Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-29 / 39. szám
I 1973. szeptember 29. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 Több tejet a dolgozók asztalára a szovjet Állattenyésztők országos versenye Reggel indultunk a tejgazdaság legelőire. Autónk a láthatár végső pontján húzódó erdők felé vezető sztyeppéi úton robog. Otközben Alexej Ivanovics Antonov, a „Kombajn“ szovhoz zootecbnikusa magyarázza: — A tejelő állatok tenyésztése a mezőgazdaság egyik legbonyolultabb ágazata. Nem olyan egyszerű elérni nagy tejhozamot. Sok tényező játszik itt közre, az alapvető feladat azonban a tejelő tehenek faji tulajdonságainak megjavítása, az állatok megfelelő takarmányozása, gondos ápolása. A legfőbb persze az ember: lelkiismeretessége, művészete, önfeláldozása. Bekapcsolódva az állattenyésztők országos versenyébe, a gazdaság dolgozói elhatározták, hogy az istállózási időszakban egy tehéntől 2800 kg tejet fejnek, és 1973-ban elérik a 4500 kilogrammot. Kötelezettségvállalásaikat eddig sikerrel teljesítik. A múlt év október elsejétől ez év júniusáig minden egyes tehéntől 2800 kg tejet fejtek. Az idei öt hónap alatt az egy tehéntől kifejt tejmennyiség 1974 kilogramm. S már itt is vagyunk a nyári táborban. Pár perccel ezelőtt terelték ide a legelőkről a csordát, folyik a nappali fejés. A csendet csupán a fejőgépek zúgása töri meg. Még a fejőnők hangja sem hallatszik. Minden technológiai folyamat pontosan, zavartalanul megy végbe. Megismerkedünk az állattenyésztők táborával is. Ütvén kilométer távolságban élnek a szovhoz központi településétől kényelmes hétvégi ház típusú házikókban. Mégsincsenek elszakítva a világtól. Rendelkezésükre áll a rádió és ‘á televízió. Az étteremben díjtalanul ízletes reggelit, ebédet és vacsorát kapnak. A fejés után összegyűlt fejőnők között élénk vita indul: — Nagy örömünk telik az elért eredményekben — mondja t. M. Arapova. Gazdaságunk élen jár a tejtermelésben és beszolgáltatásban, jelenleg a verseny a legfontosabb gondunk. Nagyon komoly kötelezettséget vállaltunk. Ez év számunkra az ötéves terv döntő éve, amelyben a legjobb eredményeket kell elérnünk: a tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl is kell szárnyalnunk. Nálunk nem könnyű az első helyre kerülni. Éppen ezért jóleső érzés, hogy sikerült megelőznöm társnőimet. A bekötéses időszakban minden tehéntől 3079 kilogramm tejet fejtem. Arapova méltó versenytársainak bizonyultak T. Ĺ. Bikova, Z. I. Golovko, A. M. Kornyijenko, N. I. Nyikolajeva, V. P. Belogrivceva — a magas tejhozam figyelemreméltó mesterei. Nagy hatást gyakorolt a gazdaság dolgozóira L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárának az állattenyésztők országos versenye résztvevőihez intézett levele, amelyben magasan értékelte az állattenyésztők munkáját, akik sikerrel birkóztak meg a múlt év kedvezőtlen időjárási viszonyai előidézte nehészégekkel. — A párt gondoskodására még jobb munkával válaszolunk — jelentette ki T. Ĺ. Bikova fejőnő. jelenleg egy púd tejet fejek egy tehéntől, a tejhozam emelésének tartalékai azonban még nincsenek kimerítve. Nem kevés tejet vesztünk azzal, hogy a pásztorok túl gyorsan hajtják a teheneket a fejésre. Ha tehát lassítjuk a csorda mozgásának ütemét, biztosan emelkedik a tejhozam. — Igazat mond Taiszija Bikova — jegyezte meg Z. I. Golovko. — Én az idén azt a kötelezettséget vállaltam, hogy egy