Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
z elmúlt évek tapasz** talatai azt bizonyítják, hogy a házikertekben és termelő üzemekben legkövetkezetesebben elkövetett hibák a tápanyagutánpótlással kapcsolatosak. Az üveg és fólia alatti termesztés, de a korai szabadföldi növények is nagy értékeket képviselnek, éppen ezért a termelők elsősorban ezeket a területeket igyekeznek bőségesen ellátni tápanyagokkal. Sajnos a talaj tápanyagkészletének laboratóriumi vizsgálata hiányában, csakis a megérzésre támaszkodva, nagy gyakorlati tapasztalat birtokában sem lehet eltalálni az optimális szintet. Ezért a véletlenektől eltekintve a legtöbb hajtatott növényünk vagy nem kielégítően, vagy túl van trágyázva. A hajtatott növények helyes fejtrágyázásának is egyetlen biztos módja a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján végzett tápanyagkiegészítés. Addig is, amíg ez általánossá válik, néhány jó tanácsot kívánunk adni annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben némiképpen enyhítsünk. a) A fejtrágyázást addig nem szabad elkezdeni, amíg a növények növekedésükkel nem mutatják, hogy menynyire vannak tápanyaggal ellátva. b) Az egyszerre elszórt műtrágya mennyisége négyzetméterenként ne haladja meg a 4—6 dkg-ot. ej A fejtrágya kiszórásakor egy bizonyos területre (30—40 m2-re) kétszeres, egy másikra pedig fele mennyiségű műtrágyát szórjunk ki. Figyeljük a növények fejlődését, ha a kétszeres mennyiséget kapott területen a növények erőteljesebben növekednek, következhet a újabb fejtrágyázás. Ha pedig a növények a féladaggal műtrágyázott területen a legszebbek, akkor túladagoltuk a tápanyagot. Ilyenkor a szokottnál erőteljesebb öntözéssel lehet segíteni. d) A kiszórt fejtrágyát célszerű sekélyen a talaj fe'lső rétegébe juttatni és utána annyit öntözni, hogy a talajt a gyökérzőna mélységéig átnedvesítsük. Ha ezt elmulasztjuk, a fejtrágyázástól várt kedvező hatás késik. e) Sokszor a tápanyaggal optimálisan ellátott növények fejlődése nem kielégítő, elsősorban a hiányos vízellátás miatt. Nagy hiba, ha ilyenkor fejtrágyázással akarunk a bajon segíteni. Jó támpont lehet, ha a területen egy bizonyos részt a szokásosnál erősebben, egy másik részt pedig kevésbé öntözzük meg: a különböző vízellátású növények viselkedéséből nagyon sok tanulságot vonhatunk le a következő öntözés idejére és erősségére. f) Sok gondot okoz a fejtrágyázáshoz használt tápanyagok, illetve műtrágyák arányának a megválasztása. Különleges esetektől eltekintve fejtrágyázáshoz csak a nitrogént és a káliumot tartalmazó műtrágyákat szokás használni. Ha a növények halvány színűek, nitrogénből kell többet adni, ha a növények haragos zöldek és a kicsit „buja“ növekedésne nem mutatnak hajlamosságot, akkor a káliumot kell erősen kiemelni. Egyéb esetekben lehet fele-fele az arány, esel leg a nitrogén valamivel több. Ha a növények növekedési pontjain a csúcsokon a vitorla-levelek haragos zöldek, ez azt jelenti, hogy a nitrogént túladagoltuk. Ilyenkor erős öntözéssel segíthetünk a bajon, g) Ha a fejtrágyázást műtrágya-oldattal végezzük, szabályként jegyezzük meg, hogy 100 liter víz 20—25 dkg hatóanyagnál többet — a perzselő hatás miatt — nem tartalmazhat. (Ez kb. 1 kg műtrágyának megfelelő mennyiség.) h) A fejtrágyázás ideje a legtöbb zöldségfajnál a tenyészidőszak első kétharmada. i) A kálium-műtrágyák két csoportra, klór- és szulfáttartalmúakra oszthatók. A klórtartalom a zeller, spárga, spenót, cékla, sárgarépa