Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-29 / 39. szám
Kevésbé ismert zöldségfélék A házi- és kiskerttel rendelkezők figyelmét felhívjuk néhány nálunk kevésbé ismert zöldségfélére, mely változatossá teszi a Család étrendjét és a felesleget pedig — mivel a nagyüzemek nem foglalkoznak termesztésükkel — értékesíthetjük. A fejessalátát mindenki kedveli, de kevesen ismerik a mezei, endívia kötöző- és tépősalátát. Termesztésükkel az év nagy részében biztosíthatjuk sár lálaszükségletünket. A mezei-, madár-, vad-, vagy galambbcgy-saláta neve is elárulja igénytelenségét. Nálunk is előfordul vadon, de mivel az szétszórtan terem, ezért egyszerűbb a termesztése. A talajban nem válogat. Tápdús földben nagyobbak lesznek a levelei. Augusztus—szeptemberben állandó helyre vetjük, 25—30 cm sortávolságra. A növény a hideget tűri, jól kitelel s tavasszal a 4—5 leveles töveket késsel vagy acatolóval szedjük ki. A legkorábbi salátát adja. Ha késő ősszel melegágyi kerettel és ablakokkal látjuk el, egész télen szedhető. Az endívia salátát legelterjedtebb változatáról sok helyen escariol salátának nevez'ik. A mezei saláta időben az első, az endívia pedig az utolsó salátát adja. Csak tápdús talajon kielégítő a termése, tiszta homokon kár vele kísérletezni. Utóveteményként neveljük. Vethetjük állandó helyre augusztusban vagy szabadföldi palántaágyakba július végén. Az előnevelt palántákat augusztus közepén ültetjük állandó helyre, 30—40 cm távolságra. Szárazság idején ajánlatos öntözni. Az endívia saláta csak halványítva fogyasztható, mert úgy elveszti kesernyés izét és rágósságát. Október elején, a felszedés előtt 3—4 nappal a leveleket szorosan összekötjük, majd gyökerestől felszedjük és pincében homok közé ültetjük. Sötét helyen a levelek 8—10 nap alatt megsárgulnak. November közepétől értékesíthető. Néhány tövet az összekötözés után cseréppel letakarva a szabadban, helyén is hagyhatunk, ott körülbelül három hét alatt meghalványodik. Fogyasztható salátának és főzeléknek. A tépő- vagy metélősaláta a fejessaláta közeli rokona. Nem fejesedik, korán felmagzik. A virágszáron fejlődő leveleket szedjük salátának vagy főzeléknek. Az április elején szabadföldbe vetett magvakból fejlődött palántákat május elején 40X40 cm távolságra állandó helyére ültetjük. Előnye, hogy akkor is szedhető, amikor a fejessalátával a meleg miatt már nem érdemes foglalkozni. A kötözősalátát helyenként római salátának ismerik. Lassan felmagzó nyári saláta. Felhasználása sokoldalú: leveleiből salátát és főzeléket készíthetünk és saláta módjára is fogyaszthatjuk. Magját márciustól vethetjük. A megerősödött palántákat 40 —50 centiméterre ültetjük, tápdús, öntözhető területre. Amikor a fejek borulása megkezdődik, a leveleket raffiával vagy egyéb műanyaggal összekötözzük, ennek hatására a levelek 8—10 nap alatt meghalványodnak, aranysárgák lesznek. A bimbóskel (brokkoli) a téli és tavaszi hónapok étrendjét teszi változatossá. A 60—80 cm magas torzsán a levelek hónaljában körkörösen fejlődnek a fogyasztásra alkalmas rügyek, bimbók. Igénytelen, edzett növény, laza talajban és félárnyékban is nevelhető. Tárolni nem kell, a szabadban kitelel, a —20 C fokos hideget is tűri. Magját május-júniusban szabadföldbe vetjük, a növénykék körülbelül öt hét után ültethetők állandó helyükre, 50—70 cm távolságra. E nagy távolság folytán köztest is termeszthetünk. Ha október közepéig nem indul meg a bimbók képződése, a torzsa csúcsát visszavágjuk — „lefejezzük“. A növekedés gátlásával segítjük elő a bimbók fejlődését, ami