Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-15 / 37. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES ,1973. szeptember 15. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FORDMA s I V I S и Akad még tennivaló Két járás egy-egy szövetkezetébe látogattam el a közelmúltban. Milyen célból? Meggyőződni a szociális gondoskodás hogyanjáról, mikéntjéről, az eljárás módszereinek életrevalóságáról, az esetleges új megoldások helyességéről. Ä Nové Zámky-i (érsekújvári) járás Tvrdošovcei (Tardoskeddi) Efsz-ében a nyugdíjjáradékot kiegészítik. Az a nyugdíjas, aki másodmagával él és a járadék-összeg nem éri el az ezer koronát, a szövetkezet a hiányzó összeget pótolja. Ha egyedül élő nőről van Szó, az egészítés hatszáz, férfi esetében nyolcszáz koronáig terjed. Ilymódon a szövetkezet nyugdíjpótlék címén évente 240 ezer koronát fizet ki nyugdíjasainak. Ezenkívül a nyugdíjasok tizenöt ár háztáji földre jogosultak és termelési áron (ez mintegy 70—75 korona) személyenként egy mázsa gabonát vásárolhatnak. Az idén a szövetkezet vezetősége módosította a nyugdíjjáradék kiegészítési eljárást, melyre az egyes hűtlen nyugdíjasok kényszerítették. Ugyanis a csúcsmunkák idején más üzemekhez mentek dolgozni, mivel ott több fizetség ígérkezett. Ezért született a határozat: az a nyugdíjas, aki — ha csak néhány hétre is — más üzemben dolgozik, megvonják tőle a nyugdíjpótlékot. A kulturális igények kielégítését is szorgalmazza a szövetkezet. A Kpmárnpi, Mpgypr Te-. rületi Színház színészgárdája — szerződésileg — havonta ellátogat a községbe, vendégszerepelni. Egy-egy ilyen előadásra száz belépőjegyet vásárol a tagoknak. Ezenkívül a CSEMADOK helyi szervezete is tart négy-öt előadást, amelyen — általában kétszázötvenen — ve-, hetnek részt. Ezt az összeget is a szövetkezet téríti. A szövetkezet saját autóbusza lehetővé teszi a társasutazásokat, hazánk nevezetességeinek, tájainak megismerését. Persze, a szövetkezet tagjai külföldre is eljuthatnak: tavaly például tizennyolcán látogattak el ilymódon a Szovjetunióba. A fiatalokat is messzemenően támogatja az efsz. Példáu) háromszáz korona zsebpénzt folyósít annak a fiatalnak, aki kezébe kapja a behívót. A tényleges katonaszolgálat letöltése után pedig — ha továbbra is tagja marad a közösnek — ezerötszáz korona illeti. A férjhezmenés, illetőleg nősülés alkalmából a fiatal háromezer koronára jogosult; viszont ha mindketten a szövetkezetben dolgoznak, akkor a pénzjutalom ötezer korona, a tárgyi jutalmazáson kívül. Négyszáznyolcvan a közös gazdaság állandó dolgozója. A közösből eredő havi jövedelem átlaga eléri a 2500 koronát, a természetbeni juttatáson kívül. Ez nem kicsiség. Jórészt ennek tudható be: ez a szövetkezet már évek óta a járás élenjárói közé tartozik. S annak js, hogy sokoldalú a szociális-kulturális gondoskodás. * A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás egyesített Okoči (Ekecsi) Efsz-ében Öllé Imre a közös elnöke és Huszár Géza pártelnök tájékoztatott. Ez a szövetkezet 3680 hektáros, az állandó dolgozók száma 508 — ebből 85 nő —, s az életkorátlag negyven év. A nők többsége a kertészetben, a gyümölcsösben, s a baromfitelepen szorgoskodik. A szövetkezet vezetősége mindent elkövet a dolgozó nők helyzetének könnyítése érdekében. így például a baromfitelepen bevezették a két műszakot. Ilymódon minden ledolgozott három nap után egy szabadnap jár a baromfigondozóknak. Viszont a kertészetben és gyümölcsészetben a szabadnapok bevezetése nehézségekbe ütközik, épp a szerződéses kötelezettségek teljesítése miatt. Az időhözkötöttség következtében így nyolc óránál is több a munkaidő. Áruszállításkor! Ez a munka idényjellegű. A többletmunkáért viszont pénz üti a dolgozók markát. Az adminisztratív munkát is túlnyomórészt nők végzik. Ezen a szakaszon még a szabadszombat sincs bevezetve. A szövetkezet vezetősége azonban célul tűzte, rövidesen megoldja ezt a kérdést. Eszerint valamennyi irodai dolgozó havonta egy szabadszombatra lesz jogosult. A tehenészetben már tavaly megkezdték az elavult istállók átépítését, s előreláthatólag 1974-ben fejezik