számára előnyös. A babra, borsóra, uborkára, paradicsomra, paprikára, retekre és hagymára nem kedvező, a káposztafélék mindkét csoportot jól elviselik. Klórtartalmú káliumtrágya a 40 %-os kálisó, szulfáttartalmú a kénsavas kálium, melynek hatóanyagtartalma 50 %. K. O. K. Ha csak egy lehetőségünk van rá, úgy klórtartalmú káliumtrágyát fejtrágyázáshoz ne használjunk. j) Paradicsomnál az első fejtrágyázással, ha csak nem túl gyenge a fejlődés, várjunk addigj amíg az első fürt virágai kötnek. A paprikánál nem kell erre tekintettel lenni. Az uborka minden szedés után következő rendszeres fejtrágyázást, az egész tenyészidőszak alatt meghálálja. Sokan a fejtrágyázást minden körülmények között szükséges munkamozzanatnak tartják. A tapasztalatok szerint az esetek többségében a fejtrágyázás nem éri el célját; nagyon sok esetben túltrágyázástól szenvednek a növények. Éppen ezért nagyon körültekintőeknek kell lennünk és hacsak lehet egyre inkább vegyük ígénybfe a járási agrolaboratőriumok szaktanácsát az egyes fejtrágyázások végrehajtásához. BÖZNER MIKLÖS TUDNIVALÓK a zöldségfélék fej trágyázásáról A fóliás kertészetek réme a szél, amely idén is óriási károkat okozott. Néni egy olyan zöldségkertészetben jártunk, ahol az áprilisi hideg északnyugati szél valósággal leborotválta a fóliaponyvákat a tartóívekről és így tönkretette a meleghez szokott, buján fejlődő palántákat. A szél ellen már sokféle védekezéssel próbálkoztak. Van már olyan fóliaponyva is, amelybe beleöntik a műanyaghálót és így fokozzák tartó és ellenállóképességét. A másik módszer az, hogy a kifeszített fóliaponyvára széljártas időben hálót húznak. Ez a módszer sem rossz. Azonban legjobbnak mutatkozik az az egyszerű módszer, amelyet a Bratislava Vajnory-i Efsz kertészetében láttunk. A fóliasátrakra olyan műanyag fóliacsövet (egyébként az élelmiszeriparban tej csomagolására használják) helyeznek, amelynek mindkét végét kb. 50 cm hosszúságban homokkal töltik meg. A nehezékkel ellátott fóliacső állandóan feszesen tartja a fóliaponyvát, és így még a legerősebb szél sem szaggathatja azt föl. Ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, ho^y a legnagyobb károk ott keletkeztek, ahol a fóliaponyvákat lazán rögzítették a tartóívekhez. Jó lenne, ha az utóbbi megoldással védenék minden fóliáskertészetben a széltől a drága fóliasátrakat. Balia felv. 4 Gyérülő madárvilágunk védelmében S. O. S. — IFJÚSÁGUNK ÉS A MADÄRVÉDELEM Az élőlények közül — a gerinces állatok köréből — a madarak védelme tekint vissza a legrégibb múltra. Már régen felismerték felbecsülhetetlen gazdasági jelentőségüket. A madarak esetében kihangsúlyozottak az érzelmi okok is. Kecses mozdulatuk, a szivárvány színében pompázó „tollruhájuk“ és hangjuk százféle trillája nem egy költőben ■ fogant meg hallhatatlan verssé: Megeste már a dér a bokros oldalt, fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után. Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt, egy ritka lombú vadcseresznyefán. — Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem, rég hallgat búbosbanka — s gerleszó. Ha pártalan s nem várja fészek őt sem, miért szól még a megtévedt rigó?... (Aprily Lajos) A természetvédelemnek a madárvédelem elválaszthatatlan, szerves része. A változatos hazai táj fennmaradását is ezzel elősegítjük. Madaraink hasznossága felbecsülhetetlen az ember számára a mezőgazdasági és más növényi kultúrák védelmében. Szinte mindenfajta életközösségnek megvan a