Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-06 / 40. szám
(Folytatás az 1. oldalról.] kiskutya papit kap tőle. Mit csinál a kutyus? „Ham-ham“ telel a gyermek feltett kérdésünkre. A gyermek tehát a jó érzésekkel egybekötve játékközben játszva tanulja meg a szavakat és köti össze mondatokká. A kutya mint értékes játék szerepel a gyermek életében, amely játék célja, mint tudjuk a türelemre, engedékenységre szoktatás, a bátorságra, találékonyságra, önállóságra való nevelés. Az értelem és kedély fejlesztésével a test a lélek egészséges fejlődésének megalapozója. A játéknak nagy jelentősége van testi, értelmi és erkölcsi szempontból. Testi szempontból a kutya mint játéktárs a gyermek testi fejlődését, közelebbről a motorikus rendszer fejlődését segíti elő, felfrissíti mozgáskomplexumát, ügyességre és magabiztosságra neveli őt. Mindezzel együtt fokozódik a gyermek ébersége és a figyelemre való felkészültsége. Az értelmi fejlődés szempontjából a gyermek ismereteit gyarapítja. Képzeletének nevelő eszköíe. Erkölcsi szempontból a kutyával való foglalkozás azért fontos; mert a gyermek játszás közben alakul át, szinte észrevétlenül lesz a félénk gyermekből bátor, a vakmerőből óvatos, a hevesből higgadtabb, a csendesből élénkebb, a lassúbból ♦2* *j* »J» «2» .3. *з* «2» *3« «3» *3* *1* *3« Gyermek mozgékonyabb, az egykéből társas pajtás. Az egoista vonások teljesen elmosódnak a gyermek természetében. Mindezen požití-' vumok benne foglaltatnak a gyermek és a kutya egymáshoz való viszonyában, amelyek igen fontos szerepet játszanak á gyermek testi-lelki fejlődésében. Mindezen felsorolt jótulajdonságok alapján támogatnunk kell a gyermek kutyához való vonzalmát. Természetesen minden barátságnak van egy bizonyos határa. Megengedjük, hogy a gyermek játsszon a kutyával, örüljön neki^de nem engedjük, hogy a kutya nyalja-falja kis játszópajtását, ágyába feküdjön és eledelét megossza velú tányérjából. Amíg a gyermek nem tud önállóan járni — csúszik-mászik — a földön, fokozott figyelemmel kísérjük a barátságot. Miért van szükség óvatosságra? Azért, mert a kutya harap. Veszélyes lehet főleg a feléje közeledő idegenekre. De nem minden kutya harap és nem minden körülmények között. Az őrző védő kutya öröklött tulajdonsága a támadási és harapási ösztön, mert szüksége van rá, hogy megfélemlítse, fel♦3* *3« *** *1* *3* «3* «3* ♦> «2* *2« *2< és kutya tartóztassa ellenfelét. Ezeknél a kutyáknál ezeket a tulajdonságokat igyekszünk csiszolni, támogatni a kiképzés során. A házőrző kutya szintén megtámadja a háztájra belépő ismeretlent. Ez természetes dolog, mert ösztöne azt diktálja, hogy az idegent meg kell ugatni. De ezeket az ösztönöket irányítani kell, Ebből ered, hogy minden kutyát nevelni lehet arra, hogy mit szabad és mit nem. Nemcsak az őrző-védő kutyák támadnak. Minden kutyában megvan az ősi ösztön és megtörténhet, hogy még saját gazdáját is megtámadja, ha megveri őt, vagy durván bánik vele. Tehát amikor a kutyához közeledünk, legyünk jnindig -óvatosak. Kell, hogy cselekedeteinkkel irányítsuk kutyánk életmegnyilvánulásait. Mindig inkább kenyeret, mint követ dobjunk feléje. A veszett kutya harapása mindig a fennálló kóros állapotból