Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-15 / 37. szám

1973. szeptember 15.,

SZÖVETSÉGI SZEMLE

5

Közellátási

Általában javul a lakosság közellátása. Akadnak viszont olyan visszásságok, amelyek miatt a vevő rosszminőségű áruhoz jut. Mindemellett a leleményes, üzleti szellemű kereskedők — a lehetőségeket hasznosítva — gazdagítják az áruválasztékot.

íme egy jó és két rossz példa.

Kétszeres forgalom

Meglátogattam a Levice (Léva) melletti Margit-Ilona fürdőhelyet. Gyógyvizében igazán jól éreztem magam egy forró nyári napon.

Szemlélődés, éhségcsillapítás és szomjoltás közben akadtam össze Csenger Aladárral, a levicei Lev szálló vezetőjével (aki a fürdőhely élelmiszer- és frissítőellátásáról gondoskodik). Nyomban elmondta, a fürdőidényben két új büffét is nyitottak, s több újdonsággal kedveskednek a vendégeknek: frissen füstölt virsli, kolbász, palacsinta, ragúleves, sült kacsa, grillezett csirke, stb. A kereslet és kínálat helyes felmérése, összehangolása következtében olyasmit kínálnak, amire a fogyasztónak szüksége van.

Ez aztán megmutatkozik a bevételben is: a múlt évihez képest az áruforgalom megkétszereződött.

Miért fonnyasztják?.

A Kosihy nad Iplom-f (ipolykeszi) zöldség- és gyümölcsfelvásárló központban Huszár István, a ZELENINA

Modrý Kamen-i igazgatóságának körzeti felvásárlója dühében épp az asztalt verte.

— Ezt már nem lehet tovább idegekkel bírni. Igyekszem minél jobb minőségű, friss zöldséget felvásárolni, a fogyasztó mégis selejtáruhoz jut. Nem viszik el tőlem idejében. Hol itt a felelősségérzet?

Néhány perc alatt meggyőződtem felhábordása jogosságáról. Az amúgy is szűk raktárban napok óta fonnyadt a szilva, a paradicsom és más zöldségféle. Egyszerűen a „nyakán" hagyják az árut. Olyan eset is előfordult, hogy a közeli kertészetből felvásárolt triss paprika két hétig fonnyadt a raktárban, 4700 karfiolt pedig a komposztba öntöttek.

— Hiába igyekszik az ember — méltatlankodik —, a friss zöldség nem jut el a fogyasztókhoz. Jelenthetek, telefonálhatok az igazgatóságra, süket fülekre találok.

A helyi efsz kertészetében Buris Béla főkertész és Gyurkovics István segédkertész is a felvásárlás miatt méltatlankodik. Többféle zöldséget termesztenek. Még az augusztusi kánikulában is kitűnő minőségű karfiolt kínáltak. De szállítási nehézségek miatt nagy mennyiségű zöldségféle tönkrement. A káposztafejek nagy

része szétpattant, mivel nem vásárolták fel idejében.

Épp jókor érkezik Sámson elvtárs, a Zelenina járási igazgatója. Elismeri ugyan a szállítás zökkenőit, de azért hímez-hámoz, mondván: nem oly nagyok ezek a problémák ... S bíztatja a kertészeket, szedjenek csak káposztát, korlátlan mennyiségben elszállítják.

A beszélgetés után kissé megnyugodtak a kedélyek. Kertészek, felvásárlók abban reménykedtek, hogy az ígéret után javul majd a helyzet. Csakhogy másnap, harmadnap meghatványozódott a bosszúság. Tovább fonnyadt a paradicsom, a szilva is levét eresztette és a káposzta ugyancsak raktáron maradt.

f

A felvásárlót a guta kerülgeti. Belelapoz a felvásárló blokkokba, s állításának igazolására néhány adatot közöl. Például az augusztus 21-én felvásárolt uborkát csak egy héttel ké sőbb vitték el. Jónéhány láda paradicsom is vitamintartalmát vesztette ugyanebben az időszakban. A pénteken felvásárolt zöldségfélét ritkán viszik tovább; következő hét keddjén kerül sor a szállítására, s ki tudja, mikor jut az üzletekbe?!...

