Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 3. szám
Németh méhé&ztárs látogatóival ismerteti a legújabb kaptárának hasznos tulajdonságait. /. új formában megjelenő ** MÉHÉSZET ben — új — hézagpótló rovatként lát napvilágot a „Vitafórum“. Az olvasók ás az (rók előtt ismeretes, hogy a szakmelléklet Írásaihoz a szerkesztő nem főz kommentárt. Szakmailag nem bírál és kihúzásokkal 'sem tesz értelmetlenné egy-egy munkát, mint ez más méhész szaklapokban divatos szokás. Tudjuk, hogy a szakcikk-írók többsége nagy gyakorlattal rendelkező méhész, de lalálkozha tunk kezdő és haladó méhészek ún. „első szárnybontogatásaival“, ami örvendetes és kívánatos is egyben. A „kötőfék“ nél Jíül megjelenhető írások előnyösek lehetnek a cikkírók számára, de számolnunk kell azzal is, hogy a nagyobb gyakorlattal rendelkező olvasók között az ilyen trás kedvezőtlen ítéletet vált ki lapunkkal szem ben. Mivel Ismeretes lapunk szerkesztőségének általános irányíelve, hogy t. i. a korszerű méhészkedésnek háztáji, vagy nagyüzemi formáival alaposan megismertesse az olvasókat, önként adódik, hogy a korszerűtlen, elavult vagy hibás mun kamódszerek és teóriák felett a rovat pálcát törjön anélkül, hogy a levélírók érzékenységét sérelem, megbántás érje. Hogy ml is a Vitafórum lényege, azt bevezetőül mindjárt egy alkalmi példával is szeretnénk illusztrálni. Vegyünk elő például egy egész friss munkát és bogarásszunk benne egy kissé. „Útves/.tü vagy kaptárkérdés!'' című írást találta a rovat meg vitásra alkalmasnak. Az útvesztő, mai fogalmaink szerint egy labirintus, amelybe jutva a szerencsétlen ember vagy állat számára nincs többé kiút. Bolyongása reménytelen, kilátástalan. A cikkíró szerint ilyen volna tehát ma a kaptárkérdés is? Hogy mennyire nem ilyen, arra maga a cikkíró is rácáfol, amikor ezt írja: „Én akkor a lap szerkesztője voltam, könnyen ment a véleménynyilvánítás. (?) De az ellenvé lemény is hangot kapott (szerencsére!) a szakmelléklet soraiban és nem én lettem a gyóz(Folytatás az 5. oldalról.) ránypapírlapon azt mutatja, hogy a telelő méz gyenge minőség volt, vagy nem volt befedve. Kisebb henger alakú régi virágporhulladék erős családra vall. A gyenge családoknál virágporhulladék alig található, az anyátlanoknál pedig semmi. Ha petét találunk, azt jelenti, hogy az anya nagyon termékeny, vagy kevés a dajka méliek száma. Esetleg kevés a , munkássejt a téli fürtben lévő lépeken. A kávébarna foltokkal, ürülékkel beszennyezett kijárényítes!“ Későbbiek során ezt írja: „Okutiam a vitából és ma inár egyetlen olyan kaptárára sincs, amilyet akkor dicsértem.“ (Felkelne sírjából a kaptártervező, ha e sorokat' olvashatná.) Az olvasók körében is nagyobb foganatja lett az ellentábornak. És ezek után jöl a cikknek legérdekesebb megállapítása, amely így hangzik: „A mi oldalunkon az Idősebb és a hagyományt tisztelő fiatal méhészek maradtak. Kár volt értük is és kár volt azért is, hogy ilyen későre hagytam pálfordulásom megírását“. (Egy ilyen töredelmes beismerés a bíróság előtt csak felmentéssel járhat.) Ha a rovatvezető nem téved, arról a NB. kaptárról van sző és hangzott el a töredelmes beismerés, amelyről fentebb, az írás elején még mint „HÍRES“ kaptárról emlékezik meg a cikkíró. azután jött a töredelmes megbánás.) A rovat segíteni kíván a cikkírónak a „megtérés“ utáni magyarázatban. Élt Magyarorószágon egy fizikailag'gyenge, tbc-s opetaénekes. Mint ahogy rajta kívül sok-sok ezren tették, ő maga is megszerette a méhészkedést. Tanult, értelmes, ember volt. Megtervezte és elkészítette az első rakodó kisboczonádi kaptárát. Néhány jő termöév elegendő volt ahhoz, hogy felismerje (amit azóta sok százezren felismertek), hogy egy mézzel megtelt fiók leemelése egy ember számára túl nehéz, különösképpen akkor, ha általános lásból nagyobbmérvfi hasmenésre következtethetünk. Ugye, kaptárbontás nélkül is mi mindenre következtethetünk. Aki ezekte a jeleket jól ismeri, a kaptárbontást is hamarább el tudja végezni. Gyakori átvizsgálást csak a gyenge családok kívánnak. Ennek szükségét, illetve ismertetését hagyjuk máskora. Végezetül és összefoglalóul jegyezzük meg azt a méhészközmondást, hogy minél többet bajlódsz a méhekkel, annál kevesebb mézet veszel el tőlük. CSŰRILLA JÓZSEF testi gyengeségben szenved. Rövidesen megszületett az első fát, melynek odújában élték boldog, zavartalan életüket méheink elődei. Kb. így alakult ki az első fekvő kaptár! Évtizedek során ez a HÍRES kaptár csakugyan karriert futott, legaláb hírverésben. Akadt a kaptártervező lapja számára egy állástalan diplomás, — akikből abban az időben bővelkedtünk. jól forgatta a tollát, sokat olvasott külföldi neves méhész tudósoktól jó írásokat és a legminimálisabb gyakorlat nélkül hasznosította az olvasottakat. Rótta a sorokat, de már nem álló, hanem rakodó kaptá rakra kicsavarva. Akkor még főleg a nagyméretű keretek voltak a lap számára a „csemegék“, mert az olvasók közül kevesen értették meg azt az egyszerű számtantételt, hogy két kicsi = egy nagy kerettel, tehát nem a nagyon van a hangsúly, hanem a férőhelyen. Az olvasók legnagyobb része akkor jött lázba, amikor a Nagy Boczonádi-ról hallott és olvasott. Mégis csak más, mint pl. a Kis Országos, gondolták magukban. Több fér a nagyba, mint a kicsibe. Lefeküdt tehát a kaptár, de csak azok aludtak el, akik a maszlagot bevették. Szinte lexikális tudás kell a méhészek számára, ha figyelemmel akarják kísérni a fekvő NB. kaptár létezése óta alakuló keretszámokat, termelési fogásokat, a kaptár méhekkel történő zsúfolásához szükséges anyák számát. 18—20—22—24, majd újra 18—15 és végül a 18 keretes fészek-mézrakás NB. keretes fekvő kaptárak azok, amikre computer nélkül még emlékezni tudunk. Hogy hol tartunk ma, erre a legjobb választ a MÉHÉSZET hirdetési rovata adhatja. Olcsóbban kínálják eladásra, mint amilyen érték a kaptárakban lévő tiszta viasz anyaga. Ugyanebben a lapban egyre több cikket olvashatunk a rakodókaptárak különféle formáiról, megoldásáról. Mind ez nem volna baj, mert ez nem jelenti a méhészetnek, mint foglalkozási ágnak hanyatlását, hanem egy „üstökösnek“, egy HlRES kaptárnak a lehanyatlását... Az egész dologban a legsajnálatosabb, hogy az a nagymultú méhész intézmény, amely a fölszabadulás előtt kiváló képességű gyakorlati méhészeket nevelt, sajnos most ezzel nem dicsekedhet, pedig ha valaha, úgy ma van jogosultsága a méhészkedésnek. Ennek a hanyatlásnak az oka az, hogy makacsul kötötte magát egy olyan kaptárrendszerhez, amely már születésekor halottnak volt elparentálható. A NB. kaptárak ban termelt méz minőségileg is silányabb és alkalmasabb arra, hogy egy olyan