ered, amely megváltoztatja a beteg kutya idegrendszerét. Ezt a betegséget megelőzhetjük, ha kutyánkat rendszeresen beoltatjuk veszettség ellen. A kutya parazitás megbetegedéséről és az emberre való át♦2« *j> *2« .3. «2* «2* »2* *t* ♦> «з* «j* vitel lehetőségéről már számtalan cikk látott napvilágot, amelyekben tudós professzorok nyilatkoztak és minimálisnak tételezik fel ezen veszély lehetőségét. Tisztán, jó higiéniai körülmények között tartsuk kis barátainkat. Rendszeresen adagoljunk féregelhajtő szereket, ahogy azt az állatorvosi tanács előírja. Mindig tudnunk kell, hogy mennyit engedhetünk meg magunknak kutyánkkal szemben. Mindezeket szem előtt tartva csökken a fennálló veszély lehetősége és több a pozitív érték, amely a gyermek—kutya barátságból ered. Nem szabad félteni gyermekeinket kis négylábú barátainktól, de óvatosnak lenni mindig megéril A kutya mégis csak állat és mi emberek vagyunk. Ezért nekünk kell irányítani kutyánk életmegnyilvánulásait, s már kiskorától lehetőséget kell 'neki adnunk, hogy megismerkedjen az emberekkel és szokásaikkal, ami nevelő hatással van reá. Ezzel elérjük, hogy a kutya bizalmas lesz velünk szemben, nem idegenkedik tőlünk, s bizonyos intelligenciára tesz szert. Ne fékezzük tehát gyermekeink kutyához való vonzalmát, de ha lehet, akkor felügyeletünk alatt játsszon és örüljön játszótársának, a kutyának. MUDr. Mészáros Sándor, Pohronský Ruskov (Oroszka] ♦2« *2* ♦> »3* «2* *2* *2* ♦»* *3* Ш0ШШ tE&ricLcyh + A baromfitenyésztő a napi tojáshozamot október elsejével kezdődően feljegyzi, mivel ekkor kezdődik az új tenyésztői év. Tekintettel arra, hogy egyes idősebb tyúkok vedlése még tart, szükséges, hogy a tenyésztő ásványi anyagokat juttasson a takarmányba, mert ezzel meggyorsítja a toliképzést és a tojáshozamot kellő színvonlon tartja. # A lúdtenyésztő már lassanként kiválasztja az új törzsállomány egyedeit. Főleg új gúnárt kell szereznie, még mielőtt a párzás időszaka bekövetkezik, mivel előfordulhat, hogy a ludak a gúnárt nem fogadják be maguk közé. Amennyiben októberben még tart a meleg őszi időjárás, harmadszor is megkopaszthatjuk a ludakat. О A kacsatenyésztő ugyancsak kialakítja a következő évi törzsállományt. A kacsatenyészetben és a lúdtenyészetben egyaránt elég időt kell szentelni a tisztaság és az összes higiéniai alapelvek érvényesítésére. Ez alkalommal is hangoztatni kell, hogy amint helytelen a kacsákat egy kifutóban tartani a tyúkokkal, ugyanúgy helytelen ludakat tartani közös kifutóban a kacsákkal. ■ A házinyúltenyésztő állatait felkészíti a közeledő téli idősszakra. A nyúlketrec és az egész felszerelés tisztítása és dezinfekciója a nyúltartó természetes feladata. Ilyenkor már készenlétben kell álljon a tél folyamán szükséges különféle takarmány, hogy ilyen jellegű gondok nélküli nézhessen elébe a télnek. Fontos szerepet tölt be a takarmány tárolásának módja, mert ha ez nem megfelelő, megromlik a nagy igyekezettel összegyűjtött takarmánykészlet, ami veszélyeztetné a tenyészet fenntartását. Októberben kezdődik a kiállítási időszak, ezért a fiatal állományt jól elő kell készíteni, hogy külemi jelei és tenyészértéke megfelelően érvényesüljenek. Kellő mennyiségű szemestakarmány jó