maga rovarpusztító madárfaja. A madarak éppen e sokféle alkalmazkodása az egyes növényekhez, azok kártevőihez, a napszakokhoz stb. teszi szinte pótolhatatlanná korunkban is a madarak rovarpusztító tevékenységét, így a madárvédelmet is. Fontos szerep jut az iskoláknak a madárvédelem gondolatának terjesztése és gyakorlati alkalmazása terén. Sajnos, nem szűnt még meg, sőt állandóan növekszik a „légpuskás madáré farkasok“ száma. Minden korlátozás nélkül vásárolható légfegyver üzleteinkben és bizony a használatát szabályozó rendeleteket ritkán tartják be azok ifjú tulajdonosai. Csak lakott területeken kívül vagy lőtereken lehetne ezeket használni, s fiataloknak csakis felnőttek felügyelete mellett. így szól a törvény, de ezt a korlátozást mellőzve ifjonc „nimródokkal“ találkozunk erdők-ligetek körzetében. A célpont pedig minden repülő madár, amelyik csak lőtávolba kerül. Száz számra pusztulnak el így a felbecsülhetetlen értékű cinegék, kenderikék, búbospacsirták és a kevésbé félénk fekete rigó is — hogy csak párat említsek a sok közül. Vannak államok, ahol már felismerték ennek a korlátozás nélküli légpuska-vásárlásnak károsságát és csak rendőri engedéllyel vehetnek olyan személyek, akik ezt tudományos, gazdasági vagy sportcélokra használják fel. Korunkban díszük csak igazán a tárgygyűjtési szenvedély (hobby). A háború utáni szalvéta- és bélyeggyűjtés újakat indított útjára (képeslapok, szinészportrék, cigaretta, érmék, Jelvények...), alapjában véve hasznos időtöltésként. Kár, hogy ilyen szenvedéllyé váltak olyanok is, amelyek kimoftdottan negatív előjelűek. Közülük elég, ha a témánkkal kapcsolatos tojásgyüjtést említjük meg. Nemcsak olyan „közönséges“ madarakét gyűjtik mint a verébtojást, de a különlegességre való törekvéstől hajtva egy-egy ritkább faj teljes fészekalját gondolva a cserelehetőségre is. Vagy nincs szomorúbb látvány a kalitkázott tengelicénél, süvöltőnél, pedig ezek fogását és piaci értékesítését nagyon szigorúan tiltják természetvédelmi törvényeink. Az iskola a jövő nemzedékét neveli. Igaz tehát, hogy olyan lesz holnapunk, mint a ma ifjúsága. Ez vonatkozik a természetvédelem megvalósítására is. Annak későbbi hatékonysága már a napjainkban folyó oktanr tó-nevelő folyamattal áll szoros kapcsolatban. Érvényben levő tanterveink a természetvédelmi feladatok közül az aktív madárvédelmet emelik ki és ötvözik az egyes tantárgyak vele kapcsolatos anyagával. Főleg a tárgyismeret, honismeret és természetrajz témakörökön belül. Madaraink és védelmük iránti érdeklődést felkelthetjük gyermekeinkben már a kötelező iskolalátogatás első éveiben, akkor, amikor a tananyagok kiegészítésére rövid tanulmányi kirándulásokat szervezünk. A 4.-5. évfolyamokban már a műhelyben, az iskola gyakorló kertjében és az egyes tanítási órákon a céltudatos elméleti anyagot gyakorlati munkával is egybekötjük. Ez az egyetlen módja, hogy a gyakorlati madárvédelmet cselekvőleg is alkalmazzuk (madárodúk, etetők készítése, madárhangok hallgatása gramofonlemezről, madársziluettek, röpképek felismerése stb.). 