ország mézexportját lejárassa, amelyben még nagyszámban találhatók mint termelő eszközök a NB. kaptárak. Kedves Méhésztársi jobb volt és szebb volt a beismerés, az őszinte bevallás, mintsem a NB útvesztőben magára maradva, kiút nélkül bolyongani. Csak dicséret illeti, bár soron követ nék még azok, akik elöbb-utóbb csakugyan útvesztőbe jutnak. Ha kedves Méhésztárs csak egyszer rétsztvenne a budapest: Méhészeti Szövetkezet kaptárbemutató összejövetelén, látná a sok kipirult arcú kíváncsi méhészt és hallhatná panaszai kát a NB. kaptárakról, akkor győződne meg csak igazán, hogy van, volt és örökké lesz is kaptárkérdés, ameddig gondolko dó, kísérletező emberek élnek a földünkön. VITÄZÓ ► V V V ♦ V ♦ v v v v v v v v v v v V V V V V V * Kaptárbontás nélkül De nézzük, hogy egy ilyen töredelmes megbánás után mégis, hogy alkothatta, meg a „kényszer“ elhatározása. Le kaptárról a „HÍRES“ vélemé- kell dönteni a méhek évezredes nyét? (Sajnos a jó vélemény otthonát, úgy mint amikor a előbb lett megalkotva és csak vihar tövestől kitépi az öreg Gvaküriati tanács kezdő és haladó méhészeknek Mai számunkban kezdjük közölni Németh László méhész többéves tapasztalatait a méhészetben. Kérjük tisztelt méhésztársainkat, hogy a tanulmányról — melyet folytatásokban fogunk közölni — legyenek szívesek véleményt nyilvánítani, főleg ami a kaptárkérdést, méhek vásárlását és tenyésztését illeti. KUlön kell, hogy foglalkozzanak a niéhhetegségek elleni védekezéssel, a vándorlással és a méhlegelők bővítésének fontosságával. A leveleket küldjék a szerkesztőségbe, hogy a nagy méhészközönséggel is tudathassuk és indítsunk értékes vitát. Gondolom, hogy a hasznos tanácsok, melyek az említett írásban — nyomdafesték alá kerülnek — segítségül szolgálnak mind a kezdő, mind a haladó méhészeknek. KI KEZDHET MÉHÉSZKEDNI? 1. Akinek nincs szívbaja; 2. aki nem allergiás; 3. aki meggyőzödőlt arról, hogy előbbiek egyike sem akadályozza a méhészkedésben; 4. aki annyi férőhellyel rendelkezik, hogy méheit a törvényes rendelkezéseknek megfelelően tudja elhelyezni; 5. akinek lakóhelye körzetében vagy a letelepítés körzetében legalább 4—5 km távolságon belül egy biztos, jó hordásű méhlegelője van; 6. ha előreláthatólag méheivel nem szándékozik vándorolni. Ügy a koratavaszt _fejiödést biztosító virágporai!?) fák, bokrok, cserjék, fűzek, vegyes és gyümölcsfákon kívül kisebb akácerdő vagy fejlettebb nagyobb menynyiségű utcai akácfák álljanak rendelkezésre. Nagyjából ezek az indulás alapkövetelményei. Egyébként a méhészkedés ősi szabadfoglalkozás, nemre való tekintet nélkül, bárki űzheti. A méhészt munkája közben gyakran érheti méhszúrás. Sokan virtuskodásból sem viselnek arcvédő sisakot. Pedig a méhszúráskor az emberi szervezetbe alábbi anyagok juthatnak: Hisztamin, hangyasav, fehérje, vírus, baktérium, gomba stb. Ezek közűi a Hisztamin ha tása a döntő. A szúrások közüli hajszálerek kitágulnak, majd éles piroshatárú képlet alakul ki. Rövid idő alatt középen fehér duzzanat keletkezik s a piros vonal elmosódik. Az ilyenkor fellépő vérbőség a mélyebb szövetekre is kiterjed és „átmossa“ azokat. Rövidesen szűnik a fájdalom, csillapodik a gyulladás. A Hisztamin vérnyomásesést idéz elő, ugyanakkor okozza a mellékvesék adrenalin termelését is. Az adrenalin visszahat a középagy és az