Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-10 / 6. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. február 10. Ara 1.— Kčs XXIV, évfolyam, 6. szám. Szakmelléklet Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Korszerűbb gépekkel Mezőgazdaságunk évröl-évre több és korszerűbb gépet kap. Az ntóbbi időszakban sokasodik az olyan nagyteljesítményű gépek száma, amelyeket csak a nagyüzemi termelés szakosítása keretében üzemeltethetünk megfelelő hasznossággal. Nem gazdaságos például egy óriási Kirovec lánctalpsa traktor 500, vagy ezer hektáros szövetkezetben, mert teljesítményét a kis földparcellák miatt távolról sem lehet kihasználni. Ugyanez vonatkozik az automatizált sertés- és szarvasmarha hizlaldákra, a nagy fejőpavilonokra, borjúneveldékre is. Ilyen nagy termelő kombinátok üzemeltetése már csak kooperációval lehetséges, vagypedig olymódon, hogy létrehozunk egy nagyobb mezőgazdasági üzemet, amely elbírja a jelentős beruházásokat, a karbantartást és a termeléshez szükséges nyersanyaggal is ellátja a központokat. A mezőgazdasági üzemek egyesítését tehát a gépesítés rohamos előretörése váltotta ki. A kisebb-nagyobb hibák ellenére a múlt évben a mezőgazdasági gépgyárak általában túlteljesítették a gép- és gépi berendezés eladási tervüket és az alkatrészgyártás is nyolc százalékkal emelkedett. Mezőgazdaságunk tehát a munkásosztály önfeláldozó munkájának következtében nagymennyiségű géphez jutott. Bár meg kell említenünk, hogy még mindig 10—12 az olyan gépfajták száma, amelyből kevés van. Általában javult a gépellátás, és a legfrissebb elemzések, felmérések azt bizonyítják, hogy az új évben még több és jobb gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. A tervek szerint a mezőgazdaság 10 ezer 930 traktort kap és az alkatrész gyártás is négy százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági üzemekben most folyik a piackutatás, amelynek alapján még menet közben is korrigálják a gyártást, illetve a behozatalt, hogy a mezőgazdasági üzemek megkapják a termeléshez szükséges leghatékonyabb és legkorszerűbb gépeket. Az új év elején nem árt fejtegetni, hogy a termelés összpontosításának és szakosításának megfelelően milyen gépeket kap a mezőgazdaság. í «'i ‘ A növénytermesztés számára olyan gépeket adnak el a mezőgazdasági gépgyárak, amelyek hozzájárulnak az egyes munkafolyamatok komplex gépesítéséhez. A burgonya betakarításához például 2-, 4 és 6-soros kombájnokat vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek, amelyek már igen nagy teljesítményt nyújtanak és begyűjtéskor nagyság szerint osztályozzák is a gumókat. Tehát minden előfeltétel megvan a burgonyatermesztés gépesítésének fokozására. De jobban össze kell hangolni az eladó szervek és a mezőgazdasági üzemek tevékenységét, mert jelenleg az a helyzet, hogy a drága gépek az AGROTECHNIKA raktáraiban poroskodnak, mert azokat nem vásáre-ják meg. Valamit sürgősen tenni kell, hogy ezt a nagyon sok fizikai munkát igénylő műveletet is a lehető legnagyobb mértékben gépesítsük. A kertészetekben már a múlt évben is dolgoztak olyan gépek, amelyekkel begyűjtöttük a hagyma és a paradicsom egy részét. A tervek szerint olyan univerzális kombájnokat vásárolunk, amelyekkel paprikát, zöldbabot és borsót lehet begyűjteni. Szükség lenne még a sárgarépa, petrezselyem és hozzájuk hasonló gyökeres zöldségek begyűjtésére alkalmas gépekre is, mert ezek betakarítása még mindig sok fizikai munkát igényel. Az idén döntő fordulat történik a cukorrépa gépi betakarításában. A sok kísérletezés után végre olyan kombájnokat és gépsorokat sikerült kifejleszteni, amelyekkel már igazán kevés veszteséggel végezhetjük a begyűjtési munkákat. A jelenlegi cukorrépabegyűjtd kombájnokkal és újak vásárlásával a mezőgazdasági üzemek már a cukorrépatermés 45 százalékát gyűjhetik be; és a következő években pedig előreláthatólag a 95 százalékát. A komolyabb problémát csak a cukorrépa egyelése okoz; azonban a „Slovmona“ cukorrépavetőmag mennyiségének fokozásával ez a munka is egyre kevesebb fizikai erőkifejtést igényel. A gabonatermesztés gépesítését teljesen megoldottuk, a vetéstől egészen a begyűjtésig. Azonban az eddiginél sokkal tökéletesebb gépekre van szükségünk. Ugyanis a kombájnok nagy