lehet gépesíteni, ha a talaj nem süppedékes. a nagyobb rakodó-tereket lebetonozták. Olyan tervek születtek, amelyek szerint a jövőben minden lerakatot betonlapokkal látnak el. A rugalmasabb szállítás érdekében az átvevő központokat összevonták. Végezetül a terméskilátásokról beszélgettünk. A cukorgyár igazgatója elújságolta, hogy a járásban évröl-évre bővül a cukorrépa vetésterülete. A mezőgazdasági üzemek egyre magasabb hektárhozamokat érnek el. Jónéhány üzemben már 600—700 mázsa cukorrépát gyűjtenek be hektáronként. Ezek közé az üzemek közé tartozik a Z. Hradište-i, a vojéicei, az N. Ruskov-i, a plechoticei, a zatíni (zétényi) efsz, valamint a michalani és a Z. Nová Ves-i Állami Gazdaság. A termés tehát minden évben több, ezért korszerűsítésekkel növelték a gyár kapacitását. A termelési folyamatokat úgyszólván mindenütt automatizálták. Olyan tárolási módszereket alkalmaznak, amelyekkel a cukorrépa hosszabb ideig megőrzi frissességét. Ez nagyon lényeges, mert ilymódon, habár több répát is tárolnak a szükségesnél, mégsem keletkeznek károk. A mezőgazdasági üzemek viszont a nekik megfelelő időben szállíthatják a répát, és idejében elvégezhetik a talajelőkészítési, vetési és más munkákat. Fragnel elvtárs az új raktározási módszereket értékelve kijelentette, hogy az ilymódon tárolt répa nem veszít cukortartalmából. A gépek jól kiveszik belőle a cukrot. A korszerűsítési eljárásokkal, előreláthatólag száz nap alatt befejezik a kampányt és mintegy 21 ezer 453 tonna cukrot állítanak elő. Illés Bertalaa Az ember szolgálatában ősz van, a fáradságos munkával kitermelt javak begyűjtésének ideje. Vajon mi más lehet ilyentájban a beszélgetés fő témája a mezőgazdasági dolgozók körében, ha nem a termésbecslés, a munkaszervezés, a gépesítés stb. Egyesek a jól bevált gépeket dicsérik, mások az alkatrészhiány, vagy a megrendelt, de meg nem kapott gép miatt bosszankodnak, megint mások lehet most döntenek — igyenis megveszik jövőre ezt vagy azt a betakarító gépet, amit talán éppen a nemzetközi gépipari vásáron szemeltek ki. Szóljunk tehát az alábbiakban néhány szót azokról az újdonságnak számító korszerű betakarító gépekről, amelyek iránt a legnagyobb volt az érdeklődés a brnoi XV. Nemzetközi Gépipari Vásáron. Kezdjük talán a hazai mezőgépipar, pontosabban pelhrimovi Agio géppel találkoztunk az idén Brnóban a lengyel mezögépipar termékei között is. A második felvételünkön látható KS—Is jelzéssel ellátott önjáró aratva silózó szecskavágó gép átlagteljesítménye 60 t/óra. A szecska hossza 5—80 mm között szabályozható. A 105 lóerős négyütemű Diesel-motorral felszerelt gép 4200 kg-os. A betakarítógéphez speciális takarmánykocsi tartozik. A WP—3,5 jelzésű kocsi űrtartalma 15 m3. A kirakodás önürítővel történik s 3— 10 percig tart. Harmadik képünk a Szovjetunió, az NDK és Bulgária szakembereinek együttműködésével kifejlesztett magajáró cukorrépakiszedőkocsirakó gépről készült. A KSz—В jelzésű gép nehéz talajadottságok esetén is megfelelő munkát végez. A betakarított termény földszennyezettsége csekély, rostroj új, korszerű termékével, az SKPU—220 jelzésű univerzális takarmánybetakarltóval. A nevezett gyártó vállalat korábbi korszerű, külföldi viszonylatban is méltó elismerést kiváltott takarmánybetakarító gépeitől mindössze nagyobb teljesítményével és jobb, univerzális kihasználhatóságával különbözik. Speciálisan a Z 8011 erőgép számára lett kifejlesztve, melynek teljesítőképességét tökéletesen kihasználja. Az alapgéphez könnyen cserélhető, alacsony here, 2 m magas takarmánynövény, valamint fonnyadt és száraz here vagy szalma begyűjtését elősegítő vágó-felszedő szerkezetek tartoznak. Mire képes a gép? Mint az elnevezéséből is kitűnik, 220 cm-es fogásszélességgel dolgozik. Óránkénti átlagteljesítménye a növényzet milyenségétől függően 0,93—1,22 hektár, a takarmánykukorica esetében 0,49 hektár. Ezen gépből tízet kapnak termelőink ebben az évben, de ezek már aligha kapcsolódnak be a betakarításba. Hazánkban már közismertek és igen elterjedtek az NDK-gyártmányú takarmány-kombájnok. Hasona betakarítási veszteség minden eddiginél kisebb. A 9 km/óra maximális munkasebességgel üzemeltethető gép egy műszak alatt 8— 10 hektár termését képes begyűjteni. A kiszedő elemeket tartó keret elöl, a gép váza alatt van felfüggesztve, s ez a keret mind hossz-, mind keresztirányban képes a talaj domborzatának követésére. A kiszedök emelése és süllyesztése, a kocsírakó elevátor irányítása és a rakodási magasság szabályozása hidraulikusan történik. A legfontosabb szerkezetek munkáját a gépkezelő jelzőrendszer segítségével ellenőrizheti, s így megelőzhetők az eltömődésből vagy műszaki zavarokból eredő károsodások. A gép további előnye, hogy éjjeli munkára is alkalmas, mivel nagy teljesítményű, megfelelően irányítható fényszórókkal rendelkezik. A szóban forgó gépet az idén hazánkban is kipróbálják, mégpedig a hazai 6 ÖCS répafejezővel gépsorban üzemeltetve. Ha beválik, rövidesen megjelenik a hazai mezőgép-piacon is. Kép és szöveg: KÁDEK GÁBOR Haqymatermesztők között