Tény, néha objektív akadályok (kevés szállítóeszköz, árubőség) játszanak közre, azonban a „zöldségfonynyasztás“ csakis a rossz munkaszervezéssel magyarázható. Ügy látszik, a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal! Feltehetjük a kérdést: miért vásárolják fel a zöldségfélét, ha nem

észrevételek

Nagy Károly, a jednota Trstice-i (nádszegi) vendéglőjének vezetője szívvel-lélekkel tölti be funkcióját és mindent megtesz azért, hogy a falu lakóinak a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújtson. Konyhájuk az egész környéken jó hírnévnek örvend. Nem csoda, ha naponta 50—60 ebéd is elfogy. Ételkülönlegességük a háziasán készített kocsonya, amelyből télen-nyáron elegendőt készítenek. A vendégek a frissítő italok fogyasztása közben napi 40 adagot is elfogyasztanak.

A konyha személyzete és a kiszolgálók különböző népünnepélyeken is kedveskednek készítményeikkel.

Fényképezőgépünk lencséje épp azt a pillanatot örökítette meg. amikor Nagy Károly vezető a jó hazai kolbászt helyezi a főzőedénybe, s a kiszolgálók papírtálcán viszik az asztalokra a megrendelést.

Íme a jó példa, reméljük, más községben is követőkre talál.

Balia felv.

biztosítják az idejében való elszállítását?

... Igaz, a kertészek kaptak egy salamoni bölcsességű választ: az áruért megkapják a pénzt, további sorsával meg ne törődjenek. Ha'csak a dolog ökonómiai oldalát néznénk, talán elégedett is lehetne a szövetkezet, hiszen a tervezett bevétel befut (bár ez sem teljesen Igaz, mert jelentős menynyiségű zöldségfélét nem tudtak értékesíteni). Arra azonban nem gondolnak a Zelenina vezetői, alkalmazottai, hogy a fogyasztók pénzükért a lehető legjobb minőségű árut akarnak vásárolni?! ...

Ha van, miért nincs?

A fenti témához kapcsolódik az alábbi eset is.

Szombat lévén, Sahyba (Ipolyságra) ugrottam be kenyeret vásárolni. Pechemre az önkiszolgáló üzletből az utolsó kenyeret egy hórihorgas vásárló vitte el diadalittasan. Az elárusítónő készségesen ajánlotta:

— Nézzen át a szomszédos élelmiszerüzletbe, ott talán még lesz friss kenyér.

Lóhalálban futottam át az üzletbe, kisebbik fiammal. Örömtől csillant a szemünk a tucatnyi kenyér láttán. Am, hamarosan odalett a jókedv. Kőkemény kenyér volt, fogyasztásra teljesen alkalmatlan.

Kenyér nélkül nem akartunk maradni. Ezért felszaladtunk a pékségbe, ahol Štefan Gáfrik, az új üzem vezetője széles jókedvvel fogadott. Hamarosan kimondtam a vádat: kevés kenyeret sütnek. Tovább mosolygott. S széttárt kezekkel mondotta:

— Kenyér van bőven. Csak az üzletesek jöjjenek érte.

Nyomban feltárcsázta a megfelelő telefonszámokat, sorba szedve az üzletvezetőket. A Hoksza-féle üzlet nem kér kenyeret, eleget rendelt. A két üzlet vezetője viszont szavát adta a pékség vezetőjének: hamarosan szállítják a pékségben „veszteglő“ kenyeret.

A telefonálást lebonyolítva, Gáfrik elvtárs közölte:

— Látja, nem mi okozzuk a kenyérellátást zavarokat. Higgye el, hetente ezt csinálom. Kínálom a kenyeret, mert előre sejtem, keveset rendelnek. Emiatt mindig sütünk egy kis tartalékot.

Közlése kissé meghökkentett. Hát már itt tartunk: a termelő végzi a kereskedő munkáját? Ügy látszik, előbbrevaló a kényelem. A fogyasztó meg rágjon száraz kenyeret. Vagy ha ilyenhez sem jut, akkor fogyasszon burgonyát. Ügy vélem, egy kis 'rugalmassággal — a kereslet és kínálat összehangolásával — el lehetne érni, hogy idejében jusson el a jó minőségű ipolysági kenyér a fogyasztókhoz.

Íme, néhány közellátási észrevétel — jó és rossz. Bizonyíték arra, egy kis megértéssel, jobb hozzáállással, s főleg rugalmassággal elejét lehetne venni ezeknek a hibáknak, fogyatékosságoknak. Balia józsef

Pintér Pál

sertésgondozót

Elvétve találkozom oly lelkiismeretes és rendszerető emberrel, mint amilyen Pintér Pál, a Komárnoi (komáromi) Efsz sertésgondozója.