tehéntől 5550 kg tejet fejek, jelenleg minden jól megy, de még jobb eredményeket is elérhetünk, ha a tehenek sót meg csontlisztet kapnak. A fejőnők nemcsak magas tejhozamot érnek el, hanem biztosítják a tej kiváló minőségét is, amely teljes értékben, tisztán kerül a szaratovi dolgozók asztalára. A tejgazdaságot 1956-ban alapították. A jekatyerinovszki járásban 40 borjút vásároltak. Nem ment persze minden olyan simán. Az első években egy tehén csupán 1200 kg tejet adott, a tenyészállatok nem voltak fajtiszták, s az állatok élősúlya nem haladta meg a 450 kilogrammot. A szakemberek nekiláttak tehát a munkának, hogy fajtiszta csordát hozzanak létre. Evről-évre javultak az eredmények. 1965-ben a 600—700 kg élősúlyú tehenek már 3358 kg tejet adtak, 1966-ban — 3382-t, 1967-ben — 3403-at, 1968-ban — 3683-at, 1969-ben — 4347-et, 1970-ben — 4017-et, 1971-ben 4515-öt és 1972-ben a rendkívül nagy szárazságban is 4226 kg-ot. A szóban forgó tejgazdaság a körzet élenjáró gazdaságai soraiba emelkedett. — Célunk nemcsak az, hogy minél magasabb tejhozamot érjünk el, hanem fajtiszta növendékmarhát is ki akarunk tenyészteni — jegyezte meg a szovhoz zootechnikusa. — A múlt évben több mint száz bikaborjút és üszőt adtunk el a környék kolhozainak és szovhozainak. A tejgazdaságban több nagytejhozamú, ún. csúcstartó tehén van. Számuk aránylag magas, a csorda negyed részét teszi ki. Az állattenyésztők minden egyes tehén számára etetési rendet dolgoztak ki. Ennél figyelembe veszik az állat súlyát, produktivitását, a tej zsírtartalmát, valamint az állat egyéni hajlamait. Többek között azt is, milyen takarmányt szeret a legjobban. A teheneket különféle jó minőségű takarmánnyal etetik, jelenleg például a legelőn elegendő zöld takarmányt kapnak, kiegészítve 1 kilogramm tej után járó 250 gramm koncentrált takarmánnyal és lekaszált lucernával. Ez biztosítja, hogy egy tehén naponta 13—14 liter tejet ad. A teheneket naponta háromszor fejik. A gazdaság számos vendégének külön meglepetést jelent az a tény, hogy ilyen kis mezőgazdasági területtel rendelkező szovhoz saját takarmányával képes ellátni a szarvasmarhát. A takarmánynövények termesztésének helyes rendszerével, a talaj megfelelő művelésével, valamint a műtrágyázással a szovhoz magas hektárhozamokat ér el. Jelenleg az a céljuk, hogy másfél évre szóló széna- és silókészletet, továbbá egy évre szóló takarmányrépa-, tök- és sárgarépakészletet alakítsanak. I. N. SCSEGLOV Egy kiállítás margójára • Sikerrel zárt a Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Prágában 9 Képviselve volt Európa egyik legmodernebb fitotron állomása is # Az utolsó négy év alatt 2B-ról 32 százalékra növekedett a mezőgazdasági áruforgalom Csehszlovákia és Magyarország között. Amint erről már a lap hírt adott, augusztus végén és szeptember elején rendezték meg a prágai J. Fučík parkban a Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Komoly érdeklődés mutatkozott iránta, hiszen sok ezren tekintették meg. Ez részben annak az elgondolásnak köszönhető, amely célul tűzte ki, hogy a kiállítás sokoldalúan mutassa be a szakembereknek az élelmiszeripar és a mezőgazdaság legújabb termékeit s ugyanakkor a nagyközönség számára is értékes és érdekes látnivalót nyújtson. A kiállítás előcsarnokában adatok Ismertették a magyar mezőgazdaság eddig eléct eredményeit, felvázolták távlatait és bemutatták a baráti