Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-09 / 23. szám

I

1973. június 9.

SZABAD FÖLDMŰVES,

15

Első helyen a mezőgazdaság

Ф Kevesebb a tűzeset, de jelentősebbek az anyagi károk ф Leggyakoribb ok: tűzgyújtás a szabadban és a gyermekek ф Már most tegyünk meg mindent a veszteségmentes betakarítás érdekében #

Sajnos, da valóság. A tűzesetek során keletkezett károkat tekintve a mezőgazdaság vezet. Szlovákiában a múlt áv torán a mezőgazdaság ágazatában 485 tüzeset adódott ás az anyagi kár közel 40 milliót, pontosabban 39 millió 881 ezer 350 koronát tett ki. Ebben az évben az első negyedév mérlege sem sokkal megnyugtatóbb, mert a 109 tűz körülbelül 5,5 millió kárt okozott. A legkomolyabb veszély Időszaka pedig még előttünk áll: az aratás Idején rendszerint tetemes anyagi veszteségeket okoznak a tüzek.

Ha a károkat előidéző okokat veszszük szemügyre, a szabadban rakott tüzek állnak az első helyen. De a felügyelet nélkül hagyott, szalmakazlak tövében gyufával játszó gyerekek Is sokszor okoznak komoly veszteségeket. Az anyagi károk mellett az a legszomorúbb, hogy a tűz emberáldozatokat Is követel.

De vessünk még egy pillantást a statisztikai adatokra. Azt látjuk, hogy a múlt évben 2160 tűzvész volt. Az épületeken, berendezéseken és egyéb anyagokban keletkezett kár, Szlovákla-szerte elérte a 103 millió koronát. Ugyanakkor 42 ember életét vesztette, 179-en megsebesültek, aminek következtében hosszabb-rövldebb Ideig munkaképtelenek lettek. A tűzvész következményeként néhány üzem kénytelen volt leállítani, egy Időre beszüntetni termelését, s ezáltal a népgazdaság több mint 88 millió koronái kárt szenvedett. Az adatok azt bizonyítják, hogy naponta átlagosan hat tűzeset volt, ami 284 ezer korona értékű kárt okozott. Hetente átlagosan három személy sebesült meg tűz következtében és majd minden héten egy személy életét vesztette.

Megdöbbentőek a hanyagságból és

felelőtlenségből, eldobott cigarettavégek és égő gyufák okozta tűzvészek. Az ilyen tűzesetek (115) következményeként 9 millió korona kár keletkezett, négy ember életét vesztette és nyolcán megsebesültek. Ezek a tények gyakran a vezető dolgozók, a mesterek, műhely- és üzemvezetők felelőtlenségére utalnak, mivel gyakran tudatosan tűrik a biztonsági előírások megszegését az egyes munkahelyeken. Különösen a dohányzás tilalmát nézik el, pedig az adatok szerint ez is a tűzesetek okainak élhelyén szerepel.

Ezekről a kérdésekről adott az elmúlt napokban kimerítő tájékoztatást a sajtó képviselőinek lén Fogáé alezredes, az SZSZK Belügyminisztériuma tűzvédelmi főfelügyelőségének vezetője. Beszámolójában különösen kiemelte a mezőgazdasági üzemek Jelentős részarányát a tűzesetekben. A belügyminisztérium illetékes szervei ezért a megelőző intézkedések egész sorát dolgozták ki és betartását szigorúan ellenőrzik. Az idei termés veszteségmentes betakarítása és a mezőgazdaságban előadódó tűzesetek számának csökkentése érdekében a

következő megelőző Intézkedéseket kell a mezőgazdasági üzemekben végrehajtani:

• ellenőrizni a tűzvédelmi készültség megszervezését, a riasztást előírások helyességét és a tűzoltótestület értesítésének módját;

• minden dolgozó tűzbiztonsági kiképzését, még mielőtt a számára kijelölt munkahelyre lépne;

9 elvégezni a tűzbiztonsági ellenőrzéseket minden épületben és telepen, s az észlelt hiányosságokat mielőbb eltávolítani;

9 * vasutakkal együttműködve tűzőrségeket szervezni a vasútvonalak mentén;

9 az egyes veszélyeztetett munkahelyeket és a betakarító gépeket megfelelő tűzoltóberendezésekkel felszerelni;

9 ellenőrizni az egyes üzemek tűzoltó-egységeinek felkészültségét, felszerelését, a vízkészleteket és az utak állapotát;

