Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-06 / 40. szám
11 шм A világpiac keresett termékei között igen előkelő helyet foglal el a perzsabunda, mely nagyobb részét Kazahsztán szállítja. Tudósai egy egészen szokatlan — világos lila színárnyalatú — perziánt állítottak elő — guligaz név alatt. Ez a termék máris közkedvelt árucikké vált a szőrmepiacon. GULIGAZTenyésztők, biokémikusok és technológusok az illetékes kazahsztáni tudományos-kísérleti állomáson új fekete perzsajuhot tenyésztettek ki. Ez a szőrmepiac az új fajta, a zadarjini, a Lipcsei Nemzetközi Vásár nagy aranyérmét érdemelte ki. Ezen a kísérleti állomáson nemcsak juhok, újdonsága de tevék tenyésztésével is foglalkoznak. Hosszadalmas tenyésztői munka eredményezte, hogy a tevék húsát és gyógyhatású tejtermékeit manapság nagy mértékben fogyasztják, értékes gyapját pedig textilipari nyersanyagként használják fel. Jelenleg már több telepen foglalkoznak tevetenyésztéssel, (Kimiran) a kazakok nemzeti itala szintén tevetejből készül. Gyógyhatása nagyobb mint a közkedvelt kumisz. A teve igénytelen, s mivel húsa és teje tápláló, nagy szerepet játszik a Kaspi-tenger keleti partvidékén Mangyslakban, Sevcsenko Zsetybaj és Üzem városokban. Az intézet munkája közvetve befolyásolja a kőolajtermelést, mivel a lakosság nagy része a földgáz és kőolaj lelőhelyeken dolgozik és ezek élelmiszer-ellátásáról az femlített telepeken goníioskodnak. Bajkai Lajos mérnök, Buč (Búcs) HÁROMEZER PULYKATOJÄS A nitrai (nyitrai) BRANKO iizemközi vállalat Cabajon pulykatenyésztést végez. A tíz és félmillió korona értékű teljesen automatizált farmon az üzemelést 1972-ben kezdték meg, ahol idényben napi háromezer tojást gyűjtenek össze és adnak át a Trnovec nad Váhom-i (Tornóci) ugyancsak Uzemközi keltetőjükbe. A letojatást követően, vagyis ötvenhat hetes korban a pulykákat a BRANKO baromfifeldolgozó üzemében készítik elő a hazai, valamint a külföldi piacra. Képünkön ührln František mérnök az egy éve működő korszerű farm vezetője. két. Belgiumban reggel hat órakor engedték útnak a galambokat, s még aznap délután 15,45 perckor hazai is érkeztek. Tapasztalatai szerint az „ölvös“ galambot, ha a postagalambbal keresztezik, nagyon gyorsröptűek az utódok. Legkedvesebb galambjai közé a budapesti magasröptűek tartoznak, mivel reggel, amikor kiengedi őket, négy öt órán át repülnek,egyfolytában. Erről a tünési magasság másfél óra, ami azt jelenti, hogy szabad szemmel nem láthatók. -Példás kisállattenyésztő JA Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) vasútállomáson találkoztam először a povodai (pódafai) Virág Dániellel, aki angol agár ebével egy körzeti agárversenyre igyekezett. Szó szót követett, amiből kitűnt, hogy szenvedélyes kisállattenyésztővel állok szemben. Ezért még ott elhatároztam, hogy alkalomadtán felkeresem otthonában és bemutatom olvasóinknak. A közelmúltban, amikor beléptem Virágék udvarába, népes állatsereg fogadott. A katonás rendben sorakozó ketrecek nyomban elárulták, hogy a gazda szívügyének tekinti állatállománya gondozását. A fehérre meszelt ketrecekben a postagalambokon kívül megtalálható az amerikai king, a budapesti magasröptű, a komáromi bukókeringő és az „ölvösgalamb“ is. Azonkívül szelíd gerlice, arany- és ezüstfácán, valamint a zebrapinty, a törpe hullámos papagáj, a kanárimadár és a „korelok“ elbűvölik a szemlélőt. Természetesen a törpetyúk, a kínai kacsa és a nagy csincsilla nyúlfajta sem hiányzik a baromfiudvarból. Nekem azonban a legszebb látványt mégis a szabadon sétáló kék pávák jelentették. A beszélgetés során megtudtam, hogy Virág Dániel mindössze harminc éves. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének immár tizennégy éve tagja. Galambjaival több kiállításon vett részt. Például 1970- ben a Sopronban megrendezett Dunántúli galambkiállításon morva fekete pikkelyes strasser galambja kiváló minősítést ért el. Postagalambjai külföldi röptetéserr jól megállták a helyü-Virág elvtárs foglalkozása telefonszerelő. Eddig az állomány kialakítására tízezer koronát fordított. Ez viszont nem azt jelenti, hogy számításból fektetett ilyen nagy összegét az állományba. Kimondottan hobbyból, az állatok iránti szeretetből. Persze, mint ahogy elmondotta, a kisállattenyésztésben az öröm mellett megtalálható az üröm is. Például nagyon örült, amikor tavasszal kikelt két kis páva. Alig voltak azonban három hetesek — már repülni tanultak —, amikor az egyiket a pávakakas „végzetesen“ fejen koppintottá, a másikről pedig az angol agáreb „gondoskodott“. (A pávakakas nem tűr meg maga körül semilyen kis állatot.) A baromfiudvarból azután az előszobába mentünk, ahol szemet gyönyörködtető látvány tárult elénk. Előkelő helyen egy hatalmas kitömött kék pávakakas ékeskedett, melynek leghosszabb farktolla elérte a két métert. Azért kellett idő előtt preparáltatni, mert a fején megsérült. Valószínű, hogy az „irigykedők“ nem tudtak beletörődni a szép példány létezésébe. (Egyébként a pávakakasnak minden évben 15—20 centimétert nő a farktolla.) A fiatal kisállattenyésztő jövőbeni terve, hogy 15 méter hosszú ketrecet (voliert) építsen, melyet másfél méteres távolságban elválaszt. így tavaszszal valamennyi állatfajtát elkülöníthet majd egymástól. Nyilvánvalóan: Virág Dániel érdeklődése sokrétű, s meglátszik, hogy állatairól példásan gondoskodik. ÖVÁRY PÉTER (Foto: Metis Pavel) 10. SZÁM A mindennapi életben gyakran szemtanúi lehetünk annak, milyen hűséges játszótársak a kutya és a gyermek. A játékos gyermeknek sok örömet, boldogságot szerez a fürge, játékos négylábú kisbarát. A gyermek szereti a kutyát, őszinte barátsággal közeledik feléje, olyannal, ahogyan csak egy gyermek tud szeretni. Mi felnőttek, szülők örülünk ennek a barátságnak. Ürülünk annak, hogy gyermekünk szereti a kutyát, játszik vele. Egyetlen állat sem képes a szeretetet annyira viszonozni, mint éppen a kutya. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy egyetlen állat sem kerül oly bizalmas kapcsolatba az emberrel, mint a kutya. Köztük oly belső együttérzés fejlődik ki, mint más élőlények között sohasem. A szülők részéről az öröm mellett azonban mindig ott van a félelem érzete is. Ez abból a tudatból ered, hogy a kutya harap, a kutya veszett lehet, fennállhat nála bélférgesedés és mindezzel veszélyeztetheti kis játszótársát, a gyermeket. Cave canem — mondja a latin közmondás. De nézzük mennyiben kell óvatosnak lennünk és mennyiben hasznos a kutya és gyermek közti barátság, hol a veszély határa. Először is talán nézzük a dolog hasznos oldalát. Mit kap a gyermek a kutyától? Mindenek előtt szeretetet, mint ahogy azt bevezetőül is említettem. A kutya hűségesen ragaszkodik kis barátjához. (Emlékezzünk csak vissza a Bell és Sebastian című kedves kis filmre.) Ezen a barátságon keresztül a gyermek megszereti környezetét, amelyben él, amelyben mozog. A fürge kis játszótárs, amely már felkutatta, ismeri a közeli berkeket, bevezeti kis pajtását a környező természet titkaiba. Ezzel gazdagodik a gyermek értelmi és érzelmi világa, kikapcsolódik a szülői szeretet néha félelemérzésig fokozódó hatásköréből. A gyermek keresi és megtalálja kis játszótársával együtt az utat az önálló lépések felé. Mély változáson megy át természete. Konkrét példa erre a „A kutya“ 1969 novemberi számában közölt cikk: „Gyuri és Jasper“ Kollár Mária tollából. A rövid történet arról szól, hogy egy budapesti befeléfordulő, töprengő, magábazárkózott gyermek, zilált családi állapotok- közül Ózdra megy nyaralni. A segítség a gyermek részére talán már későn is érkezett és a gyermek természetét már nem lehet megváltoztatni. De lássuk az eredményt. Amikor néhány hét múlva hazatért, vannak barátaim, hogy megerősödtem“. Jasper a kiskutya volt az, aki meggyógyította a gyermek lelki világát. A befelé forduló, töprengő, az életben