országokkal fenntartott kapcsolatokat. Mivel ez a kiállítás a csehszlovákmagyar kereskedelmi együttműködést szolgálta, a számtalan adat közül érdemes megemlíteni a következőt: A legutóbbi négy év alatt a két ország közötti mezőgazdasági árucsereforgalom 28 százalékról 32 százalékra emelkedett. A nagy csarnokban a gyümölcstermesztő vállalatok kiállítási anyaga kapott helyet. A közönség így megismerkedhetett a kiváló magyar gyümölcsfajtákkal. Szinte hihetetlennek tűnik az a tény, hogy Magyarországon a gyümölcskertészet a mezőgazdasági Össztermelésnek csupán tíz százalékát teszi ki. A kiállításon bemutatkoztak a könynyű szerkezetű mezőgazdasági épületek kivitelével és forgalmazásával foglalkozó vállalatok is. Modelljeik a korszerűség jeleit viselték magukon, hiszen nagyobbára alumínium, üveg, PVC-műanyag a domináló elem. Nagy sikert arattak azok a „Mobil“ jelzésű könnyű és szállítható mini-raktárak, amelyeket a mezőgazdaság napjainkig is hiányol. A kiállításnak e rövid Jellemzése után felmerülhet a kérdés, hogy a szakemberek kíváncsiságát és a kö-, zönség érdeklődését mi kötötte le el-' sósorban. Pontos választ erre aligha lehetne adni, de a számtalan vélemény és a kiállítás egyes részlegei előtt összetorlódó érdeklődők száma szerint a martonvásári Fitotron expozíciója vitte el a pálmát, ami egyáltalán nem nevezhető véletlennek. Bővebb felvilágosítás céljából felkerestem dr. Baldaszti Lászlót, az intézet tudományos munkatársát, ö mondta el, hogy az állomás sokéves múltra tekint vissza, azonban az 1972-es év az, mely pirosbetűvel íródott be a kutatóintézet „nagykönyvébe“. Ugyanis ebben az évben adták át az új, 125 millió forint értékű fitotron állomást, ami Magyarországon párját ritkítja. Az intézet a legfontosabb mezőgazdasági növények genetikai, biokémiai, fiziológiai vizsgálatával foglalkozik. A kutatások alanya azonban mindenekelőtt a kukorica, .de jelentős eredményeket értek el a búza és az árpa kutatási területén is. A vizsgálatokhoz szükséges klíma berendezést Kanadából szerezték be, s értéke meghaladja a félmillió dollárt. Baldaszti elvtárs külön kiemelte a növénynevelőház műszaki adottságait. Itt a külső környezet teljes kizárása mellett szabható meg a kutatáshoz szükséges legkedvezőbb klíma, ami a vizsgálatok elengedhetetlen követelménye. A kutatóállomás munkája az eredményeken mérhető le. Amint már említettük a martonvásáriak kutatási érdeklődésének középpontjában a kukorica áll. Ezért legalább röviden érdemes jellemezni az általuk kinemesített 23 fajta közül a legbeváltabbakat. IGEN KORAI ÉS KORAI HIBRIDEK Mv-TC 281. Háromvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 130—134 nap, középmagas növésű, korán vethető. Termőképessége hektáronként 65—70 mázsa. Javasolt állománysűrűsége 49 —52 ezer növény hektáronként. Mv-TC 290. Háromvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 132—136 nap. Általában zöld száron érik, ezért a szár sllózásra alkalmas. Termőképessége hektáronként 65—70 mázsa. Javasolt állománysűrüség a 49—53 ezer növény hektáronként. KÖZÉPKORAI HIBRIDEK Mv-TC 540. Szintén háromvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 150—155 nap. Középmagas, erősszárú, jő állóképességű, kezdeti fejlődése kiváló. Kétcsövességre hajlamos. Termőképessége hektáronként 80—85 mázsa. Javasolt állománysűrüség 30—38 ezer növény hektáronként. Mv-SC 530. Kétvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 150—154 nap. Középmagas, erősszárú, alig fattyasodik. Alkalmazkodó képessége kiváló, szárazságtűrő, gépi betakarításra alkalmas. Termőképessége hektáronként 80—90 mázsa. Molyra gyengén toleráns. Allománysűrűsége 36^42 ezer növény hektáronként. kozépkEsei es keséi hibridek Mv-TC 635. Háromvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 163—167 nap. Sötétzöld színű, szára középmagas, kétcsövességre. hajlamos. A legkülönbözőbb termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodik. Termőképessége hektáronként 80—95 mázsa. Javasolt állománysűrűség 35—40 ezer növény hektáronként. Mv-SC 620. Kétvonalas hibridkukorica. Tenyészideje 162—165 nap. Vastag szára erős, sötétzöld színű, vízigényes. Termőképessége 85—90 mázsa. Allománysűrűsége 34—42 ezer növény hektáronként, A legismertebb fajták ismertetése után érdemes néhány pillantást vetni a kutatóintézet által Csehszlovákiával létesített kapcsolatokra. Az Agroímpex Külkereskedelmi Vállalat a Martonvásáron kinemesített kukorica vetőmagból 10—15 ezer tonnát szállít főleg a baráti szocialista államokba. Hazánkba az idén 5750 tonnát szállított, ami azt igazolja, hogy Csehszlovákia a kukorica vetőmag legnagyobb átvevője. E mennyiség nagyobb része Szlovákia termesztőinek jutott. Jövőre — dr. Baldaszti László szavai szerint — lényegesen megváltozik a helyzet, mert a csehországi termesztők is behatóan érdeklődnek e jól bevált fajták vetőmagja | iránt. A martonvásári kutatóintéze.t | egyébként szoros kapcsolatot tart I fenn a Praha—Ruziné-l Genetikai és | Növénynemesítő Kutatóintézettel. Kö- g zösen határozták meg azt is, hogy Csehország területén a legalkalmasabbnak a Mv-TC 290-es típus mutatkozik. Zárszóként talán még annyit, hogy ez a kiállítás minden sikere mellett \ példaképe volt a szocialista mezőgazdaság terén kialakult nemzetközi együttműködésnek. Reméljük, hogy ezt a kiállítást a jövőben ehhez hasonlók követik majd. Az öt-tíz perccel ezelőtt még 76—75 százalékos víztartalmú lucerna a végtermék-kibocsátó üzemrészben már finom zöld lisztként — vagy ha így rendelik a vevők — púderként ömlik a mérő, egalizáló automatákból a fólia- vagy a papírzsákokba. Enyedl Zoltán képriportja. Csongrád megye új iparága: a takarmányliszt gyártás Csongrád megye klasszikus iparágai közé az utóbbi években valósággal berobbant a szocialista mezőgazdaság jellemzőjeként a szárító — különféle takarmányliszteket gyártó ipar, a maga kompjutereivel, elektronikus mérőműszereivel, ijjari tévékameráival és képernyőivel. Ezekben az üzemekben ismeretlen a régi hagyományos malomipar szennye, fullasztó pora. Országszerte is igen sok, de ebben a déli megyében ma már legalább tíz ilyen üzem van, részint épülőben. Több gyárban azonban már hosszabb-rövidebb ideje termelnek. A Csongrád megyei kiemelkedően nagy karotin és fehérjetartalmú lucernaliszt, egyre keresettebb nemcsak a szocialista országok, hanem a nyugati államok piacain is. Képeink a székkutasi Oj Élet termelőszövetkezet terményszárító és takarmányliszt-gyártó üzemében készültek. A székkutasi gyár teljes személyi állománya e^vébként kilenc ember A vezérlőteremben a gyártást irányító fiatal diszpécser a hat televíziós képernyőről a gyártási folyamatok valamennyi mozzanatát egyszerre láthatja. E kép hátterében a kisebb-nagyobb méretű gyűjtő adagolA ciklonokból látható részlet. Kalita Gábor