enyhe időben egész télen át tart. Mindig az alsó legnagyobb bimbókat szedjük. Fagyos időben kesztyűvel szedjük, különben a termés a kéz melegétől fagyfoltos lesz. A feketegyökér vagy téli spárga alig ismert, pedig spárgamódra elkészítve ízletes és tápláló. Sötét színű gyökerét víz alatt tisztítjuk, különben a kifolyó tejnedvtől rágóssá válik. Kötött agyagtalajok kivételével mindenütt termeszthető, ha elég mély talajmunkát kap. Egy centiméternél hosszabb, súlyos magvát csak kézzel vethetjük, ezért nem termesztik nagyüzemben. Március—áprilisban 35—40 cm-es sortávolságra vessük, hogy ne kelljen egyelni. Csapadékosabb vidéken az öntözés lehetősége esetében augusztus—szeptemberben is vethető, mert teljesen télálló. Az őszi vetésnél számoljunk a téli egérkártétellel. A kapáláson kivül a nyáron előtörő virágszárakat el kell távolítanunk. Állandó helyén is kitelel, de télen nehéz a felszedése, ezért a korai vetést a többi gyökérzöldséggel egyidőben szedjük fel. Ügyeljünk arra, hogy a gyökereket ne sértsük meg (tejnedv), ne dobáljuk, mert könynyen törik. Legjobb vízszintesen homokba vermelni. A pasztinák a petrezselyemhez hasonló. Használata a többi leveszöldséget feleslegessé teszi. Lassan csírázó magvát sorjelzővel vetjük márciusban vagy május—júniusban. Nyáron az ujjnyi gyökereket ritkítva szedjük. Munkái, felszedése és tárolása a többi gyökérzöldségével azonos. BŰZNER MIKLÓS ЧЛЛПЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ A borok tisitításónok lehetőségei A háztáji gazdaságokban a bor tisztításához általában nem rendelkeznek megfelelő felszerelésekkel. Éppen ezért az alapvető, egyszerű pinceműveleteken (töltögetés, fejtés, kénezés) kivül más kezelést általában nem alkalmaznak. Csak kivételes esetekben — legtöbbször borversenyre benevezéskor — kerül sor a borok derítésére és szűrésére. Pedig ezek a műveletek is szükségesek ahhoz, hogy ízes, zamatos borokat kapjunk. A borok derítésére a háztáji gazdaságokban legtöbbször a csersavat és zselatint vagy pedig vörös borok derítésére a tojásfehérjét használják. A derítés után a bort hengerszürőn szűrik át, de a szűrés el is maradhat, mert különösen a csersav, zselatinos derítés során olyan tömör a derítési üledék, hogy szűrés nélkül is jól lehet különíteni a derített bort az üledéktől. A csersav-zselatinos derítéshez nem kell különösebb felszerelés. Ezért alkalmazása a háztáji gazdaságokban is végrehajtható. A tiszta, lebegő seprőtől megtisztított derített bor sokkal kedvezőbben fejlődik, és nemcsak külsőleg tetszetősebb, hanem fejlettebb illata és zamata következtében értékesebb is. Ezért a házi fogyasztásra vagy az eladásra szánt borokat is célszerű deríteni. A derítés előtt próbaderítéssel kell megállapítani a legkedvezőbb derítőanyag mennyiségét. Erre azonban érzékeny mérleg hiányában rendszerint nincs lehetőség a háztáji gazdaságokban. Ezért legáltalánosabb a 6:9 arányt alkalmazni, vagyis először hektoliterenként 6 g csersavat kevernek a borba, majd 9 g zselatint 30—35 Č fokos vízben feloldanak és ugyancsak a borba kevernek. A derítőanyagot előzetesen V4 kanna borban kell alaposan elkeverni, és ezt kővetően derítővas segítségével kell a derítendő borhoz szintén alaposan bekeverni. A vörös borok derítésére legjobb a tojásfehérje. Ez a derítőanyag a legkevésbé csökkenti a vörös bor színét, és csillogó fényesre deríti a bort. Egy-három tojás különválasztott fehérjéjét először habosra verjük, és ezt követőn Уг kanna borban elkeverjük, végül a derítendő borhoz juttatjuk, és a derilővassal szintén