Ötszáz választott malac hagyományos etetése, itatása és gondozása nem könnyű, s jócskán felelősségteljes munka. A múlt év nyarán került ide (azelőtt lófogatos, gépkezelő, majd pulykatenyésztő volt). Az előfeltételek nem kedveztek. Sikerült azonban kiharcolnia, hogy a kifutók fedél alá kerülnek. A körforgás havonta ismétlődik.

Csupa-szív, csupa lelkesedés ez az ember. Reggel ötkor már a munkahelyén található. Szociális helyiséget rendezett be. így napközben a sertésólak közelében tartózkodik. Környékét különféle virágokkal ültette be. Szabadidejét jól hasznosítja: zöldségfélét termeszt, nyulat, baromfit tenyészt. S természetesen művelődik.

Nemrég Kovács Ernő személyében új munkatársat kapott, aki alig tizenhét éves és szorgalmas. Hallgat az idősebb, tapasztaltabb szavára, jótanácsait hasznosítja. Ez a fiatalember naponta félszáz mázsa eleséget_ s kétszerannyi vizet hord az állatok vályújába.

Pintér Pál tagja a szövetkezet vezetőségének, s az ellenőrző bizottságnak. Havi jövedelme jócskán meghaladja a kétezer koronát, s ha ehhez a természetbeni járandóságot és a háztáji jövedelmét is hozzászámítja, akkor ... Szóval: elégedett.

S mindemellett — segédrendőr. További tevékenységéhez friss erőt és egészséget! Andriskin J.

Jogtanácsadó

A törvényesség betartása közügy

Az anyasági járadékról

Sok szövetkezetben az egyes tagoknak jóval nagyobb gyümölcsöst, szőlőt hagynak magánkezelésben, mint az a Tt 1964/160. számú miniszteri rendelet, illetőleg az Efsz-ek Mintaalapszabályzata 39. cikkelyének 2. bekezdése szerint háztáji kezelésben engedélyezett terület.

Mit mond az Efsz-ek Mintaalapszabályzatának 34. cikkelye? A szövetkezeti tag közös használatra adja az összes mezőgazdasági, valamint erdősített területet, kertet, amelyeken gazdálkodott.

Az efsz-ekröl szóló Tt 1959/ 49. számú törvény hangsúlyozza, a közösbe adott földek tulajdonjoga továbbra is a tulajdonosaié marad. De míg az illető tagja a szövetkezetnek, a közösbe adott földek saját kezelésbe nem vehetők, s egyénileg nem művelhetók. Erre más jogszabály nincs. Ez persze nem vonatkozik a szövetkezeti tag háztáji címén kapott földjére, amit maga és családja szükségleteinek kielégítése céljából művel.

Mikor szab kivételt a nevezett törvény? Arra az esetre, ha a szövetkezeti tagot kizárják. vagy kilép (mindkét eset ritka, mint a fehér holló). Ebben az esetben a szövetkezet a

volt tagjának kiméri a közösbe adott földeket, más helyen, hogy azon önállóan gazdálkodhassál

Tehát, az efsz-tag — még ha gyümölcsösről is van szól — nem kaphat kivételesen több háztájit, mint amennyit az Efsz-ek Mintaalapszabályzata maximális háztáji földként meghatároz. (Válasz I. V. V. Krtíš (Nagykürtös) járásbeli olvasónk kérdésére.)

*

Arra a kérdésre, ki, illetve a szövetkezet mely szerve köteles a maximális (alapszabályzat szerinti) háztáji földterületet ellenőrizni? A válasz egyértelmű: elsősorban az efsz ellenőrző bizottsága.

Az Efsz-ek Mintaalapszabályzata 32. cikkelyének 5. bekezdése szerint az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés alkalmával figyelemmel kíséri, hogy a szövetkezet szervei, vezetői és tagjai betartják-e a törvényeket és jogszabályokat, az efsz alapszabályzatát, házi munkarendjét, a taggyűlések határozatait, a szövetkezeti demokrácia elveit, s miként teljesítik az egyes tagok a közös gazdaság által reájuk bízott feladatokat.

Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag észlel rendbontást, törvényszegést, az Efsz-ek Mintaalapszabályzata szerint köteles az ellenőrző bizottsághoz fordulni, amely az ügyet felülvizsgálja. A felülvizsgálás eredményéről pedig az ellenőrző bizottság köteles a jelentést adót érdemben tájékoztatni, s fölöttébb pedig az egész tagságot, a közgyűlésen.