9 biztosítani azt, hogy az érett gabonát elsősorban a veszélyeztetett helyeken, a vasútvonalak mentén arassák le, a szalmát legalább 60 méterre a pályatesttől asztagolják és legalább tíz méter széles sávban a talajt felszántsák;

9 a takarmányféléket úgy tárolják, hogy lehetséges legyen a keletkezett hő rendszeres mérése;

9 ügyelni a tűzrendészen előírások betartására a szalma és a széna tárolásakor az erre vonatkozó szabványok és előírások szerint;

9 gondoskodni az egyes épületek és raktárak megfelelő elzárásáról, amikor ezekben nem dolgoznak, továbbá olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy illetéktelenek, különösen gyerekek a mezőgazdasági üzem épületeibe ne jussanak.

Mindannyíunk érdeke, hogy a tűzrendészet! előírásokat kivétel nélkül minden mezőgazdasági üzemben betartsák. Szükséges ez azért, mivel pótolhatatlan értékek semmisülnek meg, gyakran egyesek nemtörődömsége, felelőtlensége miatt. A tűzesetek és a tűzkárok összegének terén a mezőgazdaság „első helye" a listán olyan negatív vonás, ami nagyon lerontja a mezőgazdasági dolgozók áldozatos munkája érán elért hatalmas sikereket. A tűzesetek korlátozása, megelőzése ezért necsak most, hanem a jövőben is álljon mezőgazdasági dolgozóink figyelmének homlokterében. Nem megoldhatatlan feladat, de mindenkinek egyéni hozzájárulása a kitűzött cél elérése érdekében nélkülözhetetlen. Remélhetőleg a jövő évi értékeléskor a mezőgazdaság nem áll majd a tüzesetek listáján az „első helyen". t»nj

Egy meggondolatlanul eldobott égő cigarettavég gyakran ilyen pusztítást, többszázezer koronás anyag kárt és a termelés-kiesés követkeltében további jelentős veszteséget okozhat népgazdaságunknak.

ALßSZUNK

ntÍRDKŰKRE

Átlagos kereset

L. B. olvasónk a levelében a következőket írja: „Ezerklloncszázhetvenegyben munkaképtelenségem miatt csak 55 műszakot dolgoztam le. 1972-ben október 8-ig dolgoztam, amikor munkabaleset ért. Szerintem helytelenül számolták ki elmaradt munkabérem öszszegét. Választ kérek, hogyan számítható ki az átlagkereset?"

Ha a dolgozót munkabaleset érte, a szervezet köteles kárfelelősségének terjedelmében megtéríteni a dolgozó elmaradt keresetét, köteles továbbá térítést nyújtani:

— fájdalomdíj és megnehezült társadalmi érvényesülés címén,

— megtéríteni a gyógykezeléssel kapcsolatos célszerű költségeket,

— megtéríteni a dologi kárt.

Az elmaradt kereset címén nyújtott térítés összege a dolgozó munkaképtelenségének ideje alatt a táppénz (amely kórházon kívüli kezelés esetén illeti meg a dolgozót) és a munkabaleset, Illetve foglalkozási betegség előtt elért átlagkereset közötti különbségnek felel meg.

Az átlagkeresetet abból a bruttó keresetből számítják ki, amelyet a dolgozó a szervezetben a 12 naptári hónapban ért el, mindig január 1-ét véve alapul. Ha a munkaviszony a folyó naptári évben

jött létre, az átlagkeresetet a munkaviszony megkötésétől számított időben elért bruttó keresetből számítják ki. Ha ebben az Időben tartós jelleggel megváltozott a dolgozó alapbére, akkor csak ettől az időtől számítjuk az elért bruttó keresetet.

Az átlagkereset megállapításánál figyelmen kívül hagyják azt az időt, amikor a dolgozó nem kapott munkabért, kivéve az igazolatlan hiányzást.

Ha a dolgozó arra az Időre, amelyre vonatkozóan az átlagkeresetet állapították meg, még 25 munkanapot sem dolgozott le, akkor azt a keresetet vesszük alapul, amelyet elért volna, ha dolgozott volna.

A bruttó keresetbe beleszámítjuk a munkabérek valamennyi fajtáját, amelyet az említett időben a dolgozónak kifizettek és amelyek után béradót kell fizetni. Nem veszik tekintetbe azt a munkabért, amely után nem kell béradót fizetni (amely részben vagy teljesen adómentes). A bruttó keresetbe nem számítják bele azt a munkadíjat, amelyet a szervezet munkára vonatkozó megállapodás alapján fizetett ki.

