Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-10 / 6. szám
1973. február 10. SZABAD FÖLDMŰVES .3 Sokoldalú tudománvos-moszaki egviittoiőködés az NDK-val A KÖZÖS CEL ERDEKEBEN A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai között kibontakoztatott szocialista gazdasági Integráció mindjobban! elmélyülése jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok Ipari és mezőgazdasági termelésének fokozódásához. A tudományos-műszaki fejlődés ügyének előbbre vitele érdekében kifejtett nemzetek közötti együttműködés elősegíti a szocialista országok nemzeti jövedelmének állandó növekedését is. A szocialista tábor országai közül Csehszlovákia a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével tart fenn legszélesebbkörű tudományos-műszaki és árucsereforgalmi, valamint politikai, kulturális együttműködést. E tekintetben a Német Demokratikus Köztársaság a második legnagyobb partnerünk. Az NDK-val fenntartott együttműködési kapcsolataink nagy jelentőséggel bírnak a két ország mezőgazdasági termelésének színvonalasabbá, eredményesebbé tétele, a modern gépek kifejlesztése, tökéletesítése és minél gyorsabb elterjesztése szempontjából'. A két ország nem szorítkozik csupán a különböző mezőgazdasági gépek adás-vételére. Szakembereink kölcsönösen együttműködnek a tudományos-műszaki fejlesztés, a kísérletezés és kutatás szakaszán is. A mezőgazdaság és az élelmezésügy terén főleg az ökonómiai kérdések megválaszolására irányul a közös munka. Szakembereink közösen keresik az irányítás legmegfelelőbb formáit és módszereit, együttműködve vizsgálják az árrendszer, a kooperációs kapcsolatok és az összpontosítás kérdéseit, az agrokémiai központok formáinak, a magszaporítással és tenyésztői munkával kapcsolatos teendők eredményességét. Tudományos dolgozóink német kollégáikkal karöltve megvitatják a növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás, a szakembertovábbképzés, a mezőgazdasági gépjavítás a gabonabetakarítás, a terménybegyűjtés utáni kezelés, a takarmánytartősítás, a talajjavítás és az árutermelés stb. legfontosabb kérdéseit, problémáit. Az állattenyésztés eredményességének fokozásáért Az NDK-ban jelenleg mintegy 2,5 millió tehenet tartanak, ennek 90 °/o-a feketetarka, a «zó szoros értelmében vett tejhasznosságú fajta. A tejtermelés fokozása és a tej zsírtartalmának növelése érdekében a jövőben különböző haszonkeresztezéseket valósítanak meg. 1980-ig összesen 400 ezer feketetarka tehén nagy tejhasznosságú fajtával való keresztezését vették tervbe. Javulást szeretnének eszközölni a marhahús termelésében is. Ügy tervezik, hogy 1980-ban 28 kg-ra növekedik az egy lakosra jutó átlagos évi marhahús fogyasztás, s ebből 3 kg lesz a borjúhús. Ez annyit jelent, hogy az említett időpontig az 1972-ben kimutatott valósághoz viszonyítva 25— 30 %-kal kell növelniük a marhahús termelését. Ennek érdekében összesen 800 ezer feketetarka szarvasmarhát kereszteznek hústipusú (charölais, fleckvieh, hereford) fajtákkal. A tervek sikeres valóra váltásában természetesen nagy segítséget jelent a hazai és külföldi tudományos dolgozók tapasztalatainak gyakorlati kihasználása, hiszen meg kell valósítani a keresztezésből származó utódok hasznosságának vizsgálatát, ellenőrizni kell azok tovább tenyésztési alkalmasságát, új takarmányozási, állattartási eljárásokat kell kidolgozni stb. Az NDK mezőgazdaságának egyik legjellemzőbb vonása, hogy gyors ütemben halad a szarvasmarhatenyésztés összpontosítása, az új nagyüzemi termelési módszerek meghonosítása, a fojőrendszerek tökéletesítése stb. Ebben a tekintetben a Friedrichshofban létrehozott nagykapacitású marhahizlalda az ország legmodernebb létesítménye, amely egyben kutatói munkahely is. A négyezer hektáros gazdaság több szövetkezettel kooperál, s ezek összesen 12 ezer hektáron tevékenykednek. A modern állatfarm 19 ezer hízóbika befogadására képes. A mecklenburgi szövetkezetben a nagyüzemi tejtermelésre