hatást gyakorol a szőr színezetére és fényességére, ami igen fontos a házinyúl kiállításon történő értékelésekor. Elkerülhetelenül szükséges a ketrec tisztántartása, mivel az elszíneződött lábak és hastáj a bírálat folyamán jelentős pontveszteséget okozhat, ami egyben rosszabb értékelést jelent. Ebben az időszakban végezteti el a tenyésztő nyulai állategészségügyi vizsgálatát, főleg avégett, nehogy az állományban kokcidiózis forduljon elő. ф A galambtenyésztő nemek szerint válassza szét állatait, amennyiben ezt még nem tette volna meg. A galambok ugyancsak a kiállítási idény előtt állnak, amelyre ezen szárnyasokat kellőképpen fel kell készíteni. Egyebeken kívül az állatok higiéniájával is törődni kell. A galambokon gyakran megjelennek különféle élősdiek, ami egy kiállításra kerülő állat esetében nem fordulhat elő. Ezt ugyanis a bírálóbizottság a pontértékben szigorúan kifejezésre juttatja, még akkor is, ha különben az állat különösen értékes. Ezért a tisztaság betartása az első helyen szerepeljen. ф A kecsketenyésztő a teljesítményellenőrzésbe sorolt állatainak ebben a hónapban is különös gondot szentel. Az Uzekedés időszaka ekkor éri el tetőfokát. Amennyiben ezt az időjárás megengedi, legeltetjük az állatokat, feltéve, hogy rendelkezésre áll még valamiféle zöldtakarmány. Tekintettel az éjjeli lehűlésre, ilyenkor a kecskék már nem hagyhatók a kifutóban, ezért gazdájuk istállóba tereli állatait és az ablakokat nyitva hagyja. A tejelékenység fokozatosan csökken. ф Az egzotikus madarak tenyésztője serénykedik, mivel szárnyasai a tenyészév befejezéséhez értek. Ät kell helyezni őket a volierből a kisebb benti ketrecekbe, ahol majd áttelelnek. A tenyésztő részére ez több munkát jelent, mivel a ketrecek kis térsége hamarább szennyeződik. A ketrecekbe semmilyen kis bódécskákat nem szabad elhelyezni, mert a madarak tojni kezdenének a kikelés reménye nélkül. jjc A kanárimadarak tenyésztője a fiatal hímeket már kisméretű ketrecekbe helyezte, amelyekben fokozatosan elsajátítják az énekművészetet. Minden hím külön kalitka lakójává vált és kezdetben kölcsönösen látják egymást. Később a kalitkák közé karton választófalak kerülnek, hogy a madarak kölcsönösen ne zavarják egymást és kizárólag az éneklésre összpontosítsák figyelmüket. Takarmányukból ezen időszakban nem hiányozhat a repce, a kendermag, a kanáriköles, a hántolt zab és egy kis mák. Állandó figyelemmel kell kisérni a fiatal hímek éneklését, s a hibázókat szükséges idejében eltávolítani. —ar— anyag szükségletéről nátriumot tartalmaz, amelynek folyamatos pótlását a természetes — elsősorban növényi eredetű — takarmányok nem pótolják. Abban az esetben mérsékelni kell az eleség 0,5 százalékos konyhasó tartalmát, amennyiben sóval konzervált hús- vagy hallisztet is tartalmaz a takarmánykeverék. Már kisebb só túladagolása is fölöslegesen többlet víz felvételére készteti az állatokat és a tartós sőfogyasztás halálos mérgezés okozója lehet. Kivételt képez az az eset, amikor a csirkék vagy a tojók tollzatuk csipkedésével feltűnően nyugtalanítják egymást. Ennek leküzdésére jó hatással alkalmazható a 2 százalékos sóadagolás, amit egy-két napos kúrával be is kell fejezni. A folyamatos ivóvízellátás ebben az esetben fokozottabb gondoskodást követel, mert az ivóvíz nélkülözése halálos kimenetelű mérgezés okozója lehet. Sőmérgezés esetében bágyadtság, aluszékonyság, hasmenés észlelhető, majd idegrendszeri bántalmak közepette pusztulnak el az állatok. A takarmány sókiegészítéséhez minden esetben finomra őrölt konyhasót használjunk. 