4 A képzőművészeti nevelés is mint tantárgy szintén bekapcsolódhat ebbe a folyamatba. A legtöbb korszerű iskola, üzem, gyár, vasútállomás ma már nagy ablakfelülettel rendelkezik, melyeknek évente többezer madár nekirepül és megsérül. A tanulók a rajzórákon fekete kartonokból 25—30 cm nagyságú madárképeket készíthetnek. Ezek a ragadozó madarakat röptűkben utánzó madársziluettek ráragasztva az egyes nagyobb üvegfelületekre távoltartják énekeseinket az ablakok közvetlen közeléből. Esetleg az esztétikai hatás növelésére a képanyag bevonható sztaniollemezzel is. Műhelyórákon készített fészekodúk, téli etetők, és más madárvédelmi eszközök gyakorlati alkalmazásán kívül hasznosíthatók a madárvédelem propagálására az iskolákon, üzemi klubokban, tömegszervezetek tagsági összejövetelein és másutt. A madarak téli etetése — a tanuló ifjúság ilyen irányú aktivizálása — olyan nemes cselekedetek, jellemvonások kialakításában jelent segítséget, amelyek kell, hogy tartozékai legyenek a humánus és harmonikus, szocialista érzelmű embereknek. Honismereti és természetvédelmi körök iskoláinkon ebben a hasznos tevékenységben tehetnek a legtöbbet. Minden eszközzel (könyvek, érdekes előadások, filmvetítés, a természet fotózása) segíteniük kell tanulóink hasznos tevékenységét. A Komárnoi Dunamenti Múzeum az 1972-es évben rendezett nagy anyagot felölelő ornitológiái (madártani) kiállítása olyan cselekedet volt, amiről még sokáig fognak beszélni a járás tanulói. Hasonló jellegű vándorkiállításokat (kiegészítve megfelelő madárvédelmi anyaggal) rendezhetnének országszerte minden járásban. Az NDK-ban ennek már hagyománya van, s hasonló elképzelések alapján a cseh országrészekben is gyakrabban találkozhatunk ilyenekkel a vadászegyesületek patronálásában. Hasznos madaraink nagy számú pusztulását nem a mezőgazdaság korszerűsítésével kapcsolatos változások rovására kell elsősorban írnunk, hanem a rossz szokásoknak, nemtörődömségnek, a fegyelmezetlen és káros vadászszenvedélynek, egyszóval a „kulturáltság“ fokmérőjét is jelentő magatartásunknak 'madárvilágunkkal szemben. JUHÁSZ ÄRPÄD, prom. biológus A júniusi nyári melegek meghozzák az első forró napokat. (Idén már május első napjaiban is jelentkeztek.) Ezért főleg a zöldségtermesztésben igen fontos a bőséges öntözés, valamint a kapálás. Nagyobb záporesők után a talajfelszínen keletkező igen kemény megcserepesedett kérget minél előbb porhanyítással távolítsuk el, hogy a növények gyökérzete levegőhöz jusson A zöldségfélék általában sok vizet igényelnek. Száraz időben ajánlatos minden négyzetn-éter talajra hetenként 10 liter vizet juttatni. Az uborka és a bab nem kedveli a hidegvizes öntözést, legalkalmasabb erre a célra a 20 C fokos állott víz. A paradicsomot és a paprikát leginkább árasztással öntözzük. A paradicsomot és zellert fejtrágyázzuk, a céklarépát egyeljük. Júniusban vethetünk korai sárgarépát, retket, borsót, babot, hagymamagot dughagyma termelésre. Ültethetünk kései káposztát és más káposztaféléket, korai karfiolt, nyári salátát, tököt, uborka- és dinnyepalántákat. A földekről lekerülő korai káposzta, karalábé, retek stb. növénymaradványait a még el nem virágzott gyomokkal együtt komposztoljuk. A gyümölcsösben megkezdődik a korai gyű' mölcsök érése. Az őszibaracknál elvégezzük az úgynevezett júniusi metszést, melynél körülbelül egyharmaddal rövidítjük az idén nőtt hajtásokat. Djabban a fiatal sárgabaracknál is végzünk metszést, mellyel kialakítjuk a gyümölcsfák koronáját, továbbá jó hatással van a termőrügyek képződésére. A kórokozók ellen szükség szerint permetezünk Metationnal (0,1 %), Fosfotionnal (0,2%) és Novozírral (0,6%). A szőlő termelésénél -igen fontos a kapálás, öntözés és a fejtrágyázás. Elvirágzás után elkezdjük a rendszeres permetezést 1 százalékos bordóilével, vagy 0,6 százalék Novozírral egy százalék Sulka hozzáadása mellett. BÖZNER MIKLÖS