be. Az új technológia alkalmazásánál elérik: hat istállóban összesen 690 te henet tizennyolc ember gondoz majd, ahol a munka könnyítésén kívül a higiéniai előírásokat is maradéktalanul be lehet tartani. Nyugdíjasairól sem feledkezik meg a szövetkezet. Azokról az emberekről, akik megalapozták e közös gazdaságot. A magánosán élő tíz, a másodmagával élő tizenöt árnyi háztáji földre jogosult. A termést — a búza, árpa és a kukorica hektárhozamátlagát figyelembe véve — házhoz szállítja a szövetkezet. Azonkívül az ezüst, arany és gyémántlakodalmak (házassági évfordulók) alkalmából tárgyi jutalomban részesülnek az efsz nyugdíjasai. Ebben az évben két aranylakodalomra került sor. Munkaerőhiány nincs. Ez többek között annak is köszönhető, hogy minden szövetkezeti dolgozónak joga van négy hét fizetett szabadságra. A feltétel: öt hónapig' tagsági viszonyban legyen, s ezen idő alatt legalább 75 munkanapot dolgozzék a szövetkezetben. Jó szervezőmunkára vall a tagság életkorátlagának csökkentése érdekében végzett toborzó tevékenysége a fiatalok körében, s a helyi általános iskolában. Cél: a szövetkezetbe lépjen, vagy mezőgazdasági iskolában folytassa tanulmányait. A mezőgazdasági Iskolát, szaktanintézetet végzők tanulmányaik befejeztével olyan munkakörbe kerülnek, amely megfelel szakmai felkészültségüknek és fizikumuknak. S azzal is törődik a szövetkezet vezetősége, hogy beosztásukban szakmailag és politikailag továbbfejlődhessenek. Az efsz ifjúsági szervezetének megad minden támogatást a vezetőség, illetve a közös gazdaság. Ifjúsági klubban megtalálható a tévé, a magnetofon, a lemezjátszó, s számos társasjáték ... Ezt a támogatást a fiatalok azzal viszonozzák, hogy feladataikat becsületesen, példásan teljesítik, s a csúcsmunkák idején is segítik a közöst. * Befejezésképpen annyit: azért akad még jócskán tennivaló mindkét szövetkezetben a szociális-kulturális gondoskodás szakaszán. Öváry Péter ü s I N I s I V I s I s I s I N * s I s I s * s * s I s I s I s I s I s I s I s I s í 4 * V I s I s I s I N I s I s I s I s I s I s I s I N I s I s I s I s I Ч I s * 4 I s I s I s I s I s I s I N I N I N I N I N I A bizalom kötelez portalanított, széles, nagyvárosias utak, a belvárosban üzlet hátán üzlet, a patinás, régi, de szépen karbantartott épületek mellett új lakótelepek, toronyházak, üzemek, intézmények, iskolák — tömören így jellemezhetjük a mai Levicét (Lévát). Aki csak a háború előtt járt a városban és Nitra felől érkezik, nem tudja, hol jár, melyik városba került. A tervezők jó munkáját dicséri a térbe és tájegységbe, valamint a környéken levő épületek stílusába szervesen beilleszkedő emeletes házak megépítése, elhelyezése. A háború előtt nagy volt a szegénység a járásban. Oroszkán működött egy cukorgyár, itt-ott kisebb téglagyárat üzemeltettek, a járás székhelyén volt még egy dohánygyár. A felszabadulás után az ötéves terveket megelőző kétéves tervidőszakban már hús- és tejfeldolgozó üzemet építettek, elkészült a PALMA és a Baromfifeldolgozó Üzem, Santovkán (Szántón) átadták a híres gyógyvíz hasznosítására épített berendezést. Gyökeres változásokra azonban főleg az ötvenes évek elején került sor, amikor Tlmaőén (Tolmácson) megkezdték a katlangyár építését. Ezerkilencszázhatvanban Sahyban (Ipolyságon) gépgyárat, Levicén energetikai üzemet létesítettek. Tíz évvel később ismét Šahy gazdagodott, mégpedig a Banská Štiavnica-i szövőgyár hatáskörébe tartozó és még jelenleg is fejlesztés alatt álló kötődével. A Gyapjúfeldolgozó Kombinátot — mely világviszonylatban is a legkorszerűbb ilyen jellegű üzemek közé tartozik — nem szándékosan, hanem a létesítmények kronológiája miatt említjük a felsorolás végén, ugyanis ez a járás legújabb létesítményei közé tartozik. Az ipari és mezőgazdasági termeléssel arányosan építették ki a kereskedelmi hálózatot. Nagyraktárak, önkiszolgáló üzemek létesültek. A választási program keretében befejezik a megkezdett ipari és mezőgazdasági létesítmények építését. 