A szövetkezet valamennyi vezetője, s tagja köteles az ellenőrző bizottságnak megadni a kért tájékoztatást, vagy magyarázatot. Mint már a „jogtanácsadó“ rovatban közölt egynéhány cikkben hangsúlyoztuk: az ellenőrző bizottságot a taggyűlés hatalmazza fel, a vezetőségtől és az elnöktől független szerv. Csupán a taggyűlésnek tartozik számadással.

Számos efsz-tag úgy képzeli, hogy az ellenőrző bizottság csak a szövetkezet gazdasági, illetőleg pénzügyeit vizsgálhatja felül, s másra nem jogos. Ez téves felfogás! Tehát, helytelen, ha az ilyen ügyekben közvetlenül a felsőbb szervekhez fordulnak. Mindenekelőtt az efsz ellenőrző bizottsága illetékes, mert elsősorban ő ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, valamennyi termelési ágazatot beleértve, a pénzügyeket, a nyilvántartást, s egyéb ügyek intézését. Természetesen, elsősorban az alapszabályok betartását. Ide tartoznak a háztáji földek körül megnyilvánuló szabálysértések, rendszegések is. JUDr. Michal Ďurdiak

ф Kinek jár anyasági járadék?

Anyasági jár.adékot kaphatnak azo-k az asszonyok, akik egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodnak, s ez időszakban nincs munkaviszonyból származó jövedelmük. Ez a járadék a Tt 1969/154 számú törvény szerint 1970. július elsejétől utalható ki. E törvény vonatkozik azokra az asszonyokra, akik

a) munkaviszonyban vannak,

b) efsz-tagok, vagy rendszeresen dolgoznak a szövetkezetben,

c) önállóan dolgozó földművesasszonyok, vagy egyéb személyek, illetve családtagjaik,

d) tanoncok, közép- vagy felsőfokú és főiskolák diákjai, illetőleg hallgatói.

Az anyasági járadék állami, amely a népszaporulat elősegítésére hivatott — s nem betegsegélyzői járadék.

# Milyenek az anyasági járadék feltételei?

Az a dolgozó nő, aki úgy döntött, hogy munkaviszonya megszakításával egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, anyasági járadékra Jogosult, ha

a) a szülés előtti utolsó két

évben legalább 270 napot dolgozott,

b) egész napon át rendesen

gondozza saját gyermekét, ezenkívül még egy iskolaköteles gyermeket (sajátját vagy olyant, akit állandó gondozásba vett), vagypedig egy olyan 26 éven aluli rokkant személyt, aki állandó gondozásra szorul, élettárs nélkül, magányosan élő hajadon, özvegy, elvált, vagy egyéb okok miatt magányosan élő asszonynál elégséges, ha legalább egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza,

c) ebben az időszakban nem jogosult sem fizetésre (munkadíjra), sem táppénzre,

d) anyasági járadék abban az esetben is folyósítható, ha a dolgozó nő munkaviszony-megszakítása és a szülés, illetve a gyermek gondozásba vétele közöt nem telt el több idő, mint kilenc hónap.

ф Meddig utalható ki anyasági járadék?

Az anyasági járadék egy egyéven aluli gyermek esetében 500, két egyéven aluli gyerek

után 800, s három egyéven felüli gyermeknél 1200 korona.

Ha nem teljes naptári hónapról van szó, akkor egy gyermek esetében napi 16, kettőnél 26 és háromnál 40 korona a járadék összege. Az anyasági járadék havonta utólag esedékes.

# Elévül-e az anyasági járadék?

Az anyasági járadék iránti jogigény a járadék igényének hónapja utolsó napjától számított egy éven belül elévül. Az anyasági járadékot az efsz-tag abban a szövetkezetben Igényelheti, amelyben dolgozik. ф Melyek az anyasági járadékot igénylő efsz-tag kötelességei?

Az a szövetkezeti tag, aki anyasági járadékot igényel, köteles a járadék-igény megállapításához szükséges összes adatot bizonyítani, a kívánt okiratokat, bemutatni a járadék odaítélése, Illetőleg további folyósítása érdekében és az ügy megbírállásához szükséges kérdésekre válaszolni.

Mindennemű változást, amely a járadékigényt, ennek nagyságát befolyásolja, köteles 15 napon belül bejelenteni.

Jaroslav Fadrhonc — RN