5. Klór Az emésztéshez szükséges sósavat a mirigyes gyomor mirigyei, elsősorban kloridokból termelik. A sav-bázis egyensúly megtartásában is fontos szerepet tölt be. Ha zavartalan az állatok kálium és konyhasó ellátása, úgy nem kell külön gondot fordítani a klórszükséglet fedezésére. 6. Kén Tisztában kell lenni azzal, hogy a baromfi szervezete kizárólag szerves kéntartalmú aminosavakat tud hasznosítani. A szervetlen kén (kénvirág, ventillált kénpor] adagolásával csak gátoljuk a kálium és a D- vitamin aktivitását. Növendékbaromfival etetett egy-két százalék szervetlen kén, súlyos csontfejlődési zavarok okozója lehet. A kiegyenlített tollfejlődés elősegítése érdekében szerves kéntartalmú aminosavakkal (melionin, cisztin] kell huzamosabb időn keresztül a vedlő állatok takarmánykeverékét dúsítani. 7. Magnézium A magnézium a kalciummal együtt biztosítja a csontozat szilárdságát, továbbá közreműködik az idégrendszer és az izomtevékenység irányításába. A baromfi szervezetében 0,04 százalék mennyiségben található, aminek 2/3-ad része á csontokba épül be. Folyamatos pótlását a növényi és állati eredetű takarmányok segítik elő. 7. Molibdén Oravka tyúk, Országh Jaroslav tenyészetéből (Továrníky 103, okr. Topolčany). Ez a fajta csak az utóbbi időben kezd szerepelni a kiállításokon. Elismerésére az előbbi tájfajta jellegzetes jegyeinek állandósulása után került sor. (Kucsera Szilárd felvétele.) megelőzhető, hogy hiánybetegség jelentkezzen. Ha a fiatal csirkék és pulykák mangánellátása hiányos, csontképződési zavart perózist okoz, amikor a lábcsontok hosszirányú növekedésében elváltozások keletkeznek, az Achilles-in lecsúszik a csánkizületről, s az állatok járásképtelenné válnak. Mangán hiánya zavarja a tojás mészhéjképződését. Csökken a héj szilárdsága s a tenyésztojásokban fejlődő embriók feje, csőre deformálódik, pihetollazatuk hiányosan képződik. Mivel a szabadtartásban élő baromfi állományban ritkán észlelhető mangánhiány, feltételezhető, hogy a közvetlen napfény a mangán hatásintenzitását fokozza. A gabonafélék és az olajosnövények magja több-kevesebb mangánt tartalmaz, míg a kukorica mangánszegény takarmány. Amenynyiben perózisgyanús lesántulást észlelnénk, az állatok ivóvizébe, vagy takarmányába mangánszulfátot, illetve hypermangánt adagoljunk. 2. Vas Vasból a baromfi szervezete csak néhány század százalékot tartalmaz, ami főleg a vörösvérsejtek haemoglobinjának alkotórészeként közreműködik a gázcserében. Mivel a szervezet 3. Réz A vérképzéshez a vason kívül takarmány kilogrammonként 2 mg rézre is szüksége van a baromfinak. Hiánya hozzájárulója lehet a perózis keletkezésének. Általában ezt a minimális rézszükségletet fedezni képesek a táptakarmányok. Amennyiben rézhiánnyal találkozunk, úgy a takarmány kiegészítéséhez rézhidroxidot használjunk. 