Az elmaradt keresettel kapcsolatos térítés összegének megállapításánál a béradó összegének levonása után maradt egy hónapra eső átlagkeresetből Indulnak ki.

Mivel a kártérítést a szervezet köteles megvitatni az üzemi bizottsággal, azt javasoljuk, hogy amenynyiben nincs megelégedve az elmaradt kereset összegének kiszámításával, forduljon tanácsért a Forradalmi Szakszervezett Mozgalom üzemi bizottságához.

A saras padka

Sok baleset származik, főként kezdőknél, a sáros útpadkák miatt. A kevés gyakorlattal rendelkező autósok nem érzékelik pontosan, hol fut a jobb első kerék, könnyen lekerülnek az útpadkára. Rendszerint a sáros padka erősen jobbra húzza a járművet, a vezető, az árokbafordulás veszélyétől félve, viszont erősen balra fordítja a kormánykereket. Mivel a magasabb úttestre az első kerék ennek ellenőre sem ugrik fel, a vezető most már a szükségesnél nagyobb mértékben húzza a kormányt balra, és várja a hatást. Ez azonban viszonylag hosszabb idő után következik be, mégpedig olyan meglepő gyorsasággal vált irányt a gépkocsi, hogy a vezető még fel sem eszmél, és a jármű hirtelen balra fordul. Ilyenkor törtánik meg, hogy a padkáról az úttestre felugró kocsi összeütközik a szembe jövő járművel, vagy — szerencsésebb esetben — a túlsó árokban köt ki.

Elméletileg a védekezés egyszerű, de a gyakorlatban, amikor a vezető ösztönösen cselekszik, és a cselekvési idő nagyon rövid, a helyzet sokszor bonyolult. Ügyeljünk arra, hogy egyáltalán ne kerüljünk le a padkára, de ha mégis megtörténik, próbáljuk irányváltoztatás nélkül, fokozatosan lefékezni a kocsit. Ezzel időt nyerünk a kormányzáshoz, és elkerülhető a hirtelen irányváltoztatás. Az úttestre való felhajtást, vagyis a kormány balra forgatását olyan helyen végezzük el, ahol az a legkedvezőbb. Ha erre nincs módunk, leghelyesebb teljesen megállni, s csak akkor megkísérelni felhajtani az úttestre, amikor nem jön semmilyen jármű.

^XXX4XXXX4XXXXX4XXXXXXXV»XX>XXXXXVVXX>*.V4XXXXXXXV'eOvXNo.XXX'

Miről írnak

a szlovák mezőgazdasági szaklapok ?

EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA

A lap 8. számának vezércikkében a azerzók Spanko mérnök és F. Simuniő elvtérs megismertetik az olvasókat a mezógazdaságl-élelmlszerlparl komplexum szervezeteinek 1972-ben elért gazdasági eredményeivel.

A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari ökonomlka Kutatóintézete által az elmúlt évben kidolgozott elemzés azt mutatja, hogy Szlovákia mezőgazdasági ezektoréban a munkaerők, az alap és forgóeszközök, különösen a takarmányok jobb kihasználásának lehetősége! mutatkoznak. E tartalékok Jobb kihasználásénak módozataira mutat rá Pflchly mérnök cikkében. Az egyik Duna menti eaövetkeeet termelése összpontosításénak és szakosításának első tapasztalatairól ír Kubiä mérnök. Egy további cikk az lrényftée racionalizálásának lehetőségeit taglalja.

Szocialista társadalmunk a talaj termőképességének fokozására óriási összegeket fordít. Ez évente közel 500 millió koronát tesz ki. Ezzel kapcsolatban a leceapoláera fordított beruházási összegek gazdasági hatékonyságáról írt cikket Tomka mérnök.

A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a bérek alakulása 1972-ben aránylag kedvező eredményeket hozott és jelentős fejlődést mutat a korábbi kát-három évvel összehasonlítva. Ezt a kérdést fejtegeti cikkében Pltofták mérnök. A lap további cikkel Is sok érdekes problémát vetnek fel és ez alkalommal sem hiányzanak • lapbői a szokásos rovatok.

CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT

Napjaink ás a legközelebbi Jövő egyik' kulcskérdése ez állattenyésztés terén a tervezett tehén- és üszőállomány kialakítása. Arról, hogy ezt a feladatot az egyes Járások miként teljesítik, az olvasók a lap 8. számának vezércikkéből Ismerkedhetnek meg. Ez alkalommal a trnaval Járás állattenyésztésének tervteljeeítésérôl Ján Medovarský mérnök, a Járást mezőgazdasági igazgatóság zootechntkuea írt cikket.