alaposan elkeverjük. Kisebb mértékű íz- és szaghibák megszüntetésére a csersav zselatinos derítés is alkalmas, de még jobb hatásfokú a tejes derítés. A hibás ízű borok javítására hektoliterenként 0,5—1,5 liter lefölözött tehéntejet kell a borba keverni. Erősebb mértékű íz- és szaghibák megszüntetésére aktív szenet (antiodor) haszálunk 50—200 g/hl mennyiségben. A szénkészítmény alapos bekeverése nagyon fontos, mert a gyorsan leülepedő, rosszul bekevert szén hatásfoka kisebb. Négyöt nap múlva a bor már lefejthető az üledékről, és ezt követően szaflórral (vadsáfrány virágszirma) vagy karamellel (égetett vagy pörkölt cukor) a bor megfesthető. Egyébként a bort a derítési üledékről 12—14 nap múlva fejtjük le. Szűréssel a bor még tisztábbá, tükrösebbé tehető. A felhasználás előtt a szűröazbesztet tiszta vízzel jól át kell mosni, annak érdekében, hogy a szűrőanyagban levő cullulóztól borunk ne legyen papírízű. A bort az első fejtés után célszerű deríteni és szűrni. Ezt meg kell ismételnünk а Уг—1 éves boroknál. Ezt követően a lebegő seprőtől megtisztított bor már hosszabb időn keresztül fejtés nélkül tárolható. KOVÄCS EDIT, Dunamocs A legtöbb gazdaságban, ahol csemegeszőlőt termelnek, néhány éve arról panaszkodnak, nincs értelme szőlőként értékesíteni a termést, olyan alacsony árat fizet a kereskedelem érte. Ugyanakkor a csemegeszőlő szedése nagy figyelmet, hozzáértést igényel, és sok munkaerőt köt le. Hasonló nehézségekbe ütközik az őszibarack eladása is: ha jó a termés, alig van ára ennek a közkedvelt gyümölcsnek. Tökön, az Egyetértés Tsz szakembereinek más a tapasztalatuk. Mindkét gyümölcsfélét igen jól el tudják adni, annak ellenére, hogy őszibarackból 192, szőlőből 87 hektáros ültetvénnyel rendelkeznek. Érdemes tehát megnézni, hogyan csinálják. Jánosné muskotály, a Csiri-csuri és az Itália egymás után érők. így nem fordulhat elő, hogy a munkacsúcsok miatt rosszabb a minőség, az áru kikészítése. A kifogástalan minőség következtében a csemegeszőlő nagy része exportképes és nagy mennyiséget visznek a budapesti piacokra is. A FELEZETT ŐSZIBARACK KORLÁTLANUL ELADHATÓ A gazdaság vezetői annak idején — 1963—64-ben — ügyesen választották meg a fajtákat. Magyarországi 70 q/ha-os termésátlag fokozá-» sát pedig az gátolja, hogy erő- j sen köves területen helyezkedik ? el a gyümölcsös. Sekély a tér- í mőtalaj, gondot okoz a műve-’ lés, mert erre a kötött és köves talajra nem kapható gép. űSŰJOJTflüffilD Ahogy Lukácsi Sándor főkertész elmondta, a termésátlagokat úgy akarják növelni, hogy majd jó talajon 60 hektárnyi új telepítést létesítenek. Tavaly 12 hektáron kísérleti ültetvényt alakítottak ki. Itt 23 fajtából válogatják majd ki a telepítésre legmegfelelőbbeket. A gondosan szedett, felezett őszibarackból a Nagykőrösi Konzervgyár minden mennyiséget átvesz. A zöldhúsú kg-jáért 7,10 Ft-ot, a sárgahúsüért 7,50 Ft-ot fizetnek. Ezenkívül szállítanak exportra, a Nagyvásártelepre is, tsz-standokra is. Japánban új észtereket szintetizáltak a krizanlémsavból, ciklopentanolból, benzil- és furfurilalkoholból, melynél az oldalláncot különböző gyökerekkel helyettesítették. Ezeket az új észtereket összehasonlították az új mesterséges Prothid nevű tyretroiddal (mely a krizanémsav 5-propargilfurfurilésztere), valamint pyretrinnel, aletrinnal és Phaltrínnal háziegyek, svábbogarak és nioszkitók ellen. Topikális alkalmazá-Az átgondolt, magas színvonalú üzemszervezésnek köszönhető, hogy a kertészeti ágazatban dolgozó 120 ember az öszszes tennivalót el képes végezni. A családtagok csak a szedési és csomagolási munkában segítenek. Elegendő traktoruk van, s ezeket a rendszeres karbantartás ellenére sem üzemeltetik négy évnél tovább, mert véleményük szerint az állandóan hibásodó gép csak hátráltatja a munkát. sa esetén a házilegyek és svábjogarak ellen a Prothlrin volt a leghatásosabb és a legkevésbé mérgező hatású. A foszfortartalmú szisztemikus organofoszfátok lebomlása növényekben különböző. 