2eliezovcén (Zselízen), Tlmaöén, Sahyban (Ipolyságon) és a járás székhelyén új ipari üzemek épülnek. A járás területén áthaladó utak több mint 90 százalékát portalanífják, az utazás kultúrájának további javítása céljából sürgetik az autóbuszjáratokat. Az ötödik ötéves tervidőszak végére villamosítják a Štúrovo (Párkány)—Levice, valamint a Nové Zámky (Érsekújvár)—Zvolen vasútvonalat. A választási időszakban nagy figyelmet fordítanak a szolgáltatások bővítésére, minőségük rendszeres és tervszerű javítására. A szolgáltatások fejlesztésének tervezete szerint negyven százalékkal nő azoknak a szolgáltatásoknak a terjedelme, melyeket a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek nyújtanak a lakosságnak. Pohronský Ruskovon (Oroszkán) Kommunális Üzemet létesítenek. A következő időszakban bővítik a vendéglátóipari vállalatok befogadóképességét. A Jednota 32 községben épít üzletet és vendéglőt. „Az emberekről való gondoskodás további javítása érdekében — olvashatjuk a választási programban — a kórházakban, egészségügyi központokban és körzetekben dolgozó orvosok számát 1975-ig 214-re emeljük. Léván és Ipolyságon befejezzük az ottani kórházakban megkezdett karbantartási munkálatokat. 1975-ben Tekovské Lužanyban (Nagysallóban) új egészségügyi központot létesítünk és minden igyekezetünk arra irányul, hogy a felettes szervek engedélyezzék a Ievicei kórház építésének megkezdését.“ A gazdag és sokrétű szociális program keretében megkezdték a járás székhelyén a 150 férőhelyes szociális otthon építését. Arra törekszenek, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végéig az iskolák étkezdéiben a járás területén 9600 gyermek kapjon naponta meleg ételt. Olyan feladatok ezek, melyeket a képviselők az illetékes nemzeti bizottságokkal, építővállalatokkal karöltve a járás honpolgárainak összefogásával valósítanak meg. A bizalom kötelez. A képviselők a választások idején láthatták, hogy bizalomból nem volt hiány, így most már a tettek következzenek. (к. 1.) Jubiláló sportszervezet 6 Egységben, megértésben az erő 0 Előtérben az ideológiai nevelés • Segítik a választási program feladatainak valóraváltását © Az iskola és a sportszervezet gyümölcsöző kapcsolata • Tömegsport — új létesítmények Belkovics László a sportszervezet elnöke, Csóka János titkár, valamint Wiedermann József' az efsz pártszervezetének elnöke s jómagam az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) sportélet hagyomány-gazdag múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Négy évtizeddel ezelőtt vert gyökeret a sportélet, Katona Rudolf és Sátor Imre kezdeményezésére. A környező falvakban: Honná Potôň (Felsőpatony} és Veľké Blahovo (Nagyabóny) már az idő tájt űzték a látídarúgást. Az alapító tagok sok nehézséggel küzdöttek: a falu gazdái rossz szemmel nézték az ifjúság kezdeményező készségét. Arról meg hallani sem akartak, hogy földterületet adjanak sportpályának. Felszerelésnek is híján voltak. Végül Lelkes Béla önként adott át földterületéből, pályaépítésre. Ilyen körülmények között kezdte működését a sportszervezet. A labdarúgócsapat játékoshiánnyal küzdött — a keret jórészt vidékiekből, s bratislavaiakból állt. . . A fasiszta járom alóli felszabadulást követően Lelkes Lajos, Szakáll Béla és Brányik Béla szervezte újjá az egyesületet. Csupán a labdarúgás dívott. Barátságos mérkőzéseken szinte veretleneknek bizonyultak. A fellendülés, a versenyszerű sportolás csak az 1948-as Februári Győzelem után kezdődött. A hnb, az efsz és a sportkedvelő lakosság 1962-ben új stadiont hozott „tető alá“. Ennek játékterét futópálya övezi, az öltözők korszerűen felszereltek, a szurkolók kényelmét fedett lelátó biztosítja. Ez a sportlétesítmény jórészt társadalmi munkával épült. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetői már ekkor felismerték a testnevelésben, a sportolásban rejlő tömegmozgató erőt. S jelenleg a sportszervezet a „Družstevník“ nevet viseli. Persze, a szövetkezet anyagi támogatását élvezi. Sőt, az efsz vezetőségének számos tagja kezdeményezően segíti a sportélet fejlesztését, s ezen túlmenően sokat tesznek a fiatalság megnyerése érdekében. A sportszervezet vezetősége törődik a sportoló Ifjúság eszmei-politikai nevelésével. Nemcsak iskoláztatások, hanem előadások, beszélgetések formájában is hatnak a fiatalokra. Ezt a nevelőmunkát külön szerv irányítja és ellenőrzi, Csóka János iskolaigazgatóval az élen. Sportmérkőzések előtt sem feledkeznek meg a szurkolók sportszerűségre neveléséről, jellembeli és érzelmi tulajdonságai formálásáról. A CSKP XIV. kongresszusának határozata fontos célként jelöli meg a helyi nemzeti bizottságok és a tömeg-, valamint társadalmi szervezetek közötti kapcsolat megszilárdítását. Csak az elismerés hangján szólhatunk a hnb és a i sportszervezet jó együttműködéséről. A hnb tanácsának 12 tagja a sportszervezetnek is tagja. Ez a jó együttműködés tettekben is megnyilvánul: például a sportolók 5600 óra társadalmi munkát végeztek a sportstadion építésénél, s háromezret pedig az iskolai sportpályák rendbetartásánál, a faluszépítésl akció keretében ugyancsak 2500 órát, ami anyagi és erkölcsi értékét tekintve igen jelentős. Az utánpótlás-nevelés szempontjából alap a helyi iskola, amely Gállfy Benő és Németh Ödön személyében kitűnő testnevelőkkel rendelkezik. Az iskola padjai közül került ki például Angyal, a VSS Košice csatára —, a lánycsapat négytusában országos bajnokságot nyert. Az egyéni országos diákbajnok négytusában, szintén az 9. osztályos Miklós Erzsébet. Csóka János iskolaigazgató szívügyének tekinti a falu sportéletének fejlesztését. Az iskolát körülvevő kisebb sportlétesítmények is az ifjú nemzedék testnevelését szolgálják, küzdőképességét, szívósságát segítik elő. Ezeket a sportpályákat jobbára a diákság közreműködésével létesítették. A sportszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a falu sportja —г tömegsporttá fejlődik. Ezen a téren már eddig is sokat tetek. Tanúbizonyság: az eredményesen működő szakosztályok. Legnépszerűbb a labdarúgás. Az első csapat a járási bajnokság első osztályában szerepel, s a tavaszi nyitánykor a harmadik helyről indult. A csapat gerincét nagyrészt fiatal, fejlődőképes labdarúgók alkotják. További fejlődésüket nagyszerű szakember segíti elő Brányik Sándor személyében, aki Spišská Nová Vesről tért haza. Közvetlen utánpótlást az ifjúsági csapat biztosítja, áni'ely a kerületi bajnokság В-osztályában a 2. helyen végzett, Kalmár László edző irányításával. Az utánpótlás nevelésének tervszerűségét bizonyítja, hogy a 7—8 éves ifi-tehetségekkel külön foglalkozik Posvancz László edző. Népszerűségben a labdarúgást a kézilabda követi. A női kézilabda-csapat Németh Ödön edző irányításával szintén kerületi szinten képviseli a falut. Az asztaliteniszezők tavaly járási bajnokságot nyerjék, s jelenleg a kerületi bajnokságtjan szerepelnek. A működő szakosztályok közül feltétlenül szólnunk kell a jégkorongozőkról és a sakkozókról. A jégkorongözók sajnos csak természetes pályán játszanak, amely esti mérkőzések és edzések rendezésére is alkalmas. A sakkcsapat versenyszerűen a járási bajnokságban szerepel. Ez a nemes, észcsiszoló sportág egyre több fiatalt hódít. Népszerűsítése és megszerettetése szempontjából elismerést érdemel Csiba Rudolf és Mellár János tevékenysége. Ezeket a sportszakosztályokat a jövőben újabbak létesítése követi. Ehhez azonban tökéletesíteni kell a stadiont, átgondolt fejlesztéssel. A sportlétesítmények terén igen nagy szolgálatot tesz majd az iskolaépület közelségében épülő tornaterem, melyet a tervek szerint 1974- ben adnak át rendeltetésének. Továbbá egy sportuszoda létesítését tervezik, jelentős társadalmi munka hozzájárulásával. Ezáltal egy régóta vajúdó kérdés oldódik majd meg: a fiataloknak végre lesz módjuk megtanulni az úszás tudományát. Eddig csupán a 12 kilométerre levő Kis-Duna nyújtott erre szegényes lehetőséget — hiszen közismert nagyfokú szennyezettsége. Ez hát a dióspatonyi példa. Az összefogás jó eredményeket hozott már eddig is. Ám a falu vezetősége korántsem elégedett. Ojabb és újabb terveket szőnek. Ahogy a sportköri elnök mondta: ezek mind olyan célkitűzések, amelyek további összefogással megvalósíthatók. Mert — az összefogás, biztos siker! Ezt saját példájuk bizonyítja a legékesebben. Csiba László