agyalapi mirigy között fennálló szoros anatómiai és funkcioná•s viszonyra. A teslhőmérséket előbb hirtelen zuhan, majd lassan újra emelkedik. Az agyalapi mirigy (a hipofízis) a belső elválasztásit vagy hormonális rendszer „vezérigazgató■n“, minden,életfolyamatban jelen van, mindenről tud, mindent irányít. Ha a rendkívül szerteágazó munkájában zavart szenved, a tünetek elképesztően sokféle variációja jelentkezhet. Ezt a zavart előidézheti egyetlen méhecske szúrása! Szerencse, hogy a méhszürások általában veszélytelenek. Az alábbi veszélyeket azonban magukban hordozhatják: 1. Helyi gennyezö gyulladások — melyek éppen a Hisztamin szövetkárosftó hatására — igen kellemetlenek is lehetnek. 2. A méhszúrás sohasem steril! 3. Egyes emberek Hisztamin érzékenysége közvetlen veszélyt jelenthet. Egyetlen szúrás ájuláshoz és orvosi beavatkozáshoz vezethet. 4. A szúrást követőé!» ún. „alergiás“, túlérzékenységi reakciók jelentkezhetnek. Kiütések, nehéz légzés, szédülés, vizenyős duzzanatok azonnal vagy 1—2 héten belül is. 5. Anafilaxiás shock, a szúrást követően azonnal. Néha igen súlyos tünetekkel, esetleg végzetes kimenetellel. Fenti tanulságok figyelmeztetnek arra, hogy méhészkedésünk kezdése előtt és további munkánk közben legyünk óvatosak. Ha a kezdőt életében sem méh, sem darázs nem szúrta meg, ajánlatos, hogy kezdése előtt újjá hegyén egy méhhel szúrássá meg • magát. Mielőtt ezt megtenné, tartson kéznél „CALC1PHEDRIN“ tablettákat. Ha a szúrás utáni percekben rosszullét, szédülés, légzési nehézség nem lép fel, úgy a méhszúrással szemben szervezete közömbös. Allergiára vall, ha a testfelületen csalánkiütés, viszketés nagy terjedelemben jelentkezne. Ha a további szúrásoknál nem enyhül, hanem súlyosbodik a tünet, akkor a méhészkedés a kezdeni szándékozó számára nem ajánlható! Ha u próbaszúrás csak erős gyulladásos duzzanattal jár ez „zöld“' szabad utat jelent a kezdeni szándékozó számára. Szerencse, hogy a méhszúrás csak 2—4 ezrelékben okoz kellemetlen következményt. Az emberi szervezet az első és a további szúrások után ellenmérget termel (Antitoxint) s az megvédi szervezetünket. A kezdő méhész viseljen könnyű arcvédö sisakot, vagy kalapot. Lehetőleg kezeslábast. Erős ecettel bedörzsölt kezünk némileg riasztja a méheket és mérsékelten fertőtlenít. A testünket ért fullánkot tiszta körömmel kaparjuk ki és ne nyomással, mert ilyenkor a méregzacskó tartalmát bőrünk alá fecskendezzük. Mind ezeket szükségesnek tartom kissé elretten több formában ismertetni az olvasókkal. Méhészkedésem 42 éve alatt nagyon sok esetben találkoztam olyan esetekkel, hogy a kezdő méhész komoly összeget A jó szakelőadást a kaptárkérdésról figyelemesen hallgatják a tanulók. fektetett kaptárba, műlépbe és pergetőbe. Már az első vásárolt rajának besöprésekor néhány szúrástól órákig tartó rosszullét gyötörte vagy az ájulás kerülgette. Ezért örökre elment a kedve a méhészkedéstől és a vásárolt felszerelést nagy ráfizetéssel eladta. Az ilyen tapasztalatlan, vagy meggondolatlan ember rossz szolgálatot tesz a méhészet ügyének. Másokat, akik pedig erre alkalmasak lennének igyekszik megfélemlíteni, lebeszélni. A KEZDÉS ELŐNYEI Ha a kezdő meggyőződött, hogy az eddig ismertetett kizáró okok nem akadályozzák, nyugodtan kezdhet méhészkedői. Nagy előny számára, ha pl. munka