szakosították az állattenyésztést. Az új istállóban 750 fejőst helyeztek el, s egy dolgozó 110 tehén fejését végzi. Itt az egyedenkénti átlagos évi tejhozam 3500 kg. Ing. V. Nosál, CSc., a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója négyhetes tanulmányút során személyesen is meggyőződhetett az ott elért eredményekről. A tapasztaltakat kutatóink hazai viszonylatban ellenőrzik, hogy adott esetben az ottani módszerek bevezetésével még sikeresebbé tegyük tejtermelésünket, illetve a szarvasmarha hizlalást. A növénytermesztési szakemberek együttműködése A Piešfanyi Növénytermesztési Kutatóintézet tudományos dolgozói a Bernburgi Gabonatermesztési Kutatóintézet szakembereivel tartanak fenn mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot. A gabonatermesztési kutatással kapcsolatos dokumentációs anyagok, vetőmagok és növények kölcsönös kicserélésére, valamint a tudományos dolgozók cserelátogatására a két intézet vezetőinek megegyezése alapján kerül sor. A nevezett kutatóintézetünknek jó kapcsolatai vannak a hallei és lipcsei egyetemmel, valamint a Paulinneauí Takarmányozási Kutatóintézettel is. A szakemberek tudományos-műszaki együttműködése, kölcsönös tapasztalatcseréje jelentősen segíti a két ország növénytermesztésének fejlődését. A burgonyatermesztő gazdaságok fő feladata, hogy kellő mennyiségű és jó minőségű étkezési burgonyával lássák el a piacot, biztosítsák a feldolgozó ipar számára a nyersanyagot és jó minőségű ültetőanyagot termeljenek. A termelés sok helyen még napjainkban is igen költséges, sok kézi munkát igényel, ezért a gazdaságok többsége nem nagyon lelkesedik a burgonyatermelésért. A KGST tagállamokban minél előbb meg kell oldani a burgonyatermelés, főleg a betakarítás teljes gépesítését. A vontatott és magajáró nagyteljesítményű betakarító gépekre egyaránt szükség lesz. Az NDK- ban 1969-ben vette kezdetét a burgonyagépek fejlesztése, s azóta szép sikereket értek el a német szakemberek. A KGST tagállamok ezirányú tudományos-műszaki együttműködésének fokozása nagyban hozzájárulhat a gépfejlesztés ütemének megyorsításához, a termelés olcsóbbá, az emberek munkájának könnyebbé tételéhez. A Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézet a paulinneaui kutatóintézettel együtt a közelmúltban azt vizsgálta, milyen hatással van az állatok egészségére a nagy nitrogén-adag. Megállapítást nyert, hogy a nagy adagoknak nincsenek kórtani következményeik. A hallei egyetem tudósaival karöltve szakembereink azt vizsgálták, hogyan és mivel lehet sikeresen védekezni a rétek és legelők fűféléinek elgyomosodása ellen, s hogy milyen eredménnyel alkalmazhatók a totális herbicidek a fűkultúrák felújítására. A termőföld maximális kihasználásáért A Csehszlovákiai és NDK-beli talajkutatási .munkahelyek együttműködve mindkét fél számára eredményesnek bizonyul. A mezőgazdaság tradíciója, a természeti adottságok megközelítő hasonlósága és a szocialista termelés fejlettsége lehetővé teszi, hogy a két • ország szakemberei közösen munkálkodjanak a mezőgazdasági tudomány továbbfejlesztésén. Mindkét országban óriási ráfordítást igényel a termőföld talajjavítás útján történő növelése, sőt ezen lehetőségek a végső fokon igen korlátozottak. Ezért a szakemberek arra törekednek, hogy minél termékenyebbé tegyék a művelésben lévő földet, biztosíték a rendelkezésre álló mezőgazdasági és szántóterület lehető legtökéletesebb kihasználását. Az ezirányú kutatásokban ktűnő munkamegosztási lehetőség kínálkozik. Az NDK-ban a szántó 50 %-a könnyű homoktalaj. A német szakemberek ezen talajok termékenyebbé tételének lehetőségeit kutatják, s az ő tapasztalataikat mi is kamatoztatni tudjuk könnyű talajaink termékenységének fokozásában. Nálunk viszont a középnehéz és nehéz talajok vannak túlsúlyban (60— 70 %), ezért elsősorban ezek tökéletes kihasználására törekszünk. Eredményeink iránt német barátaink is érdeklődnek, hiszen náluk is akadnak nehéz talajok, dombos