0,2 °/o-os koncentrációban ROGOR 40%-ot) és metil-merkaptofos 30 %-ot) alkalmaztak, permet alakjában virágzás idején uborkánál, sárga- és görögdinnyé-A MELLÉKÜZEMÁG SEM tél, zöldbabnál, valamint némely más kultúrnövénynél. A MELLÉKES Á tsz pár éve vendéglátóipari tevékenységgel is foglalkozik. Gyakoriak a külföldi látogatók is a szép étteremben, hangulatos borospincében. Közvetlen az épület mellett pedig a vendégek egy ménest nézhetnek meg. Ki-ki ízlése szerint kocsira vagy lóra ülhet, hogy körüljárja a községet és annak határát. permetezett kísérleti anyagból 3, 6, 10 és 15 naponként vettek mintákat. A friss levelekben meghatározták a perixidáz, polifeniloxidáz, kataláz és invertáz nevű enzimek. C-vitamin és szárazanyagtartalom mennyiségét, valamint a lélegzés intenzi:ását. Meghatározták továbbá a levelek összes nitrogén-, old-Ez a tevékenység szorosan illeszkedik a tsz munkájába, ható cukrok és a szabad aminó savak mennyiségét. tapasztalatok Növényekben visszamaradt peszticid-tartalom vizsgálatánál megállapították, hogy a ROGOR, valamint a metil-merkaptofos 5 A JÓ ÉRTÉKESÍTÉS TITKA A szőlők legnagyobb része korszerű, magas művelésű, 3X1 m-es telepítésű. Csak alig 20 hektár a középmagas kordonú. így könnyen művelik gépekkel a területet, hatásosabb a növényvédelem. Évente mintegy 20 q vegyes műtrágyát szórnak ki. Pétisóból és szuperfoszfátból 11—11 q, kálisóból 14 q jut egy hektárra. A Hungazin PK-val végzett gyomirtás tökéletes eredményt ad. A múlt évben 87 mázsás átlagtermést értek el. Ahol a jégverés nem okozott kárt, 100 q fölötti hektáronkénti termést is betakarítottak. A jó értékesítés magyarázata, hogy az alapos növényvédelem, trágyázás, gyomirtás révén kitűnő minőségű szőlőt produkálnak. Emellett állandóan nagy gondot fordítanak az előkészítésre és a csomagolásra is. Az eladást segíti a szerencsés fajtaösszetétel: a Saszla, a Szőlőskertek királynője, a Mathiász Ezek a következők: Mayflower, Amsden, Mariska, Sunbeam, Ford Champion, Elberta, Hale. Kevésbé volt szerencsés viszont a 6X4 m-es tenyészteriilet alkalmazása. Összeérnek a fák, sok a sérülés, mert nehezen férnek el a gépek. A jelenlegi mert így gazdaságosan tudják értékesíteni különféle hús- és tejtermkeiket, a gyorsan romló érett szamócát, őszibarackot és a 18 hektárról származó fehér- és vörösboraikat. mennyisége három nap alatt 50 —70 %-kal csökken. Az uborkánál, sárga- és görögdinnyénél a méregtartalom 10 nap alatt elillant, míg a többi növénynél 15—20 nap alatt. Hollandiában kísérleteket végeznek a korai retek hajtalásával. Megállapították, hogy az igen magas hőmérséklet nagy hatással van a levélzet intenzív fejlődésére, a retek rovására. A vetés gépekkel történt, mégpedig háromsoros Holares, vagy pedig hatsoros ESCWEGE géppel, 7,5X2 vagy 8X2 cm távolságra. Vetésnél ajánlatos kalibrált vetőmagot használni, úgy hogy a magok közötti eltérés ne legyen 0,2—0,3 mm-nél nagyobb. Hollandiában még nincs forgalomban olyan gépsor, mely már az USA-ban használatos, ami egyidejűleg elvégzi a szedést, tisztítást, osztályozást, valamint a csomagolást is. (Kertészet és Szőlészet) B. M.