Napjainkban egyre Időszerűbbé válik az előhasl tehenek ellenőrző lstállőlnek létesítésével kapcsolatos kérdések. Az ellenőrző istállók kialakításának módszertani folyamatát ás elveit a kellő utasításokkal, valamint az eddig szerzett tapasztalatokkal részletesen ismerteti a lap egyik értékes cikke. A szakemberek számára hasznos Ismereteket nyújt a szarvasmarha lnszemtnáclós megtermékenyítésének egyes módszereit elemző és e módszerek előnyeit Ismertető írás. Ugyanezzel a kérdéssel más szempontból, a szarvasmarha nemesítést program teljesítése kapcsán ír Emil Malovec mérnök. Egy további cikk a sertések inszeminéclős bebúgatásénak technikájáról közöl módszertani anyagot, felsorolva az eddig észlelt gyakorlati eredményeket. De a lep többi cikke Is értékes tanácsokat, hasznot útbaigazítást nyújt te állattenyésztő szakembereknek.

MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA

A kooperációs társulások létrehozása, Illetve a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb egységekbe történő egyesítése, a mezőgazdasági technika jobb kihasználását teszi lehetővé. A korszerű gépek felhasználása komplex gépsorok formájában viszont nagyobb igényeket támaszt nemcsak a munka megszervezésével, hanem a gépek üzemképességével szembon Is. Erről ír cikkében Milan Jenda mérnök, aki foglalkozik a körülbelül 5000 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó egyesített mezőgazdasági üzemek gépelnek kihasználásával és műszaki karbantartásával.

Igen érdeket a lapban a sorközi megművelésről szőlő cikk. valamint az öntözés gépesítésével foglalkozó Írás. A tudományos-műszaki forradalom Időszakában, amelynek jelenleg szemtanúi vagyunk, a műszaki haladás az élet minden terére behatol. Vonatkozik ez a talajjavítást célzó Intézkedésekre Is és ezzel a kérdéssel aprólékosan Pavol Mikolaj mérnök foglalkozik cikkében. Az állattenyésztés gépesítésének tárgyköréből érdeklődésre tarthat számot az Istállók számára létrehozott technológiát berendezésekről szőlő cikk. Ezenkívül a lap számos anyaga nyújt kellő tájékoztatást a mezőgazdaság gépesítésének újdonságairól.

PÔDA A 0RODA

Ha az Idei aratás előkészítéséről beszélünk, feltétlenül vissza kell térnünk a múlt év eredményeire, hogy Innen merítsünk kellő tapasztalatot. Sajnos, a gabona betakarítása tavalyi időszakában a tapasztalatokat drágán kellett megfizetnünk. A lap vezércikke éppen azokra a hibákra mutat rá, amelyeket ez évben nem szabad újra elkövetnünk.

A növények tápanyagellátásának legújabb Ismereteivel a Havífovban nemrég megtartott II. országos tudományos műszaki konferencia foglalkozott, s a lap az ott elhangzott beszámolók közűi a legérdekesebbeket közli júniusi számában. A lap anyagai között érdeklődésre tarthat számot az az írás, amely a homokos talajok termőképessége fokozásának lehetőségeivel foglalkozik. A júniust szám továbbá foglalkozik még a növénytermesztés több más ágazatának időszerű kérdéseivel Is.

ZÁHRADNÍK

A lap júniusi számában megemlékezik a kertészeti iskolák jubileuméiról. Ugyanis nemrég ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a Mallnovót Kertészeti Iskola és 20. évfordulóját tartotta a mezőgazdasági műszaki középiskola kertészeti szaka is.

A gyümölcstermesztés! rovatban érdeklődésre tarthat számot a cseresznye, a meggy és a szilva gépesített szüreteléséről szőlő cikk, amely bemutatja a magyarországi THF jelű gyümölcsszedő géppel az elmúlt évben szerzett tapasztalatokat. A gyomok elleni harc szintén fontos részét képezi a gyümölcskertészet ágazatának. Ezt tárgyalja a lap egyik anyaga, amely egyúttal bemutatja a legújabb vegyszereket ás értékeli az alkalmazásuk által elért eredményeket.

A zöldségtermesztést részben figyelmet érdemel a zöldség- 2 termesztés terén bevezetett összpontosításról és szakosltás* ről szőlő cikk. Ez alkalommal igen sokrétű a virágkertészek rovata Is, de nem hiányoznak a lapbői a szokásos rovatok sem. (ja)