része már elhasználódott és kiselejtezésre vár, mivel az árpa. búza, zab aratása után az SZK—4-es kombájnokkal gyűjtöttük be a kukorica nagy részét is. Mivel csökkent a kombájnok száma, ezért az új évben lényegesen több szovjet NIVA és KOLOSZ kombájnt hozunk be és a Né met Demokratikus Köztársaságból új típusú E—516-os kombájnokat vásárolunk. A szakemberek véleménye szerint az ötéves terv végéig együttműködéses alapon valószínűleg megszületik a dombos-hegyes vidékre alkalmas csehszlovák kombájn is. A traktorgyártás struktúrájában komoly változások lesznek. Előtérbe kerülnek a*sok lóerős nehéz traktorok, vontatók és fokozzuk a lánctalpas traktorok gyártását, ezzel egyidejűleg behozatalát is. A múlt évi mostoha időjárás ugyanis azt bizonyította, hogy lánctalpas traktorokkal még a legnehezebb terepviszonyok közt is Jöhet dolgozni, viszont a kerekes traktorok üzemeltetése ilyen körülmények között majdnem teljesen lehetetlen. Tehát megdőlt az a szélsőséges irányzat, hogy háttérbe szorítva a lánctalpas traktorokat csak kerekesekkel töltsük fel a gépparkokat. A mezőgazdaság igényeinek megfelelően újabb DT-változatokat és főleg nagyteljesítményű Kirovec-traktorokat hozunk be a Szovjetunióból. A kerekes traktorok gyártásánál is arra törekszünk, hogv minél nagyobb teljesitmenvu erőgépeket adhassunk a mezőgazdasági üzemeknek. Főleg a rysta traktorok újabb, megközelítőleg 100—120 lóerős változatairól lesz szó. A mezőgazdasági gépgyártás struktúrájának változása azt bizonyítja, hogy a szakemberek végre igyekszenek lépést tartani a fejlődéssel és a mezőgazdasági termelés átalakulásához szükséges gépeket és gépi berendezéseket terveznek. Hogy csak néhány példát említ sünk az állattenyésztés gépesítésének irányából, az eddiginél jóval több fejőautomata-bcrendezést kapnak a mezőgazdasági üzemek. Általában az állattenyésztésre jellemző az automatizáció, amely egv részt olcsóbbá teszi a termelést, másrészt meggyorsítja a termelési folvamatokat. Tehát a mezőgazdaságunk gépesítése végre jó irányban halad. Megfelel a jelenlegi fejlődés követelményeinek. Am a jövőben arra kell törekednünk, hogy országos viszonylatban arányos legyen a gépesítés üteme; mert Szlovákia mezőgazdaságának gépesítése még midig jelentősen elmarad a Cseh Szocialista Köztársaságé mögött. Vagyis, be kell hozni a lemaradást! Gyorsabb ütemben, tökéletesebb, jobb, nagyobb kapacitású gépekkel tegyük még hatékonyabbá, jövedelmezőbbé a mezőgazdasági, termelést. Ballá József A zárszámadás megtörtént a Králové Kraéany-i szövetkezetben is. Sor került a részesedés kifizetésére. A tagok örömmel jöttek, mert vastag pénztárcával távoztak, azaz jelentősen emelkedtek a számok a takarékkönyvecskében. A felvételen látható Baranyi Ilonka, a posta alkalmazottja előtt halomba hevernek a pénzkötegek, amely aligha fogyott el, mert legtöbben takarékpénztárba tették a kapott összeget. Wurczel László (baloldalon) elégedetten írja alá, mert szép summa ütötte a markát. Kovács István mérnök, a közös elnöke örül a sikeres évnek, de közben már azon töpreng, mit lehetne tenni a még eredményesebb gazdálkodásért — mert szerinte — ma kell látni a holnapot és időben felkészülni rá. A becsületes munka eredménye Hajdanában a Dun. Streda-i (Dunaszerdahely) járásban tizenkét Karcsúról beszéltek. Szétszórt apró falucskákban, településekben nyomorúságos körülmények között élt a csallóközi róna népének javarésze. Még a felszabadulás után is a rozzant, zsúpos házak egész sorát láthattuk az akác- és fűzfák árnyékában. Az elmúlt évek során a tucatnyi településből két politikai község alakult. Králová- és Kostplná Kračany (Királyfiakarcsa és Egyházkarcsa). Az egyesülés útjának .egyengetni elsősorban a megalakult efsz-ek voltak. A gazdasági együvétartozás akaratlanul is megkövetelte a falvak politikai egyesítését. A sáros fűzfatengerben meghúzódófalucskákban nehezen ment a szövetkezetek szervezése s aránylag elég sokáig gyermekcipőben jártak. Akkoriban kevesen hitték, hogy két évtized múlva virágzók lesznek a mezőgazdasági üzemek és a Králová Kracany-i élretörő, mezőgazdaságilag-különben is fejlett dunaszerdahelyi járásban. Kovács István mérnök a szövetkezet dereshajú elnöke ' elégedett mosollyal beszél a múlt évi eredményekről. — A