beosztása három műszakos és ha felesége és családja is meggyőződött róla, hogy a méhészkedés csak kezdetben jár nagyobb befektetéssel. Tisztában van azzal, hogy a korszerű méhészkedés kis lekötöttséggel is jár. A méhek szeretete, sok embert mentett meg a káros szenvedélyektől. A kezdő munkájának megkönnyítése és a gyakorlat mielőbbi elsajátítása végett igyekezzen rőpkörzeten belüli 1—2 nagyobb álománnyal rendelkező méhészszel szoros barátságot kötni, s ez egyben biztosíték a kezdés jó reményére. Megállapodik velük, hogy mint tanuló szabad óráiban szívesen rendelkezésükre áll. A jő kapcsolat fenntartása érdekében vendégként részt kell vennie a patronáló méhészek szakcsoportjának, vagy társulásának összejövetelein, megbeszélésein és főleg szakelőadásain. A méhésznek tudnia kell, hogy talán a méhészethez hasonló egyetlen foglalkozás sem Igényli annyira a közös munkát, mint a méhészet. Ennek jő bizoyítéka, hogy Csehszlovákiában több mint 35 ezer méhész eredményesen dolgozik társulásokban. Az induláshoz szükséges, hogy u méhész vegyen korszerű szakkőnyveket, járasson szaklapot. Tudnia kell, hogy a méhészkedés hasznos mellékfoglalkozás. A méhészek között sok a nyugdíjas. Ezek előre gondoskodtak arról, hogy nyugdíjkoruk elérésekor ne csökkenjen, hanem inkább emelkedjen jövedelmük és ők tudják értékelni, hogy mennyire szükséges egy olyan — aránylag kőnynyű lekötöttség — amely az idő előtti elpuhulástől megóvja szervezetünket. Valamint a mézfogyasztás, mennyire előnyös regeneráló volt öregedő szervezetükre. Ha a kezdő szakkönyvekből, szaklapból már alaposan ismeri a méhek élettani tulajdonságát, bonctanát, patronálői segítségével megismerkedhetett a kezelési technikával, elérkezett a kaptárválasztás ideje. írásom segítségével közel félévszázados gyakorlatommal, és tapasztalatommal, egyik fő célom volt, hogy segítségükre siessek, mielőtt a végzetes lépést elhamarkodnék. Állítom, hogy ez á lépés dönti el, hogy a méhész egész méhészkedése alatt megelégedett legyen a termelés könnyű menetével és eredményével. MILYEN KAPTÁRRAL, HÄNY CSALÁDDAL? Véleményem szerint a kaptárkérdésben főleg a Magyar nyelvőrlerületen van még sok vita és tennivaló. A méhészek világszervezetének az APIMONDIÁ-nak kimutatása szerint a világban 35 millió 588 ezer méhcsaláddal végeznek termelő munkát méhészek. Ezeknek a kaptáraknak túlnyomó több sége úgy lett tervezve és készítve, hogy a méhek évmilliős életrendjéhez, élettani követelményéhez legjobban hasonuljanak. Mivel a méhek ősi otthona az állő fák odúja volt, ezek a kaptárak álló állapotukban legjobban ezekhez alkalmazkodnak. Az öreg fák odújában élő méhcsaládok az építkezést mindenkor a legmagasabb ponton kezdték és lefelé haladtak. A begyűjtő mézet viszont pontosan ellenkező irányban és rendben raktározták. Ma is ezt követik. A tervezőknek vagy feltalálóknak csupán ezt kellett alaposan ismerniük és elkészülhetett a méhek otthona. A fenti milliós számokban ismertetett kaptármennyiség kb. 5—6 ezreléke olyan építésű, amely a méhek életrendjével ellenkező oldal irányú tevékenységre akarja a méheket kényszeríteni. Nem alkalmazkodik a méhek megmásíthatatlan tulajdonságához és termelés közben a szükségnek megfelelően nem bővíthető. Néhai Balog Bálint a kiváló méhész és szaklap-szerkesztő, (Folytatás a 4. oldalon.)