vidékek. A kölcsönös tapasztalatcserék eredményesebbé tehetik mindkét félnek a talajtermékenység fokozására irányuló tevékenységét, sőt a többi szocialista ország is meríthet ezen tapasztalatokból. A Bratislava! Talajtani és Tápanyagellátási Kutatóintézet már évek óta együttműködik az Eberswaldi Talajtani Kutatóintézettel, valamint az NDK földjei termékenyebbé tételének lehetőségeit vizsgáló münchebergi kutató állomással. A további sikeres együttműködésről szóló megállapodást 1971-ben írták salá a nevezett tudományos munkahelyek vezetői, s a múlt évben részletes terveket dolgoztak ki az 1973-ban esedékes kölcsönös együttműködésről, közös feladatokról. A fentiekben csak nagy vonalakban szóltam a mezőgazdasági termelésben, gépgyártásban és kutatói tevékenységben az NDK tudományos dolgozóival közösen kifejtett együttműködésünkről. Ez a tudományos-műszaki munkamegosztás természetesen sokkal sokrétűbb, eredményekben, sikerekben gazdag tevékenység, mely eddig mindkét fél számára gyümölcsöző volt, s reméljük az lesz a jövőben is! KÄDEK GÁBOR Kis módosítással, nagy megtakarítás A Bajői Állami Gazdaság pár évvel ezelőtt néhány darab 21—PDPX—310 jelzésű tárcsás talajhántót vásárolt a D—4—KB Dutra traktoraihoz. Ezen gépeket főleg az őszi és tavaszi talajelőkészítésnél alkalmazták. A tárcsás talajhántókra akkor volt a legnagyobb szükség, amikor száraz időben végezték a szántást és nagy rögök maradtak az eke után, melyeket még rögtörőkkel sem tudtak felaprítani, szétzúzni. A gazdaság vezetői azonban' nem voltak megelégedve a tárcsás talajhántók munkájával, s azon gondolkodtak, hogyan lehetne fokozni a gépek átlagteljesítményét, javítani az elvégzett munka minőségét. A választ Tvrdony Szilveszter mérnök, a gazdaság anyalai részlegének vezetője adta meg. Újítási javaslata alapján módosították a tárcsás talajhántó dolgozó részének, vagyis a tárcsáknak a felfüggesztését. A hordozó keretről történő leválasztás után a tárcsák egész fiiggesztését 11 cm-rel jobbra tolták, majd újra felhegesztették. Ilymődon csökkentették a dolgozó rész mnnkaszélességi fogásszögét, s annyival növelték' a gép teljes munkaszélességét, hogy a tárcsák a traktor keréknyomait is megmunkálják. Az őszi vetés előtti talajelőkészltés szempontjából az összes eddig használt gépek közül — NTB—28 tárcsás borona, különböző rögtörők — az említett módon átalakított tárcsás talajhántók váltak be a legjobban A múlt év őszén már ezekkel a gépekkel dolgoztak. A módosítás gazdaságosságénak ellenőrzésekor rájöttek, hogy a régi módszerrel kétszer kellett egy-egy parcellán elvégezni a magágykészítést, s egy hektár előkészítése 37 korona költséget igényelt. Ez 107 hektár esetében — kétszeri megművelésnél — összesen 7 ezer 918 korona költséget jelenteti. Az átalakított talajhántók alkalmazásakor elég volt egyszer megmunkálni a talajt, ami mindössze az említett összköltség felét vette igénybe. Az újítási javaslat gyakorlati kivitelezése tehát lehetővé tette, hogy ugyanazon munkafeladatot gyorsabban, jobban és olcsóbban végezzék el. —kágé— Új izafajták Romániában Romániában egyre nagyobb gondot fordítanak a gabonatermesztés eredményesebbé tételére. A tudományos dolgozók új gabonafajták kinemesítésén dolgoznak, s nem eredménytelenül. A jelentések sze1 rint oíyan bőtermő búzafajtákat soroltak be a vetésforgóba, amelyek sikeresen veszik fel a versenyt a szovjet Bezosztája fajtával. A Dácia, Moldava, Excelsior és Favorit búzafajtákat 1974-ben és 1875-ben már 600 ezer hektáron, vagyis a búzatermesztésre előirányzott összterületnek mintegy 29 %-án szeretnék termeszteni. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dácia búzafajta gyengébb r talajokon 27—37, termékenyebb talajokon 40—52 mázsa hektáronkénti átlaghozamot képes nyújtani. Az említettnél is jobb eredmény érhető el a következő bőtermő búzafajtáknál: Loyrin, Turda, Caracal. Ezen búzák a kísérleti termesztés során 57—62 mázsát termettek átlagosan egy hektáron. —r— „Nehéz parasztnak lenni“, mondja a holland parasztszövetség egyik jelmondata, s nem ok nélkül. Hollandia intenzív mezőgazdasága Nyugat-Eurőpában is szinte páratlan. A parasztok sorsa mégis nehéz. Hollandiában 1956—1970 között a paraszti gazdaságok cgyharmada kénytelen volt felhagyni a termeléssel. Az ok: Hollandiát a bel- és külföldi nagytőke uralja. A drágulás számottevő, de a termelői árakat csak elenyésző mértékben növelik. A bevételi veszteségeket többlettermeléssel igyekeznek megoldani a parasztok, több-kevesebb sikerrel. A gazdálkodók egyre inkább elszegényednek, a kis- és középfarmokat lassan felszámolják. Az 195B-ban nyilvántartott 40ü ezer helyett a múlt évben már csak 260 ezer mezögazsági termelő iizem működött. A szakértők szerint 1980-ban már csak 60 ezer üzem lesz létjogosult. A monopolkapitalista politika mindinkább rányomja bélyegét az eddig rendkívüli eredményekről számot adó holland mezőgazdasági termelés alakulására. Érdekességek A chilei ornitológusok azt állítják, hogy idáig ismeretlen madárfajt fedeztek fel az ország északi részében. A madarat Conirostrum Talaguarensisnek nevezték el. Az új madárfajt nem hivatalos korokban „kisfalánk“-ként emlegetik. ♦ Az üzbegisztáni tudósoknak sikerült szorgalmasabbá tenniük a selyemhernyókat. Genetikus tulajdonságaik megváltoztatásával olyan selyemhernyó fajtát tenyésztettek ki, amely ötször akkora selyemgubót sző, mint a közönséges selyemhernyó. Ezeket a genetikus változásokat atomsugárzással érték ei. ~4" A legfrissebb jelentések szerint a kaliforniai San Diego állatkertjében két kétfejű kígyó él. Az egyik hat-, a másik egyéves. A kígyóknak két fejük, két szívük, májuk, gyomruk van. Eredményes két évtized A Bolgár Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a múlt évben ünnepelte fenállásának huszadik évfordulóját. Az intézet tudományos dolgozói nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a bolgár mezőgazdasági gépek, főleg kertészeti és gyümölcsészeti kistraktorok jő hírnévre tegyenek szert a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokbáh. A bolgár kutatók jelenleg azon fáradoznak, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végére mintegy 600 különböző típusú, saját- gyártmányú erő- és munkagép álljon a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A Dimovo mezőgazdasági gépgyárban pl. a közelmúltban vette kezdetét a vibrációs almabetakarítő kombájn sorozatgyártása. Ezen géppel az ipari feldolgozásra szánt almatermést lehet begyűjteni. A kombájn a hat méteres átlagmagasságot meg nem haladó ágakról képes leszedni a termést. Az előzetes hírek szerint 1975- ben kerül sor Bulgáriában az első hazai gyártmányú szőlöbetakarítő gép kipróbálására, illetve bemuta* * tására. Ez a gép szintén .vibrációs elven alapszik majd, s bizonyára nagy segítséget nyújt az ország szőlőtermesztőinek. (kg) Hatsoros burgonvaiiltetö A felvételen látható 6 SaBPD—75 típusú burgonyaültető az Agrostroj Prostéjov gyártmánya. A nagyteljesítményű gép a kétsoros (2 SaBN—75), automatikus burgonyaültető alapgépből lett kifejlesztve. A legjobb teljesítményt a sík területeken nyújtja, de a kisebb emelkedőkkel tarkított földeken is biztonságos az üzemeltetése. Az 1600 kg tömegű géppel bármilyen burgonyaféleség ültethető, csupán arra kell ügyelni, hogy a gumók súlya ne legyen több 120 grammnál. A hatsoros géppel 62,5—75 cm sortávolságra ültethető a burgonya. A 75 cm-es sortávolság alkalmazása lehetővé teszi a növényápolási, talajniűvelési, betakarítási stb. munkálatok teljes gépesítését, a nagyüzemi termelési módszerek bevezetését. A gumók soron belüli ültetési távolságát 21,5—25—30—35—40 (40—50) cm között lehet szabályozni. A gép 6—12 cm mélyre helyezi a gumókat. Az ültetéssel összefüggő műveleteket a gép egy menetben végzi. Az ültető működését a traktoros irányítja. A SaBPD—75 burgonyaültető gép óránkénti teljesítménye 1,5 hektár. Kép és szöveg: —kádak—