csalódott gyermeket magabiztossá, bátorrá tette és visszaadta neki élete értelmét, az emberekhez való bizalmát. A felnőtteknek, a szülői környezetnek nagy szerep jut abban, hogy a gyermek élvezheti-e a kutyával való barátságból fakadó örömöket, vagy sem. Legjobb ha a gyermek a szülői szeretettel egybekötve kedveli meg a kutyát. A szülein keresztül ismeri meg, jut birtokába — mondjuk ajándék formájában — és így szereti, kedveli meg azt. Minden gyermek szeretne kutyatulajdonos lenni. Erre utalnak a csatai 9 éves alapfokú iskolában végzett tudományos felméréseim. A gyermekek írásban feleitek a feltett kérdésekre. íme az idevonatkozó kérdés. Gyermek és kutya alig ismertek rá. Az azelőtt szótlan, szórakozott fiúcska csillogó szemmel naphosszat beszélt az élményeiről, egy csodálatos kiskutyáról, amelyet találtak. És amikor egy kiskutyát kapott a szüleitől ajándékba „Gyuri boldogsága határtalan volt, erre kevés a szó, s rövid két év alatt kiegyensúlyozott, igazi gyermekké változott. Talán csak megfontoltabb, érettebb, mint a többiek és csendesebb, de ez inkább alkati tulajdonsága. Már nem gyötri félelem, a kisebbségi érzés. — Jaspernek köszönhetem — mondja, hogy már Miért nem tartotok odahaza kutyát? A válasz azon gyermekek részéről, akik nem tartanak kutyát, egyforma volt: Mert a szüléink nem engedik. A további kérdésre . — szeretnél-e kutyát — minden gyermek igennel felelt. Tehát ebből is kitűnik, hogy a szülők fontos szerepet töltenek be a gyermeknek a kutyához való viszonyában. A gyermeknek mint fejlődésben lévő egyéniségnek lelki világa állandó fejlődésen megy keresztül, amelyre nagy hatással van a külső környezet, melyben a gyermek él. A külső hatások alatt állandóan alakul, formálódik. Ezek a hatások indítják meg fejlődését. Külső behatás nélkül a fejlődés meg sem indulhat. A bennünk lévő lehetőségek száma nagyon sok és ezek között kiválasztódás zajlik le. Csak azok a képességek indulnak fejlődésnek, amelyekre ingerek hatnak. Az ember alaptermészete alapján a külső hatások befogadására fogékony, ezek által alakítható, s fejlődésre, kibontakozásra képes. A gyermek szereti a kutyát, őszinte barátsággal közeledik feléje. (A szerző felvétele.) 1973. OKTÓBER 6. A TARTALOMBÓL Gyermek és kutya ^ Októberi teendők 4. A Tylan értéke a micoplasmosis elleni védekezésben 4. Halastavi kacsatartác és baromfikolera -ф. A castorrex tulajdonosával 4. Gerezna-kikészítés házilag A liázinyúl szaporasága 4. A baromfi ásványianyag szükségletéről ^ Jó tudni ^ Példás kisállattenyésztő 4. Háromezer pulykatojás A gyermek lelki fejlődése kétféle tényező hatása alatt formálódik. Ezek: 1. Külső, személyektől eredő és személytelen hatások, 2. belső hatások. Személytelen hatások közé tartozik a természeti környezet a természet adta táj, amelyben a gyermek él és felnő. Egészen más annak a gyermeknek a lelkivilága, amelynek lehetősége van szeretni és megismerni az állatokat, velük kapcsolatot fenntartani a mindennapi életben, azon környezeten belül, amelyben mozog. Mint élettani tárgy, mint játéktárgy a kutya gyakran szerepel a gyermek játékai között. A fekvő, nézelődő csecsemő forgatja szeme előtt és gyönyörködik benne. Ha hangot ad ki, felfigyel reá. Később ahogy a gyermek növekedik, a lakás és az udvar tágabb teret biztosít a játszadozó gyermek számára, amely megismerkedik a mozgó négylábú kisbaráttal — az élő kutyával. Ennek már fontosabb szerep jut a beszélni induló és járni tanuló gyermek életében. Nagy hatással van a gyermek beszédkészségére is. Gyakorlati munkám alatt nem egy kisgyermekkel találkoztam, akinek első szavai között ott volt a „Havhav“, mert érdeklődési körét leköti a kedves kis állat és ezen érzelmek indukciós hatásként kiváltói lehetnek az első szavaknak, amelyek megjelennek a gyermek ajkán. A vonzalom a játékos állat iránt megtöri a jeget és a kisgyermekből kicsalja az első szavakat. Majd a (Folytatás a 2. oldalon.)