4. Kobalt A bélcsatorna kedvezőbb baktériumokflórájának kialakítása érdekében takarmány-kilónként 0,5 mg kobaltsót javasolnak. Ez serkentőleg hat a vérképzésre, tojástermelésre és a növekedés-5. Jód A pajzsmirigy zavartalan működését támogatja a szervezetbe jutott jód. Hiánya miatt súlyos anyagcsere zavarok léphetnek fel. A pajzsmirigy golyvás megnagyobbodásán kívül növekedési és toliképződési zavarok,' tojástermelési rendellenességek keletkezhetnek. A baromfi szervezetének jód kiegészítése megfelelő, ha takarmány kilónként 0,10—1,00 mg jódot adagolunk. Ott különösen indokolt a jód Tenyésztojások jó kelési eredményét és a kikelt csibék zavartalan fejlődését támogatja a takarmány-kilónkénti 2—3 mg molibdén tartalom. Ha a takarmány a wolframmal szennyeződött, akkor tapasztalható, hogy a molibdén pótlása zavart szenved, azaz felszívódása akadályozva van. 8. Szelén A közelmúltban végérvényesen bebizonyosodott, hogy az E- vitamin hiánya miatt keletkezett általános vizenyő betegség gyógyítására a szelén kiválóan alkalmas. Takarmány-kilónként adagolt 0,1—0,3 mg nátriumszelenittel kiküszöbölhető az általános vizenyő fellépése. Tudni kell egyúttal azt is, hogy takarmány-kilónként 5—10 mgot tartalmazó szelénnek már súlyos mérgező hatása van. A fentiekből megtudhattuk, hogy a baromfi takarmányozásában nem csak a fehérjéknek, zsíroknak és szénhidrátoknak van fontos szerepük, hanem az egyéb, anyagcserét szabályozó anyagoknak, vitaminoknak, ásványianyagoknak is specifikusan irányító feladatot kell ellátniuk. Ha a feletetésre kerülő takarmánykeverékek tartalmazzák e nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, előnyösen befolyásolják a baromfi növekedését, fejlődését, betegségekkel szembeni ellenállóképességét, fokozzák a tojástermelést, illetőleg elősegítik azok keltethetőségét. Végezetül — de nem utolsósorban — a teljes szakértelemmel takarmányozással gazdaságosabban, olcsóbban tudunk baromfihúst és tojást termelni. KERÉNYI ERVIN, Bratislava agrármérnök, pótlására gondot fordítani, ahol a talaj és az ivóvíz jódtartalma minimális. 6. Cink Hiánya miatt rossz a takarmányértékesülés, továbbá tolifejlődési, növekedési és csontképződési zavarok észlelhetők. Feltételezhető, hogy a tojáshéj szilárdságát is befolyásolja á szervezet cink-készlete. Mivel sokoldalú e nyomelem funkciója, a baromfi szervezetébe történő pótlására fordítsunk gondot. Amennyiben takarmánykilónként folyamatosan áll rendelkezésre 50—80 mg mennyiségű elemi cink, úgy nem kell félni attól, hogy a tenyésztyukok és pulykák tojása rosszul kel, sok a befülledés, illetőleg ami már kikelt életképtelen állat lenne. II. NYOMELEMEK, ILLETVE MIKROELEMEK 1. Mangán Annak ellenére, hogy a szervezetben nagyon kis mennyiségben mutatható ki, hiánya a növendék- és tenyészbaromfi életfunkciójában sok zavart feltételez. Ha takarmány kg-ként 40— 60 mg mangánt tartalmaz, már vas hiányában nem képes haemoglobint szintetizálni, tartalékolására a máj és a lép hivatott. A gyakorlatban ritkán jelentkezik elégtelen vasellátás miatt hiánybetegség. Ha a takarmánykeverék kilónkénti vastartalma 20 mg alatti, vasszulfát helyett inkább a kémialilag közömbösebb — a szervezetbe jobban felszívódni képes — vaskarbonáttal pótoljuk.