számok mindennél reálisabb képet nyújtanak, — vette elő az elnök az asztalfiókból a kartotékokat. — Bár senki nem szereti a számadattal teletűzdelt cikkeket, de talán néhány mutatót nem árt megemlíteni. A mezőgazdasági nyerstermelésünk 18 755 korona volt a múlt évben hektáronként, és ebből az árutermelés 17 762. — Talán valami speciális termékkel foglalkoznak? —- Egyáltalán. Még csak kertészetünk sincs. A növénytermesztésben szemeseket és cukorrépát termelünk. Fő tömegtakarmányunk a silókukorica. Az állattenyésztésben a tejtermelésre és a hústermelésre szakosítottunk. Természetesen igyekszük korszerű módszerekkel termelni és megteremteni minden előfeltételt a nagy hektárhozamok és az állatok minél jobb hasznosságának az elérésére. — Bár unalmasak a számok, mégis jő lenne a múlt évben elért eredményekről néhányat megemlíteni. — Gabonából például 49 mázsát értünk el hektáronként. Talán itt inkább a fajták az érdekesebbek? Mi már rátértünk a legújabb nagyhozamú búzafajták termesztésére. Volt egy parcellánk, ahol Jubilejnából 72 mázsát értünk el hektáronként. A sertéseknél a napi átlagos súlygyarapodás 53 dkg volt és a 204 kocától anyánként évi 19,9 malacot választottunk el. A tejtermeléssel nem dicsekedhetünk. A múltévi fejési-átlag tehenenként 3397 liter volt. Az idén-ha törik, ha szakad, el kell érnünk 35UÜ litert. Az -viszont- tény,- hogy a piaci termelés nem rossz, hiszen egy hektár mezőgazdasági terület után 979 liter tejet adunk el. Persze ez sem nyugtat meg bennünket,- s így min den héten ellenőrizzük a tejtermelés körüli problémákat. — Az eredményes gazdálkodás fő tényezői miben kereshetők? — A jó irányítás, a tagság szorgalma, a földalap és a gépek maximális kihasználása a 1 döntő tényező. Mindössze 829 hektár földterületen gazdálkodunk, mégis megoldottuk a szakosítást, korszerűsítettük a sertésfarmot és megvásároltuk a- legmegfelelőbb gépeket. A tápanyagellátással már a hatodik ötéves tervben tartunk. Persze egy pillanatra sém szabad meg torpannunk, mert lemaradunk. A jövő fejlődése szempontjából egy nagyobb gazdasági egység kialakítása szükséges és ezért rövidesen ..összeházasodunk“ Kostolná Kračany-val, s így a 12 Karcsúból gazdaságilag csak egy marad. Már most is vannak közös terveink: egy lucernaszárítő létesítése, közel 7 milliós beruházással. Az anyagiakat saját forrásainkból teremtjük elő. Az irányítást a szövetkezetünkben három mérnök és kilenc középiskolát végzett, meg a nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlati szakembérek végzik. A tagság szorgalma, becsületessége vitathatatlan. Nálunk mindenki magáénak érzi a közöst. Csakis a magasfokú gépesítésnek, a hozzáértő munkának köszönhető, hogy egy állandó dolgozóra a munkatermelékenység 120 423 korona és a havi átlagkereset pénzértéke' 3065. A szorgos embereket megbecsüljük a szociális juttatások terén is. Tavaly tizenegyen voltak gyógykezelésen, nyaralni hetvenen s egy bulgáriai tanulmányúton húsztagú csoport vett részt. Természetesen legfontosabb a kereset, gondolom azzal is elégedettek az emberek, hiszen a fél hektár háztáji mellett minden ledolgozott 100 korona értékű munka után 4,80 kg búzát kapnak s azt hiszem a részesedés egyedülálló a járásunkban. Különben menjenek át a szomszéd helyiségbe, éppen most osztják. A szépen berendezett helyiségben emberek sorakoztak. Wurczel László olyan 30—40 év közötti férfi éppen akkor írta alá a bérjegyzéket. — Mennyit kapott, — kíváncsiskodtam? — Megjárja. 10 ezer 900-at. Kell ám a pénz, három apró gyereket nevelek. Kell a pénz, de a fiatalember mégsem a pénztárcájába tette a bankókat, hanem 9 ezret a takarékkönyvecskébe, amelyben már eddig Is 22 705 korona 10 fillér volt bejegyezve. — Lakást szeretnének építeni? — Azt már el is felejtettük. Kocsira gondolunk. A sok közül legtöbben takarékkönyvecskét szorongatnak a kezükben. Azt mondják, biztosabb helyen van ott a pénz. S minek Is lenne otthon annyi sok. Hiszen Bartal Dénes vagy János közel 23 ezer korona részesedést kajjott, de nem panaszkodhat Cseh József vagy Mészáros Dániel és mások sem, mert szép summa ütötte a markukat. Az elégedettség mosolyát láttam az arcokon. Érthető, mert a becsületes munka értéke anyagiakban is kifejezésre jutott. ' TÓTH DEZSŐ
